Szolnok Megyei Néplap, 1968. október (19. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-27 / 253. szám
1968. október 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 11 Nincsen társadalombiztosítási járulék — Teljesen ingyenes orvosi ellátás — Ezer lakosra 25 orvos d/ vonások a szovjet társadalombiztosításban A Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának javaslatára a minisztertanács meghatározta a társadalombiztosítási eszközök tervezésének új rendjét. A jövő évtől kezdve a szakszervezetek jogot kapnak arra, hogy a nyugdíjak kivételével önállóan osszák el a dolgozok társadalombiztosításának különböző ágazatai között a rendelkezésre álló összegeket. A szovjet dolgozók anyagi jólétét nemcsak keresetük és jövedelmük szabja meg. A szovjet munkások és alkalmazottak különféle jelentős javakat élveznek a társadalmi fogyasztási alapokból, amelyek ■ ból óriási összegeket használnak fel az ingyenes oktatásra, az orvosi ellátásra, a szociális gondozásra; Az idén a társadalmi fogyasztási alapok elérik az 54 milliárd rubelt. Ez az ösz- szeg a lakosság személyes fogyasztásának 25 százalékaA társadalmi fogyasztási alapok egy családra számítva jelenleg körülbelül évi 750 rubelt tesznek ki. Ezenkívül az állam ugyancsak egy családra számítva körülbelül évi 150 rubelt fordít lakások, iskolák, orvosi és kulturálisjóléti intézmények építésére. A Szovjetunió a világ első országa, ahol a munkásokat és alkalmazottakat mentesítették a társadalombiztosítási járulék fizetésétől. A legutóbbi évtizedekben az említett intézkedésekre fordított költségek 2,5 szeresére növekedtek és csaknem elérték a 14 milliárd rubelt. A Szovjetunióban minden dolgozó ingyenes orvosi ellátásban részesül. Az egészségügyi szükségletekre óriási összegeket költenek. Az idén 7,6 milliárd rubelt irány rz- tak elő ezekre a célokra. A Szovjetunióban minden 10 ezer lakosra több mint 25 orvos és 101 kórházi ágy jut. Az országban több mint 4500 szanatórium és üdülő van, közülük körülbelül háromezer a szakszervezetek kezelésében. Évente az üdülők, panziók, és szanatóriumok építésére és rendezésére 170—180 millió rubelt fordítanak. Tavaly több mint 9 millió személy üdült szakszervezeti beutalóval. Közülük 6,5 nül- lió személy ingyenesen, vagy 30 százalékos térítéssel. Az iparvállalatokban 1500 profilaktóriumot létesítettek, amelyekben az idén egy millió munkást és alkalmazottat gyógykezelnek; A fiatalok számára több mint 8 ezer turista tábort nyitottak meg. Oroszország legfestőibb helyein a Fekete és a Balti-tenger partján, a kaukázusi és a krimi hegyekben ezrével épülték a gyermekek számára úttörőtáborok, amelyekben a helyek száma együttesen eléri a 2 milliót A szovjet gyermekek itt töltik nyári és téli szünidejüket (APN) A NATO és a „csehszlovák sokk“ Augusztus 21-e előtt, vagyis az öt szocialista ország közös csehszlovákiai fellépését megelőzően, a legsötétebb pesszimizmus uralkodott az atlanti berkekben a NATO jövőjét illetően. Néhány héttel a „csehszlovákiai fordulat” előtt — az International Héráid. Tribüné július 23-i számában — C. L. Sulzberger, a tekintélyes amerikai publicista a húsz évre kötött észak-atlanti szerződés 1969. áprilisában esedékes megújításának kilátásait latolgatva, így jellemezte az atlanti tömb állapotát: „A NATO helyzete hatalmas épülethez hasonlítható, amelynek alapjai lassan a sárba süllyednek, — Egyelőre még nincs mérnök, aki' kidolgozta volna az épület megmentésének tervét... A NATO fénye alaposam megkopott. Évről évre növekszik a nyomás a tagállamok részéről, hogy csökkentsék évi hozzájárulásukat anyagiakban és katonákban egyaránt... Ahogy enyhül „ hidegháború és növekszenek a vietnami forró háború befejezésének lehetőségei, a katonai nyomás, amely eredetileg összehozta a NATO-t. nem jelent többé összeforrottságot fenntartó erőt”. Hogyan fest ez a hatalmas katonai építmény, amelynek alapjai — Sulzberger szavai szerint — „lassan a sárba süllyednek”? Ez év elején 352 000 volt az Európában állomásozó „Holdkráter“ Szibériában Kelet-Szíbériában, a Baj- kál-tótól keletre, a Vitim- Patom fennsíkon egy kráterre bukkantak, amely szinte teljesen olyan, mint egy Hold-beli kráter. Ugyanolyan sánca és központi dombja van, egy holdbéli táj képzetét kelti. Törmelékkúpjának alapja ellipszis alakú, amelynek egyik tengelye 140, a másik 220 méter hosszúságú, a középen lévő dombhajlat átmérője pedig 6 méter. A képződmény szokatlan „kozmikus” jellege jól látszik a Znányije-Szila (A tudás hatalom) című folyóiratban közölt fényképfelvételen. A geológusok egyelőre nem tudják megmondani, mikor keletkezett a szibériai kráter. Szél és víz még nem bontotta meg, fa vágy bokor sem nőtt még rajta. Város a toronyban Összkomfort a felhők felett A képen látható hatalmas toronymodell Kiéiben — (NSZK) került bemutatásra. A kiállítás „Így lakunk 2000-ben” érdekes és merész építészeti ötletekkel ragadta meg a nagyközönség érdeklődését. Földünk lakóinak száma ijesztő mértékben növekszik, aminek következtében a lakásprobléma 2000-ben bizonnyal hasonló fejfájást fog okozni az illetékeseknek, — mint napjainkban. Az épület 356 emelettel készülne, minden emeleten 34 komfortos A kráter körül nyoma sincs meteorit-robbanásnak. Nem találtak sem meteorit- repeszeket, sem olyan ásványokat, amelyek meteoritrobbanás esetén szoktak keletkezni. A geológusok véleménye mégis az, hogy a kráter meteorit-becsapódás eredménye, csakhogy a meteorit legalább 200 méter mélyen hatolt a földbe és ott robbant. A meteorit darabjai ebben a mélységben várják a kutatókat. A robbanás nem vitt fel kőzeteket a föld felszínére, hanem csak kidudorodást idézett elő a föld kérgén. A vitim-patomi meteoritkráter a feltevések szerint a legnagyobb ilyen kráter a Szovjetunióban. Eddig az észtországi Saarema szigeten lévő kráteré volt az elsőség. lakás találna gazdára. A „torony” magassága 1250 méter, szélessége 74 méter lenne, a parkolási probléma szintén megoldható a földszinten elhelyezett épületekkel. Express sebességű személyfelvonók szállítanák a lakókat a kívánt emeletre, ahol a magasabb régiókban talán a napsugár is élvezhető lenne, míg a „földszintieket” zuhogó eső szomorí- taná. — A reláció szembeötlő: a fényképen az épület mellett a kiéli tanácsház tornya láthat SZÖVETSÉ6ES HATALMIK EURÓPAI LEGFELSŐ FflPSÁfi MŰKÖDÉSI HATÁSKÖRE KÖZÉP-EURÓPAI SZOV. F0PSÁ6 MŰKÖDÉSI HATÁSKÖRE Mmtt-éMéei fcinbéfM Bstiíaefc Hpiniti S. USA ét brit ttot (CMk háborúbon) amerikai fegyveres erők létszáma. Zömük — 225 000 fő — az NSZK területén, közvetlenül a Német Demokratikus Köztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság határvonaláig előretolt nyugatnémet hadtestek mögött helyezkedik el. — A NATO, (az ún. Szövetséges Hatalmak) európai főparancsnoksága alá tartozó fegyveres erők ma 58,4 szárazföldi hadosztályból, 5500 harci repülőgépből és vegyes haditengerészeti erőből állnak. A Földközi-tenger térségében a 8. amerikai flotta 30 000 tengerésze és 50 hajója alkotja a fö ütőerőt. Háború esetén a tagállamok nemzeti haderői — összesen több mint hatmillió katona — automatikusan a NATO amerikai főapamcsnoka alá kerülnének. A NATO egyesített európai fegyveres erőiben, amelyek Görögországtól Norvégiáig félkörben „övezik” a szocialista országok, az amerikai kontingensek mellett a Bundeswehr félmilliós hadserege tölti be a „kard” szerepét az amerikai ellenőrzés alatt álló „atompajzs” mögött. A NATO fegyveres erőinek fenntartása 18 esztendő alatt 1200 milliárd dollárba került. Ennek a csillagászati összegnek a háromnegyedét az amerikai adófizetők fedezték. Erre utalt nemrégiben Stuart Symington demokratapárti szenátor az amerikai légierő volt minisztere, amikor azt indítványozta a szenátusban, hogy „hozzák haza a fiúkat” és csupán 50 000 főnyi jelképes amerikai haderőt hagyjanak a „hálátlan Európában”. A 25 éves katonai támogatást — fakadt ki keserűen a szenátor — Európa azzal viszonozza. hogy egyetlen katonát sem hajlandó küldeni Vietnamba, Az Egyesült Államok európai politikájának „gyötrelméé felülvizsgálatával” fenyegetőző indítványok nem először kerültek napirendre az amerikai törvényhozásban. Valahányszor a múltban a nemzetközi „olvadás” elsüllyedéssel fenyegette » NATO-t, avagy az atlanti tömbben fellépő centrifugális erők kérdésessé tették az Egyesült Államok vezető szerepét. Washington mindannyiszor katonáinak kivonásával vagy legalábbis létszámuk „drasztikus” csökkentésével ijesztgette atlanti partnereit. Ezt azonban sem a partnerek, sem az amerikai kormánykörök nem vették túlságosan komolyan; A New York Times július 21-i számában James Reston így érvelt: „Rendkívül ironikusan hatna, ha. az Egyesült Államok délkelet-ázsiai politikájának kudarcára azzal reagálna. hogy most tönkretenné viszonylag sikeresnek bizonyult háború utáni európai politikájának eredményeit, és éppen abban az esztendőben, amikor ez a politika hozzájárul a kelet-európai kommunista államok szabadságvágyának és nemzeti törekvéseinek megerősödéséhez”. Augusztus 21-e óta az atlanti vezérkarban derűlátás váltotta fel a komor pesszimizmust. Azt remélik, hogy ismét megtalálják a „félelem nélkülözhetetlen kötőanyagát” a NATO széthulló darabjainak „összeragasztá- sára”. A „félelem-kampányban” élenjáró Kiesinger nyugatnémet kancellár az „európai katonai egyensúly felborításáról” és az NSZK „súlyos fenyegetettségéről beszél. A kancellár azonban óvatlanul elárulta, hogy voltaképpen mire gondol, amikor kijelentette: „Az európai status quo megőrzésére irányuló szovjet törekvéssel szembe kell szegezni azt az az eltökéltséget, hogv megváltoztatjuk ezt a status quo-t.n Figyelemre méltó ellentmondás: Dr- Kiesinger szerint a katonai erőegyensúly kibillent a Varsói Szerződés hatalmai javára, s ezen az alapon sürgeti a status quo megváltoztatását az atlanti tömb javára! Nyilvánvaló, hogy a csehszlovákiai fejleményeket az atlanti körök csupán ürügynek tekintik; olyan lélektani tényezőnek, amellyel elnyomhatják az atlsfíli tömböt feszegető centrifugális erőket. Richard Nixon köztársaságpárti elnökjelölt máris elküldte külügyminiszter-jelöltjét, Scranton kormányzót Európába, hogy tapogatózzék, miként lehetne „új életet lehelni” a NATO-ba. Nixon világos útiprogramot adott: a csehszlovákiai események állal kiváltott aggodalmakat — hangoztatta — „Amerikának arra kell felhasználnia, hogy kampányt folytasson a nyugati katonai és diplomáciai szövetség újjáélesztése érdekében”. Bízvást megjósolhatjuk, hogy a hidegháborús erők legfeljebb átmeneti sikereket érhetnek el, éppúgy, mint 12 évvel ezelőtt. Az atlantisták nehézségeire jellemző, hogy szeptember 13- án a New York Times már aggódva kérdezte vezércikkében, vajon a „csehszlovák sokk” hatása „eltart-e elég hosszú ideig ahhoz, hogy hajtóerőt szolgáltasson a NATO régóta esedékes katonai és politikai újjászervezéséhez?”Köves Tibor KÜLPOLITIKAI
