Szolnok Megyei Néplap, 1968. november (19. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-05 / 260. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1968. november 5. A DNFF delegációja Párizsban — A saigoni „NEM" visszhangja — Amerika elnökválasztás előtt Tegnap esti helyzetkép X nemzetközi érdeklődés előterében változatlanul két, egymástól fontos vonatkozásokban nem független esemény áll: a vietnami helyzet és az amerikai elnökválasztási küzdelem finise. Vietnammal kapcsolatban a legutóbbi órák égjük nagyjelentőségű híre: Párizsba érkezett Nguyen Thi Binh asz- szonynak, a DNFF Központi Bizottsága tagjának vezetésével a Dél-Vietnami Nemzeti Felszabadítási Front küldöttsége, hogy részt vegyen a háború politikai rendezését célzó tárgyalásokon. Az egész haladó világ által támogatott vietnami nép óriási győzelme ez a néhányszavas jelentés. Hiszen a tőkés világ legerősebb hatalma immár esztendők óta olyan jelszóval folytat irtóháborút egy, az amerikai partoktól 16 000 kilométerre élő kis nép ellen, hogy „megszabadítja Dél-Vietnamot a DNFF nevű kis csoporttól.” A hivatalos Washington még nem is olyan régen elképzelhetetlennek minősítette, hogy amerikai delegáus zöldasztalhoz üljön a felszabadítási front képviselőivel. Most pedig pontosan ez történik. A hősiesség és a szolidaritás rákényszeritette az agresszort arra. hogy tárgyaljon azzal, amit el akart pusztítani. A vietnami nép igazi képviseletével. Azok viszont, akik, amerikai segítséggel, bitorolják a hatalmat délen, még most is akadályt gördítenek: Thieu elnök bejelentette, hogy nem küldi el megbízottait Párizsba. Ez — állapítja meg a hanoi Nhan Dán — azt mutatja: ezek a vezetők nem kívánják, hogy az amerikai bombák ne hulljanak tovább Vietnam mindkét részére. Saigon magatartása alapos zavart idézett elő Washingtonban. A Washington Post, amely gyakran tükrözi a kabinethez közelálló körök véleményét dühösen hangsúlyozza: a dél-vietnami kormány „saját veszélyére” marad távol a megbeszélésekről. Egy biztos: Thieu „nem”-je a Demokrata Párt elnökjelöltjére, Humphrey-re mérte a legérzékenyebb csapást. Megfigyelők szerint nemcsak lehetséges, de valószínű is, hogy ez a váratlan „gikszer” azoknak a szavazatoknak az elvesztéséhez vezet, amelyeket Johnson a VDK bombázásának megszüntetésével alelnökének a legútóbbi napokban megszerzett! Nixon azonnal belekapaszkodott a legújabb fejleményekbe és bejelentette: megválasztása esetén még hivatalos beiktatása előtt kész ellátogatni Párizsba, hogy személyesen működjék közre a tárgyalások sikeréért. Gesztusa újabb bizonyíték arra, hogy az idei amerikai választások kulcskérdése Vietnam volt és maradt. Most. szinte csak órákkal a választások előtt sok kommentátor vélekedik úgy, hogy a republikánus jelölt újra növelte a Johnscn-bejelentés óta csökkenő előnyét és meg tudja szerezni az elnöki székhez szükséges elektori többséget. Bárhogy alakuljon is az eredmény, James Reston, az Egyesült Államok egyik legtekintélyesebb publicistája tízmilliók nevében vonta meg az 1968-as kampány mérlegét, „az a legjobb ebben a kampányban, hogy végre befejeződik. A választási küzdelem nem produkált egyetlen valamirevaló állásfoglalást sem. Nem tisztázta, hanem összezavarta korunk nagy kérdéseit és nem egyesi tette, hanem még jobban megosztotta az amerikai népet” — írja az USA egyik legnevesebb kommentátora. A szovjet kormány nyilatkozata MOSZKVA (TASZSZ) Az alábbiakban közöljük a szovjet kormány 1968. november 2-i nyilatkozatát. „A Vietnami Demokratikus Köztársaság és az Egyesült Államok képviselőinek párizsi megbeszélésein megállapodás jött létre arról, hogy az Amerikai Egyesült Államok 1968. november 1-től beszüntet minden légibombázást, haditengerészeti és tüzérségi hadműveletet, valamint az erő alkalmazásával kapcsolatos minden egyéb cselekményt a Vietnami Demokratikus Köztársaság egész területe ellen; A szovjet kormány a párizsi megállapodást fontos sikernek tekinti a vietnami békés rendezéshez vezető úton — hangsúlyozza a nyilatkozat, majd megállapítja; az agresszív háborúból nincs más kivezető út. csnpán az, amely a Vietnami Demokratikus Köztársaság, e szuverén szocialista állam elleni bombázások és egyéb háborús cselekmények megszüntetésén keresztül vezet. Lövöldözés es kijárási tilalom Ammanban AMMAN Hétfő reggel megszólaltak a szirénák Ammanban, jelezve, hogy kijárási tilalmat rendeltek el a jordániai fővárosban. A rendelkezést az tette szükségessé, hogy a város különböző pontjairól lövöldözések hallatszottak. Az AP az értesülések bizonytalanságának hangsúlyozása mellett azt írja, hogy egyesek szerint a lövöldözés egy Husszein-ellenes államcsíny kísérője lehetett. Amman út- cáin tankok jelentek meg, — amelyekből a katonák a levegőbe lövöldöztek. A tüzelés helyi időszerint 9 óra 15 perckor még tartott. A hétfő reggeli incidenseket megelőzően egy nappal 1500 arab tüntető megtámadta az Egyesült Államok ammani nagy- követségét és közelharcba keveredett a királyi katonasággal. / MINDENFELŐL BELGRAD A macedóniai Stip városkában vasárnap egy labdarúgó mérkőzésen egy néző akkora petárdát gyújtott meg, hogy a robbanás következtében 25-en megsérültek, közülük ötöt válságos állapotban szállítottak kórházba. RÓMA Az olasz dolgozók 1968 folyamán eddig közel 2,5 milliárd lírát fizettek be a kommunista párt támogatására, közölte hivatalosan az Olasz Kommunista Párt vezetősége. PANAMA Nagyarányú ellenzéki tüntetésre került sor vasárnap Panama fővárosában. A katonai junta ellen tüntetők felvonulását dr. Antonio Gonzalez Revilla idegsebészprofesszor, korábbi elnökjelölt vezette. A nemzeti gárda könnygázgránátokkal, gumibotokkal és lőfegyverekkel támadt a tüntetőkre, akik közül sokan egy kórház épületében kerestek menedéket. A gárdisták oda is követték őket, ahol emelet- ről-emeletre folyó kézitusát vívták velük. Becslések szerint 200 tüntetőt tartóztattak le. MONTREAL Montrealban vasárnap este sor került Kanada tizedik szívátültetési műtétére. Egy 28 éves nő szívét egy 53 éves férfiba, két veséjét pedig egy 29 éves férfiba, illetve egy 9 éves kislányba ültették át. A betegek állapota a kórház közlése szerint kielégítő. LONDON Spanyolország északnyugati partjai közelében pénteken kettétört és elsüllyedt a Spyros Lemos libériái tankhajó. Az angol hadügyminisztérium közleménye szerint egy angol tengeralattjáró felvette az elsüllyedt tankhajó legénységének tíz tagját. Az angol tengeralattjáró folytatja a kutatást a szerencsétlenül járt matrózok után. MOBILE Hatalmas erejű tornádó söpört végig vasárnap az Egyesült Államok Alabama és Mississippi államán. A széllökések sebessége időnként elérte az óránkénti 483 kilométert. Huszonegy személy megsebesült, az anyagi kár jelentős. Alabamában egy középiskola összedűlt, Mobilétól északra a tövestől kicsavart fák eltorlaszoltak egy országutat; TEHERAN A teheráni rendőrség egy távolsági busz átvizsgálásakor 965 kg ópiumot talált. Négy iráni állampolgárt, — akik feltehetően egy nemzetközi kábítószer-csempész banda tagjai, letartóztattak. A rendőrség az Interpoolhoz fordult, nyújtson segítséget a banda teljes felszámolásához. AGRA Ötven fegyveresből álló banda megtámadott egy Ag- rától (India) 29 kilométerre lévő tanyát, és elrabolt kilenc gyereket, a rablók megsebesítettek öt felnőttet, akik igyekeztek megakadályozni a gyermekrablást. SALVADOR Salvador brazil kikötővárosban százezer főnyi tömeg üdvözölte a vasárnap odaérkezett Erzsébet angol királynőt, aki gépkocsiján végighajtatott a város főútvonalán. TITOGRAD Vasárnap reggel hat órakor Montenegrót földrengés érte. A titográdi földrengés jelző állomás adatai szerint a földrengés fészke Ti- tográdtól, Montenegró fővárosától mintegy 50 kilométerre volt, mégpeidg Albánia területén a Shkodrai tó környékén. A földrengés intenzitása a montenegrói tengerparton, valamint Bar és Ulcinj város területén volt a legnagyobb. Sok ház ösz- szeomlott és az anyagi kár tetemes. Bisztur faluban egy idős asszony meghalt, családjának öt tagja pedig súlyosan megsérült. Ugyanott további tíz sérülésről érkeztek hírek, a falu temploma teljesen összeomlott, a szó teljes értelmében a földdel egyenlővé vált. A faluban harminc ház is összedőlt. — Krucsima faluban is sok ház összeomlott. BECS Egy zürichi kereskedő „megrendelésére” több mint kétmillió Schilling értékű műtárgyat lopott össze egy négytagú bécsi banda osztrák várakban és templomokban. Legutóbb Burgenlandiban az Eszterházyak fraknói várából vittek el régi fegyvereket. A zsákmány repülőgépen került Zürichbe, ahol most hosszú perek várhatók az űj és a jogszerű tulajdonosok között. A szovjet kormány úgy véli. hogy ez idő szerint kedvezőbb feltételek alakultak ki a Dél-Vietnamban folyó vérontás megszüntetéséhez, az Egyesült Államok Vietnamban levő csapatainak teljes kivonásához és a vietnami probléma egészének politikai rendezéséhez Üj szakaszukba lépnek a Vietnami kérdés politikai rendezését célzó tárgyalások. Feszült figyelemmel követik ezeket a népek, amelyeknek létérdekük fűződik az egyetemes béke fenntartásához és megszilárdításához. A soron következő tárgyalásokon attól függően születik előrehaladás, hogy az Egyesült Államok kormánya reális módon és komolyan ítéli-e meg a VIet-'' nam; Demokratikus Köztársaság és a Dél-Vietnami Nemzeti Felszabadítási Front álláspontját, amely a vietnami nép törekvéseit tükrözi és összhangban áll az I954-es genfi megállapodásokkal. A Szovjetunió síkraszállt és síkra száll azért, hogy a nemzetközi problémákat békés eszközökkel oldják meg, hogy enyhüljön a nemzetközi feszültség. Ezt a külpolitikai irányvonalat, amelyet az SZKP XXIII. Kongresszusának határozatai rögzítettek, következetesen valóra váltja. Ennek az irányvonalnak a célja, a népek biztonságának és békés életének biztosítása, — hangoztatja befejezésül a asovjet kormány nyilatkozata. Nguyen Thi Binh asszony, a DNFF KB elnökségének tagja, a DNFF katonai bizottságának elnökhelyettese vezeti a DNFF küldöttségét, amely részt vesz a november 6-án kezdődő párizsi tárgyalásokon. (A felvétel 1968. áprilisában készült, amikor Binh asszony a DNFF Nőszövetsége elnökha'yetteseként járt Párizsban.) (Telefoto — AP—MTI—KS) A DNFF öt pontja HANOI (MTI). A Dél-Vietnami Nemzeti Felszabadítási Front Központi Bizottsága vasárnap nyilvánosságra hozta a vietnami kérdés politikai rendezésével kapcsolatos álláspontját, melyet öt pontban foglal össze: 1. Dél-Vietnam népének eltökélt szándéka, hogy tovább folytatja a harcot szent jogainak megvalósításáért, az ország függetlenségéért, a békéért és demokráciáért, a semlegességért, a gazdasági felvirágzásért és az ország békés alapokon történő végérvényes egyesítéséért. 2. Az amerikai imperialistáknak véget kell vetniök agresszív vietnami háborújuknak; a DNFF követeli, hogy összes csapataikat és csatlósaik egységeit vonják ki Dél-Vietnam területérőlés számolják fel összes katonai támaszpontjaikat. 3. Az ország belpolitikájának a vietnami nép akaratán kell alapulnia, összhangban a DNFF politikai programjával. Mindenféle külföldi beavatkozó» nélkül, széleskörű és szabad választások és nemzeti demokratikus koalíciós kormányzat alakításával. 4. Vietnam egyesítésének kérdését lépésről lépésre kell megoldani, Vietnam két zónája népének akarata alapján, a két zóna közötti konzultációkkal és egyezményekkel összhangban, bármiféle külföldi beavatkozás nélkül. 5. Dél-Vietnam békés és semleges külpolitikát kíván kialakítani, anélkül, hogy bármilyen külföldi állammal katonai szövetségre lépne, minden országgal baráti viszonyban kíván élni a békés egymás mellett élés öt alapelvének megfelelően. Jószomszédi viszonyt kíván kialakítani a kambodzsai királysággal, elismerve annak függetlenségét, szuverénitását, semlegességét és jelenlegi határainak sérthetetlenségét, valamint Laosszal is, elismerve a Laosszal kapcsolatos 1962. évi genfi megállapodás pontjait. MA: Elnökválasztás az USA-ban Az amerikai alkotmány kimondja, hogy minden negyedik év (szökőév) novemberének első keddjén elnök- választást kell tartani az Egyesült Államokban. Ez a nap idén november 5-ére esik. Az Egyesült Államokban minden negyedik évben nemcsak elnököt és alelnököt választanak, hanem újraválasztják az egész képviselőházat, a szenátus egyhar- madát és az államok kormányzóinak egyrészét is. A képviselőházat egyébként kétévenként választják újra, így egy-egy elnök négyéves hivatali ideje alatt is tartanak úgynevezett időközi — „félidős” — képviselőházi. szenátusi és kormányzó választásokat Az amerikai elnökválasztás kétfokozatú: először államonként megválasztják az elektorokat, majd azok megválasztják az elnököt, s vele együtt az alelnököt. (Az előbbit populär votenak, az utóbbit electoral vote-nak nevezik.) Minden állam (mint ismeretes, az Egyesült Államoknak jelenleg 50 állama van) szavazói előbb a populär vote útján megválasztják az elektorokat; államonként annyit választanak, ahány szenátora és képviselője van együttesen az illető államnak a washingtoni szenátusban. A szenátorok száma jelenleg száz (minden államnak két szenátora van. tekintet nélkül az állam nagyságára és lakosainak számára). A képviselőház ielenleg 435 tagú. Ez tehát 535 elektort ’elent. s ehhez járul még (1964-től) a Dist- rict of Columbia 3 elektora. Ma tehát összesen 538 elektort választanak, s azok egyszerű szótöbbséggel választják meg az elnököt és az alelnököt. A szükséges egyszerű többség 270 elektori szavazat. Az egyes államok a lakosság számarányának megfelelően küldenek képviselőket a washingtoni kongresz- szusba. Térképünkön feltüntettük az államok képviselőinek számát, mert ebből — tekintve, hogy a szenátorok száma minden államban kettő — következtetni lehet arra. hogy egy-egy állam — elektorainak számánál fogva — milyen jelentőséggé1 bír az egyes elnökjelölten számára. Azok az elektorok, akiknek pártja az illető államban a mai populär vote-on többséget kapott, december második szerdáját követő hétfőn (az idén december 16-án) összeülnek államuk kongresszusi épületében és egységesen szavaznak jelöltjükre. Szavazatukat hat példányban elküldik Washingtonba; a szenátus elnöke január 6-án a két ház együttes ülésén felbontja az elektori testületektől beérkezett szavazólapokat, s hivatalosan kihirdeti hogy kit választottak az Egyesült Államok elnökévé. Az elnök megválasztása szempontjából azonban — rendkívüli esettől eltekintve — az elektorok decemberi szavazása már csak formaság. £* TERRA Mj
