Szolnok Megyei Néplap, 1968. november (19. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-16 / 269. szám

1W8. november 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 • • Ofven éwel ezelőtt Miről írtak a Szolnok megyei újságok? A Haladás november 17-i száma elkésett hírt közöl 2. oldalán, az egy héttel ko­rábban lezajlott nép gyűlés­ről: „Vasárnapi népgyűlés. — Vasárnap délelőtt 10 óra­kor a budapesti szociálde­mokrata Párt egy kiküldötte jelent meg Szolnokon és kap­csolatosan az itteni szerve­zett munkásokkal népgyűlést tartott a városháza előtti té­ren. A kiküldött Rózsa Jó­zsef, „ városháza erkélyéről nyitotta meg a gyűlést... — Köztársasági húrokat penge­tett, de a jelenvoltak ezrei közül csak igen kevesen han­goztattak véleményt, dacára annak, hogy „ hangulat a köztársaság mellett nyilatko­zik meg. Ez minden esetre arra vall, hogy a város pol­gársága nem akar elébe vágni a jövőnek és ennek eldön­tését az ország megnyilatko­zására bízza...” November 16-án — a polgári Haladás óvatoskodása ellenére — „az ország megnyilatkozott” — és a szerkesztő az első ol­dalt — valószínűleg az utol­só pillanatban — kénytelen volt újból kiszedetni. Szinte csak címeikből áll az egész oldal: „KIKIÁLTOTTAK SZOLNOKON IS A KÖZ­TÁRSASÁGOT! -fr Megszün­tette önmagát a képviselőház és a főrendiház, -&• A nem­zeti kormány nem nevez ki köztársasági elnököt. Gróf Károlyi Mihály elnöklete alatt vezetik tovább az ország ügyeit. Szolnokon 16-án d. e. 11 órakor népgyűlést tartottak a városháza előtt, mely népgyűlésen Darvas Fe­renc, dr. Küry Albert alis­pán, dr. Bubla István, Rede József. Szedlacsek főhadnagy és dr. Papp Illés szónoklata után egyhangúlag kikiáltották „ köztársasághoz való csatla­kozásukat Ezután a dalárda elénekelte a Hymnuszt, a la- kossáa ezrei pedig énekelve vonultak hazafelé és szép csendben oszlott szét egy jobb jövő reményében. "ír Békés visszavonultságot jelentett ki „ király és az udvarhoz tar­tozó főhercegek, kik beadták a derekukat és meghódoltak az új köztársaságnak. -fc Jó­zsef főherceg és fia elismerte „ Magyar köztársaságot és annak hívének vallotta ma­gát.” A mezőtúriak — úgy lát­szik nem voltak olyan óvato­sak, mint a szolnokiak. El­lenőrző szerepéből a politika porondjára lépett a Nemzeti Tanács és már 19-én délelőtt lM Kossuth téren népgyűlést rendezett a köztársasági ál­lamforma mellett való állás­foglalás céljából. A népgyű­lést Lányi Lajos, a Nemzeti Tanács elnöke nyitotta meg. A határozati javaslatot Moli- torisz Gyula pékmester ol­vasta fel... A népgyűlés a szabad, magyar demokratikus köztársaság éltetésével ért véget.” (Mezőtúr és Vidéke.) Amíg az országban a köz­társaság kikiáltását ünnepük a milliók, a Törökszentmik­lósi Újságban dr. Garami Iván tollából felhívás jelenik meg: „Alakítsuk meg a helyi Nemzeti Tanácsot!... Ma még a régi rendszer által al­kotott hatóságok és hatósági közegek intézkednek mindad­dig. míg a minden téren be­következő megújhodás ezeket is fel nem frissíti. Addig is azonban intézkedései és mű­ködése fölött őrködjék és azokat ellenőrizze a lakos­ság minden rétegét képviselő, tehát véaeredményben ma­gát a lakosságot magában foglaló nemzeti tanács.” A demokráciát így kiszélesítve, a „lakosság minden rétegé­nek” demagóg jelszava alap­ján folyik Törökszentmikló- son a szociáldemokrata párt szervezése is, melv ..min­denekelőtt kiegészítette a pártvezetőséget, melynek so­raiban most már társadal­munk minden rétege helyet foglal bizonyságául annak, hogy e párt n dolgozó társa­dalom egészét egyesíti magá­ban...” (Törökszentmiklósi Újság.) A dolgozó tömegek, a nincstelen parasztok bár igaz lelkesedéssel ünnepük a nép- köztársaságnak titulált pol­gári köztársaságot is, más­ként képzelik a forradalmat, mint ahogy a régi rend em­bereinek pusztán „eüenőrző”, főleg polgárokból és munkás­arisztokrata szocdem pártve­zérekből álló nemzeti taná­csok „forradalma” zajlik. Különösen sok gondot okoz­nak a forradalmat már be­fejezettnek nyilvánító polgári köröknek, az Oroszországból hazatért, a szocialista forra­dalom eszméit ismerő, fel­fegyverzett katonák. A Kar- czagi Napló is, a Mezőtúr és Vidéke is, vezércikkre mél­tónak tartja a problémát „Katonákhoz, Polgárokhoz! A világfelfordulás hullámai aj­tónkat verdesik, házunk kü­szöbét nyaldossák!... A leg­súlyosabb nyomasztó gond, mely ma vállainkra neheze­dik az, hogyan tudunk gá­tat szabni a feltörő indulat­nak, hogyan vezetjük nyugo­dalmas mederbe „ sok esz­tendős keserűségből most ele­mentáris erővel kirobbant szenvedélyeket. Mint két el­lenséges tábor áll ma egy­mással szemben az egész or­szágban, s így természetesen Karczagon is a katonák és polgárok tábora... (Keressük a megbékélés útját)... Kato­nák! Bajtársak!... Igen, van­nak követeléseitek, jogos kö­veteléseitek a társadalom azon osztályán, melyet meg­kímélt a háború, — de lehe­tetlenséget kívánnotok a tár­sadalomtól nem lehet!... Pol­gárok! Gazdag karczagi pol­gárok!” Adakozzatok a haza­tért katonák részére (Kar­czagi Napló.) — „Mezőtúr város polgáraihoz? A harc­terekről hazatért katonák rongyosok, éhesek, keserű­séggel vannak tele A há­ború megváltoztatta őket, megváltoztatta erkölcseiket Ami bennük van, „a vad, pusztító szenvedély, szila], nyers indulat, bosszúvágy, irigység, kapzsiság, erőszak, mind a háború édes gyer­meke... Föl kell kelni egy emberként és összefogni test­vén egyetértéssel, útját állni a bajnak, míg el nem mér­gesedik... Jöjjetek és hozzá­tok el szíves adományaitokat pénzben, ruhában, élelem­ben,... kivált ti fölmentettek, gazdák, iparosok, kereskedők, kiket a háborús jószerencse ölébe vett és világi javak bő­ségszaruját öntötte rátok. _ Vegyetek, osszatok e bőség­ből olvasation, bő marokkal” — írja Fejér Lajos a Mező­túr és Vidékében. De folyik a gyűjtés a zö­mében volt csendőrökből, tisztekből álló nemzetőrség, polgárőrség fenntartására is, hogy rendészeti úton fegyve­resen akadályozhassák meg a forradalom folytatását. Szolnokon erre a célra egyen­ként több ezer koronás fel­ajánlást tesznek elsősorban a bankok, takarékpénztárak, a Strasser és König hadiszállí­tó cég, a Hungária Gőzma­lom Rt, Grosz mann Samu (egymaga 4000 K-t), Vig Jó­zsef, a botrányhős fakeres­kedő, a Szent Ferenc rend­ház és még sokan mások. Karcagon ugyanakkor a ka­tonák részére Indított gyűj­tés összesen 24 300 K ered­ménnyel jár. Persze a jó polgárokat nem kell félteni. A debreceni iparkamara fel­hívja tagjait, hogy jelentsék be kártérítési igényüket „az utcai mozgalmak” miatt kárt szenvedett kereskedők és iparosok; egy másik tájékoz­tatójában pedig közli, hogy a leszereléssel kapcsolatos üzletek lebonyolítására ko­rábban létrehozott „Átme­netgazdasági Rt.” szervezését a közeljövőben befejezik, hogy működését — a há­borús vagyonszerzési ' lehető­ségek utolsó kiaknázását — megkezdhesse. II. Edward — Szolnokon Premier előtt a Szigligeti Színházban A Szigligeti Színház no­vember 29-én mutatja be Marlowe—Brecht—Feucht- wanger II. Edward című tör­ténelmi játékát. Az eredeti drámát Chris- topher Marlowe (1564—1593) angol költő, az angol tragé­dia újjáteremtője írta, aki Shakespeare-re is igen nagy hatással volt. A dráma II. Edward ural­kodása idején, 1307—1326 kö­zött játszódik, a százéves háborút megelőző időszak­ban. Véres, barbár korszaka ez az angol történelemneK, amelyet Marlowe történeti és lélektani hűséggel ábrá­zolt, — de a szerző minden zsenialitása ellenére is el­járt már az idő az eredeti dráma felett, amikor Brecht az 1920-as évek elején, az egyik müncheni színház szá­mára rendezni kívánta a da­rabot De adjuk át a szót Beré- nyi Gábornak, a szolnoki előadás rendezőjének: — Marlowe egészen fiatal volt, amikor a II. Edwardot írta Kusza és fésületlen re­mekmű az eredeti darab. — Brecht lefordíttatta magának, Sokan nem gondolják, hogy milyen hasznosak a növények a közvetlen környezetünk­ben. Ezzel kapcsolatban na­gyon tanulságos a következő megfigyelés. Ha a kórházak, szanatóriumok betegszobái, ból eltávolították a növénye­ket, fokozódott az idegcsilla­pítók fogyasztása. A növényeknek nyugtató hatásukon kívül jelentős sze­repük van napközben a le­vegő oxigéntartalmának nö­velésében, 8 így frissítésében, valamint a por lekötésében. Kedvező tulajdonságuk az is, hogy a leveleken át elpáro­logtatott vízzel emelik a le­vegő páratartalmát, ami kü­lönösen fűtési idényben fon­tos, mert részben ellesúlyozza a fűtőfelületek szárító hatá­sát. Mindezek bizonyítják, hogy még akkor sem hiányozhat­nak a növények az ottho­nunkból, a szobákból, ha kertes házban lakunk. Az el­helyezésük viszont valóban gyakran okoz gondot. A sok­féle lehetőség közül azonban mindenhová, a legszűkebb helyre is található megfelelő átdolgozta és a dráma új da­rabbá terebélyesedett. Szín­lapunkra ezért kerül így fel: Christopher Marlowe tragé­diája nyomán írta Bertolt Brecht. A harmadik szerző­társ. Lton Feuchtwanger dra­maturgja volt az előadásnak. — Ezek szerint — kicsit leegyszerűsítve a kérdést — a II. Edward egy korai Brecht mű is egyben. — Igen. Sok szenvedély, mozgalmasság, izgalom van a darabban. Brecht tovább­fejlesztette a szereplőket, ki­élezte Marlowe néhol meg­lévő egysíkúságát, megfosz­totta a darabot dagályossá­gától. A Brecht darabban szereplő néhány Icatonán a történelem rájuk gyakorolt hatását szemlélteti a szerző. Remek dráma! Az 1960-as években több nagy európai színház siker­rel mutatta be a darabot. Nézzünk néhány sajtóvéle­ményt: egy angol újság sze­rint a II. Edward határozot­tan politikai dráma, bemu­tatása az angol színiház nagy eseményé. A párizsi bemutatót egy lengyel kritikus dicséri, el­ismeréssel ír róla a L® Monde és a Les Lettres Francai se is. A szolnoki premier ma­gyarországi ősbemutató lesz. — Nem véletlen, hogy ez a darab Magyarországon még nem került színre és Európa nagy színházaiban is csak az elmúlt években — mond­ja Berényi Gábor — -mert csak a huszadik század em­bere tudja igazán és lényeg- látóan meglátni az élet bo­nyolultságát. A dráma pedig ennek vetülete. Szereplői nem fehér és fekete alakok, nincs pozitív, és negatív hős n da­rabban. — egy képzeletbeli prizmán minden fénytörési szenved. A műi életünk is nagyon bonyolult, — ezért gondolom, hogy a modern embernek szól majd az elő­adás. II. Edward király szerepét Linka György meghívott mű­vész, a Madách Színház tag­ja játssza. Anna királyné, a felesége Hegedűs Ágnes, az ifjú Edward. a fia, Káldy Nóra lesz. Gaweston, a ki­rály kegyence Szombathy Gyula, Martimer gróf pedig Upor Péter. — ti — Megnyílt Weintrager Adolf kiállítása Pénteken délben a szolno­ki Aba-Novák Teremben Ká- dasi László, a Bács-Kiskun megyei tanács vb művelődés- ügyi osztályvezetője ünnepé­lyesen megnyitotta a Vaskú- tan élő festőművész kiállítá­sát. Egyaránt méltatta a festő és a pedagógus érdemeit, aki­nek tanítványai Tokiótól Ber­linig sok gyermekrajz kiállí­táson nyertek díjakat, s öreg­bítették a magyar rajzpeda­gógia hírnevét. Weintrager Adolf Rudnay Gyula tanítványa, 1948 éta szerepel rendszeresen ki­állításokon. Alkotásai szere­peltek Bulgáriában, az NDK- ban és Jugoszláviában. A jelenlévők nagy tetszés­sel fogadták a kiállítást, amely újabb állomás a két szomszéd megye kulturális kapcsolatainak fejlődésé­ben is. Film az ötven éves pártról „...és milliók leszünk” cím­mel film készült a MAFILM katonai stúdiójában a Kom­munisták Magyarországi Párt­ja megalakulásának 50. év­fordulója tiszteletére. Kolo- nits Ilona rendező három té­telben dolgozta fel a párt megalakulását, harcait, jele­nét. A „Hej kenyér...” című első tétel a munkásmozga­lom kezdeti időszakából szár­mazó múzeumi tárgyakat, rekvizitumokat mutat be, « a néző elé tárja a korabeli forradalmár képzőművészek — Derkovits, Mészáros, Poör — több alkotását. A második tétel, a „Nézd a mi hadse­regünket...” A kommunisták illegalitásban végZett veszé­lyes munkáját tükrözi, míg a harmadik tételben híradófel­vételekből és film-dokumen­tumokból áll össze a felsza­badulást követő évek, a kö­zelmúlt és napjaink pártéle­tének képe. Vetítettképes élmény beszám oló a külföld mező- gazdaságáról €// iáválasztották az Agrártudományi Egyesület Karcagi csoport iának vezetőségét Növények az otthonunkban Díszcserépbe állítva szebben mutat a növény elhelyezési forma és a ked­vezőtlen adottságú helyeken is nevelhetünk növényt, ha odaillőt választunk. A legtöbb növény virágáll­ványon helyezhető el. Sok új formából és anyagból min­denki választhat tetszésének és a már meglévő bútorának megfelelőt, csak ne legyen túl díszes, rikítóan színes és hatalmas. A növényeket a virágállványon se válogatás nélkül helyezzük el. Szabad falrészre is tehe­tünk növényt. Erről sokszor megfeledkeznek. Pedig, ahol már végképpen úgy tűnik, hogy nincs helye a növény­nek, legtöbbször még mindig van egv-egy üres falfelület, amit takarhatunk növények­kel, s így hatásos színfolt lesz. Fali tartóba téve, vagy közvetlenül a falra függeszt­hetjük fel a növények csere­peit. Hogy a falon ne kelet­kezhessen vízfolt. illesszünk a cserép alá rafüaszőttest. eset­leg nádszálból készített rá­csot, vasból kovácsolt ízléses formát, vagy kerámia tartót. Falra függeszthető, nádszála kkal díszített cseréptartó (Fotó; dr, Oláh Frigyes Komiszár Lajos kertészmérnök Tegnap délután ülést tar­tott a Magyar Agrártudomá­nyi Egyesület karcagi cso­portja. A helyi mezőgazda- sági szakemberek népes cso­portja érdeklődéssel hallgat­ta a külföldön járt mező­gazdászok vetítettképes él­ménybeszámolóját. Mohácsi Imre főagronómus a Szov­jetunió, dr. Kurucz Gyula kandidátus a Nyugat-Európa — főként Franciaország — Szabó Ernő főagronómus Bulgária, dr. Szirtes János tudományos kutató pedig India mezőgazdaságáról tar­tott élménybeszámolót. Ezután Erős András, a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum igazgatója, az Agrártudományi Egyesület karcagi csoportjának titkára tartott tájékoztatót a csoport eddigi munkájáról. Végeze­tül újjáválasztották a Ma­gyar Agrártudományi Egye­sület karcagi csoportjának vezetőségét.

Next

/
Thumbnails
Contents