Szolnok Megyei Néplap, 1968. november (19. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-27 / 278. szám
1968, november 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 KÉPERNYŐJE ELŐTT Miből lehet sláger ? A közvélemény helyesen — azt tartja, hogy csak abból, amiről az emberek beszélnek, hozzá tehetjük, amiről a szokásosnál is többször esik szó. Valójában slágerré bármi válhat; mint egy dal, amelyet mindenki „fúj”; egy esemény, amely rendkívüli izgalomba hozza az embereket; éppúgy, de egy televíziós program is, ha a nézők napokig beszélnek róla- Ami divatba jön, az azonban általában nem hosszú életű- Volt idő például, amikor a televízióban a vetélkedő jelentette a slágert. Ma már hiába „fújja” a televízió sorozatban a különféle versengések nótáját, a tévénéző csak tudomásul veszi őket. Egy-egy új ötletre, szellemesebb meg-, oldásra még felfigyel, de* egyébként nagy lelki nyugalommal kíséri a vetélkedők próbatételeit. Mint például a Nyílik a rózsa című népdal- és magyamóta énekesek hetek óta tartó versengése esetében. Az egyébként többnyi, re tehetséges énekesek maratoni ,,futása” már szinte immunissá tette a képernyő előtt ülő nézőt. Hasonlóan — Szolnok 9:2 a Dobos Attila vezette minicsapat javára- S ekkor dőlt el a Slágerkupáért indult küzdelem első elődöntőjének sorsa; a ,,kölcsönkért” játékossal megerősített, az örökifjú Major-Lucifert felvonultató Aradszky-csapat már csak szépíteni tudott, s a Magyar Ifjúságtól kapott maximális 11 ponttal kialakult a végeredmény: a minimális pontkülönbségű 46:42. Mi jellemezte az első fordulót? Sportnyelven szólva: Aradsz- kyék jól játszottak, szellemesen kombináltak, tetszetősen adogattak, a gólokat azonban Dobos Attiláék rúgták. A Trombitás — érzésünk szerint — bombagól volt. Alighanem sláger lesz belőle. Az igazság persze az, hogy vérbeli kupacsapatot a kettőből lehetett volna összeállítani. Aradszkyék „szemreszép” tetszetős és szellemes kombinációiból és Dobosék gólratörő lendületéből. Így röviden csak: győzött a jobbik. A hét slágere című adás pedig nézőit győzte meg: újbár korántsem ilyen mértékben — alakult a néző lelki helyzete a közgazdász-vetélkedő során — jóllehet még itt is hátra vannak a döntők. A műhiba miatt megújrázott utolsó döntővel még a verseny komolyságán is csorba esett ugyanis az tény, hogy az eddig minden esetben a mezőny fölé nőtt Hegy esi Béla kiesett — egy amatőr- zsűri jóvoltából — semmiképpen nem lehet reális. Érdekes azonban, hogy ennek láttán már nem jött izgalomba a néző, tiltakozó szavát nem emelte — legfeljebb bosszankodott egy kicsit. Slágerszámba menő televíziós esemény tehát nem lett belőle. Nem, mert a néző mindig valami újra vár, valami szokatlanra áhítozik, ami igazán mozgásba tudja hozni érzelmeit és gondolatait, esetleg még indulatait is, szélsőségesebb esetekben. Ilyen értelemben az elmúlt hét tévé-slágere feltétlenül a beharangozott Slágerkupa lett, a táncdalénekesek új szellemű és új kiállású mérkőzése, az Aradszky—Dobos összecsapás. fajta próbálkozásokkal igenis lehet sikert elérni. Meg lehet hódítani újra és újra a milliós nézőtábort. E kok- tél-zamatú koraesti magazinban minden a helyén volt — eltekintve Poór Klári bevezetőjének néhány színtelenebb mondatától és a Katalinokat köszöntő befejezés esetlegességétől. Pintér Tamás és Mészáros András sziporkázóan szellemes, tömörségében is sokat elmondó „beszámolója” igazi televíziós remekelés volt. A frankot szorongató De Gaulle- karikatúra, vagy az öklözőink bűneire célzó „megy a gyűrű vándorútra” humoros rajz igazi telibetalálat. Külön öröm, hogy a műsorban sikeres megoldásban találkozhattunk az igen gyakran hiányolt képi humorral. Seregi László rendező pergő ritmusú műsora. közben így aligha akadt néző, akiben csak egy pillanatra is felbukkanhatott volna a kérdés, a luciferi kétkedés: „e lágy enyelgést miért is hallgatom?” Gábor Andor humora Sokak előtt talán még ismeretlen, hogy az ellenforradalmi korszak gyilkos erejű szatíráiról neves író a könnyebb műfajnak is jeles képviselője. Most erről az oldaláról mutatta be a televízió; vállalkozva arra, hogy egyúttal népszerűsítse is. A prókátor! feladatot Goda Gábor látta el, s fanyar szavak-Qanz B*lávaq B UDfiPEST GANZ MÁVAG alkalmaz: esztergályos, marós, köszörűs, gyalus, vésős, túrós, lakatos, csőszerelő. kovács, öntő, hegesztő, asztalos, ács, — mintakészitő szak- és betanított munkásokat. Vállalatunknál csökkentett munkaidő és minden második héten szabad szombat van. Szállást és vasúti jegyet adunk. Jelentkezés levélben — vagy személyesen vállalatunk munkaerőgazdálkodásán. (Budapest, VIII. kér., Vajda Péter u. 10.) kai, de a nagy írónak kijáró tisztelettel mutatott rá a „nyájasnak” tartott írások igazi, hamisítatlan forradal- miságára- S az 1018 előtti időből származó könnyed és gúnyos dalok, jelenetek tréfák nyomán valóbaji előttünk állt a „pőrére” vetkőztetett úgynevezett békebeli ferenc- jóskás korszak. A kitűnően összeválogatott sanzonokra „szerelt”, az idők változását is visszatükröző műsor — csúcspontján a Döntés a népé című félelmetesen komikus jelenettel — ízelítő volt Gábor Andor leleplező humorából- Nagyszerű egyéni telejsítményekre is lehetőséget adott. Törőcsik Mari az ifiúrról daloló Julcsija, vagy a fiatal Iglódi István a Mikor lesznek újabb sorozások c. dala igazán emlékezetes művészi élményt adott. Agár- dy Gábor pótkiképzése is több volt, mint egyszerű mulatság, jóllehet rikító színek is tarkították az általa megformált káplárt. Az igazán egységes és stílusos Gábor Andor-estet Zsurzs Éva rendezte, ezúttal a humor több húrján is játsszva, szellemes átvágásokkal is élve — ezzel mintegy egybeszabva a különböző humoranyagöt. Röviden A szokottnál érdekesebb volt a kultúrstatisztikát taglaló, boncolgató Körkép. Az ötletes szerkesztői munka nyomán a számok tanulságait beszédes képek fejezték ki- V. MA sza'olí csutkaszár Söpörtem eleget • • • ÜJ lakásszövetkezet alakult Szolnokon, a Mátyás király úton. Talán a nyolcadik. A megyében a sokadik. Az alakuló gyűlésen a legélesebb vitát az váltotta ki, hogy a 104 lakáshoz legyen-e ház- felügyelő, vagy sem. — Ne legyen javasolta a MÉSZÖV képviselője, mert egyre több lakásszövetkezet házfelügyelője tagadja meg a munkát, mondván. ő többet nem fog söpörni. „Sztrájkba” lépnek, ám „ lakásból nem lehet őket kitenni, és új házfelügyelőt alkalmazni. Ez után újra fellángolt a vita. — Márpedig egy házmestert kötelezni lehet... — Olyant válasszon a vezetőség, aki el is végzi a munkáját... — Mi az. hogy nem lehet a lakásból kitenni? Tény az, ezen az alakuló gyűlésen nem dőlt el, hogy legyen-e házmester, a döntést későbbre halasztotta a vezetőség A vita tovább tart Néhány nappal később felkerestük a MÉSZÖV szövetkezetpolitikai osztályának előadóját (a MÉSZÖV felügyelete alá tartoznak a lakásszövetkezetek) milyen megoldást javasolnának a ház lépcsőházainak tisztántartására. — Nemrégen Debrecenben jártunk az ottani lakásszövetkezeteknél, azután egészen jó és követhető megoldást tapasztaltunk. Nem vesznek fel házfelügyelőt, hanem a számára kijelölt lakás konyhai részét fmsz mozgóárus részé, re három százalékos részesedés ellenében átengedik. A szobát a lakásszövetkezet vezetősége irodának, esetenként lakógyűlések megtartására használja. Sörből, palackozott borból, cukrászsüteménybő' általában havi 60 ezer forintos forgalmat bonyolít le a mozgóárus. Ennek „ három százalékából a TEMPO takarítja a lépcsőházakat. Rendesen és rendszeresen. — Említette, hogy vannak olyan házmesterek, akik megtagadják a munkát. Egyel mondjon csak. — Martfűn, a Simon Ferenc lakásszövetkezet házfelügyelőjével évek óta húzódé pereskedés folyik. — Mi a tapasztalat, általában kikkel vannak problémák? — Azokkal, akiket nem a lakásszövetkezet tagjai vár lasztották, hanem valaki, vagy valamely szerv beprote- zsálja. A protezsáltakról — Ilyet is mondana? — Az említett martfűi ház- felügyelő is ilyen. De mondhatok egy frissebb példát is. Jászberényben még meg sem alakult a lakásszövetkezet (24 lakásból) a tancstól máris kinevezték a házfelügyelőt. — De hiszen ehhez nincs joguk. — Nem lenne... És még valamit. A másik 24 lakásos épület még el sem készült, s már oda is megvan a jelölt. Szolnokon és másutt sem takarít 60 lakásnál kevesebbet egy házfelügyelő. Az az érzésünk valakit, vagy valakiket igy akarnak lakáshoz juttatni Jászberényben. Martfű, Tisza Cipőgyár. A Simon Ferenc lakásszövetkezet elnöke Hreskó József. — Három éve folyik a vita K. L.-néval. Hiába. Nem végzi a szerződésben foglalt munkát. Egy éve felajánlottuk, vegyék meg a lakást, ugyanúgy, mint a többi lakásszövetkezeti tag. K. L.-ék benne is voltak ebben, akkor pénzük is volt. A MÉSZÖV azonban nem egyezett bele, hogy az igy befolyt összeget más házfelügyelő fizetésére fordítsuk. Az így befolyt ősz- szeg csak a felújítási alapot növelheti. Azt mondták akkor értékesítsük a lakást, ha az új lakástörvény megjelenik. Akkor már állítólag szabadon felhasználható lesz a lakás ára. Így hát várjuk az új lakástörvény megjelenését. Jövőre mindenképpen megoldódik a probléma, mert K. L.-ék szövetkezeti lakást fognak vásárolni. — Mire hivatkozott K. L.- né, amikor a munkát megtagadta? — A betegségére. Nem tud takarítani. K. L.-nét a cipőgyár egyik futószalaga mellett találtam. Dolgozik. Az egészsége, meg az ex-házmestersége felől érdeklődtem. — Tudja, a derekam. Nem tudtam elvégezni a munkát. A csontjaim- Most is Szelőcére készülök, a csontkovácshoz. .0 Uj rendeletek kellenének Ha az eset, a házfelügyelő „sztrájk” egyedi lenne, nem érdemeit volna annyi figyelmet. Sajnos nem az. Több lakásközösség érzi a munka megtagadásának a kellemetlen következményeit. S gyakorlatilag a lakásszövetkezetek tehetetlenül állnak az ilyen házfelügyelőkkel szemben. A lakásból nem tehetik ki őket, csak abban az esetben, ha egy hasonlót biztosítanak nekik. Az csak egyet- len és nem mindent megoldó dolog, hogy nem fizetik a bérüket, hanem azon a pénzen valaki mást fogadnak fel takarítónak. Ezért az összegért azonban az egyéb kedvezmények nélkül (ingyen lakás, 10 kilowatt villany- átalány) nem szívesen és nem hosszú ideig kapható megbízható munkaerő. Az első lakásszövetkezetek tíz éve alakultak, s egyre nagyobb számban találhatók a városokban. Az új építkezési forma azonban kinőtt a régi paragrafusok közül, a lakásszövetkezetek vezetőinek és alkalmazottainak tevékenységét nem szabályozzák ^megfelelő rendeletek. A legfőbb ideje lenne, ha az új lakástörvény végre napvilágot látna.- bj A Szolnok megyei Tanács Művészeti Díja A megyei tanács legutóbbi ülésén művészeti díj alapításáról és adományozásának rendjéről hozott határozatot. A határozat kimondja, hogy a tanács a művészet (iDar-, építő-, képző-, előadó-, film-, zeneművészet) és irodalom terén a Szolnok megyében született vagy Szolnok megyével kapcsolatos kiemelkedő alkotások elismerésére „A Szolnok megyei Tanács Művészeti Díja” elnevezésű, díjfokozat nélküli plakettet, * vele együtt átadásra kerülő 8000 forintos művészeti díjait alapítA kitüntető plakettet és díjat — a művelődésügyi miniszter véleményének előzetes kikérése után — a megyei tanács vb művelődés- ügyi osztálya vezetőjének javaslatára a végrehajtó bizottság adományozza- Az odaítélt díjak számát az erre tnéltó művek száma határozza meg. A művészeti díj odaítélésekor figyelembe lehet venni egy-egy művész egész életművét, vagy a művésznek valamely kiemelkedő, egyedi alkotását A megyei tanács művészeti díjának és plakettjének kiosztására — a határozat szerint — minden évben május 1-én kerül sor. Jubilál a tiszaföldvári Lenin Tsz Könyv alakban jelentetik meg a húsz év történetét Megjelent a Béke és szocializmus október—november havi összevont száma Jó ismerősöm megállított az utcán. Azt mondja, minden nap figyeli az újságot, nincs-e benne már a szajo- li csutkaszár. Milyen sza- joli csutkaszár? — nézek rá értetlenül- Hát az — válaszolja —, hogy a szajoli és a tiszapüspöki határ találkozásánál még mindig kukoricaszárat látott kint a határban, Hümmögtem valamit és elbúcsúztam. £g azóta gondolkozom ezen. Nem tudom ugyan, kinn van-e még azóta is a kukoricaszár, azt sem. hogyha kinn van, a szajoli, vagy a tiszapüspöki termelőszövetkezeté-e. De azt tudom, nincs még — dehogy van — tíz esztendeje annak, hogy januárban, sőt februárban is kukoricát törtek a közös gazdaságokban. Akkoriban járta az a mondás, hogy a szocialista mezőgazdaság megvalósította az évenként kétszeri betakarítást. Egyszer törik a kukoricát év elején, g másodszor év végénígy volt- Es azóta — lehet hat vagy hét esztendeje — a szocialista mezőgazdaság valóban sok mindent megvalósított- Nem akarok most számokat felsorakoztatni. Csak ezt az egyetlen jellemző érvet vonultatom feL Most már, ha november közepén véletlenül — és ez igazán nem nagy dolog — kukoricaszárat találnak kinn a határban az emberek, már azt várják, hogy benne legyen az újságban. b. I. Megyénk legnevesebb közös gazdasága, a tiszaföldvári Leniin Termelőszövetkezet december 21-én ünnepli alakulásának húsz esztendős jubileumát. Mint Tóth Györgytől, a tsz Állami-díjas párttitkárától megtudtuk, a szövetkezeti nagy család készülődik már a bensőségesnek ígérkező ünnepségre. December 21-én ünnepi közgyűlést tartanak, amelyen Bódi Imre Állami-díja,, elnök ‘•ekint vissza a gazdaság küzdelmes két évtizedére. Ezt a szövetkezetei tizennyolc szegény paraszt alakította meg- Közülük már csak idős Bohus Pál él a közösben. A tsz azonban alapító tagjainak tekinti azt a mintegy huszonöt szövetkezeti gazdát, akik az alakulást követő napokban, hónapokban csatlakoztak, s mindvégig kitartottak a szövetkezet mellett. Őket az ünnepi köszöntésen kívül pénzjutalomban is részesíti a termelő- szövetkezetAz évforduló alkalmából, a közös gazdaság pályázatot hirdetett a tsz történetének megírására. Huszonötezer forinttal jutalmazta a legjobb pályamunkákat. Az I. díjat Balázs Árpád író nyerte. Az ő művét a termel őszövei kezet könyv alakban jeleníti meg. Most tárgyalnak a kiadókkal arról, hogy előreláthatóan háromezer példányban mielőbb napvilágot lásson a tiszaföldvári tsz két évtizedének krónikája. A folyóirat most megjelent számában olvasható a Közlemény a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozását előkészítő bizottság munkacsoportjának üléséről. 7b Norlund, a Din Kommunista Párt KB Végrehajtó Bizottságának és Titkárságának tagja külön cikkben emlékezik a budapesti találkozóról. Kiemeli: ezúttal 58 párt küldte .el képviselőit Budapestre, (nem számolva azokat a pártokat, amelyek levélben közölték, hogy egyetértenek a találkozó céljaival.) Néhány olyan képviselő, aki az előző találkozókon megfigyelőként vett részt, ezúttal pártja teljes jogú képviselőjeként jelent meg. „A tanácskozás előkészítésére irányuló egész munka egyenjogú pártok kollektiv együttműködésének eredménye... A találkozó eredménye a kommunisták felelősségérzetéről tanúskodik, hangsúlyozza a pártoknak arra irányuló törekvését, hogy a kommunista mozgalom a mostanihoz hasonló nehéz helyzetekben is erős és egybeforrott maradjon, hogy ne gyengüljön a baloldali erőknek, valamennyi antiimpe- rialista mozgalomnak a monopolkapitalizmus ellen, a világimperializmus ellen vívott közös harca.” Todor Pavlov, a Bolgár Tudományos Akadémia tiszteletbeli elnöke „a leniniz- mus harcban az emberért” címmel ír tanulmányt. Sok vonatkozásban újszerűén közelíti meg, s elemzi az elidegenedés és a műszaki—technikai forradalom filozófiai kérdéseit. Komócsin Zoltánnak, pártunk Politikai Bizottsága tagjának hétoldalas cikke olvasható „Osztályszemléiét— internacionalizmus” címmel. „Az a politika, amelyet több mint egy évtizede folytatunk és amelyet még több eredménnyel szeretnénk megvalósítani az előttünk álló években is, az osztályszemléleten és az internacionalizmuson alapúi” _ írja Kom ócsin elvtárs. Érdekes, rövidebb cikkek olvashatók a jelenlegi csehszlovákiai helyzetről, az amerikai elnökválasztásról. Átfogó, hosszabb elemzés az imperializmus pénzügyi rendszerének jelenlegi válságáról. A folyóiratnak e száma hírüladja, hogy október 9 és 11-e között a szerkesztőség nemzetközi eszmecserén vitatta meg; milyen aaerepet tölt be a munkásosztály a fejlett tőkésországokban a tudományos technikai forradalom viszonyai közt A vita anyagát a Béke és szocializmus decemberi száma ismerteti. <oa
