Szolnok Megyei Néplap, 1968. november (19. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-17 / 270. szám

1968. november CT. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 • • 0(száztól ötszázezerig Két évtizedre emlékezve Érdemes bemutatkozni Húsz év nagy idő. Vissza­emlékezni sem könnyű ró: a két évtized előtti feljegy­zések papírja is elsárgult, tintája is elhalványult mos­tanra. Hét idős munkás gondjában azonban alig fa­kult valamit a jeles őszvégi nap: 1948. november 15-e. Tizenöten adták össze ek­kor a csekélyke anyagiakat, kéziszerszámot, tűzőgépet, kj mit a közös suszterájhoz. Közülük heten ma is itt vannak: Farkas György, Herczegh Imre, Németh András, Iglódi Sándor, Bár­dos Mihály és neje, született Vida Eszter valamint Fodor Dezső... Naponta bejárnak munkahelyükre azóta Is, melyet kisipari termelőszö­vetkezetnek néVeSTEir most- már, de^inkább a szövetke­zeti nagyüzem illenék rá. Több, mimRSromszáz ember dolgozik az üzemházban, s a még szétszórt műhelyekben szerte Mezőtúron, Az elg6~ évben még 400— S00 pár cipőt készített a kis csoport, s egy esztendő alatt ezer forint haszon lett Ta­valy meg már 122162 pár lábbeli hagyta el a gyártó- köröket De még milyenek. A világpiacon is megteszik Majd minden itt készült ter­mékre vevő az angol, dán nyugatnémet és szovjet ke­reskedelem. összesen 596 OOfl pár cipő készült itt el ösz- szesen, annyi amennyiből a megye minden lakójának jutna egy pár. (Bárcsak jut­na, ezeknek nem válik le a talpa!) 1960-ban kapták az első megrendelést exportra, azóta B3 000 000 forintot inkasszál­tak közvetve a külföldi ve­vőktől. s húsz év alatt kép­ződött nyereség megközelíti a húszmillió fórintot. A szö­vetkezet ingatlana, ingósága és befektetett pénze az öt­Szombaton a Magyar Tu­dományos Akadémián az on­kológusok és az anaesthesio- lógusok tanácskozásaival be­fejeződött a magyar orvostu­domány idei nagy seregszem. .léje, a Semmelweis ünnepi hét. Az onkológusok ? radio­aktív izotópoknak a rák fel­ismerésében és gyógyításában történő alkalmazásáról ta­nácskoztak, az érzéstelenítés és az újraélesztés szakembe­rei pedig az újraélesztés köz­Gyönyörű új .bérházak so­rakoznak a szolnoki vasútál­lomás szomszédságában. A Mátyás király úti állami és szövetkezeti lakóházak. Egy új városnegyed van itt kiala­kulóban, a leendő nagyváros része. S hogy mégis régi falusias a szombat délelőtti kép,, i > „az én babám megy a kútra” dallamára, az anhak köszön­hető, hogy az új lakótelepen nincs víz. Harmadszor törté­nik, hogy hét végére meg­szűnik a vízszolgáltatás és az ott lakók, már csaknem száz család, mehetnek a kútra, sorbanállni. Elterjedt a lakótelken, hogy a „vizeseknek” szabad­szombatjuk van és ha a hét végén csőtörés, vagy más műszaki zavar keletkezik, ak­kor ne igyon, ne főzzörr, ne tisztálkodjék a Mátyás " ki­rály úti dolgozó! Erről az jutott volna eszünkbe, hogy nem lenne ta­lán egészen jó dolog, ha pél­dául a tűzoltóknál és a men­tőknél is bevezetnék a sza­badszombatot, — ha igaz len­ne, hogy a „vizeseknél”. a Víz. és Csatornaműveknél ■abadszombat van. ■incs szabadszombatjuky és millióhoz jár közel. Megfogant, szépen bokro- sodott a húsz éve elvetett mag, az alapítók büszkék lehetnek rá. Rájuk és saját munkájukra pedig a később csatlakozók, az új generáció, a fiatalasszonyok, lányok, fiúk egyre gyarapodó serege Tegnap emlékeztek ünne­pélyesen a városi kultúr- házban valamennyien a húS2 év előtti ősz végi napra az azóta eltelt időre, s osztoztak velük a kedves emlékekben a vendégek, a városi párt, tanács és társadalmi szervek képviselői, a testvérszövet­kezetek küldöttei. Balogh Ferenc, a szövet­ben bekövetkezhető kórházi ártalma megelőzéséről tár­gyaltak. Dr. Zoltán Imre profesz- szor, az ünnepi hét rendező- bizottságának elnöke a Ma­gyar Távirati Iroda munkatár­sának elmondta, hogy ezen a héten 15 orvostudományi társaság tartott kongresszust, csaknem másfélezer hazai és külföldi szakember részvéte­lével. Több mint hétszáz elő­adás hangzott el. nem is a vízszolgáltatást vég­ző vállalat a ludas a Mátyás király útiak panaszában. A meghibásodás — egy jámbor dömper rágurult a parkosí­tás során a csőveztékre, — a vízórán belül keletkezett, tehát nem a Vízművek „por­táján”. Az építkezést végző ÉVM Szolnok megyei Építő­ipari Vállalat kötelessége a hiba kijavítása. Ott viszont tényleg szabadszombat van, dehát... De ezen a ponton megállt a toliam a papír felett: bűn­bakot keresünk, vagy vizet? Azt hiszem a Mátyás Király útiakat legkevésbé az érdek­li, hogy kik miatt nincs víz és legjobban az, hogy ne tölt­sék már a harmadik hétvé­gét is víz nélkül. A csőtörés pénteken tör­tént, az építőipari vállalat műszaki osztálya megkérte a Vízműveket, hogy legyenek a lakosság és a vállalat segítsé. gére, hárítsák el a hibát. A vízművek vállalta ezt, és lapzárta előtt kaptuk a hírt, hogy néhány órán belül meg­indul a vízszolgáltatás az új lakóházakban. Ha ez így lesz, akkor ezúttal nincs bűnbak, de van víz. Es ez a fontos. — ti -* kezet elnöke meghatott, me­leg szavakkal emlékezett az eltelt esztendőkre, gondter­helten beszélt a jövőről, a vezetőség beruházási, szerve­zési, fejlesztési terveiről. A szövetkezet is vállalkozás, háromszáz ember megélhe­tése függ a kollektíva és a vezetőség döntéseitől, elha­tározásaitól. A következő két évtized sem lesz végig si­ma diadalüt. De a küzdel­mes évek kétségtelenül to­vább gyarapítják, fejlesztik majd-a közös üzemet. A jubilájó szövetkezet tag­jainak. dolgozóinak őszintén kívánjuk ezt. P. L Tiszaföldváron, e szolnoki járáshoz tartozó nagyközség­ben három ' függetlenített KISZ-titkár is dolgozik. Ket­tő a község immár országos hírű termelőszövetkezetében, egy pedig községi titkárként Tiszaföldváron mintegy ezerötszáz KISZ-korú fiatal él. Feljegyeztem néhánynak az — utcán át kimért — gyors ' véleményét a KISZ-ről. Két kislány várakozott« a martfűi busznál: _ A KISZ? Hát ahogyan én tudom nem sokat csinál­nak. .. Igaz, én a gyári szer­vezetben vagyok... — Még egy rendes zene­kart sem tudnak összehozni. A Lenin Termelőszövetke- 'zet egy traktora mellett két fiatalember beszélgetett. Ra­kodók. — A KISZ? Taggyűlésre eljárok. Nem nagyon monda­nak ott se semmit.. — Én kaptam a múltkor színházjegyet. Az jó volt. Busz jött értünk, az vitt be minket... Egyetlen kérdésem volt még mindenkihez; gondjaik­kal, bajaikkal, terveikkel megkeresik-e a KISZ titká­rukat? Senki sem felelt igennel. A munkanapló A községi KISZ bizottság helyiségében aztán megkísé­reltük a három függetlenített KISZ-titkárral, elkészíteni egyetlen hetük munkanapló­ját Afféle kései normakönyv volt ez. — Kötetlen munkaidőben dolgozunk mind a hárman — mondta Busi József, a köz­ségi KISZ bizotsag titkára. — nehéz lesz hát a számadás. — Különösen így, hogy én például a járási tanács tagja, a sportkör elnökségi tagja, oktatási bizottsági elnök is vágj Csak úgy mellékesen. Tóth í ászló a Szabad Nép Termelőszövetkezet titkára, közben elővette kis noteszét és diktált: Az ország nyugati ha­tárai mentén még javában dúlt a háború 1945 elején, amikor Szolnokról néhány tagú küldöttség Budapestre igyekezett, élén a város pol­gármesterével. Nem élelmi­szert, ruhaneműt mentek kér­ni. Építészeket kerestek a város rendezési tervének el­készítésére, az új Szolnok felépítésére. Elévülhetetlen érdemük a város akkori ve­zetőinek, hogy bár látták a szorongató lakáshelyzetet, a romokban heverő várost, — nemcsak a pillanatnyi gon­dok megoldására törekedtek. Már a jövőbe néztek. Elsőd­leges feladatuknak a tudatos és tervszerű városfejlesztés alapjának megteremtéséí~Íé- kintették. Később éppen ezt kifogásolták, sokan. Miért nem építi be a város a fog­híjakat, miért bontat le ut­casorokat, s építtet oda új házakat, intézményeket? Ma már tudjuk ez volt a helyes út. Szolnok tervszerűen fej­lődött s napjainkban gyor­san épülő, szépülő Tisza- parti város. S milyen lesz évek múlva? Tulajdonképpen minderről szó volt azon a vitán, ame­lyet a Magyar Urbanisztikai Társaság budapesti klubjá­ban rendeztek „Szolnok be­mutatkozik a fővárosnak” címmel. Igen, az urbanisztikai tár­saság e kezdeményezésével nagyszerű vitafórumot te­remtett. Hozzájárul ahhoz, hogy egymás tapasztalatai­nak kölcsönös megismerte­tésével segítsen a gondok megoldásában. Azzal, hogy szakemberek a városok fej­lesztésére vonatkozó terve­ket, elképzeléseket megisme­rik, megbeszélik, lehetőség nyílik például arra is, hogy a különböző variációk közül — egy-egy város fejlesztésé­nél — azt a módszert, elkép­zelést válasszák, amely leg­— Hétfőn négy órás meg­beszélésünk volt a szövetke­zetben. Aztán jelentést írtam az osztálynak. Este kerültem haza. Kedden mindig a mar­xista egyetemen vagyok. Szerdán vezetői megbeszélé­sünk volt a tagkönyvcserék- ről. Arra készülni is kellett. Csütörtökön a községi tanács végrehajtó bizottsági ülésén kellett ott lennem. Pénteken egy egiésznapos értekezlet Martfűn. Szombaton munka- bizottsági ülésünk volt. Bíró Ernő programja sem sokban különbözik. Hat nap neki is hat értekezletet, meg­beszélést kínál. — Mindig akad valami. A vb-n, Martfűn, és a vezető­ségi megbeszélésen ott le­szünk mind a hárman. Ne­kem lesz egy sportköri prog­ramom is. Ezenkívül forgató- könyvet írok az öregek nap­jára, és meg kell beszélnem az oktatási programot. Szom­baton pártbizottsági ülés. A rendezvények Nem ő meséli el, hogy ma­ga takarít és fűt a bizottság szobáiban. Ügy érzem hát, jogos a kérdésem: — Mit tudnak hárman a faluról, a falusi fiatalok sze­mélyes gondjairól? Hányán, ég hogyan keresik meg őket a KISZ-tagok? Van-e ’dejük. kedvük, „lelkizni” is néha? Hiszen ezt is igényelnék tő­lük. És ha valaki azt mond­ja, hogy a KISZ nem sokat csinál, ezért ,.is” mondja. A rendezvények száma itt sem kevesebb, mint másutt. In­nét is elmennek kirándulni, inn'en is megnéznek egy-egy színházelőadást. És már szer­vezik azt a busz megállónál is hiányolt zenekart. De a hat-hét ülés,- megbeszélés, nem sok időt hagy a beszél­getésekhez. Három egyforma sóhaj fe­lel a befejezetlen kérdésre ők mondják el; hitük szerint a jó KISZ titkár az, aki min­hasznosabh, a leggazdaságo­sabb, s amely nem utolsó­sorban esztétikailag Is a leg­szebb városképet eredménye­zi. Az sem mellékes tény, hogy a fővárosban élő, dol­gozó szakemberek Ilyen ta­lálkozásokon közelebbről Is megismerhetik a vidék gond­ját és tapasztalatokat szerez­hetnek a hogyan továbbhoz. Volt Ciki megkérdezte; a bemutatkozások, a viták rendezésének sorát miért ép­pen Szolnok kezdte. Hiszen ennél a városnál sokkal na­gyobb Szeged, Debrecen, Mis­kolc, vagy Pécs. Lakosságot, területet tekintve ez így Is van, de jelentőséget tekintve Szolnok most a legelsők kö­zé. került. Miért? Ez az a vá­ros, amely elsősorban számí­tásba jöhet akkor, amikor Budapest tehermentesítéséről beszélünk. Ez az a város, amely összefogja a keleti or­szágrész felé vezető vasút­vonalakat, s amely kapuja lehet egy közvetlenül Nyu­gat felé vezető útvonalnak Isi Általában a vasút' léte, a vasúti hálózat kiépítése min­denkor nagy szerepet Ját­szott Szól nők életében, fej­lődésében. Itt vezetett az or­szág első leghosszabb vasút­vonala az 1840-es években. Fontos vasúti csomópont lett a századfordulón, s ma mind a személyforgalom, mind a teherszállítás nagysága te­kintetében a városok között a harmadik helyen áll. És most a vasúti rekonstrukció újabb nagy perspektívát nyit Szolnok fejlődése előtt A tervezőmérnökök egyre többet beszélnek arról: gaz­daságos lenne, ha kiépülne a Szolnokot Székesfehérvárral közvetlenül összekötő vasút­vonal. Nemcsak Budapestet lehetne tehermentesíteni ez­zel, hanem meggyorsulnának den tagot személyes barát­ként ismer. Aki a tagok kö­zött éL — Engem megkeresnek né­ha — mesélte Busi József. — De van, aki háromszor ke­res, és mégsem talál. Negyed­szer persze nem jön. És a barátai sem jönnek. — Nálunk a múltkor fel­mondott egy fiú. Addig nem ismertem. Akkor beszélget­tem vele. Pontosan ezért mondott fel. És ez már ér­dekvédelem. A munkánk. . Három függetlenített KISZ-titkár vitatkozik. Szenvedélyes most ez a. vita. De ha az utcán at hallott véleményeket idézem, tudom: kevés a híd, az ottani közömbösség és az itteni szen­vedély között. Ök valameny- nyien érzik is ezt: Az aprómunka — A legfontosabbra, a po­litikai aprómunkára marad a legkevesebb idő. Pedig egy- egy határozat, amit mi itt megkapunk, szó szerint soha­sem értelmezhető. A helyi gyakorlattal ötvözötten kelle­ne mindent végrehajtanunk. Nagy-nagy hely. és ember- ismerettel. Dehát... Valóban: dehát mikor? — Ha egy községből csak egy titkár menne el egy megbe­szélésre, ha mi jobban eaz- dálkodnánk, vagy ha jobbap gazdálkodnának velünk... De hát a meghívó is diktál. Busi József és Tóth László egy kislányról beszél. aki börtönből jött haza. Sok baj volt vele. Most má' „egye­nesben” van. Bíró Ernő egy- fiúról, aki tizennyolc munka­hely után végre megállapo­dott. És most nem érzem a hidak hiányát. de tudom, hogy a KISZ munkájáról írt jelentéseikben ez a kislány és ez a fiú, ezek a fiatalok talán nem is szerepelnek. Pedig a legrangosabb helyen, talán nekik kellene szerepei- niök. Bartha Gábor • Nyugatról Keletre Irányu­ló szállítások, a tranzitfor­galom, amely nem kis jöve­delmet biztosít a népgazda­ságnak. Nem la szólva arról, hogy ez megvalósuljon — mindössze 50—60 kilométeres vasútvonal megépítése szük­séges s akkor nem kell a budapesti teherpályaudvaro­kat sok-sok milliós költség­gel bővíteni Ez az egyik alapja az el­képzelésnek, hogy Szolnok fekvésénél fogva alkalmas regio központnak. A másik alap a folyó léte. Ha meg­épülnek a tiszai vízlépcsők — a második és a harmadik — nagyobbarányú szállításo­kat lehet lebonyolítani a Ti­szán. A harmadik alap, hogy sokfajta iparral rendelkezik a város — például vegyipar­ral, építőiparral stb. — s a közelében is olyan városok, községek vannak, ahol szin­tén megtalálható a cipőipar­tól, a gépipartól kezdve az élelmiszeriparig minden. Ép­pen ez a nagy választék le­hetőség vonzza az embere­ket, hogy Szolnokra települ­jenek! Az 1950-es évek végén még olyan elképzelések vol­tak, hogy Szolnok lakóinak száma körülbelül az ezred­fordulóra éri el a 80—90-ez- ret. Ha viszont a jelenlegi nagy fejlődési ütemet néz­zük— évenként mintegy há­romezerrel nő a város lakói­nak száma s ez az ütem hat­szor nagyobb mint a főváro­sé .— kiderül, hogy az ezred­fordulón Szolnokon körülbe- Uü 120 ezer lakossal kell számolni. Tehát ennek meg­felelően kell végezni a város rekonstrukcióját, építkezni a jövőbe látóan, ennek meg­felelően létrehozni különbö­ző intézményeket, Szolnok távlati fejlesztési, általános rendezési terve nem is olyan soká elkészül. Nagyvonalakban azonban már most kirajzolódik előt­tünk a leendő nagy ipari vá­ros képe. A most még in­kább földszintes házakból álló Szolnok helyén, sokszin­tes épületek — 10, 18, 20, 22 emeletes házak — emelked­nek majd. üjabb és újabb területen kell nagyobb la­kásépítkezéseket megvalósí­tani. A tervezők elképzelé­seik szerint a városközpont­ban kap helyet, a kulturális, a bevásárló központ, ott lesz­nek a különböző hivatalok, intézmények. Természetesen ezeket is úgy kell építeni, hogy megfeleljenek majd a regió központ kívánta köve­telményeknek. Az úgynevezett kisgyepi ré­szen 3500—4000 lakás, főként társasházak építésére van le­hetőség. S hogy ne'kelljen a város déli részén lévő ipar­telepre a városon át utaz- niok a munkásoknak, meg kell találni a legkézenfek­vőbb megoldásokat. Lakás­építésre továbbra is megfe­lelő terület a Vosztok úti la­kótelep. Egy új városrész ki­alakítására szintén jó lehe­tőség nyílik Alcsiszigeten, a Holt-Tisza partján. E terü­let előnye, hogy fejlesztésére az ezredforduló után is le­hetőség nyílik. Az utazás nem lesz nagy gond, hiszen megépül egy új körút, a Zagyva-parti városrészt köz­vetlenül összeköti a déli iparteleppel. Ugyanakkor a t-es főközlekedési út, amely most még a városon halad, átéDÍtése után délről a város alatt vezet el. mintegy átköti majd az ipartelepet a Holt- Tisza-parti új Szolnokkal. Az ember kellemes kör­nyezetben akar élni. élvezni a technika nyújtotta kényel­met. Ezért a városfeilesztési, városrekonstrukciós terveket úgy kell készíteni, hogy az, az ember javát szolgálja. Hogyan tegyük ezt? Erről beszélgettek Budapesten ne­ves szakemberek. Városveze­tők. amikor Szolnok bemu­tatkozott a fővárosnak. Varga Viki óira A »kis” körön angol exportra eddig 49 ezer pár autós cipőt készítettek év végéig még tízezer párat folt­nak gyártani. Véget ért a Semmelweis ünnepi hét Kötetlen munkaidőben Három függetlenített KISZ titkár hat-hat napfa Kiskút, kerekeskút. . .

Next

/
Thumbnails
Contents