Szolnok Megyei Néplap, 1968. november (19. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-24 / 276. szám

Sröveg nélkül Kutyaszorítóban A férj álmában többször kiejtette a „Monika” nevet. Reggel a felesége kérdésére hanyagul odavetette: — Ez egy kedves kis kutya, amelyet Anderson az irodá­ban tart. Este. hazatérve, a férj meg. kérdezte: — Nos ml újság? — Úgyszólván semmi. Csu­pán Anderson kutyája kere­sett néhányszor telefonon, i' * Múltheti párbeszéd Előttem az utcán fiatal pár halad. ' — Hallottad? Az egyik vil­lanyrendőrnek nekiment egy teherautó — így „ férfi. — Jesszusoml Ne mondd! Ee meghalt? Autóstopp Cegléd határában feltűnően csinos fiatalasszony állt a kocsi elé, de úgy, hogy a gép­kocsivezetőm még ha akart akkor sem tudott volna el­menni mellette. Ilyen feltűnő magabiztos magatartást ed­dig csak férfiaknál láttam. Elvisz ugye Szolnokig —■ mondta és meg sem várta a beleegyezésemet — már ült a kocsiba; Ügy látom biztos volt benne, hogy el­visszük — kezdtem a beszél­getést. Igen, nekem meg szoktak állni a pilóták. És mi a fizetség? Ki mit kiván, mondta mosolyogva, aztán ki­vett a kosarából egy szép piros almát — s gondosan megtörölgetve átadta. Maga biztosan szeretne egy Ilyen szép piros almát aján­dékozni az unokájának, vigye szívesen adom. Az ördög vigye el, hát már látszik rajtam, hogy nagypapa vagyok? KURBLI Kalapok \ . „Büntetőjogi felelősségem tudatában.. “ Játszik a két gyerek. Kér- dőívesdit játszanak. A na­gyobbik különböző rubriká­kat rajzol, odaírja a kérdé- *eit, amelyekre a kicsinek válaszolnia kell. Kíváncsian belekukkantok és az alábbiakat olvasom: i „1. Melyik zenekart szereti Jobban: a) Illés; b) Omega; c) Sztevanovity Zorán. (A nem kívánt rész törlendő). 2; Melyik csapatnak szur­kol? a) Fradi; b) MTK; c) Vasas; d) Egyéb. (A nem kí­vánt rész törlendő). Büntetőjog! felelősségem tudatában kijelentem, hogy az általam közölt adatok megfelelnek a valóságnak Aláírás”. Az utóbbi mondat meg­hökkent. Ugyan honnan ta­nulhatták a gyerekek? Hát a nagyok krédóíveiről. Ott «terepei ex a zárómon­dat, nem mindenütt, de »ok helyen. Persze a felnőtt kérdőíve­ken van értelme neki. Mert ellenkező esetben az ember talán olyasmit Írhatna be, «mi nem felel meg a való­ságnak; Például a születési hely ée idő rovatba nem ezt imám be, hogy Szentes, 1924, hanem azt, hogy Muhi- puszta, 1241. Miért? Csáki Mert nincs rizikó. Lakóhely­nek sem szerény óbudai ott­honomat jelölném meg, ha­nem — ha lúd, legyen kö­vér — valami nagyon kü­lönlegeset, például Tejút 43, félemelet 2. Még a nevemet is elváltoztatnám. Álnéven töltemém ki a kérdőívet. De nem is ez az igazi ér­telme a felnőtteknél a fenye­gető hangsúlyú záróakkord­nak. Figyelmeztetni kíván, ha hamis adatokat közlök, hogy azzal jogtalan előnyt szerezzek, a büntetés nem marad el. Mert gondoljuk csak meg, az ellenkezője mire vezetne? Kérdés: hány gyereket tart el? Ha törté­netesen csak egyet tart el és a kérdőív hallgat a bün­tetőjogi felelősségről, akkor fogja magát és beírja, hogy tizennégyet. No már most* mi ennek a következménye? (Feltételezve, hogy nem kell pecsétes igazolás is). Esetleg évekig szemrebbenés nélkül fölveszi tizennégy gyerek után a családi pótlékot. Egy­szer azonban lebukik, vagy, mert feljelentik, vagy mert feltűnik a hivatalban, hogy o tizennégy gyerek közül min­dig csak ugyanazt látják. Behívatják és felelősségre akarják vonni. Hol az a 14 gyerek? Erre a tettes vállat von: sehol, csak vicceltem. Node maga csalt, ezért bün­tetőjogi felelősséggel tarto­zik. Mire ő gúnyos kacajt hallat: Nuku, büntetőjogi fe­lelősség! Tetszett volna oda­írni a végire. De nem írták oda, és én joggal hihettem, hogy azt felelek, amitakarok. Ha kedvem tartja, akár negyvennyolc gyereket is be­írhattam volna... Persze, er­re az illetékesek belátják, hogy mulasztást követtek el, bocsánatot kémek a tagtól és elengedik isten hűével. No hát, ezért kell a záró­kitétel, hogy büntetőjogi fe­lelősségem tudatában, mert különben szabad volna a vá­sár... Csak az a kis bibi, hogy •z a mondat a kérdőív leges­legvégén szerepel. Tételezzük fel, hogy van egy rossz-szán­dékú ember, aki elejétől vé­gig hamis adatokat ír a kérdőívre Mikor a végére ér, alákanyarítja a nevét, föllélegzik. ogy* ez aztán jól sikerült, és akkor szemébe öüik egy mondat: „Büntető­jogi felelősségem tudatában kijelentem, stb.” Vagyis: ele­get hazudoztál kedves bará­tom, most fogd meg a kérdő­ívet, tépd szépen össze, ve­gyél egy másikat és töltsd ki igaz hited szerint. Ez bi­zony nem szerencsés megol­dás. Olyanféle, mintha meg­hívnák az embert egy ra­gyogó fogadásra, az asztalok minden jóval megrakva, per­sze nekiesik a vendég, tömi a fejét, ahogy csak bírja, az utolsó asztalnál pedig, ami­kor már mindent megevett, egy kassza előtt találja ma­gát, ahol 500 forintot kö­vetelnek tőle, amit felcse­rélhet 30 napi elzárással. Hogy mi vár a hazudó­saikra, azt bizony a kérdőív elején kellene feltüntetni, a nem a végén. Bár van egy olyan érzésem, hogy aki csalni és hazudni akar, annak teljesen mind­egy, mit írnak * kérdő­ívre és hová; Marad tehát « következtetés: a fenyege­tés kizárólag a becsületesek­re gyakorol hatást. Bár ez is valami... Novobác/ky Sándor Irodai „KRESZ-szabály" i— Köszönöm sógor, vezetés közben nem iszom! (Zsoldos Sándor rajza) TV-iajonaó I&áSuSL^ Az orvos utasította, hogy naponta egy órát sétáljon! (A Stern karikatúrája) — Már megint mit követtem el? (A Wochenpree.se karikatúrája) Villanyrendőr Újsághír: Szolnokon befe­jezéséhez közeledik az elekt­romos közlekedési lámpa felszeretése. Az egyik csinos ismerősöm dillemája: „Mondja automa­ta lesz vagy kézi kapcsolá­sú? Mert tudja, Miskolcon laktam, és ott kézi kapcso­lású volt a Villanyrendőr Régóta ismertem az egyik rendőrt, . hiszen ugyanabban a házban lakott, amelyikben mi. A másodikon. Mindig akkora szemeket meresztett rám a lépcsőházban. Hűha még most is melegem van tőle. Igaz, hogy köszönésnél többre nem futotta, dehát nagyon a szívemhez nőtt mégis. Képzelje, ő volt az egyik főkapcsoló. Egész nyá­ron csinosan, hetyke ba­jusszal. A bajusz nekem meg a gyengém Mondja, maga nem akar bajuszt növeszte­ni? Szóval ez a rendőr-bácsi kapcsolt. Aztán mikor át akartam kelni a keresztező­désen és éppen piros volt hát csak fel kellett néznem hogy észrevegye, hogy én is a világon vagyok. Óda fel. tudja, olyan magasles féle. O meg azonnal zöldre váltott. Nem kellett sokáig várakoz­nom, Íriszen tudja, mindig restanciám van az idővel. A tmehettem. De ha itt be­kapcsolják és automata les»; hát biz’ várakoznom kell. No, viszlát, rohanok!” Hm! Elgondolkoztató! So­kan vagyunk, akik sietünk.' Eddig csak úgy átszaladtunk kihasználva a zebra nyújtot­ta biztonsági érzést, elsőbb­séget! Egy kis cikkázás, egy kis káromkodás, egy kis fék­csikorgás Dehát haladtunk; S most majd — hiszen min­den jel az automata felé mutat — várnunk kell so­runkra. Csak szépen sorjá­ban, hiszen az automatát nem lehet meghatni. Ezért született meg a korszakal­kotó ötletem. Szereljenek fel minden sa­rokra egy pót-automatát ami kizárólag a gyalogo­soknak szól. Ez legyen ösz- szekapcsoiva a lámpával. Legyen egy persely, amibe a türelmetlen járókelő két fo­rintot bedob, s azonnal zöld utat kap Sokan vagyunk, akik mindig rohanunk, sok­sok forint összegyűlne. Ezen a pénzen aztán fe] lehetne új tani a Temető utcát. Úgyis azon rézatom magam, meg a buszt minden nap kétszer. Oda — vissza! — d — A járda szélén Az úttesten kis elszabadult folyócskák kanyarognak. No­vember van. A négyes főút­vonalon autó autót ér t hol összeszűkül a járda, sietni kell: vajszínkabátok pettves- kednek. s pont előttem egy férj kikap, szegé iy vr fog­ta fel a sárzuhanyt Csepp autó, kis csepp na­gyobb autó: zuhany, egy iga­zán nagy autó már sári oko­lás. És akkor jön egy óriási autó. Aki teheti, menekül. A falnál persze nínc* h?lv. Egy elegáns hőig* —- micsoda helyzetfelismerés — belép a műszaki bobba Behunyom a szemem és várom a zuhanyt, de ki is nyitom azonnal, mert közvetlenül a járda szélén egy világos átmeneti kabátos, fitos, fiatal fruska szemez a rohanó gépkocsival. Szegény gyerek és szegíny kabát! Pedig milyen csinos a kislány, és milyen cuki a ka­bát. Várom a hűvös sárzu­hanyt. Az autó száguld, a lány. szemtelenül szemez (nicsak: szeplős az orra). Az autó ro­han. ;. és pontosan mellet- . tünk tóvá szélesedik egy tó­csa. És az utolsó pillanatban a sofőr fékezett. A tócsa előtt majdnem megállt A ha­talmas kerekek otromba ked­vességgel, szinte simogatták a vizet. És a tócsán túl gyor­sított a pilóta. A kocsi szá- guidva tűnt el a kanyarban; És mert én szeretem az embereket, azonnal kiálltam világo<j átmeneti kabátomban a járda szegélyre. És alig vártam, hogy jöjjön egy iga­zán nagy autó. Én majd fér­fiasán szembenézek vele. Még bátrabban mint ahogy az a fitos fruska nézett. Az autó jött. Én néztem. Nagyon jött és én nagyon néztem... én ugvanugy néz­tem. .. Férfitársaimnak ezúton üzenem, hogy egy-egy vilá­gos átmeneti kabát tisztítása novemberben 57 forint. Bartha Gábor Nehéz választani A vendégek a sírontúll életről beszélgetnek. A házi­asszony megkérdezi az egyik vendéget: — Nos, ön hová szeretne jutni halála után: a paradi­csomba vagy a pokolba? — Nehéz választani. Aa éghajlati viszonyok miatt in­kább a paradicsomba kíván­koznék, a pokolba viszont S társaságom vonz.

Next

/
Thumbnails
Contents