Szolnok Megyei Néplap, 1968. október (19. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-05 / 234. szám
19«. október 3: SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Könyvszemle LÁZADÓ DIÁKOK ..; az a munkás, aki közömbösen tudja nézni, hogy a kormány katonaságot küld a tanulóifjúság ellen, nem méltó a szocialista névre. A diák segítségére sietett a munkásnak — a munkás köteles a diák segítségére sietni.” Ezek a szavak Lenin „Katonának adtak 183 diákot” című cikkéből valók, amely 1901. februárjában jelent meg az „Iszkrá”-ban. Ezzel a bevezetővel adta közre az év első felében lezajlott diáklázadásukról írt könyvét három ismert újságíró, Búzási János, Pálfy József és Vámos Imre. A szerzők azt a célt tűzték ki, hogy képet adjanak a történtekről és azokat politikailag értékeljék. A nyugati kommunista pártokat meglepte a diák- mozgalom kirobbanása, ezt maga Giorgio Amendola, az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára is elismeri „A kommunisták és a diákmozgalom” című cikkében. Elmulasztották Herbert Marcuse nézeteinek alapos és hatékony bírálatát s így részijén ezek a nézetek adtak ideológiai alapot a diákmozgalomnak. Azóta azonban megindult a vita a kommunista sajtóban. Amendola, Berlinger, Garaudy egymás után jelentették meg az eseményeket elemző cikkeiket és ezekben született sok gondolat- ébresztő megállapítás is. A könyv három fejezete: Rudi Dutschke és társai, Vörös és fekete lobogók Párizsban, Olasz diákok — együtt a munkásokkal. Felvázolják a napi sajtóból lényegében már ismert események láncolatát, s azt is kutatják, mi az általános, és mi a különös a három ország diákmozgalmában. — Megvizsgálják, hogy a mozgalom céljai „menetközben” mennyiben módosultak, s az egyetemi reform követeléséből hogyan született meg a társadalmi reform, sőt a forradalom követelései A legfontosabb kérdés azonban a diákmozgalom számára a diákság és a munkásosztály akcióegységének megteremtése. Ez foglalkoztatta elsősorban az események nyugati kommunista és polgári kommentátorait s a három magyar szerző is ezt a kérdést állítja középpontba. Nem véletlen, hogy a bevezető is erre utal. Az akcióegységnek vannak ellenzői a diákok és a munkások között egyaránt. A legjobbak azonban itt is — ott is egyre Világosabban felismerik, hogy az együttműködés elengedhetetlen feltétele a harc sikerének. így ír erről Roger Garaudy „A lázadás és a forradalom” című cikkében, amelyből a szerzők is bőven idéznek az események magyarázatakor: „Mi, akik büszkék vagyunk arra, hogy egy forradalmi párt tagjai vagyunk, siránkozás helyett örömmel fogadjuk ezt a csodálatos emberi zendülést. E zendülés úgy hisszük fontos mozzanata a hamis kapitalista rend ellen, az új társadalom építéséért, a társadalom, a tudomány, a kultúra és a művészet új kapcsolatáért vívott harcnak.” — (Kossuth 1968.) B. A. Hirdetmény Zagyvarékas Községi Tanács a közterület tisztántartásáról, a földhomok kitermelőhely kijelöléséről, a hangoshíradó működésének szabályozásáról, a piacok és piaci helypénzszedésekről. a község területén állatok tartásáról, s temetőkről szóló tanácsrendelet egyes rendelkezéseinek módosításáról tanácsrendeletet alkotott. A végrehajtó bizottság értesíti Zagyvarékas község lakosságát, hogy a tanácsrendeletek a vb hivatalos helyiségében munkaidő alatt bármely idő pontban megtekinthetők. Egy kiállítás megnyi tój ára Most amikor a korszak- határokat jelentő nagy történelmi események évfordulóit ünnepeljük, s ezek fényében szemléljük mai életünket óhatatlanul is csak a magaslatokra figyelünk. A jubileumi kiállítások akaratlanul is csak a nagy ösz- szefüggéseket tárják fel, bemutatva a főbb gazdasági ágazatok, a kultúra, az egészségügy stb. fejlődését. Ezek a rendkívül szerteágazó, önmagukban is hatalmas témák együttesen csak vázlatos módon ábrázolhatok. A nagy alkotások jelzik ugyan a fejlődést, az élet változását, de mellettük mégis homályban marad maga az ember. Az emberi alkotás folyamatának, az ember életének ilyenkor kevés teret biztosítanak a kiállítási vitrinek, tablók. A szolnoki Dajnanich János Múzeum szakemberei ezt az egyoldalúságot akarják kiküszöbölni akkor, amikor a nagy jubileumi kiállítások megrendezése mellett (1917. 1918—1919, 1945 kerek évfordulói!), négy egymást követő évben ÉLET ÉS MUNKA - címmel kiállítás-sorozatot indítanak. A kiállítás-sorozat magát az embert állítja középpontba, bemutatva alkotása és napi örömei-bánatai között. Természetesen a kiállítás- sorozat — mivel éppen a jubileumi kiállítások hiányosságait igyekszik pótolni — csak azokkal együtt lehet teljes. Az emberről, az ember életéről csakis valamennyi kiállítás megtekintésével alkothatunk képet. Ahogyan a zene, a színház és a mozi rendszeresen eljáró közönséget alakított ki magának, ugyanígy a múzeum is szeretne minden kiállítást megtekintő törzs-közönséget nevelni. Ezért is igyekszünk a jövőben összefüggő kiállításokat rendezni. Egy-egy kiállítás azonban önmagában is érdekes és érthető, tehát az időszakos látogatóknak is élményt adhat. Reméljük, hogy kiállítás-sorozatunk első része „A gyermekkor” alkalmas lesz az érdeklődés felkeltésére. Az egyes kiállításokhoz, így a ma tizenkét órakor nyíló „Gyemekkorhoz” is számos rendezvény kapcsolódik, amelyeknek az a célja, hogy az emberi élet megfelelő szakaszát plasztikusan elevenítse \meg. A kiállítás mindenkor csak a kapcsolódó programokkal együtt válik egésszé. — A teljesség természetesen csak ideális cél lehet, hiszen gyakorlatilag képtelenség az összes rendezvényeinken megjelenni. De úgy hisszük, nem elérhetetlen az, hogy minden évben legalább az érdekelt korosztályok ezt az ideális célt elérendőnek tekintsék, s a kiállítás megtekintésén túl néhány rendezvényen is megjelenjenek. Ennek érdekében a megfelelő korosztályok körében nemcsak fokozott szervezőmunkát kívánunk végezni, hanem kísérletet teszünk aktív bekapcsolásukra is. Nemcsak a látogatók közé soroljuk majd pl. a gyermekkor képviselőit, hanem ők lesznek bizonyos rendezvények főszereplői is. Így jobban magukénak érzik majd a kiállítást, és nagyobb érdeklődést tanúsítanak iránta. A kiállítás különben igen nagy társadalmi ősz- szefogással készült, s meglehetősen sokrétű anyagól mutat be. Itt az óvodás korú gyermekek ugyanúgy megtalálják a kiállított játékokban az örömet, mint a nagyobbak és érettebb gondolkodásúak. Ezt a sokrétű célt szolgálja az a komplex módszer, amely szemléletessé teszi a kiállítást. A néprajzi és történeti vonatkozású anyag mellett számos neves művész alkotása teszi érthetőbbé a mondanivalót (Fényes Adolf, Szőnyi István, Boross Géza, Bokros László, Nagy István, Simon Ferenc stb.). Az alkalmazott kiállítási grafikai munkák sok esetben pedig önálló alkotásokként hatnak magas színvonaluk miatt (Litke Gábor, Csajághy Rezső és Farkas Miklós munkái). Ez úton szeretnénk megköszönni a társadalmi és kulturális szerveknek azt az odaadó lelkes támogatást, amellyel kiállításunk sikeréhez nagymértékben hozzájárultak. Reméljük, hogy a közönség tetszését is elnyerik! Szabó László muzeológus ÜL közélet gyújtópontjában Demokratikus vívmányaink sorában jeles alkotás a n^pi ellenőrzés rendszere. Egy évtized nem halványította, inkább erősítette nevének utalását kapcsolataira, módszereire, céljaira. Az állampolgár teljes bizalommal tekinti — és tekintheti — az egyre élesebb kontúrokkal kibontakozó NEB „emblémát” a közéleti becsületesség, saját becsületessége jelképének. És ezt nem szűkíti le a számonkérésre, leleplezésre. — Fogalmában előbbrevaló a jóindulat, jószándék, figyelmeztetés, segítés. Ez a szocialista em- oer ereje, társadalmának humanitása. A bizalmat, a szervezet nelyét és kapcsolatát mutatja, hogy a lakosság köréből érkezik a bejelentésszerű írásos anyagának jó része, 1966—67-ben pl. 70,4 százaléka. Főleg azok az emberek fogtak tollat vagy szóltak, akiknek észrevételük volt a közéleti dolgokról, a közvagyon kezeléséről, az áruk minőségéről, szolgáltatásokról. Az aparátus természetesen Eelépítése és ügyrendje szerint öntevékeny. Állandó inspirálója a párt s az államhatalom jogán társa és megbízója a tanács. A megyei párt-végrehajtóbizottság a közelmúltban értékelte a megyei, járási és városi jjépi ellenőrzési bizottságok munkáját s átfogó képet alkotott a szervezet működéséről, álláspontjairól, politikájáról és problémáiról. A teljesség igénye nélkül érdemes megismerni ezek közül néhányat. Témák, területek Az ellenőrzési feladatok logikus rendjét mindenekelőtt megtervezik. Éppen olyan gondosan és körültekintően, mint egy üzem a termelési feladatát, vagy egy vállalat gazdasági akcióit. Az 1964 óta eltelt időszakban a harmadik ötéves terv megvalósításához kapcsolódé témák és területek domináltak feladataikban. A témavizsgálatok többsége — a megyei párt-végrehajtóbizottság véleménye szerint — átfogó képet adott e területről, a vizsgálatok programja sokrétű volt, melyek nagy előkészületet, időfelhasználást és jólképzett népi ellenőrök bevonását igényelték. Így egy-egy témakörben sikerült a teljes gazdasági folyamat problémáit feltárni, alapos közgazdasági elemzést végezni, általános következtetéseket levonni és a felelősséget — ha erre szükség volt — pontosan megállapítani. Az egyes témakörökben rendszeresen vizsgálták az adott tevékenység gazdaságosságát, a gazdasági vezetők közgazdasági és erkölcsi szemléletét, a vezetési és irányítási módszereket, a központi és helyi irányítás összhangját, a pénzügyi és gazdálkodási fegyelmet, a vagyonvédelmi és beruházási előírások betartását. Bizonyosság és polémia Aki ismeri egy vállalat belső életét, tudja, milyen hatalmas munkát jelent egy ilyen komplex vizsgálat, nemkülönben annak értékelése. És itt elsősorban nem a gazdasági, matematikai analízisről van szó. Ezek legtöbbször egyértelműek. Ám a polémiák sokasága adódik a gazdasági szemlélet, irányítási módszer, beruházáspolitika stb. elvi tisztázásánál Az ellenőrzésbe bevont munkások, parasztok, értelmiségiek lelkiismeretességét, hozzáértését, nemkülönben a függetlenített apparátus nívóját bizonyítja, hogy az érintett gazdasági vezetők csak ritkán vitatták megállapításaikat. A javaslatok többségét megfelelően végrehajtották. Kézenfekvő: azért mert ezek reálisak, megalapozottak, szakszerűek. Gázprogram és legelőgazdálkodás Az elmúlt években több ilyen tiszta, reális kép alaKONKURRENCIA Most megírom nagy elbeszélésemet. Itt. érzem már az úriamban. Csak elő gyorsan a tollat. Papírost. No rajta: „Akkor a fagyos hóra kirajzolódott fekete nercbundájának árnyképe. Eciv nercbundáért tettem? Kérdezte magától és re- tilciiljéből vad elszántsággal elővette...” De mi ez? Beszorult eay dongó az ablakok közé? A monoton zümmögés lassan hatolt az agyamig. Elzsibbasztotta. Próbáltam koncentrálni a nagy műre- Hol hagytam el a fonalat?... A halk. monoton hang hol felszaladt, hol meg alászállt. Egyre idegesítőbben. Végre felfedeztem a dongót. Egy őszhaiú bácsi döngicsélt. Ujjaira támasztotta fejét, szemét merően rámszögezte, és kitartó egyhangúságod dünnyögött. Arrébb ültem a „csöpp” legtávolabbi sarkába. De hallottam. Most már semmi, másra nem tudtam figyelni, csak az agyamban egyre hangosabban zúgó dünnyögésre- Rettenetes. Fixíroztam az öreget. Semmi. Egykedvűen dünnyögött- A torkom köszörültem. Tovább dünnyögött. Felugrottam és elrohantam. Ismét, egy hónapig hordoztam a naou témát, míg végre rámtört. Rohantam a „lovarda” presszóba. Leültem eay sarokba. No rajta!... retiküliéből vad elszántsággal elővette...” A dongó! A dünnyö- oő veszedelem. Üj presszót találtam■ Ahol csend van és mindenki ír. Ott vénre én is megírhatom. igazi mestermunkámat. Kávét és konyakot rendeltem. Megittam•- És megkezdődött a várva-várt alkotó pillanat. „Akkor a fagyos hóra kirajzolódott fekete nercbundájának árnyképe. Egy nercbundáért tettem? Kérdezte önmagától, és retiküljéből vad elszántsággal elővette a...’' nyavalya törje ki ezt az alakot. Megint itt van a hátam mögött. Hallom, hogy dünnyög. Mit vétettem, hogy pont nekem dünnyög. Hátranézek• Ott ül. Elegánsan. jólfésülten. Állát aranygyűrüs ujjára támasztja. — Kicsoda ön kérem? — A dünnyögő író — mondta csendes egyszerűséggel■ — ön író? — Írásom sosem jelent meg. De rájöttem, hogy mindenkit zavar a monoton dünnyögés. — ön szándékosan?... — Kis üzlet ez. kérem. — Hogy érti ezt? — Nézze, előbb-utóbb mindenki üzletet köt velem■ Fizet és én egy másik presszót keresek. S dünnyöaök az ottaniaknak. Elvégre dünnyögni csak szabod? ön még ugye. nem fizetett? Ezért mostansáa önnek elég sokat dünnyögök— Mennyit fizessek? Széoyenlősen lehunyja a szemét. — Amennyit tetszik. Irányár húsz forint. Fizetek- Számlát ad. Igazolja, hogy dünnyögésért felvett húsz, azaz húsz forint honoráriumot. Most már szabad vagyok. Felléleg- zem. Végre megírom életem főművét. Előveszem a toliam, „...és retiküliéből vad elszántsággal elővette a...” Mümü- müm ...— Hé. kiáltottam, mi ez? Hitt szénás?! Én már fizettem! Emberem széttárja a karját. TJjjával a szó iára mutat— Én csendben vagyok kérem. Ö düny- nyög, a másik asztalnál. A konkurrencia! Regös István kult ki a NEB munkája nyomán. Ezek közül legjelentősebbek: 1966- ban — a gázprogram végrehajtása, a mezőgazdaság kemizálása, a rét és legelőgazdálkodás, ä tsz-ekben dolgozó szakemberek helyzete, a ktsz-ek vagyonvédelme, a vállalati gépgazdálkodás, a sütőipari termékek minősége, az állam- igazgatási panaszok intézése, a javító-szolgáltatás, a belvízkárok, a tanácsi könyvtárak helyzete, a vállalatok ás szövetkezetek pénzeszközeinek sport célokra való felhasználása. 1967- ben — vizsgálták s személyszállítást, a tsz vezetés problémáit, a gazdasági §s kertimag gazdálkodást, a2 öntözéses gazdálkodást, a magánlakás építkezést, g mezőgazdasági szakmunkád képzést, a legeltetési bizottságokat, a kórházak létszám ás eszközgazdálkodását, a külterületi kereskedelmi egységek áruellátását, a gyermek és ifjúságvédelmet, a szociális ellátottságot, a Talajjavító Vállalat tevékenységét, ezenkívül folyamatosan figyelték az árakat, mely a fogyasztói érdekvédelmet jól segítette. Hozzávetőleg 25—30 vizsgálatot is folytattak ezen kívül közösen a tanácsok állandó bizottságaival és szak- igazgatási szerveivel. Ezek után sokakat érdekel, mi történik azzal a hatalmas anyaggal, ami egy vizsgálat során összegyűl, amiben sok-sok hasznos munkaóra, gond, gyötrődés fekszik s jelentős anyagi ráfordítás is? A realizálás problémája Lényegében a realizálásról van szó. Ez természetesen nem számonkérést vagy bűnvád indítványozását jelenti, mint esetleg sokan gondolnák. Sőt erre csak ritkán, alakos mérlegelés után, végső esetben kerül sor. A realizálás javas- l a t-szerű és az ezek végrehajtására vonatkozó válaszok — kevés kivételtől eltekintve — az elmúlt években pozitivek voltak: azaz az illetékes vezetők változtattak valamely hibás gyakorlaton. Persze a bűnös mulasztások, a hűtlen kezelés, eltulajdonítás, károkozás jogrendünk szerint fe- lelősségrevonással jár. Az előfordult bűnvádi, fegyelmi és szabálysértési indítványok után kiszabott büntetések általában az elmüH években az elkövetett cselekményekkel arányban állottak. A realizálás másik módja társadalmi jellegű, mely szintén eredményes volt. Az elmúlt négy évben 98 anké- tot tartottak a NEB szervezésében. A lakosság rendkívül érdeklődik az ellenőrzések tapasztalatai iránt, így felbecsülhetetlen jelentősége van a nyilvános ismertetésnek és vitának a közvéleményformálásban. Más pólus ugyan, de a realizáláshoz kapcsolódik, mint új módszer a NEB közvéleménykutatás.. — Az egyes témavizsgálatoknál (magánlakás építés, kórházak, szociális ellátás) a népi ellenőrök, mintegy 2300 embert hallgattak meg. Hasonló célokat szolgált a sajtó- tájékoztató. 1964-től 1967-ig 164 újságcikk jelent meg a megyei lapban különféle ellenőrzéssel kapcsolatos témákban. Forintban nem mérhető A realizálás „baszna” végeredményben annak a többtermelésnek, megtakarításnak az értéke, mely a javaslatok alapján születik . .. azoknak az intézkedéseknek a hatása, mely találkozik a dolgozók igazságérzetével, növeli biztonságérzetüket, munkakedvüket... az olyan közvélemény és morál formálása, melyben nem tenyészhet a kapzsiság, hűtlenség, bűn, nem nyerhet polgárjogot a felelőtlenség és megalkuvás. Ezek eredményét természetesen nem lehet forintban lemérni. De nem is a forint a lényeg. Ez a zömében önkéntes, alkalmi megbízást vállaló testület nem kíván látványos eredményeket produkálni. Becsületből, szenvedélyből vállalják a nehéz, nagy emberséget kívánó és sokszor népszerűtlen feladatot. Közülük heten kormánykitüntetést, kétszázki- lencvenen KNEB emléklapot érdemeltek... És a többiek, mindnyájunk elismerését, a megyei párt vb köszönetét. Az új gazdaságirányítási rend meghonosodása az eddigieknél is fokozottabb feladatokat hárít az ellenőrzésre. Ezt célozza és ezt teszi lehetővé a NEB feladatának, szervezetének új átfogó jogszabályi rendezése, melyen már munkálkodnak Ezen túlmenően további intézkedések is várhatók az államhatalom demokratizmusának kiszélesítésére. Kétségtelen ezek az intézkedések még hatékonyabbá, tiszteletreméltóbbá teszik működését a közélet fontos őrhelyére, gyújtópontjába állítják. — Palatínus
