Szolnok Megyei Néplap, 1968. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-16 / 243. szám

1988. október 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 = 7eK£PERNY&IE = * ELŐTT A néző „éjszakai" műszakja kezdődött vasárnap este, az első olimpiai versenynapról adott k'éső esti közvetítés­sel, illetve hír- és esemény összefoglalóval. Már a szom­bati megnyitó egyenes köz­vetítése — várakozáson fe­lüli képminőségben — meg­győzhetett bennünket, hogy a televízió útjában a távol­ság hovatovább már nem le­het akadály. Legfeljebb az a hét őrás időeltolódás okoz­hat némi „kellemetlensé­get’*, amely természetesen ered a köztünk és a Mexikó között meglévő földrajzi tá­volságból; Ezért is kell a kelleténél kicsit többet és főként tovább virrasztanunk a képernyő előtt. Kérdés, hogyan tudunk majd meg­birkózni a szokatlan élet­móddal. Az éjszakába nyúló közvetítések nem lesznek-e káros hatással másnapi mun­kánkra? Ehhez hasonló ag­godalmakról Komlós János is szólt Az érem • harmadik oldalában. Megnő ebben az időszakban a szülők felelős­sége is. Rajtuk múlik, hogy a másnap iskolába menő gyermek ott gubbaszt-e ké­ső éjjel a készülék előtt, s aztán reggel fáradtan ül az iskolapadba; vagy pedig he­lyesen ők inkább a délutáni adásokat nézik, s éjjel pe­dig pihennek. Nem könnyű apai vagy anyai feladat! Hiszen az olimpia nagy vonzerő. Igaz az első nap nem sok jót hozott szá­munkra, sőt néhány kelle­metlen eseményt. A világ legjobbjainak összecsapása mégis igazi nézőcsemege, megtoldva azzal a sokszor emlegetett televíziós va­rázzsal, hogy az események egyidejű részesei lehetünk. S remélhetőleg a továbbiak­ban sok magyar siker ré­szesei is! Így a közvetítések izgalmai jótékonyan hatnak majd az utóbbi időben kis­sé elszürkült televízió prog­ramra is. Nyilván Sólyom László tévé játéka Is azért került szombat estére, hogy lendítsen valamit az est programján. Komédia a féltékenységről Már-már bohózatba hajló túlzásokkal s helyenként be­mondásszerű poénokkal. Mu­latságos percek egy oktala­nul • féltékenykedő fiatal férj zűrzavaros éjszakájából; Mi­kes János sofőr váratlanul hazatoppan — s ebből szár­mazik a baji A féltékeny­ség régi téma, sikeres tra­gédiák sora, népszerű víg­játékok tanúsítják, hogy a féltékeny ember bemutatá­sa, a féltékenység ábrázolá­sa gazdag írói lehetőséget kínáló téma. fis még sokáig az ' is marad. Mindaddig, amíg szerelem lesz a földön. Féltékeny ugyanis, csak az tud lenni, aki egyúttal sze­relmes Iz. A mértéktelen féltés azonban nemcsak ve­szélyes, de egyben nevetsé­ges Is lehet. * Sólyom László a vígjáték i eszközeivel a témában rej- í lő komikumot kívánta kl- v aknázni; Sofőrje, aki állan­dóan felesége után leseiket dik, s aki már egy telefon­szám és egy név láttán is idegen szagot érez a lakás­ban, s aki a véletlenül az ajtajuk elé került férfiban . ia felesége csábítóját véli ( megtalálni — kétségtelenül I komikus figura.' Ara a moz­galmas, zűrzavaros éjszaka, amelynek során mindenki akcióba lép, aki él — nem használ a központi figura jellemrajzának. Vérbeli jel- jemképet éppen a sokszálú drámai nyüzsgés miatt nem kaphattunk. Maga a rende­ző, Hajdufy Miklós is mint­ha inkább a gyorsan válta­kozó szituációk dinamikus ritmusára és a felfokozott mozgások képernyőre alkal­mazásával törődött volna, mintsem a közelképekre épü­lő elmélyültebb jellemábrá­zolásra. A kissé jellegtelen társadalmi környezet „rajza” azután itt-ott a sematikus vígjátéki elemek felbukka­nása nem használt az álta­lános kibékülésbe torkolló mulatságos perceket hozó televíziós vígjátéknak. A mozgalmas történet sze­replői közül Major Tamás kiváló karikirozó képesség­gel megformált Bohuczky- ját, az Ungvári László Su- rekjét érezhettük a lehető­ségekhez mérten a legin­kább stílusosan megoldott­nak. Mi a szociometria? Erre ad majd választ a három adásra tervezett pe­dagógiai ismeretterjesztő műsor, Sylvester András új műsora. Hogyan lehet, vagy egyáltalán lehet-e a tudo­mány eszközeivel mérni olyan jelenségeket, mint például az emberi kapcso­latok. Elsőnek a barátság került terítékre. Vas Judit a bölcsődei járókától a 14 évesek „traccssarkáig” ve­hette el a nézőket, s köz­ben jellemző és találó ké­pekben tárta fel a barátság érzelmi szimptómáit. Mi hoz közel két gyermeket ml vonz egy csapatba azonoa korú fiatalokat Izgalmas kérdések — szülőknek, pe­dagógusoknak egyaránt Egy mondatban Kevés Róma, aok Sophia; de még ezt a sokat is „ke­vésnek” éreztük a filmsztár római körútjáról készült filmben. Az írók, könyvek, kritikusok című műsor Der­ed Tamás vezetésével és gaz­dag, változatos illusztrációs anyagával érdekes és hasz­nos olvasmányokra, kiadvá­nyokra hívta fel a figyel­met Egy-két gyengébb ri­porttól eltekintve és nem számítva Mátray Betegh Bélé helyenkénti Indiszpo- náltságát, jól sikerült a szín­házi évadnyitást bemutató Körkép. A gyémánt áldozatai a krimi igény kielégítését szol­gálta közismert módon és jól bevált eszközökkel. y. m. A jászkiséri munkások „reggelije* ízléses, korszerű ebédlő épült a MÁV Építési Gépte­lep Főnökség jászkiséri üze­mében. A hatalmas ebédlő előterében büfét létesítettek, melyet az üzem szerelt fel, s helyi fmsz üzemeltet. Ha­vi forgalma 10—12 ezer, né­ha lö ezer forint, ám ke- vesellík ezt az fmsz vezetői. De vajon mit tesznek a na­gyobb forgalom, a jobb munkásellátás érdekében? Az üzem főmérnöke már többször tárgyalt a szövet­kezet illetékeseivel: adjanak reggelit a munkásoknak. — Felmérést végeztek: há­nyán reggeliznének péksü­teményt, tejeskávét, kakaót, tejet. Kiderült, hogy a mun­kások fele, mintegy százan szívesen fogyasztanának me­leg ételt, ha lenne. A főmérnök segítségét Is felajánlotta a szövekezetiek- nek: használhatják a hűtő­gépet, megforralhaják a konyhában a tejet. Díjmen­tesen, csak vállalkozza­nak rá. Másutt kapva-kapnának az ilyen ajánlaton« A* új mechanizmus a nagyobb forgalom elérésére, az üzle­ti kapcsolatok bővítésére, következésképp, a nagyobb, de tisztességes haszon nö­velésére serkenti a kereske­delem vezetőit Küzdenek a vevőért A jászkiséri szövet­kezet illetékesei a tálcán kínált lehetőséget is elsza- lajtják. Azon sopánkodnak: mivel szállítsák ki a tejet s kifizetődő lesz-e a reg­geliztetés? Megtehetik, mert nincs versenytársuk. — m. I. —. Iskola és honvédelem Az idén fiaenhéteaer paj­tás vett részt megyéinkben az úttörő honvédelmi versenye­ken és majdnem ugyanannyi középiskolás az összetett honvédelmi versenyeken. — Ezek a számok önmagukban is azt bizonyítják, hogy ifjú­ságunk érdeklődik a {katonai jellegű ismeretek és foglal­kozások; iránt Ezért talált kedvező vissz­hangra mind a tanárok, mind a diákok körében a honvé­delmi—ismeretek kötelező tantárgyként való tahHasa. MffiT ismeretes, a mostani tanévtől kezdve fokozatosan bevezetik ezt a tantárgyat intézményeinkben. Kezdik az általános iskolák hetedik, illetve a középiskolák első osztályában, majd jövőre más osztályban is. A honvédelmi nevgjés le­hetőségei sokkal nagyobbak annál, amit eddig kihasznál­tunk. A felsőbb szervek ré­széről különböző tervek,, In­tézkedések már születtek en­nek érdekében. Gondoltak például azokra is, akik az általános iskola elvégzése után nem tnulnak tovább. Azok képzését, katonai elő­készítését az MHSZ végzi. Egyelőre önkéntes alapon, de 1970-től általános érvé­nyű, kötelező jelleggel. A mad fiatalok többsége azonban középiskolákban, — vagy szakmunkásképző inté­zeteikben tovább tanuk Ezért az a fontosabb most, hogy intézményeinkben minél ha­tásosabbá tegyük a honvé­delmi nevelést. Ennek több útja-módja van. Mindenek­előtt az oktatás szerves ré­szévé kell ezt tenni. Néhány iskolában tapasz­A Jászság három szövetkezete befejezte a kenyérgabona vetését A Jászberényi járási ta­nács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya jelen­ti: A járás termelőszövetke­zetei ez év őszén 30 350 kát. hold kenyérgabona elvetését tervezik. A kedvező időjá­rást kihasználva a szövetke­zetekben jó ütemben halad • kenyérgabona vetése. A tervezettnek eddig 79,6 szá­zalékát végezték el. A járás három közös gaz­dasága — alattyáni Űj Élet, jánoshidi Vörös Hajnal, jászágói Kókai László Tsz — már túl az ősziek vetésén, a tervezettnél nagyobb te­rületen „tették” földbe a kenyérgabona magját. — Ugyanakkor — a járási át­laghoz viszonyítva — lema­radtak e munkával a jász- fényszarul és a jászárokszál­lási termelőszövetkezetek« SEGÉDMUNKÁSOK TL öseh Istvánná segédmun­kás, özvegyassaony, három gyermekkel maradt egyedül. Tizenhét esztendeje dolgozik a járműjavítóban, s már hosszú ideje a mozdonyosz­tályon; — Küszködés az özvegy­asszony élete. Nincs táma­sza. embere. Hajnaltól, késő éjszakáig dolgoztam, hogy a gyerekeknek mindenük meg­legyen. Ennivaló, tiszta ru­ha, irka, tankönyv— Szóval, ami kellett, előteremtettem. Most már jócskán könnyebb, felnőttek a gyerekek-- Ja­nuárban nyugdíjba megyek. Ideje, hiszen nagyon elfá­radtam. — Hochi bírta ki tizenhét évig, nehéz gyári munkán? Miét* vem keresett köny- nyebbet? — A magamfajta nem vá­logatós. — Ügy érzi, megbecsülik g műhelyben? — Ha dolgozik az ember, tisztelik, ha nem, hát sem­mibe veszik. Igv igazságos. Én már kétszer kaptam ki­váló dolgozó jelvényt A kazánműhelyben fülsi­ketítő robajjal dolgoznak a szegecselők. Suttogva be­szélnek egymáshoz a mun­kások, egymás szájáról ol­vasva le a szavakat Sajátos jelbeszédet használnak, amit csak ők értenek. Cseh néni elmondta, amikor Idekerült, az első hetekben, sírva ment ftaaa minden nap» Álig tud­ta elviselni a Kazánlemezek éa a kalapácsok, szegecsve­rők dühöngő birkózását Eleinte csak beletörődött, hogy ebben a „világban** kell dolgoznia, aztán meg­szokta, <— A kSzűgyek érdeklik-e? — Nagyon is! Mindig vállaltam társadalmi mun­kát Voltam szakszervezeti bizalmi, míg legújabban a Vöröskeresztben a véradás megszervezését bízták rám. Az ember ne csak magának éljen, hanem másoknak is. Ügy boldogabb lesz. — Maga boldog? — Igen, Igen, mert nem roppantam össze, embert fa­ragtam a gyerekeimből. — X pártszervezetnek hány segédmunkás tagja van? — Egy.­— Mi ennek az oka? — Nem kiérték többen a felvételüket Cseh Istvánná tizenhét év alatt egyszer sem ment oda a titkárhoz, hogy ő bizony úgy éra. a pártban a he­lye. Ez igaz. De az is, sen­kinek, egyetlen kommunistá­nak nem jutott eszébe, hogy buzdítsa, hívja a pártiba— □ A mozdcmyosztály két alapszervezete százhárom kommunistát számlál. Közü­lük csak ketten segédmun­kások. Kohári István tit­kártól aziránt érdeklődtem, ösztja-e Illés József vélemé­nyét, miszerint n segédmun­kásokat. csak a pénz érdekli? Fütyülnek a. politikára- —- Nem adok neki igazat. Munkásembereik ők is. Ha érzik, hogy megbecsülik munkájukat, ha törődik ve­lük a pártszervezet, nem nehezebb a politikai mun­kára rávenni őket, mint a szakmunkásokat. A teherkocsi osztályon Bozsó Balázs felcsattant; — Hiába dolgozik jól a segédmunkás, nincs becsü­lete. Húsz éve szolgálok a műhelyben, de a nyolc forin­tos órabért még nem ér­tem el. — Azt hiszi, könnyű ne­künk? Hát kik vagyunk mi? Senkik! Sokat kell nvélni a gyári munkásnak. A lakato­sok könnyen odavágják az embernek: „Te csak sz— melós vagy’’ — kesergett Varga Sándor. — Pedig ha mi nem lennénk, nekik kel­lene a szemét munkát is el­végezni, — Ne nyavalyogj — mor­dult rá Horváth József. — Egyszerű trógerek vagyunk és kész. Mi ellen lázadsz? Kik ellen? taTható volt, hogy a honvé­delmi nevelést szinte telje­sen azonosították a testne­veléssel. Tagadhatatlan, hogy a fizikai állóképesség növe­lése alapvető feladat, ezt is szolgálja az új tantárgy, — de nem csak) ez — és első­sorban nem is ex — a eéL Amellett, hogy a növendé­kek elemi katonai Ismerete­ket szereznek, megtanulnak például lőni, a terepen tájé­kozódni stb„ az a helyes, ha állandó ráhatásokkal tuda­tossá tesszük bennük a haza védelmének becsületbeli kö­telességét, ha elérjük, hogy szívügyüknek tekintsék azt, s tudatosan készüljenek rá, A honvédelmi ismere­tek oktatására kevés óra áll rendelkezésre. A középisko­lák első osztályában mind­össze húsz, az általános is­kolákban pedig még ennél is kevesebb. Emellett néhány iskoláiban — ahol e tantárgy oktatására megfelelő nevelő nem volt — (utóvégre nem mindenki jártas katonai dol­gokban), — ott az MHSZ közreműködésével tartalékos katonákat bíztak meg e fel­adat ellátásával. Ezek szak­tudása kiváló, — de pedagó­giai ismereteik (érthetően) nem teljesek. Részben ezek miatt de méginfcább a teljességre va­ló törekvés érdekében szük­séges valamennyi szaktanár közreműködése a honvédel­mi1 nevelésben. Lehetséges ez a hazafisággal, a honvé­delemmel összefüggő isme­retek más tantárgyakba való beépítésével, az erre a té­makörre való utalással, pél­dakép állítással, fis lehet a honvédem! ismeretek tan­tárgy anyagának tanításába való bekapcsolódással is. — Például a polgárvédelmi is­meretekről hasznos előadást tarthatnak a kérniaszakoa ta­nárok. Abból adódóén, hogy 8sz- szetett honvédelmi versenye­ket. harci túrákat eddig is gyakran szerveztek megyénk intézményeiben, néhány he­lyen többet vártak az új tantárgytól, s ezt több Isko­laigazgató ld ia fejtette. A lelkesedés, az ügyszeretet mindenképpen dicséretes, — de a realitásokkal mindig számolni kell. Á kellő felté­telek megteremtése egyik napról a másikra nem megy. Még akkor sem, ha az Isko­lák ilyen értelemben vett leghasznosabb segítőtársa; a Magyar Honvédelmi Szövet­ség dicséret reméltó buzga­lommal — mind eddig — ezután is mindent megtesz a honvédelmi ismeretek ta­nításának hatékonyságáért A tanulóknak ugyan­is nemcsak elméleti, hanem gyakorlati ismereteket is kell nyújtani. Ezért különböző segédeszközöket —- légfegy­vereket, kispuskákat, télapó­kat, lőkiképzési és tereptani társasjátékokat, vegyvédelmi felszereléseket, tájolókat, — gázálarcokat, gyakorló térké­peket stb. — kell beszerez­ni. Ezeket az eszközöket az MHSZ juttatja az iskoláknak, 0 — bár azok leltárába ke­rülnek — gondoskodik után­pótlásukról. A MagyaT Honvédelmi Szövetség — ismételtem szól­va — hasznos munkát végez az iskola! honvédelmi neve­lés érdekében megyénkben is. Megnyilvánul ez az okta­tók kiválogatása és felkészí­tése, a segédeszközök folya­matos biztosítása mellett sokmindenben. Az általános iskolákban például modelle­ző szakköröket hoznak létre, a középiskolákban pedig — technika századában va­gyunk, — elektrotechnikai szakköröket és rádiósklubo­kat alakítanak. 1970-ig a me­gye tizenhat középiskolájá­ban lesz adó-vevő készülék­kel elátott rádiós klub. A hobby és a szakismeret így párosul, s ennek eredménye­ként képzett rádiótávirász- nak kerülnek a hadseregbe, ha eljön számukra a katona­idő. Mindebben a tanári karnak és az MHSZ-nek hasznos segítséget adhatnak az ifjúsági szervezetek. A szakkörökben való részvétel­lel, s egyéb öntevékeny mó­don — például harci túrák szervezésével, az iskolai hon­védelmi napokba való bekap­csolódással — hasznosan mű­ködhetnek) közre. S kell is, hogy közreműködjenek, hi­szen csak összefogással, sok­oldalú munkával lesz ered­ményes a honvédelmi ne­velés. & B. — Lázad az öregísten, csak mondom a magamét Néha el kelj mondani, amit gondolok.­— Bezzeg mikor kevesen vagyunk, tíz munkás dol­gát gyötörjük ki magunkból hárman, akkor Sanyiznak meg légyszíveseznek. — Jutalmat mikor kap­tak? — szóltam közbe. — Szocialista ünnepeken esurran-cseppen egy kis pénz-­— Meg vagyunk mi be­csülve, csak nincs kinyilvá­nítva — gúnyolódott Rimó- czi Kálmán. Mire panaszkodnak ezek az emberek? A szakmunkás- gőgre; Az előítéletekkel ter­hes levegőre Joó József a pártalapszer- vezet titkára Jól ismeri a segédmunkások gondját-ba- ját — Mire betanulnak, hasz- navehetők. kilépnek. Sok a jöttment közöttük. Egy kis­regény a munkakönyvük. A törzsgárdába tartozó gyári munkásoknak is kis pénzt ad az üzem. Tudják a főnö­kök, az öregek úgysem men­nek el- Ebből pedig előbb- utóbb baj lesz... B A járműjavítót az utóbbi négy esztendőben nagyon sok segédmunkás csak átjáró­háznak tekintette. 1965 ja­nuárja és 19W1 augusztusa között 615 segédmunkást vettek fel. Ugyanez idő alatt 623 lépett ki. Általánosan az a jellemző, hogy az új se­gédmunkás állomány évről évre kicserélődik. A fluk­tuáció tavaly öltötte a leg­nagyobb mértéket: 241 fel­vétel, 227 kilépés. A vándorlás tagadhatat­lanul és elsősorban az ala­csony bérekkel függ össze. A segédmunkások havi át­lagkeresete 1400 forintot tesz ki (7 forint átlagóra bér, a szakmunkásoké 10,50). Az ú j emberek ennél kevesebbet keresnek, így aztán nem maradnak meg, hamar odébbállnak. A járműjavítóban közis­mert probléma a segédmun­kások alacsony bére. Úgy hiszem, erkölcsi megbecsü­lésükkel is fukarkodnak. A teher- és a személykocsi osztályon a kartonok sze­rint eddig százharmincöten érdemelték ki a kilvéló dol­gozó kitüntetést Csak ket­ten segédmunkások. Természetesen a „vándor­madarak” szóba sem jöhet­nek a jelvények adományo­zásakor. És azok, akik a törzsgárdához tartoznak? Va­lahogy az elbírálással van a baj, Azt is jutalmazni kell, aki a segédmunkások kö­zött, nvúit átlne'On felüli tel­jesítményt. Vasutasosokor huszonhármán kaptak ezen az osztályon kiváló dolgozó jelvényt Segédmunkás egy sem Igazsáeovnn döntettek? Fábián Péter (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents