Szolnok Megyei Néplap, 1968. november (19. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-29 / 280. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MEGYEI I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. évfolyam, 280. szám. Ára: 70 fillér 1968. november 29., péntek. Páholyból nézve MA:-A „karácsonyfa" építői Alkalom szüli a tolvajt Rádió és tv műsor S. 0. S. „gázszivárgás“! Az á’lami és tanácsi költségvetésről, a munkaidő csökkentésérő. tárgyalt a Minisztertanács Az ember már olyan, hogy szeret összehasonlítani dolgokat. Egyesek akkor is, ha a nevezők sehogy sem vágnak össze. Még ma is hallani gyakorta olyan okos­kodást, hogy ez az új me­chanizmus módszereiben hasonlít némileg a tőkés or­szágok gazdálkodásához. Pi­ac, érték, kereslet—kínálat itt is, ott is. Élesztgetjük a konkurrenclát, szabad árak­kal, nyereséghajszával — úgymond — rászabadítjuk a vállalatokat a fogyasztóra. Szóval ilyenekkel jönnek s az embernek borsódzni kezd a háta. Pláne meg most, ahogy hallja a rádió­ban, olvassa az újságokban, hogy milyen gazdasági pá­nik tört ki ezekben az or­szágokban a valutaválság nyomón. Na jó, tőlem — s gondo­lom másoktól Is — bezár­hatják a tőzsdét, akár vég­legesen. Attól sem kell tar­tanunk, hogy belátható időn belül felesleges valutatarta­lékaink képződnek, amitől csak áron alul tudunk meg­szabadulni. Azért mégis, az úgy szokott lenni, hogy az ilyen pénzügyi válságot is a kisember sinyli meg legjobban. Franciaország­ban is az első lépésként az árakat emelték. Az igazat megvallva tény­leg, egy percig sem lehet­nénk nyugodtak, ha a mi új mechanizmusunk, akár csak távoli rokonságban is volna a tőkévei és az azzal összefüggő piaci anarchiá­val, egyebekkel. De jó, hogy nincs! Így akár páholyból nézhetjük most a tőkés pénzvilágot megrázó eseményeket Ám akinek esetleg még kételye van a mi gazdaságirányítási rendünk hovatartozását il­letően — az most a kont­raszt miatt talán jobban ér­zékelheti a különbséget, mint egyébként. Persze az összehasonlítás aktualitását nem egyedül a nyugati tőzsdei problémák okozzák. Sokkal Inkább az, hogy az első próba év vé­géhez közeledvén „vizsgaidő- szakba jutott a mi új gaz­daságirányítást rendünk, s nem is azt kérjük tőle szá­mon első helyen, hogy mek­kora személyi jövedelem­hez jutottak a termelésből eredően pl. a vezérigazga­tók vagy a tröszti vezérek. (Egyébként ez is lényeges.) A mi számunkra a legfon­tosabb, hogy gazdaságunkban valóra válnak-e — és ho­gyan — a szocializmus tör­vényei, többek között a szo­cialista bővített újraterme­lés törvényszerűsége. Az év végét sem várva ér­ről vallatták főleg az elmúlt kilenc hónap statisztikáit, je­lentéseit. A napokban közöl­te a központi sajtó Fock Je­nőnek, a kormány elnökének nyilatkozatát, mely szerint „az 1968. évi népgazdasági terv célkitűzéséi az elgondo­lásoknak megfelelően való­sulnak meg.” Ami a szűkebb pátrián­kat, megyénket illeti az ipa­ri termelés bővülésének üte­me meghaladja az országos mutatókat — januártól szep­temberig 10—11 százalékra tehető. Tekintélyes számú termékünk van — pl. kőolaj, földgáz, lábbeli, hűtőszek­rény, konyhabútor, cellulózé, papír, vágott baromfi, zo­máncozott edény s egyebek, melyekből igen jelentős a termelés emelkedése az el­múlt évhez képest. Gyáraink, üzemeink kapa­citása teljes mértékben ki volt használva, értékesítési gondok — egy-két kivételtől (pl. cipő) elteltintve nincse­nek. Tekintve, hogy az imént egy bizonyosfajta összeha­sonlításról volt szó — ehhez híven azt mondhatom, hogy megyénkben s persze az or­szág legtöbb üzemét figye- lembevéve is — a prosperi­tás kitűnő. Ezt több más tény is bizonyítja. Pl. az, hogy általában nagyobb a munkaerő kereslet, mint a kínálat, megyénkben pl. öt­ezer munkahelyet — megfe­lelő jelentkező híján — nem tudnak betölteni... Az ipar­ban foglalkoztatottak 40 szá­zaléka csökkentett munka­időben dolgozik s ennek el­lenére minden vállalatunk nyereséges, több lehetőség lesz bérjellegű kifizetésekre, beruházásokra, fejlesztésre, szociális juttatásokra, mint tavaly ilyenkor elképzeltük. Ez a dolog egyik oldala. A másik, hogy a többtermelés nem vezetett felesleges kész­letekhez — egy-két, zömmel még a régebben legyártott vagy kreált modell szerint készült idénycikk kivételével — a kereskedelem nem igye­kezett áron alul szabadulni a szükségtelen áruktól. Szóval semmi jele annak, hogy itt bármi is hasonlí­tana a szomszédos nyugati államok gazdaságához. A népgazdaság tervszerűen, arányosan fejlődik, amit ele­meire bontva most már így mondunk: a kapacitások ki­használtak, a termelés bő­vül, az áruk kelendők, kell a munkáskéz, jő a jövedel­mezőség, egyszóval prosperi­tás időszak volt 1968. Es használunk más úgyne­vezett objektív közgazdasági kategóriákat is, mint áru. pénz, érték, piac stb. csak­úgy, mint minden árutermelő társadalomban. Ezek tartal­mukban ugyan azok, ér- vényrejutásukban, azonban nem. Tehát nincs félnivaló. Nyugodtan, a fotelben akár kényelmesen hátradőlve néz­hetjük esténként a Tv-hír- adóban felvillanó bőrzepánik képeit. (Nemzetközi fizetési ügyleteinket bonyolító szer­vek dolgozóinak ad csak fejtörőt.) Nálunk nem lehet­nek ilyen bajok. Esetleg csak olyanok, hogy az új mecha­nizmus első évében kibonta­kozó prosperitás, kitűnő üz­letmenet elbizakodottá teheti a vállalatok irányítóit, meg­pihennek a babérokon s nem merészkednek tovább az új, nem mindig síma úton. Pedig a java még hát­ra van; igazában ki kell bontakozni a termelők, vál­lalatok közötti versenynek, lehetne nagyobb harc a fo­gyasztó „kegyeinek” meg­nyeréséért, vállalhatnának nagyobb kockázatot a piac meghódításáért, egy-egy kor­szerű termék bevezetéséért, bővíthetnék nagyobb fantá­ziával a szolgáltatásokat, sőt alkalmazhatnák bátrabban a rugalmas és gyors pénzügyi lebonyolítási formákat. Ezek is a szocializmus épí • tésének eszközei. Palatínus István Nem kellemes, ha egy gáz- kályha éppen ilyen télre- fordult időben mondja fel a szolgálatot. Különösen Szol­nokon. Itt fordult elő ugyanis a közelmúltban, hogy szá­mos parapett-kályha tulaj­donos cselhez folyamodott, mert azt akarták, hogy ké­szüléküket ne két-három hét múlva, hanem azonnal javít­sák meg. A csel az volt hogy a Földgázszolgáltatc Vállalatnak nem az egyszerű készülékhibát jelentették be, hanem gázszivárgást, s így a szerelők soron kívül meg­jelentek. Egyszóval: nem győzték kivárni a földgáz­szolgáltató — sajnos való­ban hosszú — vállalási ide­jét. Mi a helyzet most, 5 mi okozta a fennakadást? Bagi Béla. a Földgázszolgáltató Vállalati igaiga tója válaszúit a kérdésre: — Átmeneti állapot volt ez, szerencsére már túl vagyunk a nehezén. Nekünk n javítá­sok mellett más, igen fontos feladatokat is el kell látnunk. Folyamatosan vezetjük be a gázt n szolnoki lakásokba — legutóbb százhatvanptöt ad­tunk át — g ezzel párhuza­mosán át kell állítani a ké­szülékeket a szandaszöilősi gázról a hajdúszoboszlóira. Annyira megnövekedett ugyanig az ipari létesítmé­nyek gázigénye, hogy „ szan. daszöllősi gáz kimondottan Ipari célokat fog szolgálni. Mindez együttvéve sok mun­Hivatásos kamarakórus alakult Szolnokon Hivatásos kamarakórust szervez a Szolnoki Városi Tanács V. B. művelődésügyi osztálya. Az első meghallga­tások már megtörténtek, a tervek szerint a tlzennégy- tagú kórus hamarosan meg­kezdi működését. A kórus legfontosabb fel­adata lesz a családi és a társadalmi ünnepségek, ese­mények színvonalának to­vábbi emelése. Ezen túlme­nően azt is várhatjuk a most alakuló együttestől, hogy művészi igényességgel kapcsolódik be a város fej­lődő zenei életébe, a szimfo­nikus zenekarral és más együttesekkel hangversenye­ket adnak, kiegészítik a kü­lönböző rendezvényeket. Vita a várossá alakulásról A Magyar Urbanisztikai Társaság székhazában csü­törtökön mintegy 80 szak­ember részvételével tartottak vitát a városok fejlődéséről. kát ad dolgozóinknak, s ez­zel magyarázom, hogy össze­torlódtak „ feladatok. De mint mondtam, a nehe­zén túl vagyunk. Megszüntet­tük a restanciát, úgyhogy december S-e után már há­rom napra tudjuk csökken­teni a javítások vállalási idejét. A Magyar Képzőművészek Szövetsége november 19— 20-án tartotta VIII. közgyű­lését Budapesten. A szolnoki művésztelep alkotói közül a szövetségi tagok, Baraalyó Sándor, . Herényi Feren<\ Chiovini Ferenc, Gácsi Mi­hály. Meggyes László, Nagy István és Simon Ferenc vet­tek részt a’ közgyűlésen. Berényi Ferenc festőmű­vészt, a Középmagyarországi Területi Szervezet titkárát kértük meg, hogy beszéljen a közgyűlésről. — Az elnöki beszámolót Somogyi József Kossuth-díjas szobrászművész, a főtitkári beszámolót pedig Tamás Er­vin festőművész tartotta. Az első hofflászóló Oelmaoher Anna, kérte, hogy a Szövet­ség javasolja a Kossuth-díj odaítélését Uitz Béla részé­re. A közgyűlés a felszólalást nagy tapssal fogadta. A to­vábbiakban művészek és ál­lami vezetők szólaltak fel, a művészeti élet elvi és gya­Szilágyi Lajos építésügyi- és városfejlesztési miniszterhe­lyettes előadása alapján el­sősorban a nagyobb községek és települések várossá alaku­lásának ismertető jegyeiről tárgyaltak. Rendkívül fontos ugyanis feltárni ezeknek az ismertető jegyeknek mind teljesebb körét, mert már 54 hazai községünkben meg­kezdődött a várossá alaku­lás folyamata, amelynek be­fejeződését, tehát a várossá nyilvánítás aktualitását csak megbízható adatok és vizs­gálatok alapján lehet megál­lapítani. ABC-áruház nyílt Törökszentmiklóson Tegnap délelőtt 10 órakor nyitotta meg Molnár Ká­roly, a SZŐ VOSZ Igazgató­ságának elnökhelyettese az ötmillió forintos költséggel épült törökszentmiklósi ABC áruházat. Részt vett az ün­nepségen többek között Ná~ nási László, az Elnöki Ta­nács tagja, a SZÖVOSZ Fel­ügyelő Bizottságának elnöke, megyénk országgyűlési kép­viselője is. A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­tökön ülést tartott. A pénzügyminiszter és az igazságügyminiszter előter­jesztette a jövő évi állami költségvetésről és a taná­csok költségvetésének 1969— 1970. évi szabályozóiról szó­ló törvényjavaslat terveze­tét. A pénzügyminiszter, az Or­szágos Tervhivatal elnöke és a Magyar Nemzeti Bank elnöke előterjesztette a jö­vő évi hitelpolitikai irányel­vekre kidolgozott javaslato­kat. A kormány határozatot hozott a jövő év január 1-től korlati problémáit elemezték — Hallhatnánk valamit részletesebben a felmerült kérdésekről? — Szó volt a nomfigurális festészetnek a szocialista művészetben elfoglalt helyé­ről, az őszinte, nyílt viták szükségességéről, a művészeti Írók helyéről és helyzetéről, és olyan gyakorlati kérdé­sekről is, mint a műterem- lakások hiányának enyhítése, az ösztöndíjrendszer bővítése, a művészek érdekvédelme, vagy az új Nemzeti Szalon építésének tervei. — Ügy tudjuk, felszólalt a közgyűlésen? — Igen. — Milyen kérdéssel, vagy kérdésekkel foglalkozott? — A művészet sajátos gondjaival, többek között etikai jellegű problémákkal. Elmondtam, hogy a kvalitás védelme és támogatása ma etikai kötelességünk. A ka­pitalista társadalomban mint annyi minden, a művészet is áruvá vált, de van szocia­Az áruházat a Törökszent­miklósi Építőipari Ktsz épí­tette. Az új, kétszintes áru­ház mintegy 10 millió fo­rintos árukészlettel rendel­kezik. Az fmsz helyi veze­tői decemberben 5 millió fo­rintos forgalomra számíta­nak, jövőre pedig remélik, hogy meglesz az évi 35 mil­liós áruforgalom. A törökszentmiklósiak első ÁBC áruháza néhány érde­kességgel szolgál a vásárlók­nak: így például előre cso­magolva, nylonzsákban árul­ják az 1 kilogrammos fehér kenyeret. Sőt, januártól kezdve az áruháznak külön sütödéje lesz, így állandóan friss kenyeret és péksüte­ményt árulhatnak. A húsel­látás biztosítására az áruház vezetői megállapodást kötöt­tek áruszállításra a Surján! Állami Gazdasággal és a mezőtúri tangazdasággal. Mezőgazdasági munkavédelmi enciklopédia Csütörtökön a MÉM-ben befejezte munkáját az I. hatályos hitelpolitikai irány­elvekről. A Szakszervezeték Orszá­gos Tanácsának Elnöksége és a munkaügyi miniszter tájékoztatta a kormányt a munkaidő csökkentések ed­digi tapasztalatairól. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter beszá­molt a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesz­téséről szóló törvény végre­hajtásáról. A Minisztertanács elfogad­ta a belkereskedelmi minisz­ternek az idei idegenforga­lomról és a jövő évi idény­re történő előkészületekről szóló jelentését. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. lista árutermelés is. és nem szeretnénk a művészet prob­lémáját a szocialista képi áru tennél és problémájává változtatni. Egyáltalán nem biztos, hogy az értéket a kelendőség határozza meg. Még altkor sem, ha ezzel a forgalom bah oza tállal népmű­velési munkát végzünk. Ügy néz ki. hogy az egyenlősdi- ség áldemokratizmusa a kö­zépszer diadalát segítette elő. A mű mg védelmet kér a közepessel szemben és ez megfelel az új gazdaságirá­nyítási elveknek is. — Mikorra várható a te­rületi szervezet közgyűlésé­nek összehívása? — A Szövetség új alapsza­bálya előírja, hogy a területi bizottság titkárát, a területi szervezetek titkárait és kül­dötteit a közgyűlést követő négy héten belül kell meg­választani. December 20-ig tehát ezt le kell bonyolíta­nunk a Középmagyarországi Területi Szervezetben is. B. A, Országos Mezőgazdasági Munkavédelmi Konferencia, amelyen a balesetelhárítással és munkaegészségüggyel kap­csolatban 14 előadás hang­zott el. Az egyetemeken, főiskolá­kon és az egyéb oktatási in­tézményekben a balesetel­hárítási oktatás nem tartott lépést a megnő vekedett fel­adatokkal. Részben ez az oka, hogy a mezőgazdasági üze­mek vezetői nem rendelkez­nek kellő ismeretekkel a munkakörülmények élettani hatásairól és a munkavédel­met közvetlenül befolyáso­ló lélektanról. Az Agrártudományi Egye­tem mezőgazdaság! gépész- mérnöki karín iái;!), január 1-én mea'”'1"' a mezőgazda­sági miio'-ai'• Vtroi szakmér- nök-kénrős. Az oktatásban Is sokat segíthet majd a Mező- gazdasági Könyvkiadó gon­dozásában előreláthatóan jö­vőre megtelenő Mezőgazda- sági munkavédelmi enciklo­pédia. amely a gyakorlati szakemberek számára is ö«r- szegezl a legfontosabb tudni­valókat. — HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK — | Közgyűlés után Erték-e ami kelendő ?

Next

/
Thumbnails
Contents