Szolnok Megyei Néplap, 1968. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-30 / 255. szám

19GS. október 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 KÉPERNYŐJE ELŐTT Tévénéző-csúcs született minden bizonnyal a szombat esti olimpiai lagdarúgó dön­tő közvetítésekor. Az egye­nes adás varázsa lázba hozta a néző-szurkolókat. Erre az időre szinte elnéptelenedtek az utcák. Nem csoda, a ha­talmas nézőtábor futballcse- megét várt és természetesen aranyérmet. Az aranyérem meglett, a vérbeli labdarúgás azonban elmaradt. A néző legnagyobb fájdalmára. Erről azonban — a képek tanúsí­tották — csak a bolgár ellen­fél egy-két, magáról megfe­ledkezett játékosa tehet. Ez a szépséghiba azonban mitsem árt az aranyérem csillogásának, legfeljebb mi, nézők estünk el egy szá­munkra is érdekesnek ígér­kező, egyenesből jövő tele­víziós közvetítés várva várt izgalmától. Mert az olimpiai közvetítéseken kívül alig akadt különösebb, említésre méltó televíziós program, vagy számottevő esemény. Kivételt csupán a megújho­dását élő Tv Híradó szenzá­ciós híranyaga jelenthet; ké­pek azokról az űrpilótákról, akik az űr meghódításának programjában nagyszerű fel­adatokra vállalkoztak, s út- jukról, amely egyre közelebb viszi az emberiséget a Hold­ra jutás pillanatához. Gimnázium a Tisza partján A Gimnázium a Tisza partján című, felvételről su­gárzott adás elsősorban a szolnokiak és a Szolnok me­gyeiek érdeklődésére tartha­tott számot, bár az ötletesen szerkesztett és logikusan ve­zetett iskola-portré a közvet­lenül nem érdekeltek számá­ra is tartalmazhatott újat. Takács István szerkesztő az új típusú középiskola voná- .sait kereste és a csaknem egy órás adásban erre hívta fel a helyenként még tájéko­zatlan nézők figyelmét. Mi­lyen lehetőséget kínál a szak- középiskola, s hogyan segít a továbbtanulni szándékozók gondjainak enyhítésében? Ellátogattak a kamerák az intézmény különböző műhe­lyeibe, tetten érték a dolgo­zó tanulókat. Szinte körbe­járták az iskola életét. A kép, amelyet kaptunk, híven tükrözte egy „többarcú”, re- formszéllemű középiskola sokoldalú tevékenységét. Tóth Károly és Moldován Ákos sallangmentes ripor­teri közreműködése és ter­mészetes hangvétele nagyban hozzájárult a Tisza-parti Gimnázium és Szakközépis­kola vonzó bemutatkozá­sához. A pályaválasztás gondjai igen nagyok, a társadalmunk kötelessége segíteni ezekben a gondokban. Ez érződött Tóth Tibor, a megyei tanács vb osztályvezetőjének nyilat­kozatából is, aki tényként közölte az újabb szolnoki szakközépiskola, a vegyipari szakközépiskola közeli fel­építését. Időszerű és hasz­nos volt tehát a körül­tekintő,. új társadalmi távlatokra is figyelő in­formációs jellegű, iskolapoli­tikánkat propagáló Gimnázi­um a Tisza partján. Iskolai probléma került az írók, könyvek, kritikusok va­sárnap esti „asztalára” is. A kötelező olvasmányokról be­szélgetett meghívott vendé­gekkel Rapcsányi László. Pontosabban csak beszélge­tett volna, hiszen mindössze tíz perc állott rendelkezésére. Ennyi idő alatt érdemben szólni egy, az irodalom taní­tásában szinte már akuttá váló kérdésről, hiszen még ma sem tudtuk igazán meg­áldani. hogy a kötelező ol­vasmánnyá előlépett mű a tanulók teljes rokonszenvét élvezze, teljesen reményte­len. Ez a kérdés megérdemel­ne akár egy televíziós kerek- asztal-beszélgetést is. Az idő­hiányból eredő felszínen re­kedt beszélgetésnél többet adott az egyszerű tájékozta­tó a Diákkönyvtár népszerű­ségéről. Továbbá arról, hogy az ízléses, olcsó könyvek ke­rüljenek elsősorban azokhoz, akiknek készült; a diákok­hoz. Akár van bennük ma­gyarázat, akár nincs. Hasz­nuk mindenképpen felbecsül­hetetlen. Ember és gép Ember és gép kapcsolatá­nak, egymáshoz való viszo­nyának izgalmas kérdése ke­rült a Tudósklub programjá­ba. A nagy számú; telefonon érdeklődő nézők kérdése is csak aláhúzza, hogy napja­inkban, a gépek elszaporodá­sának idején és a gépesítés rohamos fejlődésének kor­szakában a közvéleményt erősen foglalkoztatják ezek a kérdések. Vajon a gépek nem szorítják-e kj az em­bert? A túlzott gépesítés nem fe­nyeget-e munkanélküliség veszélyével? A gépek miatt nem fejlődik-e vissza az em­ber fizikuma? Az aggodalom kérdései, s a Tudósklub is elsősorban erről az oldalról közeledett a kérdéshez. Vála­szát azonban egyértelműen fogalmazta meg; a félelem csak akkor jogos, ha a tár­sadalom alapvető célkitűzé­sei nem szolgálják az ember és a gép békés együttélését és csak ott, ahol nem az em­ber uralkodik a gépen, ha­nem a gép uralja az embert. Előző esetben ugyanis a gé­pek is humánussá válnak. Sok részletkérdésre is kitért a vita, s ez olykor az érvelés logikájának, erejének nem használt. V. M. ŐSZI CSENDÉLET A TISZA N Ritmus klub Az igényes könnyűzene ked­velőit szeretné egy táborba gyűjteni Szolnok új ifjúsági klubja, amelynek a Múzeum Étterem adott otthont• A Rit­mus klub zártkörű lesz, ez re­mélhetően biztosítja, hogy va­lóban csak zenekedvelő és ér­deklődő fiatalok látogathassák a rendezvényeket. Az előzetes műsorterv von­zó. Többször is fellép a klub­ban a Bajtala-trió, az Integrál együttes, de a csütörtöki klub­esteken Garay Attilát, a Cor­vina és az Illés együttest, a Tolcsvay-triót is láthatja és hallgathatja a közönség. No­vember 14-én a Bajtala-trió fellépésével kezdődik a soro­zat. Bertold Brecht kiállítás Jászberényben A Hazafias Népfront jász­berényi városi bizottsága rendezésében rendkívül gaz­dag kép-, könyv- és doku­mentációs anyagot felölelő kiállítás nyílt meg a napok­ban Bertold Brechtről, a vi­lághírű antifasiszta íróról. A megnyitó beszédet Csoboth Attila járási könyvtárvezető mondotta, aki arra is rámu­tatott, hogy a kiállítás szín­helye, a Hazafias Népfront újonnan berendezett üléster­me kiválóan alkalmas Jász­berény időszaki kiállításai­nak megrendezésére. Ezzel a város régi problémája átme­netileg megoldottá válik. A megnyitó közönsége ez­után nagy érdeklődéssel te­kintette meg az értékes anya­got; A nagy tetszésnek örvendő kiállítás 1968. november 10- ig tart nyitva. Kövér József, járási népfront titkár úgy nyilatkozott, hogy ezt köve­tően agy honismereti tárgyú kiállítással lepik meg a vá­ros közönségét. Viselt zsákból tarisznya írásbeli kiegészítés egy népi ellenőri vizsgálathoz Szeptemberi ülésén ele­mezte a népi ellenőrzési bi­zottság, hogy milyen a Szol­nok megyei javító szolgálta­tás. Mi két kis faluban, égy nagyközségben és egy mező­városban jártunk utána an­nak, hogy az erre hivatott intézmények, gazdasági szer­vek mennyire veszik komo­lyan a lakosság efajta ellá­tását. Tomajmonostora női fodrász nélkül Az ezerháromszáz lelkes kis község pórul járt a köz- igazgatási átszervezéssel. Ad­dig a kuirihegyesi járáshoz és a kunhegyesi fmsz-hez tartozott, most a tiszafüredi járáshoz és a tiszaszentimrei fmsz-hez. A kunhegyesi fmsz szolgáltatóházat akart építe­ni náluk. Már meg is érke­zett az első téglaszállítmány. A változással mindez meg­hiúsult. s újabban szó sem esik róla, (Bár nem értik a falubeliek, miért kellett a szövetkezet területét is át­szervezni. hiszen ha Kunhe­gyeshez tartoznak továbbra is, az sokkal kedvezőbb, márcsak a közlekedés miatt is.) Pedig mennyire kellene a szolgáltatóház, mutatja, hogy Mészáros József tanácselnök nagy gondja; műhely hiá­nyában nincs a faluban női fodrász. Kunhegyesre járnak be hétvégén, vagy alkal­Ellenszavazat nélkül... Felbontották az urnát, s megszámlálták a titkosan le­adott szavazatokat. Kitűnt, hogy a héttagú vezetőséget egyhangúan választották újjá a tiszainokai Szabadság Tsz pártszervezetében. Kovács István, a 31 éves, magas, tes­tes fiatalember most ötöd­ször került a pártszervezet élére. Hét évvel ezelőtt hívták vissza szülőfalujába. Akkor nagyon gyengén gazdálkodott a szövetkezet. Szükség volt a szőlész-borász szakiskolát végzett ember munkájára- A szakmai vezetést is erősíteni kellett, kezdetben üzemgaz­dász, majd elnökhelyettes lett a közös gazdaságban. Nehéz különválasztani a párt- és gazdaságvezető mun­káját a szövetkezetben. Hisz Gácsi János, a tsz elnöke is pártvezetőségi tag. A kom­munista vezetőktől azt vár­ják az emberek, hogy kezde­ményezzenek, az átlagosnál többet tegyenek a közössé­gért. A pártszervezet javas­latára napirendre tűzték a szövetkezet és a vállalatok közötti szerződéses viszonyt. Az idén az egyenlő partner elve alapján kötöttek szer­ződéseket­Inokát is sújtotta az aszály. Ésszerűnek tűnt a pártvezetőség kezdeményezé­se: takarékoskodjunk. A nö­vénytermesztés veszteségének pótlására az állattenyésztést fejlesztették. Korszerűsítet­ték a sertéshizlalást, új fiaz- tatót építettek. A szövetke­zetből 7—8 hónapra szállít­ják el a hízókat- A munka­verseny eredményeként a tervezettnél jóval több — holdanként 221 mázsa — cu­korrépát termeltek. — Száa, hold kukoricát le kellett si­lózni, mert kiégett. Az idén mégis több kukoricája ter­mett a szövetkezetnek, mint tavaly. Igen, mert a kom­munisták kezdeményezésére bővebben termő fajtákat is vetettek. A szövetkezet eredményeit elsősorban a termelési mu­tatók jelzik. Ezek alakulá­sát a pártszervezet politi­kai tevékenységével, az emberek meggyőzésével, mozgósításával segítheti. Három évvel ezelőtt a járási párt vb foglalkozott az ino­kai pártszervezet munkájá­val. Akikor bírálták a párt­vezetőséget, amiért elhanya­golja a pártoktatást, a párt­csoportokat és a politikai munkát. Használt a figyel­meztetés. Azóta élénkebb a pártszervezet politikai mun­kája A párttitkár többet tar­tózkodik a munkahelyeken. Az újonnan választott párt­vezetőségben többen vannak fizikai dolgozók. Sokan tanulnak a szövet­kezetben. Harminc ember gazdaságpolitikai tanfolyam­ra iratkozott be, ennek a párttitkár lesz az előadója. Megkezdődött a tsz akadé­mia, kéthetenként tartanak előadásokat. A téli előadás- sorozaton pedig az időszerű kérdésekről lesz szó. Tiszainokán csak egy párt- szervezet működik Ez fog­lalkozik az alig nyolcszáz' lelket számláló község — ügyes-bajos dolgaival is. A nyáron az ellátással volt baj, szegényes volt az élel­miszerüzlet választéka. — A pártvezetőség napirendre tűzte az ellátás megjavítá­sát. Vitatkozni kellett a kör­zeti fmsz igazgatóságával is, amely olyan embert küldött át vezetőségi ülésre, aki ak­kor került a szövetkezethez. Végül a MÉSZÖV illetéke­seihez kellett forduni segít­ségért. Azóta javult a község élel­miszer ellátása. — De még most sincs burgonya a köz­ségben. A tsz tagoknak liszt­jük van, ám cserekenyeret nem lehet kapni. Hiányzik a szén. Tehát újabb intézkedé­seket kell tenni az ellátás megjavításáért. A párttitkárt gyakran ke­resik a járási szervek veze­tői is. Véleményt, segítséget kérnek a község, a tömeg­szervezetek munkájához. Az őszi—téli időszakban több a feladat. Kovács István he­tenként két-három este csak későn vetődhet haza család­jához. Pedig a pártvezetőség tagjai jól együttműködnek. A reszortfelelősök önállóan dolgoznak, ök számolnák be a vezetőségi üléseken, tag­gyűléseken is. Kollár István már 1956 óta. Megosztják a munkát. Az újjáválasztó taggyűlé­sen hasznos útravalót kapott a Szabadság Tsz pártvezető­sége. javasolták: többet foglal­kozzon a tömegszerveze­tekkel. kezdeményezze a jól dolgozó állattenyésztők pártba való felvételét és többet törődjön a szocia­lista versennyel. Amikor a párttitkárral be­szélgettünk nyolcadikos út­törő lánykák jöttek a párt- szervezethez. Felkutatták a helyi pártszervezet alapító tagjait, s ehhez kérték a tit­kár segítségét. — Kérésüket nem lehetett megtagadni. Máthé László mánként hajukat rendbete- tetmi az ottani fiatalasszo­nyok, lányok. A nők falun és városon is szeretnek szépen járni; Erre vall, hogy ebben a kis községben hat női szabó kis­iparos dolgozik. 1964 óta kezdték kiváltani az ipart. A község vezetői másodállás engedélyt is adnak. A hely­beli termelőszövetkezettel megegyeztek abban, hogy villanyszerelőjük, munkaidő után működési engedéllyel magánkisipari tevékenységet folytat a községben. A Pe­tőfi Termelőszövetkezet egyébként megteszi a közsé­gért, ami tőle függ. Idén el­fogadott új alapszabályukba belefoglaltájk; minden vas­ipari. mechanikai munkát elvállal műhelyük a falube­liektől. 'Saját tagjaiknak építenek is. A faluban két ács és kőműves magánkis­iparos dolgozik. Tomajmo- nostorán egyébként tizenkét kisiparos él. Jórészt övék a falu szolgáltatási ellátása. Két ktsz-nek van itt érde­keltsége, a kisújszállási Nagykunsági Cipész Ktsz a lábbeliket, a tiszafüredi ktsz a háztartási gépeket, tv-ket javítja. Nagyon sok kellemetlenség volt a múlt évig a szállítás­sal. Tavaly egy fuvaros, az idén pedig a másik kapott iparengedélyt. Gond viszont a ruhatisztítás. A lakosok Kunhegyesre, az ottani Pa­tyolat (kirendeltséghez ma­guk hordják be elszennyező­dött ruhájukat. Bizony sokat segíthet a tiszaszentimrei fmsz, ha megszervezné a fa­luban a ruhák összegyűjté­sét, el- és visszaszállítását. Mint ahogyan jónéven vet­ték ugyanettől az fmsz-tól, hogy megvalósította a mosó­gép-kölcsönzést. Tisza püspöki műszerészt keres A községi tanács ülése fog­lalkozott augusztusban a fa­lu szolgáltatási ellátottságá­val Pollai István vb-elnök- nek így friss adatai vannak. Mégpedig 28 kisiparos dol­gozik náluk. Nem is arról esik több szó. ami van, hanem ami nincs. Nincs elektroműsze­rész. Pedig háromszáz tv, 650 rádió, sok mosógép, hű­tőgép, más háztartási gép van Tiszapüspökiben. Szo­morú nézni, mondja a ta­nácselnök, hogyan cipelik a buszhoz a nagy készülékeket, hogy Törökszentmiklóson megjavíttathassák. Korábban az ottani Gelka kirendeltség kijárt ide, de egyszerre be­szüntette ezt a szolgáltatását. Márpedig ott tartunk a fa­luban, ha nincs elektromű­szerész, tulajdonképpen a legfőbb dolog hiányzik. A községi tanács hajlandó in­gyen műhelyt adni a vál­lalkozónak. Hajlandó akár kisipari, akár működési en­gedélyért eljárni. Kunhegyesen műhely kellene Vona István, a Lenin Tsz elnöke mondja: — Bár a Lenin gyenge közös gazdaság volt ezidáig, ahogy erősöd­tünk, úgy gondoltunk a falu lakosságára is. Márciusiban beindult motorkerékpár és kerékpárjavító részlegünk. Kerékgyártó műhelyünkben épületfa feldolgozást válla­lunk. S hogy mennyire szük­ség van rá, mutatja évente 5—600 ember dolgoztat ná­lunk a községből. Kovács­műhelyünkben ólaitok, tali­gák, kocsik vasalását csinál­juk meg. Sőt arról beszél­gettünk, előregyártunk ajtó- szerkezeteket, hogy ne kell­jen a javításra várni senki­nek. De valamit nem értünk. A községben több kihaszná­latlan üzlethelyiség van, mégsem kapjuk meg mű­helynek. Pedig nekünk na­gyon kellene. És akkor töb­bet tudnánk segíteni. Hiszen olyasmi hiányzik Kunhegye­sen. ebben a naev község­ben. mint például a háztar­tási gépek gyors javítása. Bérfapaszfás Túrke vén Túrkevén nagyon sok min­den van. Az fmsz az idén januártól hattagú tapasztó­vályogvető brigádot foglal­koztat például. Két szeszfőz­déiét évente átlagosan ezer túrkevei lakos veszi igény­be. Ez az fmsz tartja fenn a megye egyetlen szövetke­zeti mosodáját. Növényvé­delmi brigádjai foglalkoznak a háztáji gyümölcsösök per­metezésével. Az fmsz két fuvarosa szállít a lakosság­nak. Vállalnak bérbe favá­gást. A háziipari szövetkezet pedig a női harisnyák szem­felszedését szervezte meg. A ktsz-ek látják el a cipő-, a ruhaiavítást, a fodrászat! kiszolgálást. A Gelka mező­túri kirendeltségéé a város tv. rádió javítása. A túrke­vei fmsz élenjár a lakosság­ról történő gondoskodásban. Kis dolgoknak tűnnek ezek? Valójában ezek! öl függ a település lakóinak hangu­lata. S mint példáink is mu­tatják, jól állapította meg a megyei népi ellenőrzési bi­zottság: sok még a tenni­való. Ezért javasolta, ahol az állami, a szövetkezeti ipar nem képes kiszolgálni a lakosságot, adjanak ki mi­nél több kisipari engedélyt. Az előbbiek viszont kapja­nak hosszúlejáratú kamat­mentes hitelt, ha javító­szolgáltató tevékenységüket akarják fejleszteni. A falu jó ellátása sok mindenki fel­adata. a tanácsoké is. Ezért javasolták a népi ellenőrök a tanácsok szakigazgatási osztályai, csoportjai rend­szeresen foglalkozzanak vele. 1—— «». K

Next

/
Thumbnails
Contents