Szolnok Megyei Néplap, 1968. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-16 / 243. szám

tflLMi PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. évfolyam, 243. szám. Ára 70 fillér 1968. október 16., szerda Németh Angéla aranyérmes Technika a földeken A gépek tízezreinek a megjelenése a szocialista át­szervezés óta forradalmasí­totta a mezőgazdasági mun­kát. Ezek az újfajta munka­eszközök teljesítményüket, formájukat, lényegüket te­kintve élesen különböznek elődeiktől, a kapától, a ka­szától, a lóvontatta ekétől, a a cséphadarólól, de a cséplő­géptől is. A tegnapi egyéni paraszt a gépek megjelenését eleinte nem fogadta lelkesedéssel. Szakmáját, szaktudása fölös­legessé válását féltette tőle. Tudta, hiába tanult meg ka­pálni, kaszálni és gyakorolta ezt a mesterséget gyerekko­rától. ezzel a tapasztalattal nem ülhet fel a bonyolult gépekre, nem tudja azokat megjavítani. Még annak is, aki felismerte a gép forra­dalmasító emberkímélő hatá­sát és nagy lehetőségeit a termelékenység növelésében — megfordult a fejében ha­sonló gondolat. Bizonytalan­ság jelei mutatkoztak az egy­szerű kapásoknál, kaszások­nál, meg is fogalmazták ezt a maguk módján: ,,Mi lesz most velünk, mi csak kapál­ni, kaszáini tudunk, lehet, hogy nem is kellünk?” De szükség van rájuk, nél­külük, kezük munkája nélkül nem jutott volna el a jelen­legi szintre a mezőgazdaság. Csak hogy az ellentmondás az egyre nagyobb „tudású'1 gépek és az ő kézi munkájuk között a mai napig is fennáll. A mozgékonyabbak és a fiatalabbak felkerekedtek, sutba vágták a kapát, tanfo­lyamokra, iskolába mentek és ráültek a gépekre; Jól számítottak, megtalálták a helyüket anyagilag is, társa­dalmi megbecsülés tekinteté- han sem panaszkodhatnak. Szilárdan ülnek a nyeregben, nélkülük ma már egyre ke­vésbé boldogulnának a gaz­daságok. Csakhogy «k a kisebbség és ők a fiatalabbak, a bátrab­bak. Az öregek és a bátorta­lanabbak, a bizonytalankodás megmaradtak a kapánál, a villánál. S mi tagadás, elé­gedetlenkednek. „Elfut mel­lettünk a világ a maga gyors gépein.’' Ha már nem is ülnek a nyeregben, bár felülhetnének, szeretnének ők is a motorok­ba tekinteni, szívesen megis­mernék hogyan, miért tud olyan szépen mozogni ez, vagy az a gép. Pedig ezek a „titkok’’ feltá­rulhatnának előttük, a hosszú tél! estéken technika-ismer­kedési tanfolyamokat lehetne a számukra rendezni. Befek­tetés és neves előadók sem kellenek hozzá. Ehhez min­den gazdaságban van gép és megfelelő ember. Alapjuk az ismerkedésre már van. hiszen lassan egy évtizede a gépek mellett dol­goznak, kisegítik azokat anél­kül, hogy ismernék a „lelkű­ket”. Kielégítetlen kíváncsi­ságuk elvinné őket ezekre a találkozókra, ahol a kiadós beszélgetések tárgya ezúttal nem a népszerű komikus, író vagy költő lenne, hanem az ismeretlen két, vagy hat hen­geres diesel-motor. A. F. Olimpia! ba jnokunk dobás közben (Részletes beszámoló az Olimpia második napjának küzdelmeiről a 4. oldalon.) Lapzártakor érkezett A férfi tőr egyénivel meg­kezdődtek az olimpiai vívó. versenyek, 66 tarozó lépett pástra az első fordulóban, amelyet 12 csoportban bo­nyolítottak le. Az első 4—4 helyezett jutott a második fordulóba, amelyet nyolc hatos csoportban írtak ki. Innen ugyancsak az első 4—4 helyezett jutott a leg­jobb 32 közé, s aztán már direkt kieséses rendszerben folytatták a küzdelmeket. A magyar színeket képviselő három versenyző közül Ka­mut! László startolt a leg­jobban, csoportjában 5 győ­zelemmel veretlenül lett el­ső. Kamut! Jenő és Szabó Sándor csoportjában egy­aránt 3—r'i győzelmet szer­zett és második helyen ju­tott tavább. Az első forduló meglepe­tés nélkül zajlott le. A férfi gerelyvetésben Kul­csár 81,56 m-el bejutott a döntőbe, Németh kiesett. —■ Női ötpróbában Tóthné két szám után 1962 ponttal a 4. helyen áll. A 100 km-es ke­rékpáros országúti csapat- versenyben 1. Hollandia, Z Svédország, 3. Olaszország. Magyarország a 17. 30 indu­ló csapat közül. Vízilabda eredmények: NSZK—Spa­nyolország 5:3, Kuba—Bra­zília 9:2, NDK—Mexikó 12:4. Evezésben a magyar kormányos nélküli kettes be­került a középdöntőbe. A Polímex és a Chemokomplex szerződéskötése Lengyelországban késsül a ssolnoki kénsavgyár berendezése A Lengyel • Népköztársaság budapesti kereskedelmi képviseletén, kedden Gaz­dag Ervin, a Chemokomplex vezérigazgatója, mint vásár­ló, Leonard Lachowski, a varsói Polymex külkereske­delmi vállalat vezérigazgató­ja, mint eladó csaknem 3 millió rubeles üzletkötésről írt alá szerződést. A Che- mokomplex a Tiszamenti Vegyiművek részére' kötött legújabb kénsaygyári beren­dezést :----------------,------­" Szolnokon, a Tiszamenti Vegyiművekben már műkö­dik egy Lengyelországból vásárolt kénsavgyár, amely­nek teljesítménye évi száz­ezer tonna, i a most lekötött berende­zés kapacitása ennek a kétszerese lesz. Az űj gyár berendezéseit a Polymex 1970-ben és 1971­ben szállítja, a szerelés még 1971-ben befejeződik, és a gyár 1972-ben teljes üzem­mel dolgozik. : A gyárberendezés vásárlá­sáról most aláírt szerződés lényegében kapcsolódik a magyar külkereskedelmi mi­niszter mplt heti varsói tár­gyalásai során aláírt kén- szállítási megállapodáshoz; Eszerint ugyanis a lengyel külkereskedelem vállalta a kénsavgyár ré- 1 szere szükséges alapanyag, az elemi kén szállítását. A megállapodás 15 évre, az 1971-től 1985-ig tartó idő­szakra szól. Az első években évi százezer tonna, a későb­biekben pedig még ennél is több ként exportál Magyar- országra á lengyel fél. Lengyelországban az el­múlt években jelentős kén­vagy ont tártak fel, s 1961— 1987 között Lengyelország több mint egymillió tonnát exportált A világ kénki vitelében az ötödik, Európában pedig Fraciaország után a má­sodik helyet foglalja el. .A kén magas világpiaci ára .és nagy kereslete miatt ere­detileg az volt a terv, hogy az új' szolnoki üzem pirít feldolgozására rendezkedik be, miután azonban néhány hónappal ezelőtt a lengyel külkereskedelem azzal az ajánlattal jelentkezett, hogy készek ellátni elemi kénnel az új gyárat, a gazdasági bizottság úgy döntött, hogy a vegyipar ezt a kisebb be­ruházással járó megoldást választja. Aj aláírás . alkalmával a Polymex vállalat vezérigaz­gatója az MTI munkatársá­nak elmondotta: Lengyelor­szágban az utóbbj években nagy mértékben fejlődön a vegyipari gépgyártás, s ezen belül a kénfeldolgozó üze­mek, berendezések gyártása. A Polymex az utóbbi öt év­ben 16 gyár berendezéseinek szállítására kapott megren­delést külföldről — a Szov­jetunióból, Csehszlovákiából, az NDK-ból, — és most a második gyár építésében vesznek részt Magyarorszá­gén. Nagy örömükre szolgál, hogy a korábban üzembe helyezett lengyel berendezés Szolnokon a magyar szak­emberek teljes megelégedé­sére működik. Allványerdőt kapott lencsevégre a fotóriporter Kisújszálláson. Hol? A 45 millió fo­rintos beruházással épülő téglagyárban. Az új uzélír teljesen automatizált lesz, a nyerstégla kiszárításához háldúszoBBSZlÓj földgázt használnak majd. Évj kapacitása 17 millió égetett tégla. Az új üzemben 1969 második felében kezdik meg a terme­lést. Az ÉVM Tégla és Cserépipari Vállalat kisújszállási gyára nyilván jelentősen javítja majd az építőanyag ellátást Szerdán a mexikói olim­piai játékok 4. versenynap­ján 12 sportágban rendeznek küzdelmeket. Ezúttal bemu­tatkoznak a lovas-verseny­zők, mig a további li sport- I ágban folytatják a már meg­kezdődött viadalokat.. A magyarok ezúttal atlé­tikában, ökölvívásban, öttu­sában, súlyemelésben, vitor­lázásban, vívásban és a ví­zilabdában érdekelték. Utóbbiban Magyarorszáe— NSZK mérkőzésre kerül ma sor, Ezen a napon újabb nyolc aranyérem tálál gazdára. Atlétikában a női ötpróbá- zók befejezik küzdelmüket, a rúdugrásban, gerelyhajítés- ban, a 400 m nőj sikfutáSr bán, a 3000 m-es akadály- futásban és a 200 m-es sík­futásban osztják ki a baj­noki érmeket. A súlyeme­lésben a váltósúlyúak mérik össze tudásukat, a vívásban bedig megrendezik a férfi tőr egyéni döntőt. Az olimpia mai műsora

Next

/
Thumbnails
Contents