Szolnok Megyei Néplap, 1968. november (19. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-07 / 262. szám
19(58. november 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP II Akik még a statisztikákból is kimaradtak... A világ leggazdagabb államában milliók éheznek Régi probléma: hogyan helyezzék a politikai tevékenység eltőerébe Amerika tízmillió éhezőjét. A tízmilliós szám májusban vált ismeretessé, amikor nyilvánosságra hozták az éhező és rosszul táplált amerikaiak helyzetével kapcsolatban végzett első országos vizsgálat adatait. A felmérés nem teljes, de irányadó. Kiderült, hogy Amerika szegényeinek egyharmada éhezik és egyeseket az éhhalál fenyeget. Azokat a megállapításokat, amelyeket az éhség és a rosz- szul tápláltság kivizsgálására alakult bizottság Az éhség és az Egyesült Államok című felmérésében tett közzé, meggyőzően nem cáfolták meg, és a képviselőház mezőgazdasági bizottsága a napokban ezt állította: „a rosszul tápláltság igen széles körű az Egyesült Államokban, de koplalásról nincs tudomásunk”. A sajtó és a televízió vizsgálatai azonban megerősítették ezeket a tényeket. Az éhezők az egész országban megtalálhatók: a négerek Mississippiben, az eszkimók Alaszkában, a szegény fehérek az Appalache-hegység- ban, a spanyol—amerikaiak Texasban, az indiánok Arizonában és a nyomortanyákon élő családok a városokban országszerte. Ez már igazi népirtás... t,Ha a* ember körülnéz — hangsúlyozza a jelentés — megdöbbentő helynek találja Amerikát. Egyetlen más nyugati ország sem engedheti meg, hogy lakosságának ekkora része olyan életet éljen, mint amilyent mi kényszerítünk szegényeinkre. — Hogy hazánk lakosságának nagy része jólétben éljen, — alacsony sorba süllyesztettük népünk egyötödét!*. Ma, amikor a néger politikusok arról beszélnek, hogy Alabama, Georgia, Louisiana és Mississippi államokban „gazdasági eszközökkel népirtás” folyik, ez úgy hangzik, mint valamiféle keserűség szülte túlzás. Mindaddig, amíg meg nem ismerjük azokat a falvakat, amelyekben — egy fehér orvos szavait idézve — „a lassú éhenhalás a megszokott életforma'’. Az ellentétek okoznak megrázkódtatást: egyrészt elhallgatják azt a tényt, hogy egyeseknek még a létszükségleteik sincsenek biztosítva, másrészt hangosan propagálják a szükségtelen fényűzési cikkeket. A CBS-televízió dokumentumfilmje húszmillió néző lakásába vitte él a másik Amerika arculatától készített meghökkentő képet. A nézők többek között láthattak egy 11 éves San. Antonáó-i kislányt, amint az utcán egy ebéd áráért árusította magát. Indián csecsemőket Arizonában, akik belehalnak az éhezés okozta megbetegedésekbe. Fehér bőrű gyermekeket Virgínia államban a rosz- szul tápláltság okozta agy* károsodásokkal. Heti 2S00 dollárt kap, hogy ne termeljen A nézők között volt Orrúdé Freeman földművelés- ügyi miniszter, aki „Éhezés nélküli világ” címmel könyvet írt és akinek minisztériuma évi 100 millió font fölösleges’’ összeget juttatott vissza a pénzügyminisztériuminak. A földművelésügyi minisztérium washingtoni épületének homlokzatára Pál apostol szavait vésték: „A gazdának, aki dolgozik, elsőként kell részesülnie a munka gyümölcseibőlJames Eastland szenátor azonban, aki a Capitol Hill bizottsági termeiben szembehelyezkedik a jóléti intézkedésekkel, heti 2500 dollárt kap a kormánytól, mert nem termeszt gyapotot a Mississippi állambeli Sunflower megyében levő ültetvényén. A néger családok, amelyek emiatt elesnek a munkalehetőségtől, — esetleg egy szerény élelmdszercsoma- got kapnak — vagy semmit sem. Régebben a szegényekre szükség volt, mint olcsó munkaerőre. A legutóbbi évtizedben, a mezőgazdaság gépesítése következtében, szükségtelenné váltak. — A Mississippi-deltában az ültetvényeken a gépek szedik a gyapotot és gépek gyomlálnak. Tíz évvel ezelőtt az alabamai gyapotnak csak 2 százalékát szedték le gépeikkel, az idén több mint 80 százalékát Egy gyapotültetvényen, amelyen egykor 100 munkás dolgozott, most csak két vagy három embernek jut munkalehetőség. A fiatalok, mint mindig, északra, a városokba áramlanak. De az észak felé vezető kapu kezd bezárulni: az autorpatizálás következtében kevés munkalehetőség kínálkozik a szakképzetlenek számára. Egyébként Amerika az egyetlen nyugati ország, — amely nem fizet családi pótlékot Csupán bizonyos segélyt nyújt az apa nélküli családokban élő gyermekeknek. Az amerikai szegények szinte láthatatlanok: elrejtőzve élnek a gettókban és a sátorvárosokban, s eltűnnek az általános jólét statisztikai adatai mögött. így aztán a hivatalos munkanélküliségi arány csupán 3.5 százalékos. — A városokban azonban minden négy néger teenager közül egy munka- nélküli, a többiek pedig rosz- szul fizetett vagy részleges állásokat töltenek be. iVine« rájuk szükség és olykor még a népszámlálás során is kihagyják őket Virgil Boyd, a Chrysler elnöke — aki akár a többi autógyáros a gettókból alkalmazott fiatalokat — kijelentette: — Azt tapasztaltuk, hogy sokan közülük nem szerepelnek a társadalombiztosítási listán, a népszámlálási adatok sem vonatkoznak rájuk, nem vették fel őket a választók névjegyzékébe és nem tartoznak semmiféle szervezethez. A szó hivatali értelmében tulajdonképpen nem is léteznek). — A történelem nem fog túlságosan nagy jóindulattal megemlékezni egy olyan gazdag nemzetről, amely nem vállalta a nyomor orvoslását — jelentette ki John Gardner, mielőtt lemondott egészségügyi, oktatási és jóléti miniszteri tisztségéről. Az amerikaiak jövedelmükhöz viszonyítva kevesebb adót fizetnek, mint bármely nyugati ország polgárai. A gazdagok jövedelmük kisebb százalékát fizetik ki adóban, mint a szegények, és több lehetőségük van rá, hogy adókedvezményeket kapjanak. (The Observer) Néhány éve még újszerű próbálkozás volt, ma már viszont szokványos technológia a felülről lefelé való építkezés. Először a középső tornyot építik meg vasbetonból, majd a legfelső szinten, árét tartószerkezetet alakítanak ki. A ház „felépítése” ezek után úgy folytatódik, hogy az építő pad lépesről lépésre csúszik, mialatt minden héten egy újabb emeletet függesztenek fél az előző alá. Víllanykés A tompa konyhakések miatt gyakran jogos szemrehányások érik az „erős” nem képviselőit. Az ilyen szemrehányásokat már eleve kiküszöböli a szovjet gyártmányú ..Sztraume” villanykés, amely a hálózatba kapcsolva pillanatok alatt gyönyörűen felszeleteli a kenyeret, a sajtot, a húst. A készülék voltaképpen két fűrészélű késből áll. amelyek egymással szemben mozognak. VÁKUUM Általában úgy vélik, hogyha valamely élőlény hirtelen vákuumba kerül, altkor nyomban elpusztul. Ml van azonban akkor, ha Sikerül neki gyorsan visszatérnie az atmoszférába? Erre csupán a kísérlet adhat választ. S meglepő dolog derült ki; ha a kísérlet előtt a majmokkal tiszta oxigént lélegeztettek be, még a vákuumban eltöltött 3,5 perc után is életben maradtak« .•ív gÉgMÉÉ (Ünnepi tudósítás Moszkvából.) Mint szétfeszíthetetlen vasabroncs öleli körül Moszkvát a város végső határául kijelölt, több mint 100 kilométer hosszú autópálya: a Külső Gyűrű. A kört metsző egyenesek, vagyis a gyűrűt átszelő országutak a városba érve sugárutakká szélesednek, — hogy aztán — mint a kör sugarai — a középpontban találkozzanak. Bármely irányból is érkezzék az ember Moszkvába, feltétlenül jó- néhány új városrészen át vezet az útja. Kuzminki-ben, Cserjomunki-ban, Horosevo- ban egyenként ötször-tízszer annyi ember él, mint a budapesti József Attila-lakóte- lepen. S mivel az új negyedek pereme veszedelmesen közeledik a „vasabroncshoz”, Moszkva nem csak vízszintes, hanem függőleges irányban is gyorsan növekszik. Az új házak többsége 8—12 emeletes, de nem ritka a 18 emeletes lakóház sem: Évente mintegy 120 ezer lakást adnak át a szovjet fővárosban. Ha a Külső Gyűrűhöz közeledő kerületeket külvárosnak nevezném (persze csak feltételesen, hiszen ezek a legkorszerűbb negyedek, kizárólag távfűtéses, fürdőszobás lakásokkal), akkor a Szadovaja után következik a „középváros”. A Szadovaja a második gyűrű, Moszkva nagykörútiénak is nevezik. A „középváros” Moszkva egykori külvárosa helyén épült és épül részben még ma 1s. Senkj sem sajnálta az itt gubbasztó fakunyhókat, egv-két emeletes kőházakat. Amikor eléri őket a városrendezők halálos ítélete, nem is bontják, hanem lerombolják őket. Faltörő kos-szerű gépezetekkel, harckocsira emlékeztető acélmonstrumokkal törik-zúzzák, döntik a kis házakat halomra, hogy azután néhány nap múlva megkezdődhessék az új, magas házak alapozása, vagy az új útvonalak építése. így született például — kis girbe-görbe mellékutcák helyén — a 60-as években a Kíalinyin-sugár- út, amelynek 24—26 szintes épületeibe most költöznek be az utolsó lakók és hivatalok. S csak ezután következik a belváros, amelyet a széles sávban parkosított boulevard- gyűrű foglal keretbe. — A Kremllel és a Vörös Térrel ez Moszkva történelmi magja, amelyet a távlati tervek szerint egyetlen hatalmas múzeum-park komplexummá alakítanak. Egyelőre azonban még itt helyezkedik el az állami hivatalok többsége. Zsúfoltak is a város- központ utcái, csúcsidőben még a széles járdákon is valóságos forgalmi dugók keletkeznek. Ebben azonban már elsősorban nem a közhivatalok a ludasak. Négy repülőtéren. kilenc pályaudvaron, hajón, autóbuszon naponta több mint 150 ezer vidéki és külföldi lépi át Moszkva kapuit. És hagyomány, hogy a szovjet főváros vendégei még az első napon — ha ugyan nem az első órában — ellátogatnak a Kremlhez, a Vörös Térre és aztán, ha vásárolni indulnak (ez is tradíció, de bizony már elavult), akkor is feltétlenül a városközpont áruházait — a GUM-ot. a CUM-Ot. a Gvetszkij Mir-t — keresik fel. A moszkvai élet ritmusa csak a kétnapos ünnepeken lassul te. De ide már nemcsak a május 1-e és a noNövekszik a légkör radioaktivitása Bolygónk felületét továbbra is fertőzik a radioaktiv sugárzások. Noha az utóbbi években a világ egyes részein csökkent, a sugárzás, Ázsia és a Cendes-óceán térségeiben a francia és kínai légköri atomrobbantások miatt növekedett- Pontos adatok hiányoznak, részint azért mert a szóban forgó területeken levő országoknak nincsenek megfelelő készülékeik és szakértőik a sugárzás mérésére. Az ENSZ-közgyűlés politikai főbizottságában úgyszólván valamennyi szónok aggodalmát fejezte ki emiattid'el hívták többek között a figyelmet arra, hogy valójában csak az elkövetkező nemzedékek érzik meg. milyen káros következményekkel jár a sugárfertőzés, Azt is megállapították, hogy az atomüzemú szállítóeszközök, illetve atomfegyver hordozó készülékek megrongálódása szintén veszéllyel fenyeget. vember 7-e tartozik, hanem — az ötnapos munkahétre való teljes áttérés óta — valamennyi hétvége is. Az embereknek több idejük jut szórakozásra, sportolásra, pihenésre, a családjukra. A november 7-e azonban továbbra is elsőszámú ünnep. És nem csak hivatalosan az. A forradalom évfordulóját minden család ugyanolyan bensőségesen ünnepli meg, mint nálunk mondjuk! a karácsonyt, A háziasszonyok — miután előzőleg elvégezték a nagytakarítást — sütnek-főznek, a családok általában együtt ebédelnek, hogy azután estére meghívják barátaikat, vagy maguk menjenek vendégségbe; a fiatalok „házibulit” rendeznek, Késő este a legfőbb moszkvai „korzót”, a Gorkij- utcát teljesen lezárják a járműforgalom elől: szakál- las veteránok, összekaroló egyetemisták, gitározó-har- monikázó ifjúmunkások, ösz- szebújó szerelmespárok végtelen áradata hömpölyög az utca teljes szélességében. — Hallgatják a hangszórókból áradó muzsikát, gyönyörködnek a Közaont] Táviró- hivatal épületén elhelyezett, színes villany-körtékből összeállított mozgó kép-tablókon. Ezért ma estén alighanem több ember van a moszkvai utcákon, mint bármikor máskor, de most senki sem siet. Szfvbőljövően ünnepi a hangulat. Kulcsár István
