Szolnok Megyei Néplap, 1968. december (19. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-19 / 297. szám

1968. december 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ülésezik a parlament Á biztosítás a termelés biztonságát szolgálja Szövetkezeti vezetők véleménye a biztosításról (Folytatás az 1. oldalról) tartalékoljanak és törekedje­nek biztonságos gazdálko­dásra. Kitért a miniszter a ter­melékenységgel kapcsolatos érdekes tapasztalatokra: Bu­dapesten a termelés növelé­sét úgyszólván kizárólag a termelékenység fokozásával érték el, vidéken pedig nagy­részt a foglalkoztatottság szé ­lesítésével — holott a jöve­delemszabályozási rendszer itt is, ott is ugyanaz. Felhív­ta a vállalatokat, éljenek erő­teljesebben a jövedelmi dif­ferenciálódás lehetőségével és utalt a további rendelkezé­sekre, amelyek a rugalma­sabb bér- és létszámgazdál­kodást segítik elő. Előterjesztésének befejező részében említést tett még a pénzügyminiszter a tavalyi - nál kisebb mértékben növek­vő idei kiskereskedelmi for­galomról és az ezzel párhu­zamosan mintegy 3 és félmil- liárddal emelkedő betétállo­mányról. Az okok világosak, mondotta. Elsősorban a foko­zódó bizalom, a gazdasági re­formban és a forintban, más­részt az erősen fokozódó ér­deklődés a nagy értékű ja­vak iránt, amely elképzelhe­tetlen előtakarékosság nélkül. A kiskereskedelmi forgalom egyébként 1969-ben a számí­tások szerint 7—8 százalék­kal növekszik majd. Több lesz a társadalmi juttatás; több mint 2 milliárd forint­tal több jut kulturális és egészségügyi' szociális célok­ra, mint ebben az évben. En­nek keretében 6 hónappal mpg kívánjuk hosszabbítani Vályi Péter pénzügyminiszter a gyermekgondozási segély időtartamát. Befejezésül még méltatta a tanácsok ezentúl két esz­tendőre tervezett gazdálko­dását, ami az egész állam- háztartás egészséges fejlődé­sének keretében ezen a téren is segíti az előrelátó gazdál­kodást. A nagy figyelemmel hall­gatott expozé után Cservenka Ferencné, a terv és költség- vetési bizottság előadója el­sősorban azokról a szenve­délyes, a javítás legjobb le­hetőségeit kutató vitákról be­szélt, amelyeknek az egyes képviselői bizottságokban volt tanúja a költségvetés előze­tes tárgyalása során. E bi­zottsági munka szerzett az egészségügynek — a mentő­autók nagyobbmérvű cseréjé­re, valamint a koraszülöttek és az életveszélyben forgó be­tegek ápolására szolgáló in­tenzív kórházi osztály fejlesz­tésére — még 30 milliót, a falusi utak és hidak erőtel­jesebb korszerűsítésére, to­vábbi 20 milliót. Egyébként az egészségügy igen élénken foglalkoztatta a képviselőket, hiszen ezen az ülésen szólalt fel dr. Noszkay Aurél főor­vos és értékelve az egészség­ügy fejlesztésére tett jeles erőfeszítéseket, utalt az ápolónő-hiányra és ennek meglehetősen ismert okaira, melyeknek megszüntetésére további intézkedéseket tart szükségesnek. A középpontban mind­azonáltal a gazdálkodás problémái állottak. A dél­utáni ülésen felszólalt dr. Lévárdi Ferenc nehézpari miniszter és a többi között mérlegelte a vállalatok mos­Dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter tanában sokat emlegetett nagy nyereségét. Véleménye szerint a többlet negyven százaléka a vártnál jobb munkából származik és ez megalapozza a jövő évi költ­ségvetési terveket. Beszédé­ben egyébként tárcájához tartozó iparágak fejlődését elemezte, a többi között, a vegyipar előretörését és a hazai energiabázis megle­pően gyors ütemű átalaku­lását. Ennek lényege, hogy az 1970-re tervezett 37—39 százalékos olaj-, földgázré­szesedés a jelek szerint el­éri majd a 44—45 százalé­kot, ami mind a népgazda­ság, mind a lakosság szá­mára igen kedvező változás. — Komoly társadalmi gon­dokat támaszt viszont a szénbányászatban, de ez nem változtat a pártnak és a kormánynak azon a szán­dékán, hogy az érintett bá­nyászcsaládokról minden vo­natkozásban a legmesszebb- menően gondoskodik. A fel­készülést meg keli gyorsí­tani, mondotta, utalva a bá­nyavidékek foglalkoztatási Még csak 10 óra, de már gyülekeznek az országgyűlé­si . képviselők, csoportokba verődve tárgyalnak a folyo­sókon, a büfében. Az ülés­szak 11 órakor kezdődik, addig van idő beszélgetni, tájékoztatni egymást kölcsö­nösen a tapasztalatokról. — Arról, hogyan zajlottak le Szolnokon, Baranyában, vagy Tolnában a képviselői beszámolók. Beszélgetnek, de főként a férfiak, a nők itt sem tagadják meg magukat, gyorsan felszaladnak fésül- ködni még a Parlament emeleti fodrász szalonjába. ... és megszólal a csengő, jelzi foglalják el helyüket a képviselők, hogy meg­kezdhesse munkáját a leg­főbb államhatalmi szer­vünk. az országgyűlés. Pontosan li órakor Kállai Gyula, az országgyűlés el­nöke köszönti a megjelen­teket. Dolgoznak a fotósok, a lehetőségeinek fejlesztésére, a szakképzetlen fiatalokról való' gondoskodásra, az át­települési segítségnyújtásra és az ezzel kapcsolatos la­kásépítési feladatokra. Különösen a lakásépítés kilátásai és gondjai vissza­visszatértek a felszólalások­ban, a többi között Weisz- böck Rezsőné, Nyugat-Du- nántúl és főleg választóke­rülete. Sopron vonatkozásá­ban beszélt a problémáról. Mint kiderült, e vonatkozás­ban nem könnyű a város helyzete, és ennek során nem ritka, hogy teljesen el­avult, de nem műemlék jel­legű lakásokat oly nagy költséggel építenek újjá, amelyért már valóban újat is lehetne építeni. Természetesen — a gazdál­kodás egészét átfogó költség- vetés lévén napirenden — minden fontos gazdálkodási téma és ágazat hangot ka­pott a vitában. Busa János Zala megyei képviselő ter­melőszövetkezeti kérdésekről beszélt, ezen belül elsősor­ban a talajgazdálkodás fel­adatairól, különös tekintet­tel a vízrendezéssel kap­csolatos teendőkre, ami szá­mos vidéken ugyancsak sürgető. Érdeklődéssel hallgatták a képviselők Szilágyi László vezérőrnagy hozzászólását a fegyveres erők fejlődéséről és anyagi ellátásáról, ezen belül honvédségünk meg­nyugtatóan növekvő erejé­ről és fejlődéséről. Ezzel összefüggésben szóvá .tette á vezérőrnagy-képviselő azokat a gondokat is, amelyek a hivatásos állomány javadal­mazásából fakadnak, külö­nös tekintettel a honvédség igen magas szakemberi, kép­zettségi igényeire. Ilyen változatos témákról folyt a tanácskozás a Fejér megyében megválasztott dr. Jókai Lóránt, az ifjú Duna­újváros öregedési tüneteiről; a pesti fonónő, Kovács Ist­vánná a tanácsi költségvetés­ről: mások az ipar, a keres­kedelem, a kultúra figye­lemre méltó jelenségeiről adtak számot, de mind az ország idei, már záruló és az új esztendő most kirajzo­lódó, megújult gazdálko­dásának szempontjából. filmesek. A külföldi diplo­maták páholyában francia, angol, német, orosz nyelvre fordítják Kállai Gyula sza­vait. Itt-ott a vendégek ré­szére fenntartott páholyok­ban ismerős arcokat látok. Szolnok megyeiek ülnek itt is — ott is. Képviselőink is­mét szép számmal hívtak vendégeket erre az ülésszak­ra. És a meghívottak szíve­sen jöttek, mert ismét nagy-., fontosságú beszámolók hang­zanak el, napirendek kerül­nek megvitatásra. ☆ Alig néhány perce fejezte be pénzügyminiszterünk a mindenki által nagy kíván­csisággal várt expozéját, három képviselő asszonyunk — Krasznai Károlvné. Szur- gyi Istvánné és Kerékgyár­tó Mihályné — a szünet el­ső perceiben már összedug­ja a fejét. Az Állami Biztosító hét évvel ezelőtt vezette be h termelőszövetkezeti általános vagyonbiztosítást. E biztosí­tási forma a kötött tervgaz­dálkodáshoz igazodott, s csu­pán a tűz-, jég-, árvíz- és állatkárokra terjedt ki. Ez év jartuár 1-től az Álla­mi Biztosító — a TOT és a tsz-ek sürgetésére — új biz­tosítási rendszert alkalma­zott. Az új forma kiterjed a szövetkezetek álló- és forgó­eszközeinek, növénytermesz­tésének és állatállományának biztosítására. S ebben az Ál­lami Biztosító 30 féle kocká­zattal — többek közt az át­telelő növények téli kipusz­tulására, a tavaszi fagyká­rok, a homokverési, vihar- és belvízkárok, virágmagter- mesztési károk megtérítésére — bővítette a biztosítást. A nagyobb kockázat vállalásá­val együtt, természetesen a biztosítási díjak is emelked­tek. A tsz-ek maguk dönte­nek arról, hogy biztosíta­nak-e és milyen formát választanak. Az új biztosítási forma be­vezetése óta egy év telt el. Négv termelőszövetkezeti ve­zetőtől érdeklődtünk, mi­lyen biztosítási formát vá­lasztottak, s az új hogyan váltotta be a hozzá fűzött reményeket? Tisza*ö!dvári Szabad Nép Tsz Kovács Sándor főkönyvelő: — Mi az új biztosítási for­mát választottuk, az előnyö­sebb a réginél. Tavaly a nö­vénytermesztés után 448 ezer forint biztosítási díjat fizet­tünk <?í"‘3?9'0i> forint"' kárté­rítést kaptunk. Az idén 325 883 forint volt a bizto­sítási díjunfc, 1 129 987 forint kártérítést fizetett az ÁB. Eb­ből 800 ezer forint a cukor­répa homokverése utáni té­rítés, mely a régi forma sze­rint nem járt volna. — Viszont az állatbiztosí­tási formák közül rosszul vá­lasztottunk. Az úgynevezett önrészesedéses formára kö­töttünk szerződést. Kevesebb állatunk hullott el, mint ta­valy, s biztosítás díja ma­gasabb, a térítés összege ala­csonyabb lett, mint amennyi­re számítottunk. Mezőtúri Új Reménység Tsz Meggyesi János elnök: — Szövetkezetünknek még a régi típusú TÁV biztosítá­Miről tárgyalnak? — Arról, hogy a gyer­mekgondozási segély folyó­sítását hat hónappal kíván­ja meghosszabbítani a kor­mány — mondja Szurgyiné —, talán nem is tudod el­képzelni, milyen óriási je­lentőségű lesz ez az intéz­kedés. Az anya három éves koráig gondozhatja, nevelhe­ti gyermekét. A pici gyerme­keknél fél év is sokat szá­mít. Kevesebb problémát jelent az óvodákban is. ha a kicsinyek három éves ko­rukban kerülnek oda. — Ráadásul nekünk is több időnk iut arra — ve­szi át a szót Krasznainé —. hogy felkészülhessünk a gyermekek óvodai elhelyezé­sére Köztudott, hogy ná­lunk Martfűn, és több más helyen is a megyében, mi­lyen kevés az óvodákban a hely. Ugyanakkor csak a cipőgyárban 800 asszony sa van. Jó a kapcsolatunk az ÁB-val. Ha jégverés, vagy egyéb elemi kár ér bennün­ket, időben kijönnek elbírá­lásra. Ügy látszik, mi jégzó­nában vagyunk, hat év óta az idén másodszor volt jég­verésünk. — Különösen a borsós mustárt, a hagymamagot, a bükkönyt és a lucernamagot érte nagy jégkár, a hatvan holdnyi hagymamagból volt olyan táblánk, melyet száz százalékos pusztulás ért. Csu­pán ezért 640 ezer forint té­rítést kaptunk. — Az idén 370 ezer forint díjat fizettünk be, s 1,2 millió forint kártérítést adott az ÁB. — Egyesek szerint fölösle­ges a biztosítás, nekem a háztájira is van. Ügy vélem, ami nekem jó, az a közös­ségnek is hasznos. Az idén hetvenkilenc tagunk újfajta háztáji biztosítást kötött. Ezek 1028 forint kártérítést kaptak, akinek régi fajtájú a biztosítása, 500 forinttal ke­vesebbet. Azóta ők is elgon­dolkodtak. v — Miéit idegenkedünk az új biztosítási formától? Még nem ismerjük eléggé, ezért tanulmányoznunk kell. Más­részt változtattunk a termelés szerkezetén, ennek gazdasá­gosságát csak több év átla­gában értékelhetjük. Sok ap­rómagot termelünk és csirke helyett hízott libát neve­lünk. Az új biztosítási for­máról a tsz vezetőségi tag­jait is meg kell győznünk. Mezőtúri Béke Tsz A Béke Tsz azon . ritka tsz-ek közé tartozik (a me­gyében csak kettő van), me­lyek nem kötnek biztosítást. Miért? Erre Mézes Imre tsz- elnök a következőket mon­dotta: — Amikor az éves tervet vitatiuk. minden évben fel­vetődik: kössünk-e biztosí­tást? Az idén ismét leszavaz­ták ezt a közgvűlésen. A TÁV biztosítási forma után 400 ezer forint díiat kellett volna fizetnünk. Miután csak 50 ezer forint tűzkár ért ben­nünket, így jobban jártunk. — Pedig a szövetkezetnek 40—50 millió forint az álló- és forgó eszköz vagyona, s évente 30 millió forint bruttó termelési értéket állít elő Érdemes ezt kockáztatni? — Valóban elgondolkoztató ez. A város más tsz-eit ért vette igénybe eddig a gyer­mekgondozási segélyt. — Én is örülök — így Ke- rékgyártóné — mert ez a rendelkezés nemcsak azt je­lenti, hogy az anyák tovább nevelhetik gyermekeiket. — hanem még egy fél évvel tovább kapják a termelőszö­vetkezettől az egy hold ház­táji földet is. Hiszen a tsz- törvény szerint, azoknak a nőknek, akik igénybe vet­ték a gyermekgondozási se­gélyt erre az időre egy hold háztáji föld jár. ☆ — Hogy vannak a szolno­kiak? — Ezzel lép Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnö­ke Oláh János, Szenes Ottó ás Orbán József képviselő­inkhez. Szóbakerül, hogy befeje­ződött a vetés, de az időjá­rás nem volt kedvező ed­dig. Szárazhideg volt, hó nem esett, félő, hogy nem lesz jó termés jövőre. Lo- sonczy elvtárs így vígasztal: — Tavaly áprilisban is hasonló panaszokat hallot­tam. mégis elég jó termé­sünk lett. jégveréskor mi is aggódtunk. Tavaly már kétmillió forint volt a biztonsági alapunk­ban, a kárt ebből fedeztük. A biztosítást azért szavazták le, mert régebben volt olyan ta­gunk, akinek rosszul intézték el az állatkárát. Az ilyen em­bereknek nagy a befolyása. Egyébként 110 tagunk kötött háztáji biztosítást, köztük én is. Eddig megmenekültünk, a közösséget nem érte nagyobb kár. De a holnapot nem is­merhetjük ... Újszászi Szabadság Tsz Fodor István főkönyvelő: — Szövetkezetünk az új vagyonbiztosítási formát vá­lasztotta. Igaz így fél mil­lióval többet, összesen 1,1 millió forint biztosítási díjat fizetünk. Tudjuk, hogy az ÁB is nagyobb kockázatot vállalt. — Ebben az évben 3 mil­lió forint összegű kártérí­tést kaptunk az ÁB-tól — folytatja a főkönyvelő. — Mi sok virágmagot termelünk, s az idén már erre is kiter­jedt a biztosító kockázatvál­lalása. A virágmagot három­szor érte jégverés. A kenyér- gabonát vihar, a kertészetet homokverés sújtotta. Ha a régi forma szerint biztosí­tunk több mint egymillió fo­rint kártérítéstől esünk el. ☆ Végezetül megkérdeztük Morvái Györgyöt, az Állami Biztosító Szolnok megyei igazgatóhelyettesét: — Hogyan értékeli a ter­melőszövetkezetek területi szövetségének működését a .biztosítással kapcsolatban, s megfelelők-e az érvényben levő biztosítási formák? — Az Állami Biztosító mo­nopolhelyzetben van. A tsz szövetségek megalakulásával a biztosítás is lendületeseb­ben fejlődött. A fogyatékos­ságokra felhívták figyelmün­ket, s az érdekképviseleti szervek véleményét figyelem­be vesszük. A biztosítási rendszernek igazodnia kell a tsz-ek tényleges igénveihez. A jelenlegi biztosítási for­mák ma még nem tükrözik teljesen az egyes gazdaságok igényeit. Például hiányol iák, hogy a száj- és körömfájás­ból eredő hozamkieséseket nem térítjük meg. Bízom benne, hogy ezek a kölcsönös erőfeszítések nyomán meg­oldódnak. — m. 1. — — Az igaz — mondják a mieink —, de olyan jó Vfjf kicsit panaszkodni. ☆ Villámstatisztikát készítek az ebédszünetben. Kiderül, hogy a Szolnok megyei kép­viselőcsoport tagjai igen ak­tívan vették ki részüket az országgyűlés különböző ülés­szakainak munkájából. E szerint öt képviselőnk hat témában mondott véleményt választói nevében. Nem tár­gyalt elvan törvényjavasla­tot az orszósavűlés. amely­hez támogatólag, vagy javas­latot tevőleg nem szólt vol­na Szolnok megyei képvise­lő. Hét képviselőnk az or­szággyűlés különböző bizott­ságaiban dolgozik rendsze­resen. Ha ehhez hozzátesz- szük. hogy megtartják kép­viselői beszámolóikat, kép­viselőcsoport üléseiket, inté­zik választóik kérelmeit, ak­kor a két ülésszak között is van bőven dolga képvise­lőinknek. Varga Viki úrid Szabálytalan parlamenti jegyzetek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents