Szolnok Megyei Néplap, 1968. november (19. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-20 / 272. szám
ttflS; Bovember 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s s KÉPERNYŐJE ELŐTT Az elmúlt hét programjának mérlegét főképpen az teszi pozitívvá, hogy szombatom este egy sikeres televíziós átdolgozás szemtanúi lehettünk, vasárnap pedig Racine egyik feleraelően szép tragédiáját láthattuk a képernyőn. A bíró é* a hóhér Akik olvasták Dűrrenmatt kisregényét, amely magyarul a Mai német kisregények kötetében látott napvilágot; azokat nem érhette váratlanul az említett kisregény televíziós sikere. A korántsem csak bűnügyi történet ugyanis kitűnő, drámába illő dialógusai révén, valamint kiélezett helyzeteivel szinte kívánkozik a képernyőre. A szövegkönyv írójának. a pozsonyi Striskonak nem is volt különösebben nehezebb dolga; tényleg csak egy-két részletet — tegyük hozzá, jelentéktelen részletet kellett kihagynia; ezt is azért, hogy tömörebbé váljék maga a dráma. Kétségtelen, hogy a mozgalmasabb külsők kiiktatásával intenzívebbé is tudta tenni Bärlach nyomozó emberi drámáját, Dűrrenmatt története ugyanis ebben több — az elmélyült jellemábrázolásban — a szokásos debektív-his tortáknál, jóllehet azok ízeit la megtalálhatjuk groteszk alapállású írásművében. Jellemeket fest, és súlyos, komoly gondolatokat villant tel. A Schmied hadnagy váratlan meggyilkolása körül támadt bonyodalom is jő alkatom számára, hogy véleményt formáljon arról a békésnek mondott «vájd társadalomról, ahol a Gosíman-féle alakok aubája alatt nem éppen úszta politikai és gazdasági Szettnek folynak. Olyasmik, araflchc még a rendőrségnek <™ ülik beleütnie az orrát. Továbbá arra fa Jő, hogy rámutasson még a gyilkosságtól sem tartózkodó karriert zmwnra, amelyet ezúttal a túlságosam is ambiciózus Tnchanx testesít meg. Ez az a társadalmi kört- nyerni, amelyben a bét nagy «flenféi. Bärlach nyomozó és t a gazságokkal terhelt Gast- [nan utolsó nagy összecsapására. a leszámolásra kerül sor. A neves kriminalista, aki egész életében a bűnt üldözte, s az elvetemült bűnöző, aki a bűnnel járt jegyben, némi túlzással a megtestesült rossz, ismét szembetalálkozik. Így lesz — négy évtized múltán ebből a váratlan újra találkozásból a jónak és a rossznak összecsapása. és természetesen a dürren matti életszemléletet és filozófiát tükröző vég; amikor a jó győzelme is csak egy gyilkos közbenjöttével születhetik meg. Bärlach rádöbben. hogy a fenevadat csak egy másik fenevaddal pusztíthatja el. A dialógusok izzásából következtethettünk a feszültség I nagyságára, — jóllehet a szereposztásból eredően valamelyest vesztett ez a feszültség erejéből. Míg ugyanis az egyik oldalon Páger Antal nyomozója teljes illúziót adott, — vele szemben egy inkább joviális öregúr- nák látszó Ajtay Andorban aligha lehetett még csak felfedezni is a lappangó fene- vadat, aki bármikor kész az ugrásra, Ajtay Gastmanja szereposztási félreértés. És még sem billent egyik oldalára a dráma; Mihályfi Imre rendező gyakorlott kézzel tartotta egységben a kidolgozott részleteket, nem a cselekményre, hanem az alakok rajzára összpontosítva erejét Finom, mértéktartó eszközökkel még krimi-izgalmat is tudott teremtem. És valljuk be. amivél a svédek túlbonyolított krimi je adósunk maradt abból ízelítőt ttt kaphattunk. Az Irodalmi Képeskönyv tehát jól választott amikor választása isméiéiben Dürrenmattra esett A Phaedra (fi EEJasgE <3SSK9t3jes5 RSflSSZIKtB mű. Racine talán legtökéletesebb drámája, s ezért a belőle készült televíziós film joggal került a magyar televízió Klasszikusok sorozatába. A minimális cselefcmé- nyű tragédiában mesteri módon van együtt jelen a szenvedélyek hevessége, az érzelmek szépsége, és ami elmaradhatatlan: a kifejezés előkelősége. Sajnos, a német változat ennek az egységnek a visszaadásával adósunk maradt, Főként Phaedra alakjának megformálásában érhettük tetten a rendezői munka hibáit A kemény kiállású, zardonan fenséges királynőben nehezen lehetett ráismerni a lelkében gyötrődő, önmagával is tusakodó, a gyilkos szenvedély rabságában vergődő szerelmés asszonyt Egyébként a dráma egész levegőjét valami ridegség járta át — s ezért magát a játékot kissé idegennek érezhettük. Nem úgy a hangot! A magyar szinkron barvúrosan oldotta meg a nehéz feladatot — a német színészek prózai szövegéhez Somlyó György szépen szóló verses fordítását zökkenőmentesen Illesztette hozzá. Az eredmény: egy, a német eredetinél humánusabb Phaedra, a kifejező magyar hangok — Kohut érzelemdús, Gobbi tisztán érzelmes hangja, a a férfiak érces baritonja a nemes veretű sorokat úgy szólaltatták meg, mintha egy igazi magyar Phaedra előadást hallottunk volna. És la Racine televíziós bemutatása nem is hozott egyöntetű elismerést, a magyar televíziót feltétlenül dicséret illeti; hiszen milliók számára tette lehetővé, hogy még a középiskolás irodalmi anyagból is — méltánytalanul — kiszorult remekművel ismerkedjenek meg. Nem érthetetlen, hogy a nézők között akadt olyan, aki eddi gélé Racine nevével sem találkozott — legfeljebb a hangzásához hasonló Racing labdarúgócsapat nevében. — Ezentúl feltétlenül tud majd egy Racine nevű klasszikus drámaíróról is, És ez nem kevés. Röviden A Halló ünnepi formát öltött az intervíziós adásra. ízlésesen összeválogatott zenei és riportanyag töltötte meg műsorát. Igazi felfedezés is akadt. — Ambrus Kyri riporteri közremű' ödése. A rádióból már eddig is ismertük Ilyen jellegű tevékenységét, most a kamerák előtt is ugyanazzal a nyugalommal, fiatalos derűvel. feltűnő nyelvi biztonsággal és természetességgel látta el feladatát. mint ahogyan megszoktuk tőle a rádióban. Eljött a tavasz címmel Dobozi Imre legúiabb drámájáról vita-riport készült. A ör rabot bemutató színészgárda cserélte ki véleményét kerti asztal mellett, egy-egy pohár sör kíséretében — kalappal a fejen, s utcai zajjal a háttérben. A beszélgetés érdekes volt — a kiállítás és a természetesnek vélt környezet zavart. Hegedűs Géza történelmi játékát, aki látta, nem bánta meg. A Könyves Kálmánt és korát idéző adás szórakoztató történelem volt. Nekünk szolnokiaknak külön is érdekes — „megjelent” Szolnok ispán is — az egykori Szolnok-vár ura. A mezőtúri diákok új otthona Alig két hete, hogy ünnepélyesen felavatták Mezőtúron a Felsőfokú Mezőgazda- sági Technikum 24 millió forintos költséggel épült, háromszázhúsz személyes kollégiumát. A napokban arra jártunk. és készítettünk néhány képet róla. Tanítás után a diákok a kollégium tanulószobáiban készülnek a másnapi órákra. Rajzasztalokon készítik a házi feladatokat. Nem panaszkodnak a tanulók. A kollégiumául! az ebédlő, konyha és klubterem mellett, ízlésesen berendezett társalgóban tölthetik'szab’d • idejüket, ahol újságot olvashatnak, sakkozhatnak. ÚJRA OTTHON Rendelet a dohányipari termékek forgalmazásáról A belkereskedelmi miniszter — a pénzügyminiszterrel egyetértésben — az új gazdaságirányítási rendszernek megfelelően az egész kereskedelmi ágazatra vonatkozó rendeletben szabályozta a dohányipari termékek fogyasztói forgalmát. Kimondja, hogy az állami és a szövetkezeti kereskedelmi és vendéglátóipari vállalatokon kívül a MÉM által kijelölt vállalat szak- és mintaboltja, mezőgazdasági üzemi boltja, vendéglátó üzlete, továbbá a termelői bormérés forgalomba hozhat bel- és külföldi gyártmányú dohányipari terméket, ha a működési, illetve az italmérési engedélyben az illetékes hatóság az árusítást engedélyezte. A magánkereskedelemben nemcsak a dohányárusok, hanem a fűszer-, a csemege-, az élelmiszerkereskedők, a magánvendéglátók is árusíthatnak cigarettát. A magánkereskedőknek ehhez nincs is szükségük külön engedélyre, az árusításra jogosultságot azonban az iparigazolványon fel kell tüntetni; Belföldi és egyes külföldi dohánytermékek a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter által kijelölt vállalattól, egyéb külföldi termékeket a belkereskedelmi miniszter kijelölése alapján árusító belkereskedelmi vállalatoktól szerezhetők be. Az utas- és ajándékforgalomba behozott külföldi dohányipari termékek is értékesíthetők, de csak az arra kijelölt vállalatnál, amely az átvételt egyébként nem tagadhatja meg A ma- gándohányárus arra is jogosult, hogy magyar állampolgártól — a Konsumturist boltban valutáért vásárolt, jelzéssel ellátott, számlával igazolt — külföldi cigaretta4, megállapodásos áron átvegyen, de csak az állami és r szövetkezeti kereskedelemben érvényes áron hozhatja forgalomba. A külkereskedelmi forgalomban behozott dohányipari terméket csak akkor lelie4 árusítani, ha a csomagolásban az importáló vállalatra utaló jelzés vau. A buszról száll le. Még rajta a téli kabát s úgy kérdezi: — Tessék, parancsoljon? — ■ ugyanezzel a mozdulattal már invitál is az elnöki szobába. Hány látogatója lehetett amióta községi tanácselnök? Hányszor szállt le úgy az autóbuszról, hogy ebéd nélkül előbb még „beugrott” a tanácshoz? Nem tudom. — önről szeretnék Imi a.„ Be sem fejezem a mondatot. Már készen a kifogás: 24-én lesz a választás. Azután sem szívesen, de ha muszály_ — Amíg elnök elvtársra vártam, sétálgattam a faluban... — Az új község-központunkban is járt? így, s ezzel kezdődött a beszélgetésem Baricza Istvánnal, a tiszavárkonyi községi tanács elnökével, akit a jelölőgyűlés egyhangúlag a tiszavárkonyi 16-os választási körzetben jelölt. A faluról beszélgetünk. A szülőfaluról, s az újra kenyeret adó községről. — Itt kezdtem én az életemet. Itt voltam gyerek, itt végeztem hat elemit, lettem munkás. Azán itt kezdődött a másik életem is. A felszabadulás után... A munkásmozgalomban 1945 óta vesz részt A szak- szervezeti mozgalomban kezdte. 49-ben „frigyre lép” a közigazgatással. Irodai segédtiszt lett Mesterszálláson, aztán segédjegyző Tiszaföld- váron, majd megyei tisztviselő Szolnokon. A tanácsok megalakulása után a szolnoki járási tanács titkára. — Ezerkilencszázötven- nyolcban aztán hazajöttem. Más az, és mindig más is marad, ha az ember ott dolgozik, ahol mindenkit, minden házat, minden fát ismer. Bennem ott kísértett még a gyermekkorom. Másfél kilométerről hordtuk a vizet, de sokan a Tiszáról hordták... Arról a hihetetlen lendületről beszél, amellyel ezek az „alvó kis faluk” 45 után felébredtek. És sorolja ami azóta született; — A járdák négyzetméterét nem is tudom, pedig én is számolgattam jónéhány- szor. Aztán a villany, de kint is a külterületeken; A szőlőben alig van ház villany nélkül. És hát a víz. Az én hátamat még most is húzza az a régi vizeskanna. Üj iskolánk is épült, tanyasi kollégiumot létesítettünk a gyerekeknek, hogy jobb iskolába járhassanak és bírják a versenyt majd, ha továbbmennek innen... Két évig Tiszaföldváron, az ottani községi tanács elnökeként dolgozott. 1966-tól mostanáig most ismét hazajött. — A nagy község után nem idegen-e a tiszavárkonyi csend? Ott a feladatok is mások voltak, a lehetőségek is. Mosolyog a kérdésen: — Szokatlan volt az első napon. Én kértem, hogy hazajöhessek. Most aztán az Időszakos választások jelölőgyűlésén éreztem, hogy nem döntöttem rosszul. Nem is azért, mert egyhangúlag jelöltek, hanem ahogyan éreztették velem az emberek; hogy valóban „hazavámak”. Már pedig az ilyen várakozás adósságot rejt Ügy, hogy akár mint a község adósaként is beszélhet velem... Nem tagadja: a nagyobb községből, a tizenháromezer lakosú Tiszr.f öld várról, Igényeket is hozott magával. — Nézze, talán minden tanácselnöknek van valamilyen álma, — valamilyen terve, — amit szeretne valóságként látni. Ez ad kedvet, s energiát, ha fogytán lennének a tartalékok „Hogy az még megszülessen”. — Nekem is mindig volt ilyen dédelgetett tervem... — S külön szerencsém, hogy az igények, a terveim, de jobb többesszámot mondanom, hiszen a tervek igazi gazdája mindig a falu, egybeesnek. Emlék? Nemcsak az, ha szeretnénk a vízellátás gondjait egyszer s mindenkorra megoldani. Ez az egyik. A másik az új faluközpontban új művelődési központ. A ml falunk a magnezit üzemmel ipart kapott. Hogy ez mit jelent, azt néhány év múlva a falun lehet majd meglátni. Az üzleteken, a házakon, az embereken. Ugrásszerűen nőnek majd az igények, s nekünk ezekhez az igényekhez fel kell nőnünk. A szolgáltatásokkal, a fiataloknak kínált szórakozási, művelődési lehetőségekkel— Baricza István magánember! programjáról már kevésbé szívesen nyilatkozik. Jelenleg is tanul. A marxista esti egyetemet végzi. Legkedvesebb időtöltése, ha otthon három gyermekével játszhat. Pontosabban most már beszélgethet. Hiszen 1945 óta amikor — úgy mondja — az életét kezdte huszonhárom év szaladt el. És megnőttek a gyerekek is. A gyerekek, a fiatalok, — akikért ez a kis Tisza-menti falu annyi lelkesedéssel tervez holnapot. B. G. Gyors- és gépírókat keresünk A Néplap szerkesztősége és kiadó vállalata gyakorlott gyors- és gépírókat keres. Jelentkezés a Lapkiadó Vállalatnál, Kossuth téri Irodaház; I. emelet. VM.
