Szolnok Megyei Néplap, 1968. november (19. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-23 / 275. szám

WLAG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! i A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LA. XIX. évfolyam, 275. szám. Ára 70 fillér 1968. november 23., szombat. Szellemi erők felszabadítása Gyakran hangsúlyoz­zuk, hogy a reformtól nem várhatunk mindjárt az első évben, 1968-ban kiugróan látványos teljesítményt. Ezen az alapon sokan azt is két­ségbe vonják — és ezzel már nem lehet egyetérteni —, hogy viszonylag rövid idő alatt akár már az idén le­rakhatjuk egy későbbi lé­nyeges, minőségi változás alapjait. Azt még elismerik, hogy a termelés szerkezeté­nek, gyártmányösszetételé­nek megváltoztatásától füge a vállalat és a népgazdaság holnapja. Azt sem tagadják, hogy a reform feltételei kö­zepette a vállalatok képesek jelenüket és jövőjüket tár­gyilagosan megítélni, s már most döntő elhatározásokra jutni. De a frontáttöréshez, a fejlesztés meggyorsításá­hoz — állítják — nincs elég műszaki kapacitás, szellemi erő. Most már a témánál va­gyunk. Központi kérdés: van-e elég erőnk a fejlesz­tés, a fejlődés meggyorsítá­sához? A válasz szerteágazó. A téma egyik főfolyama a nemzetközi mim kr> megosz­tásba torkollik. Elvben ma már mindenki belátja, hogy kis országunkban, ha gyor­sabban akarunk haladni, a jövőben nem gyárthatunk annyiféle terméket, mint je­lenleg. koncentrálni kell az ország és a vállalatok fej­lesztőerőit. (Még akkor is, ha a piád mechanizmus sok vállalatot ma még a profil bővítésére bátorít.) Bátrab­ban vásárolhatnánk külföldi szellemi értékeket, licence- ket (bevált konstrukdókat, technológiákat). Szélesebb körben megoszthatnánk, ösz- szehan goihatnánk a kutató­fejlesztő munkát a baráti KGST-országok vállalataival, társintézményeivel. Ezúttal azonban csupán a vállala­toknál kiaknázatlan szellemi kincsesbányáról, az ésszerűt­lenül foglalkoztatott műszaki erőkről szólunk, A mérnököknek világvi­szonylatban szokatlanul nagy százalékaránya foglalkozik nálunk termelésirányítással, üzemvezetéssel. A gyártási folyamat megszervezése, és az elavult szervezet szünte­len hozzáigazítása a változó követelményekhez — ez va­lóban tudományos igényű mérnöki közgazdasági mun­ka. — De miért kell üzem- és művezetői posztokra, disz­pécser beosztásokba diplo­más szakembert állítani ? Rosszul szervezték meg a munkát, a gyártási folyama­tot ott, ahol az irányításhoz, a rutinfeladatok végzéséhez is mérnök szükséges. A fejlesztő, elemző területeken foglalkoztatott mérnököket, közgazdászokat sem foglalkoztatják legtöbb­ször olyan munkakörben, ahol alkotóerejük teljes ér­tékben kibontakozna. Sok manuális feladatot, rutin­munkát kénytelenek ma még a mérnökök, a közgaz­dászok maguk elvégezni, mi­vel viszonylag kevés techni­kus. laboráns, adminisztrá­tor segíti őket. Bár az utób­bi években különböző bér- és létszámengedményekke! igyekeztek e segéderők számarányának növelésére fcfcrtatni a vállalatokat, *»' eredmény azonban nem ki­elégítő. Talán valamellyes túlzás­sal azt mondhatnánk: min­denki egy fokkal alacso­nyabb szinten dolgozik, mint amire képes lenne. A techni­kus szakmunkás, műszaki rajzoló, vagy laboráns fel­adatokat végez, a mérnök viszont technikusi, laboránsi, adminisztrátori tennivaló­kat is kénytelen maga ellát­ni. De azt is állíthatjuk, hogy a mérnök gyakran olyan részletszerkesztő, be­osztott tervező, vagy tech­nológus munkakörét tölti be, amelyet mérnöki irányítás­sal technikus jól betölthetne. Sok éves szemlélettel és gyakorlattal ideje végre sza­kítani. Az alkalmazotti lét­szám növekedése nem feltét­lenül hibás és káros jelen­ség. Különösen nem szabad a kisebb képesítésű segéd­erők növekvő arányától ide­genkedni. Ügy is fogalmaz­hatnánk: minden valóban alkotóképes mérnökre, köz­gazdászra annyi beosztott rajzoló, adminisztrátor, tech­nikus stb. jusson, amennyit a konkrét feladat Igényel, il­letve amennyit a diplomás szakember átfogni, irányíta­ni, feladattal ellátni képes. Bátrabban lehet és kell te­hát technikusokkol „kiválta­ni” a mérnököket a szer­kesztő, a technológus, a ter­melésirányító, üzemvezető beosztásokban. A vállalatok úgyne­vezett belső mechanizmusá­nak átalakítása valahol itt, a jövő nagy feladatainak megértésénél, megalapozásá­nál kezdődik. A termelés összetételének, a vállalat piaci pozíciójának megvál­toztatása, a szellemi erők belső pozícióinak megvál­toztatásánál kezdődik. Nem lehet a termelés összetételé­nek olyan gyakran emlege­tett átalakításáról beszélni a műszaki és segéderők belső átcsoportosítása nélkül. A feladat nem könnyű és egyszerű. Esetenként éppen a rutinmunkához, a terme­lési és műszaki részletfel­adatokhoz szokott mérnökök, közgazdászok talán tiltakoz­ni fognak a merészebb, fe­lelősségteljesebb, széleslátó- köft igénylő megbízatások­tól. Mert a manuális mun­kák, az aprólékos műszaki részletek esetleg visszaszorí­tották, elnyomták az alkotó ambíciókat, képességeket E magasabbrendű munka — a képességek kifejlesztése, a szükséges gyakorlat után — végül Is alkotójának is több örömet nagyobb kielégülést okoz. De nemcsak a telje­sebb ember* az alkotóképes­ségek kibontakoztatása igényli a mérnök, a közgazdász „fel­szabadítását” a rutin, a föld­hözragadt részletek alól, ha- n.em a vállalat érdeke is. C?ak így ismerheti meg az alkotó mérnök és köz­gazdász a műszaki feladatok átfogó gazdasági összefüggé­seit, a piac, a fogyasztó igé­Komócsm Zoltán tájékoztatója a konzultatív találkozóról Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára pénteken a Ma­gyar Sajtó Házában találko­zott a magyar és a külföldi sajtó képviselőivel. Komócsin Zoltán hangsú­lyozta. hogy a kommunista és munkáspártok februári budapesti konzultatív talál­kozója óta eltelt időszakban megerősödtek az egvségt'' rekvések a nemzetközi kom­munista és mumcásmozga- lomban. — Köztudott — folytatta, — hogy már a konzultatív találkozón is szóba Kerültek a kommunista és munkáspár. tok közötti nézeteltérések. A csehszlovákiai események újabb véleménykülönbségek forrásává váltak. Most még­is azt mondhatjuk, hogy a nézeteltérések ellenére erő­södik az egység a nemzetkö­zi munkásmozgalomban. Komócsin Zoltán beszélt! arról is, hogy a konzultatív találkozó óta újabb pártok kapcsolódtak be a nemzetkö­zi találkozó előkészítésébe. Kijelentette: ez a tény feljo­gosít bennünket annak felté­telezésére, hogy a következő időszakban olyan pártok is bekapcsolódnak a tanácsko­zás előkészítésébe, amelyek eddig e munkában nem vet­tek részt. Az előkészítő bizottság most lezárult ülésén 67 kom­munista és munkáspárt kép­viselői vettek részt, őszintén reméljük, hogy Moszkvában ez a szám nagyobb lesz. Komócsin Zoltán az előké­szítő bizottság most végét­ért ülésének munkájáról szólva rámutatott: — A tanácskozás első szá­mú feladata az volt — és ezt sikerrel megoldotta, — hogy megvizsgálja a további elő­készítő munka rendjét. Mint a kiadott közös közlemóny- 1 is kitűnik, az összes test­vérpártok egyetértettek ab­ban, hogy folytatni kell az előkészítést. Ennek következő állomásaként 1969. február­jában Budapesten munka- megbeszélések lesznek, majd március 17-én Moszkvában újra összeül az előkészítő bizottság. A budapesti ülés — s ez volt második feladata — a jövő év májusára kitűzte a kommunista és munkáspár­tok nemzetközi tanácskozásá­nak időpontját. Komócsin Zoltán — egy kérdésre válaszolva — el­mondta, a nemzetközi tanács­kozás előkészítése újabb sza­kaszba érkezett, s ez indokol­ja, hogy az előkészítő bizott­ság következő ülését már Moszkvában tartsák, ahol az eb. ülése után májusban a nemzetközi tanácskozásra sor kerül. Lobog a forradalom lángja A megyeszékhelyt és me­gyénk járásait, városait kép­viselő úttörők zászlókat, transzparenseket, jelmonda­tokat hozva gyülekeztek teg­nap déüelőtt a szolnoki Le­nin parkban, hogy a KMP megalakulásának 50. évfor­dulója tiszteletére Budapest­ről ideérkező forradalom lángját ünnepélyesein fogad­ják. Rontó Gyula, ünnepségve­zető jelentéstétele után. Bede Lászlóné, megyei úttörőtitkár köszöntötte a pajtásokat. — Majd a kürtösök, dobosok díszjelére felsorakozott úttö­rők a csapatzászlóknak tisz­telegtek. A Himnusz utolsó akkordjaira, a Lenin szobor elé futott a fáklyát hozó úttörő, Varga Katalin, a szolnoki kertvárosi iskola tanulója. Magasra tartva a lobogó lángot, többek kö­zött ezeket mondotta: — November 24-én, ötven esztendeje született « párt. lAngralobbant n fény. amely bevilágította n múltat és vilá­gossá tette az utat, amely a jövőbe vezet. A nagy pilla­natra emlékező utódok jel­képes tüzet gyújtottak Buda­pesten, ott ahol a párt böl­csője ringott. Ez a tűz lob- bantotta lángra ezt a fáklyát. Átadom, hogy bevilágítSa szí­vünket. izzóvá tegye elhatá­rozásunkat: a párt útján ha­ladunk és kifejezzük szere- tetünket a kommunisták iránt. Már lobogott a kandelá­berben a megye forradalmi emléklángja, amikor Sándor László, a szolnoki városi pártbizottság titkára felol­vasta a Magyar Üttörők Szö­vetsége Országos Elnökségé­nek díszparancsát A felemelő, szép ünnep­ségről a megye valamennyi járását«, városába tovább vitték az úttörők a lángot Alföldi olajbányászok nagyszerű munkasikere Nagyszerű munkasikerről kaptunk hírt a Nagyalföldi Kőolajtermélő Vállalattól. A vállalat november 16-án tel­jesítette éves földgáz és no­vember 18-án éves kőolaj­termelési tervét. Az alföldi olajbányászok 720 ezer tonna kőolajat, 2,036 milliárd köb­méter földgázt adtak eddig a népgazdaságnak. Különö­sen a szegedi üzem tett ki magáért, hiszen a kőolajter­mék többlet nagy része a szariki, az ásotthalmi-tázlári és a deszki mezőkről szár­mazik. A hátralévő másfél hónapban most már a túl­teljesítésen dolgoznak a bá­nyászok. Ünnepi ütést tart az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága szombaton kibővített, ünne­pi ülést tart a .Kommunisták Magyarországi Pártja meg­alakulásának 50. évfordulója alkalmából. A központi bizottság ülésé­nek előadója Kádár János elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára. Munkásőröket jutalmaztak meg Munkásőröket jutalmaztak meg csütörtökön este Szolno­kon az Alföldi Kőolajfúrási Üzem Körösi úti központjá­ban. Az üzem és a Nagyal­földi Kőolajtermelő Vállalat hat megyére kiterjedő mun­kahelyeiről mintegy 80 mun­kásőr vett részt a jutalma­zási ünnepségen. Ez alkalom­mal emlékeztek meg a KMP megalakulásának.50. évfordu. lójáról is. A félévszázados év­forduló jelentőségét Rumpf Pál, az üzem és a vállalat pártbizottságának titkára méltatta. Köszöntötte azokat -a munkásakat és mérnököket, akik napi/ feladataik elvég­zése mellett becsülettel telje­sítik pártmegbízatásukat, fegyverrel kezükben védik alkotásainkat. . önzetlen, önként vállalt- társadalmi munkájuk elisme­réseként emléklapot, az év­forduló tiszteletére készített emlékplakettet és pénzjutal­mat osztottak ki a megjelen­tek között. Mintegy 70 ezer forintot borítékoltak ki ebből az alkalomból. Köszöntötték . a munkás­őröket a városi pártbizottság és a Szakszervezetek Megyei Tanácsának képviselői a munkásőrség megyei és váro­si parancsnoka, az üzem és a vállalat gazdasági vezetői. A jutalmazások után családias hangulatú vacsorán látták vendégül a szankiakat. az orosháziakat, a Hevesben 4s a Haidúságban, valamint a me­gyénkben dolgozó olajbányá­szokat. — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK ­Távirat Tallinnból Távirat érkezett az MSZBT megyei elnöksége címére, amelyben a Szovjet—Magyar Baráti Társaság Észt SZSZK tagozatának elnöksége tolmá­csolta üdvözletét Szolnok me­gye lakóinak a Kommunisták Magyarországi pártja megalaku­lásának 50. évfordulója alkal­mából. Észt barátaink újabb sikereket kívánnak a szoHaliz- mus építésében, s kifejezik óhajukat, erősödjön a barátság, az együttműködés a‘magyar és a szovjet nép között valamint Szolnok megye és Tallinn kö­zött­Felavatták Révai József emléktábláját Révai Józsefről, a magyar munkásmozgalom kiemelkedő harcosáról, a KMP alapító tagjáról nevezték el a XIV. kerületi volt Bácskai utcát, s a névadó emlékére a 2. sz. épület falan a fővárosi ta­nács márványtáblát helyezett el, amelyet pénteken avattak fel. A megemlékezésen jelen voltak Révai József család­jának tagjai, a budapesti párt- és társadalmi szerveze­tek képviselői, a munkás- mozgalom sok régi harcosa. Rádió és tv tudósítás az MSZMP K. B. ünnepi üléséről A rádió és televízió részle­tes tudósítást ad az MSZMP Központi Bizottságának ün­nepi üléséről. A Kossuth-adó szombaton az Esti Króniká­ban 19 és 20 óra között hang­képekben. a televízió pedig 19 óra 20 perckor kezdődő adásában számol be az ese­ményről. Zrínyi gyászbeszéde A szigetvári várbarát kör Zrínyi gyűjteménye újabb értekkel gazdagodott: a gyűj­teménybe került Zrínyi Mik­lós — a költő halálára Xf». Lajos francia király megbí­zásából írt egyórás, latinnyel­vű gyászbeszéd szövege. Az emlékbeszédet Leonhardus Lrizon jezsuita szerzetes *r- ta. és az sok értékes adatot tartalmaz az 1664. november 18-án életét vesztett Zrínyi­ről. A francia király megbí­zásából írt beszéd többször utal a .,napkirály” és Zrínyi kapcsolatára. Kiállítás — A KMP ás a K1MSZ meg­alakulásának 50- évfordulója tiszteletére a szolnoki városi MHSZ elnökség kiállítást rendez a szövetség székhazában. A kiállításon — amely ünne­pélyes keretek között november 24-én nyílik — tablók mutatják be a párt és a K1MSZ megala­kulásának körülményeit és a Tanácsköztársaság alatti tevé­kenységüket- kívül a re­pülőmodellezők által elkészí­tett korabeli repülőmodelleket állítanak ki- A kiállítás no­vember 30-ig tekinthető meg. Események sorokban Harminc millió forintért felújítják a világhírű herendi porcelángyárat, -fr Központi fűtést kap a siklósi vár. A Magyar Tudományos Akadé­mia kiosztotta az Akadémiai Kiadó idei nívódíjait. Há­romszázhatvanezer pecsenye- kacsát tizetlö'ezer mázsa ha­lat adtak a feldo'gozóiparnak a biharugrai halgazdaságból. Tíz napig Budapesten mu. tatja be legújabb bútorait a csehszlovák LIgna külkeres­kedelmi vállalat, -fe Német szakemberek részvételével Szombathelyen tanácskozást tartottak az egészségügyi lábbeli nagyüzemi gyártásá­ról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents