Szolnok Megyei Néplap, 1968. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-29 / 254. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ■7A1 IfW BfcwMwIlwlv A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. évfolyam 354. szám. Ára 70 fillér 1968. október 29., kedd. KIALUDT A LÁNG A mexikói stadionok, pá­lyák elcsendesedtek, a versenyzők hazautaztak, a küzdelemnek vége és a XIX. olimpia már sporttörténe­lem. A résztvevők, a szakembe­rek, a régi és új sportra­jongók azonban még sokáig beszélnek és vitatkoznak majd az izgalmas napokról. Ez érthető. Még sohasem előzött meg ilyen nagy vá­rakozás olimpiát, mint a mostanit. Nemcsak Mexikó különleges klímája, hanem a résztvevő országok és spor­tolók minden előzőt felülmú­ló létszáma is növelte a vá­rakozást. És a tizenkilence­dik nem okozott csalódást. Még a sokat emlegetett klí­ma sem borította fel annyira az olimpia előtti rangsoro­kat, mint ahogy a sötéten- látók feltételezték, a mexi­kói körülmények kedvezőt­len és kedvező hatása csak­nem kiegyenlítette egymást. Igaz ugyan, hogy váratlan volt az eredmény az öt- és tízezerméteres síkfutásban és gyenge a teljesítmény. Ezt viszont feledtették a távol­ugrók és a hármasugrók ra­gyogó rekordsorozata, amely csak ilyen légritka klímában jöhetett létre. Nincs hivatalos pontver­seny, vagy rangsor az olim­piákon, ezt nem írják fel a versenyek eredményjelző tábláira, ennek ellenére még­is készülnek különböző szá- mítgatások. Van olyan sport­statisztikus, aki csak az aranyérmeket számlálja, van aki valamennyi érmet, má­sok viszont egytől-hatig va­lamennyi helyezést figyelem­be vesznek; Akármilyen módon állít­ják is össze a mexikói rang­sort, Magyarország sportolói mindenképpen előkelő hely­re kerülnek. Ha csak az aranyérmeket vesszük ala­pul, akkor csak az Egyesült Államok, a Szovjetunió és , Japán előzi meg versenyző­inket, Ha valamennyi ér­met, tehát nemcsak az ara­nyat, hanem az ezüstöt és a bronzot is számítjuk, akkor Magyarország a harmadik. Dicséretreméltó a helyezés akkor is, ha a rangsor alap­ja az első hat helyezés, eb­ben az esetben sportolóink az Egyesült Államok, a Szovjetunió és az NDK után következnek. Kedvező tehát a mérleg. Magyarország versenyzői az 1920-as antwerpenit kivéve eddig minden olimpián ott voltak, de tíznél több arany­érmet eddig csak 1952-ben Helsinkiben szereztek. Ott azonban csak 69 nemzet képviselői vettek részt, most viszont több mint 100 or­szág küldte el legjobb spor­tolóit Mexikóba. Sokoldalúságát bizonyítot­ta be Mexikóban a magyar sport. Az aranyérmeket az atléták, az öttusázók, a ka­jakosok, kenusok, a labda­rúgók, a birkózók és a ví­vók szerezték, örvendetes az is, hogy a bajnokok kö­zött nemcsak fővárosiakat találunk. Az 1936-os berlini olimpia után a Pesti Hírlap ezt írta: „örülünk, a berlini olimpián nyert tíz arany­éremnek. Csak az a sajnála­tos, hogy a magyar sport büszkeségei valamennyien fővárosiak és újpestiek. A vidék sehol”. Ma más a helyzet. — Az aranyérmesek közt vidékie­ket is találunk, mint a váci Hesz Mihályt, a szentendrei Tatai Tibort, a szolnoki B. Nagy Pált, a szombathelyi Szarka Zoltánt, s a salgó­tarjáni Básti Istvánt, Szalai Miklóst Az olimpia azonban nem­csak a magyar sport erőssé­geire hívta fel a figyelmet, hanem a gyengeségeire is. Hiányoztak a jó futók és a kiemelkedő tudású úszók. Pedig a játékok gerincét két sportág képezi: az atlétika és az úszása Ezért fontos mindkettő fejlesztése. Az ed­diginél módszeresebben kell tehát keresni és nevelni az új tehetségeket ezekben a sportágakban is. Az olimpiának nemcsak az a jelentősége, hogy a vi­lág legjobbjai porondra lép­nek, hanem az is, hogy a fiatalok figyelmét felhívja a sportra, ök is kedvet kap­nak ahhoz, hogy gyorsak, erősek, ügyesek legyenek. Két különösen emlékezetes olimpia, az 1948-as és az 1952-es után ez így történt. Ha Németh Imre nem győz Londonban, akkor most alig­ha léphet fel Mexikóban Zsi- vótzky a dobogó legfelső fo­kára. Ha Helsinkiben nem nyernek aranyérmet az öt­tusázók, akkor most aligha van olimpiai győztes öttusa csapatunk. M ’tn kétséges, hogy a ^ mexikói tíz arany sok fiatalt vonz majd a stadio­nokba és pályákra. Nyilván nem lesz valamennyiből baj­nok, de jónéhánnyal talál­kozunk majd a nagy verse­nyeken és remélhetően az olimpián is. 1972-ben, vagy 1976-ban is. (K. S.) Hazaérkezett Mexikóból az első csoport Hétfőn délután ismét ün­nepi díszbe öltözött a feri­hegyi repülőtér. A hozzátar­tozók, sportbarátok nagy tö­mege fogadta a mexikói nyá­ri olimpiai játékokról haza­térő első magyar csoportot. Kijutott az ünneplésből, a bensőséges fogadtatásból mindenkinek. Természetesen a legnagyobb figyelem az el­ső géppel érkezett aranyér­mes labdarúgók felé irányult Páncsics, Novák, Szűcs. Du­nai II, Fazekas és a többiek egymás után tűntek fel, mindegyikük külön éljenzés­ben részesült. A magyar olimpikonokat szállító első repülőgéppé' 135-en érkeztek. Mexikói idő szerint vasárnap 15.05 órakor indultak az olimpia főváro­sából, s Montreal, Amszter­dam érintésével kellemes lé- giút után érkeztek meg Bu­dapest«” A Szojuz—2 leszállt, a Szojuz—3 folytatja repülését Hétfőn moszkvai idő szerint 10,25 órakor a Földről érkezett parancs szerint a Szojuz—2 űrhajón bekapcsolódtak a fékezőrakéták. 10,51 órakor az űrhajó belépett az atmoszféra sűrűbb rétegeibe és irányított leereszkedést hajtott végre, aerodinamikai tényezők alkalmazásává]. Az űrhajó ejtőernyővel ért földet, le­ereszkedésének végső szakaszában felhasz­nálták a sima leszállást biztositó rend­szert A Szojuz—2 űrhajó a repülés folya­matában maradéktalanul teljesítette ki­jelölt programját az űrhajó rendszerének kipróbálására, a Szojuz—3 űrhajóval való együttes manőverezésére és közeledésére vonatkozóan. A Szojuz—2 leszállása a Szovjetunió megadott térségében ment Moszkvai idő szerint 12 órakor a Szo­juz—3, amelyet Georgij Beregovoj ezre­des űrhajóspilóta irányít, befejezte 33. fordulatát a Föld körül. Az űrhajó va­lamennyi berendezése továbbra is ki­fogástalanul működik. A légnyomás és a hőmérséklet a kijelölt határok között mozog. Beregojov közérzete jó. Az űrhajós folytatja a tervbevett tu­dományos vizsgálatokat. Vizuális meg­figyeléseket végez a Föld-felszín felhő- takarójára,- valamint a csillagos égre vo­natkozóan. A 33. fordulat közben Bere­govoj három erdőtüzet fedezett fel, az Egyenlítő térségében jól kivehetően ész­lelte e jelenségeket. Az űrhajóssal meg­bízható kétoldalú rádiókapcsolatot tarta­nak fenn. A Szojuz—3 repülése folytatódik. zási manőver több fázisból áll. A teljesen automatizált folyamat első része az úgy­nevezett megközelítés, az­után a felzárkózás, majd az összekapcsolódás következik. Ezeket a fázisokat ember nélkül már többször kipró­bálták a kozmosz holdak kí­sérlet sorozata közben. Most az utolsó 200 métert Bere­govoj ezredes kézi irányítás­sal végezte el- A megközelí­tés és a felzárkózás automa­ta radarberendezésekkel, (tá­volságmérés, pozíció megha­tározás) majd a két test haj­tóműveinek működtetésével történik. A két űrhajó spe­ciálisan kiképzett csúcsai (Folytatás a 2• oldalon) vegbe* A Szojuz—3 jubileumi űrrepülése Szombat reggel bocsátot­ták fel az asztronautika tör­ténetének 25. űrhajóját. Pa­rancsnoka, Beregovoj ezre­des, a 32.-nek „besorolt” űr­hajós. A Szojuz—3 hétfőn, magyar idő szerint 8 és 9 óra között befejezte 32. föld­körüli fordulatát. Az űrhajó parancsnoka, a világ eddigi legidősebb koz­monautája, 47 éves. T3a nem meglepő, hiszen Schirra kor- vet-kapitány, az amerikai Apollo—7 űrhajó parancs­noka is 44 éves. Az űrhajó­zás egyre nehezebb felada­tai sokoldalúan tapasztalt embert követelnek, olyant, akit egyre kevesebbet kell a Földről segíteni, mert eljön az idő, amikor a Földtől tá­voli űrkísérletek az irányító állomások ellenőrző lehető­ségeinek határain túl zajla­nak le« A Szojuz—3 a jelentések szerint az első körben talál­kozott az akkor már 24 órá­ja keringő pilóta nélküli testvéx-ével, a Szojuz—2-vel, majd Beregovoj űrhajója utolérte éá a két kabin ösz- szekapcsolódott. A találko-, TAVI HALÁSZAT — (Képes riport a 3. oldalon^, —- (Foto; Nagy Zsolt) Ma: A társadalmi munkáról Tisxasülytől Krasxnodarig Autó—motor Lottó gyorslista Jól halad az őszí munka (Tudósítónktól) Szeptemberben átlagosan 100 mm csapadék hullott megyeszerte. s bár ez hát­ráltatta akkor a betakarí­tást, kedvezően befolyásolta viszont a talajmunkát. S miután októberben derűs, ve­rőfényes ősz köszöntött ránk. minden kedvezett az ősz nagy munkáinak. A számo­kat tekintve kitűnik, hogy a megye szövetkezeteiben jól kihasználták ezt az idősza­kot. A Szolnok megyei tsz- ek 178 ezer hold kenyérga­bona elvetésére vállalkoztak az idén. Október 26-ig ebből 150 ezer holdat vetettek el. Vagyis földben a tervezett kenyérgabona vetés 85 szá­zaléka. S már 34 közös gaz­daság végzett az őszi vetés­sel. Közöttük az olyan nagy gabonatermesztő üzemek, mint a mezőhéki Táncsics, a tiszaföldvári Lenin és Szabad Nép, s a karcagi November 7. Tsz. Szakvezetők úgy számítják, hogy már e hét végére a leg­több szövetkezetben végetér az őszi vetés. Az ő megítélé­sük szerint egyébként a ga­bona jó minőségű talajba ke­rült az idén. s így jól is kel és megfelelő a tőállomány. A betakarítás ugyancsak jól halad megyeszerte: A rizs aratása csaknem befejező­dött, a kukorica 90 százalé­kát letörték, a cukorrépa 80 százalékát betakarították. Se­gített ebben az is, hogy elő­ször az idén tíz rizskombájn, 16 cukorrépabetakarító gép­sor dolgozott a szövetkeze­tekben. S 14 kukorica kom­bájn is besegített. V. K. Párás, felhős marad az idő Hétfőre virradó éjszaka a sarkvidéki eredetű hűvös le­vegő visszavonult Közép-Eu- rópából és Kelet-Európa déli részéből. A nappali felmele­gedés korántsem volt olyan nagyarányú, mint amilyent az éjszakai minimumok csök­kentése alapján várni lehe­tett volna Ami a távolabbi kilátásokat illeti, szombat reggelig a leg­alacsonyabb éjszakai hőmér­sékletek 5 fok körül lesznek, a fagy valószínűsége mind­össze 10 százalék, — a leg­magasabb nappali hőmérsék­let pedig 10—15 fok között alakul maid ki. öt millimétert meghaladó ásó az ország területének kö­rülbelül a felén várható.

Next

/
Thumbnails
Contents