Szolnok Megyei Néplap, 1968. december (19. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-20 / 298. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. évfolyam, 298. szám. Ára: 70 fillér 1968. december 20., péntek. Az országgyűlés elfogadta az 2969. évi költségvetésről törvényjavaslatot Az országgyűlés költségvetési vitája csütörtök délelőtt a napirend fokozott érdeklődéssel várt eseményével, Nyers Rezsőnek, a Köz- ponti Bizottság titkárának hozzászólásával folytatódott Nyers elvtárs bevezetőül úgy jellemezte a jövő évi költségvetést mint amely erősíti a szocializmus építését, megfelel az ötéves terv célkitűzéseinek és a reform szellemét tükrözi. Megítélésünk a törvényjavaslatról és a jövő évi gazdálkodás tervéről egészében pozitív. Részleteiben vizsgálva az állami jövedelmek újraelosztását azonban, bizonyos jelenségekre, irányzatokra fel kell figyelnünk. A szocialista vállalatoktól szármázó 133 milliárd forintból 1969-ben mintegy 22 milliár- dot juttat vissza a költség- vetés termelő jellegű beruházásokra, 46 milliárdot pedig árkiegészítésre, dotációra és más pénzügyi támogatásra. Ennek egyrésze az állami árrögzítések következményeként elkerülhetetlen, másrésze azonban az alacsony gazdasági hatékonyság jele és véleménye szerint az ilyen jellegű támogatást fokozatosan csökkenteni kelL Nem szégyen a szocializmusra, ha felismerjük, hogy bizonyos termelő tevékenységek korszerűtlenné válnak: éppen ellenkezőleg az lenne a szégyen, ha szemet hunynának az ilyenek felett Erre hivatkozva hívta fel a mérnököket és munkásokat hogy a magasabb társadalmi érdekre gondolva segítsék a vállalati munka hasznosítását. Beszédének következő részében a magyar gazdaság jelenlegi helyzetét elemezte Nyers Rezső és megállapította, hogy erről a közvélemény mind világosabb képet alkothat, ami a nyílt tájékoztatás, a demokratikus légkör eredménye. Gazdaság- politikai fontosságú kérdések ezután sem maradhatnak párnázott ajtók mögött, tette hozzá. A demokratikus, nyílt légkörnek tulajdonítható. hogy a közvélemény nem táplál hamis, túlzott illúziókat gazdaság lehetőségeinkről, de visszavonulóban vannak a szocializmus gazdasági teljesítményeit és perspektíváit eleve kétséggel fogadó vélemények is. A gazdasági gondok között elsősorban a munkatermelékenységének egyetlen és országos átlagban is lassú emelkedését említette a Központi Bizottság titkára, valamint a beruházások nem kielégítő színvonalát. Hangsúlyozta azonban, hogy ezek a gondok csak az egész gazdaság fejlesztésével összefüggésben. nem pedig más fontos társadalmi célok esetleges mellőzésével, vagy azok rovására szüntethetők meg. Beszédének e részében tért ki a nemzetközi fizetési tnérleg helyzetének jellemzésére. Megállapította, hogy a dollárviszonylatti fizetési mérleg passzívuma a múlt évihez képest ismét csökken és remélhetően jövő évben is csökkenni fog. célunk éppen az. hogy ezt az irányzatot folyamatossá tegyük. Beszélt Nyers Rezső az J0P9. évi költségvetés mintegy másfél milliárd forintos várható deficitjéről is, ami semmj esetre sem örvendetes, de lényeges, hogy ezt az ország saját forrásaiból fedezni tudja. Tény, hogy ezt a most már másodízben je- lenkező költségvetési hiányt komolyan vizsgálják s az a vélemény alakult ki, hogy két-három éven belül lehetőség nyílik az ilyen hiányok megszüntetésére. Hangsúlyozta, hogy a kormány semmi esetre sem a dolgozók életkörülményeinek terhére kívánja ezt a kérdést megoldani. A dolgozók életviszonyaival kapcsolatos gazdasági tervekről és az előirányzott reálbér, valamint reáljövedelem növeléséről szólva, hangsúlyozta, hogy a kormány a jövő évben sem szabja meg, hogy mely vállalatnál, hogyan növekedjék a bérszínvonal. Ez az ott dolgozók egyéni teljesítményétől és kollektív erőfeszítéseik eredményességétől függ. A döntés joga a vállalatok vezetőié és a dolgozó kollektíváé. Ezt az elvet a jövőben tovább kívánják fejleszteni. Gazdaságpolitikánk komoly sikere, hogy az életszínvonal emelkedése egy évtized óta rendszeres. Ha többet akarunk, annak lehetősége, véleménye szerint elsősorban két tényezőtől függ: hogyan alakul majd a munka termelékenységének üteme és milyen lesz a magyar áruk versenyképessége külföldön. A belföldi fogyasztói piacról szólva annak fontosságát hangsúlyozta, hogy a dolgozók egyre hatékonyabban élvezhessék jövedelmük gyümölcsét. A kereskedelem sok új, jó vonással segíti ezt a fejlődést, de ezek az új hatások még meglehetősen zsengék. A vevő még mindig nincs eléggé kedvező helyzetben, mert nem elég széles az a kör, amelyben tetszése szerint megválaszthatja, mit vegyen és hol vásároljon? A verseny még a minőségjavításra sem szorította rá kellő mértékben a termelőketBefejezésül az ország nemzetközi gazdasági kapcsolatairól, a magyar külkereskedelem kilátásairól beszélt Nyers Rezső. Kijelentette: Csak úgy fejlődhetünk dinamikusan, ha mind a szocialista, mind a tőkés piacon eredményesen működhetünk. A szocialista piac a jövőben is nagyobb biztonságot nyújt számunkra, természetes törekvésünk tehát a szocialista gazdasági együttműködés és kölcsönös kereskedelem erőteljes fejlesztése. A KGST országok együttműködésével kapcsolatban új lehetőségek felkutatása, új megoldások alkalmazását tartjuk időszerűnek, hogy megtaláljuk a helyes választ több fontos kérdésre. A többi között arra, hogy ne engedjünk-e nagyobb teret az együttműködés fejlesztésében a közvetlen vállalati tevékenységnek: folytassuk-e a kétoldalú kiegyenlített árucserét, vagy konvertibilis valuta alkalmazásával térjünk rá a szocialista országok sajátos szabadkereskedelmére: végül, hogy a tudományos kutatásokat és a termelés fejlesztését az eddigi módszerekkel egyeztessük, vagy valamilyen integrációt építsünk ki. Ügy véli, mondotta, hogy ezekre a kérdésekre nem könnyű olyan választ találni, amely a gyor s gazdasági fejlődés követelményeinek és a nemzeti önállóság elvének egyaránt megfelel. Mindenesetre közösen elemeznünk kell e kérdéseket. A nagy tetszéssel fogadott gazdaságpolitikai elemző beszéd után folytatódott a vita, de a képviselők még több esetben vissza-visszatértek egy-6Sy vonatkozásban a Nyers Rezső által feltett problémára. A költségvetéssel kapcsolatos és elsősorban a vidéket érintő kérdések közül erős hangsúlyt kapott egyes járások, körzetek sürgető iparosítási igénye. Bálint Istvánná Békés megyei képviselő például főleg a sárréti lakosok, a szeghalmi járás ilyen természetű gondjait ecsetelte, ■— mondván, hogy csökkenőben a járás lakossága, aminek legfőbb oka, hogy a fiatalok alig-alig találnak munkát. Egy másik nőképviselő, Szokola Károlyné dr., járási vb titkár Somogy megyéből hasonló foglalkoztatási problémákról beszélt. Hozzátette, hogy ami a nagy beruházásokat illeti, ezekre nyilván a negyedik ötéves tervben kerülhet sor. ám előkészítésükkel már most foglalkozni kell. Addig is megoldandó, hogy a kisebb fejlesztési alappal rendelkező tanácsok valamilyen hosszúleiáratú hitelt kaphassanak olvan halaszthatatlan munkálatokra, mint például a törpevízmű építése és más fontos egészségügyi, kulturális és kommunális helyi beruházásoké Ebből a témából egyébként csaknem kifogyhatatlanok voltak a hozzászólók. Kurucz Márton, iárási pártbizottsági titkár. Csőn érád megyei képviselő például úgy véli. hogy különösen a mp-rögpzdasáel ielleeű települések. erőforrásaiktól függően. a lövőben erősön differenciáltnak maid. mert vöznonti anyagi támogatásra kevésbé számíthatnak. Miből oldiák meg hát elsőrendű lakás- és közműellátási feladataikat? — tette fel a kérdést. Ügy gondolia. van még tartalék a helyi tanácsok önálló gazdálkodásában és lehetséges volna ilyen célokat szolgáló fejlesztési alapot is teremteni. Figyelemre méltó, hogy ezeknek a problémáknak kínálkozó megoldási lehetőségeire a csütörtöki ülésen hosszabban felszólaló budapesti végrehajtó bizottsági elnök. Sarlós István is rámutatott. Több példával Is alátámasztotta, miként növelhetik a helyi tanácsok bevételeiket. Beszélt a többi között a kommunális adók behajtásának nagyobb következetességeiről, a telekgazdálkodás korszerűsítéséről. Véleménye szerint például a közművesítés költségeit. legalább részben át kell majd hárítani a telektulajdonosokra, az állami Internátusbán, más intézetben nevelt gyerekek tehetősebb szüleinek nagyobb fizetési kötelezettségeiről és más anyagi forrásokról. Élénken foglalkoztatja a képviselőket, mint több felszólalásból kiderült — az építőipar fejlődése, ezen belül a lakáséDítési lehetőségek és feltételek alakulása. Dr. Radnóti István például különösen sürgetőnek ítélte az építőipari kapacitás növelését, minthogy ennek kedvezőtlen alakulása éppen a leggazdaságosabbnak ígérkező vállalati saját beruházásokat, feilesztésí terveket ódázhatja el, vagy hiúsíthatja meg. Báli Zoltán. Tolna megyei tsz-elnök pedig az építkezések agyonszabályozását tette szóvá. A lakásépítkezések ütemének lehetséges gyorsítását javasolta Nemes István, Pest megyei képviselő Elmondotta, hogy a megyében az épít. kezeseknek mintegy négyötöde eddig magánerőből valósult meg, éppen ezért meg-. (■Folytatás a & oldalon) Oxigéngyár épül Dunaújvárosban A Dunai Vasműben szovjet tért dokumentáció alapján új oxigéngyárat építenek. A tervek szerint az uj dunaújvárosi üzem óránként 5000 köbméter 95 százalékos tisztaságú oxigén előállítására lesz alkalmas. Képünkön: épül a hatalmas oxigéntartály. — (MTI foto — Mező Sándor felvétele.) 0 a’ki örés Algyőn Szolnoki, budapesti, orosházi es szán ki tűzoltók a helyszínen Szegedi tudósítónk telefonjelentése: Tegnap a Nagyalföldi Kőolaj- • és Földgáztermelő Vállalat szegedi üzemének 168-as számú, algyői olajkút, ja kitört A baj 8,20-kor következett be, amikor leszakadt a kút béléscsövének tolózárja és a hatalmas erővel kiáramló szénhidrogén meggyulladt. A közelben tartózkodó Weinhoff er Ferenc fúró mester, valamint Dávid László olajmunkás gázmerge- zést szenvedett. A sérülteket azonnal orvosi kezelésben részesítették. Dávid Lászlót a kórházba szállították, állapota azonban nem súlyos, nem életveszélyes. Weinhoífer Ferenc fúrómestert a mentőkocsiban kapott oxigénbelé- legeztetés után hiába akarták tartóztatni, visszament munkahelyére és részt vett a mentésben. Az ölajkitörést követően állandóan riadó van az algyői olajmezőnél. Nyomban a szerencsétlenség után a helyszínre érkeztek o szakemberek mellett a szegedi bányamentők. a szegedi tűzoltók, s valamivel később az orosházi, „ szanki és a szolnoki tűzoltók. Részt vesznek a kútkitörés megfékezésének munkájában „ budapesti tűzoltóság egységei is. A kitörés oltása, illetve megfékezése rendkívüli munkát elővigyázatosságot követel. — A félelmetesen bömbölve égő olajkút lángja lokalizálásának, a kitörés elfojtásának ideje nem határozható meg. A szükséges efs megtehető óvintézkedéseket elvégezték. A lángoló kút körül kétszeres föld védőgátakat húztak. Az intézkedések között alapvető, hogy a kút beomlott acélszerkezetét valamilyen módon eltávolítsák. Ez azért fontos, mert a nagy hőtől felforrósodott fémszerkezetek újra és újra tüzet okozhatnak. Az azbesztruhába öltözött mentő alakulatok a kút tójáról órák alatt minden éghető anyagot eltávolítottak- Az égü kút távolabb fekszik Algyötől, így a községet veszély egyáltalán nem fenyegeti. A mentőosztagok — közöttük „ honvédség műszaki alakulatai — hősiesen dolgoznak. Hogy meddig1 ég a kút? -r erre most még egyáltalán nem lehet választ adni. épp úgy, mint arra. hogy megfékezésének milyen módját válasszák. A most folyó vizsgálat után dea-ül majd ki az is, hogy a kút kitörésének mi volt az oka. A pillanatok alatt leomló és tönkrement kútszerkezet, berendezés értéke nyolcmillió forint. , Még annyit : hazánkban kb. tíz évvel ezelőtt Nádudvaron volt az algvőihez hasonló kitörés, amikor olaj és gáz egyszerre égett Az algyői kitörés — a szakvélemények szerint — hevesebb és több a feltörő szénhidrogén meny- nyisége is. Morvái Sándor A% Országos Népművelési Tanács csütörtökön ülést tartott, — amelyen megvitatta a tömegrendezvények 1969. évi megyei terveit és állástfog- la't összehangolásukra. — A Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetségével közös felhívást bocsátott ki a szövetkezetek népművelési tevékenységére, valamint a népműveléssel foglalkozó különböző szervezetekkel való együttműködésükre. A továbbiakban a tanács javallatokat tett a népművelés tájékoztatási rendszerének továbbfejlesztésére.
