Szolnok Megyei Néplap, 1968. október (19. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-27 / 253. szám
1968- október 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 8 Vetőmag előkészítés. A tiszasasi Rákóczi Tsz-ben vetés előtt tisztították és csávázták a búzát LOMBIK és kémcső, a vegyészek örök emblémájának stilizált képe dominál a füzetecske címoldalán. Ám amiről szól, nem csak a kémikusok viszonylag kis csoportjának érdeklődésére tarthat számot. Egy rendkívül érdekes vándorkiállítás témáit, látnivalóit kommentálja, melynek anyagát régi ismerősünk, a megyeszékhelyen igen tisztelt dr. Ötvös Dániel vegyészmérnök, a Ti- szamenti Vegyiművek volt főmérnöke állította össze muzeológus munkatársával. Tematikája gazdagságára Jellemző, hogy a középkortól egészen napjainkig vázlatos képet ad a vegyészeiről, illetve ennek iparszerű alkalmazásáról. Tárgyi dokumentumai között megtalálható az 1752-ből származó patikus mozsártól az ^.Apothecae S: J. Álba Re- galensis”-től kezdve a modern vegyészeti üzemek képanyagáig minden jelentős fellelhető szemléltető eszköz. Rendkívül érdekes korhű metszeteken látható egy 1480-ban működött ezüst „kohó” képe, az 1574-ből származó savdesztillálás és sok egyéb. Ezek után most az következnék, megírjuk hol, mikor látható az érdekes anyag... Nagyon csodálkoztunk, mikor a szervezés alatt álló Magyar Vegyipari Múzeumban megtudtuk, hogy a vándorkiállítás útitervében Szolnok nem szerepel. Túlzsúfolt a program! Lehet! Feltehetően nemcsak a vegyipari, ipari centrumok lakossága, hanem a bányászvárosok is látni akarják:.. Mi is szeretnénk! Nem csak azért, mert Szolnokon az elmúlt másfél évtized alatt új szervetlen vegyipari bázis alakult ki és pl, a cukorgyár, a papírgyár, fehérjefeldolgozó, gyógyszertári központ stb. is szoros kapcsolatban áll a vegyészettel. Sőt nem is csak azért, mert a megye kemizá- lódó nagy mezőgazdasági üzemei a vegyipar legnagyobb fogyasztói! A fő ok az, hogy a természettudományi technikai műveltség, ismeretek után egyre nagyobb az igény megyénkben. Talán utólag bele lehetne mégiscsak szorítani Szolnokot is a zsúfolt programba! P. Az IBUSZ aiánlata Olcsó őszi üdülések Csehszlovákiában; 3 napos hétvégi utazás az Alacsony-Tátrába. Részvételi díj 515.— Ft + 333.— Ft zsebpénz. Egy hét a Magas Tátrában „A” kát. elhelyezés 1250.— Ft, „B” kát- elhelyezés 1120.— Ft, zsebpénz 884.— Ft. Prága—Karlovy-Váry 6 napos út részvételi díj 1140.— Ft, zsebpénz 664.— Ft. Az utazások november— december hónapban indulnak. Jelentkezni lehet a szolnoki, jászberényi, mezőtúri IBUSZ Utazási Irodában. A tudomány vívmányai a gyakorlatban Tapasztalatok az öesödi Szabadság Tsz-bol Vaskos kötet fekszik Zilahi Antal, az öesödi Szabadság Tsz elnökének íróasztalán. A Délalföldi Mező- gazdasági Kísérleti Intézet (Szeged) tudományos kutatói készítették a termelőszövetkezetről. Hosszas vizsgálódás után elemezték a tsz fejlődését. a különböző ágazatok eredményeit és elkészítették a közös gazdaság távlati fejlesztési tervét. A tervben fontos helyek kapott a szarvasmarha tenyésztés fejlesztése. A kompletten felszerelt telepen 400 tehén, növendékállatok és a hízómarhák részére új istállók épülnek. Ám a beruházás költsége 3o millió forintot tesz ki. Erre egyelőre nincs elég pénze a szövetkezetnek, de a kutatóintézet tanácsait az éves terv készítésekor már figyelembe vették. E szerint végzik a talajjavítást is. Kísérlet a nagyüzemi táblákon A karcagi kísérleti intézetben többször panaszkodnak, hogy a tudományos kutatás eredményei vontatottan honosodnak meg a gyakorlatban. Pedig egy-egy növényfajtát, termelési eljárást csak több éves munkával lehet elérni; A gazdaságok egy része ragaszkodik a régihez. húzódozik az újtól. Öcsödön szívesen látott vendégek a tudomány emberei. Különösen a rét- legelő- gazdálkodás kutatói; Dr Nagy Zoltán a MÉM tudományos kutatási főosztályának helyettes vezetője, a saarvasi Öntözési és Rizstermesztési Kísérleti Intézetben folytat kísérleteket. A kilenc holdas parcelláján ő indította d a mesterséges legelő telepítését, g annak hasznosítását. Ennek nagyüzemi alkalmazását a szomszédos öesödi Szabadság Tsz- ben folytatja. Megfelelő fűfajtákat — 8— 9 félét — válogatott ki. melyeket kedvelik a jószágok, s amelyeknek kedvezőbb a keményítő és fehérje arány összetétele. Ezáltal az állatok tej- és hústermelése gyorsabban növekszik; A tsz-.ben először 1963-ban 35 holdon telepítettek mesterséges legelőt. A kedvező tapasztalatok nyomán azóta 165 kát. holdra növekedett a mesterséges legelő területe; Busz százalékkal nőtt a tejhozam A legelőket öntözik, s fűhozamát nitrogénműtrágya adagolásával növelik. Holdanként öt mázsa, 20,5 százalékos nitrogént adagolnak a szakaszos legeltetés, a fű betakarítása után. A mesterséges legelő nagytömegű takarmányt ad, szénaértékben holdanként 95—105 mázsát. Jellemző, hogy az ártéri legelő csak 8—12 mázsát. Kolop Antal főagronőmus elmondotta, az egyik hatvan holdas legelőt a tehénistállók közelében telepítették. Mivel villanypásztorral legeltetnek, nem kell sem gép, sem ember a takarmány betakarításához. A hatvan holdas táblán — szakaszos legeltetéssel — május elejétől 216 tehenet tartottak el és 1500 mázsa szénát nyertek. A szövetkezetben a tehenenként! tejhozam 15—20 százalékkal növekedett. Egy liter tej önköltségéből a takarmányköltség csak 70—80 fillér. Másutt az istállózott tartással ennek négyszerese. Pedig a tehenek csak az elles előtt kapnak abrakot. A növendékmarhák egy kilónyi súlygyarapodása csak 7—8 forint. A gazdasági mutatók tehát rendkívül kedvezőek. Szoros kapcsolat a kutatókkal Dr. Nagy Zoltán havonta többször is megjelenik Öcsödön. Tanácsokat ad a gazdaság szakembereinek. — A szarvasi intézet pedig gyűjti a gazdálkodás tapasztalatait, segít az önköltségszámításban, laboratóriuma pedig a különböző vizsgálatok elemzésében. A Szabadság Tsz-ben a mesterséges legelő meghonosítása előtt, állandóan szálas és tömegtakarmány-hiánnyal küzdött. Most feleslegük van. Mindezt a tudományos eredmények felhasználásának köszönhetik. Űjabb kutatási téma Öcsödön az ősgyepek hasznosítása. A 10 holdas kísérlet 1965- ben kezdődött, s 1970-ben fejeződik be. Az ősgyep aé lódi herével vetették felül, műtrágyázzák és öntözik. A gyakorlat azt igazolja, hogy a fűhozam négy-ötszörösére emelkedett. — Megyénkben rendkívül sok az ősgyep, s a mesterséges legelők telepítését is gyorsítani lehetne. A célszerűbb gazdálkodással megszűnne a szálastakarmány hiány, s az egyéb mezőgazdasági termelésre olyan területek szabadulnának fel, ahol most takarmányt termelnek. A Szabadság Tsz-ben az idén 320o holdon — összterületük több mint felén — öntöztek. Az aszály Öcsödön is súlyos károkat okozott, mégis 500 hold átlagában 25 mázsa kukoricát takarítanak be májusi morzsoltban. Máthé László A társadalmi munkáról A népfront és a községfejlesztés A megyei pártbizottság üléséin a társadalmi munkáról előterjesztett jelentést élénk vita követte. Felszólalt Oláh János, a Hazafias Népfront Szolnok megyei bizottságának titkára is. Cikkünk hozzászólása alapján íródott. A szocialista építőmunka sikereit a párt irányításával, a néptömegek alkotó tevékenységével értük el. Megyénk fejlődésében, az eredmények elérésében is számottevő a társadalom javára végzett önzetlen munka, amelyből a népfront is részt vállalt; A tanácsokkal együttműködve, főleg a város és községi ejlesztési munkában vesznek részt a népfrontbizottságok. A tervek készítésének idején szakemberekkel tanácskoznak, a város és fain lakóival beszélgetnek az aktivisták, hegy megismerjék a különböző rétegek véleményét. javaslatait, s ennék alapján ajánlhassák; mihez fogjanak. mi épüljön az adott területen. Nagyon fontos, hogy a eél. kitűzések helyesek legyenek. találkozzanak az emberek igényeivel. Az a tapasztalat ugyanis, hogy társadalmi munkára akkor lehet tömegeket mozgósítani. ha a megoldandó feladat a lakosság többségét érinti. Ilyenek a járda, a víz. és villanyhálózat építése, a belvízvezető csatorna készítése, kulturális, egészségügyi intézmények építése, korszerűsítése és még sorolhatnánk. önként és önzetlenül vállalnak munkát w emberek, ha azt tapasztalják, hogy javaslataikat^ észrevételeiket nemcsak meghallgatják, hanem a lehetőség szerint meg is valósítják. Értelmét látják tehát a kezdeményezésnek, a köz javára végzett munkának, a mind többen végzik azt Tavaly több mint tizenkétezerrel nőtt megyénkben a társadalmi munkáiban résztvevők száma; Az éves kőzségfejlesztésl tervek és versenyfeltételek teljesítését értékelik, az elért eredményeket ismertetik. A népfrontbizottságoknak, az aktivistáknak lg része van abban, hogy többek között a tanácstagi beszámolókon tudatták a város, a község lakóival; ttü lett a sorsa javaslataiknak. kérelmeiknek, vagy bírálatuknak. A munka értékelése, társadalmi szintű megbecsülése tükröződik abban, hogy a megyei tanács jelvényt, emlékplakettet és oklevelet adományoz a legtöbb munkát végzőknek. Említésre méltó a verseny díjazására fordított összeg is az elmúlt hét év alatt 4,7 millió forintot adott ilyen címen a megyei tanács azoknak a községeknek, városoknak, járásoknak, amelyek a község és városfejlesztésben a legjobb eredményt érték el. A népfront aktivistái is érzik a megbecsülést. Az idén a népfront mellett működő három társadalmi bizottság kapott kitüntetést. a kunszentmártoni honismereti kör, a tiszafüredi agrárfórum és a megyei elnökség mellett működő műszaki akció bizottság, amely csaknem 9 millió forint értékű társadalmi tervezést végzett. A községfejlesztési munkai a jövőben Is négy jelentőséggel bir. A tanácsok és a nép fromtbi zottságok további együttműködése, kapcsolatuk erősítése is - flkséges ahhoz, hogy tömegbázist teremtsenek és a kitűzött célok megvalósításába minél több társadalmi munkást vonjanak be. Tizennégy kőműves azon vetélkedék... Ki minek a mestere döntője Szolnokon Tizennégy kőműves azon vetélkedék tegnap Szolnokon, a Tóth Ferenc utcában épülő MÁV bérház második emeletén, kik utazhatnak közülük majd Debrecenbe. Ezúttal ugyanis a vonatjegyet nem lehetett csak úgy egyszerűen megváltani a pénztárnál; Ahhoz előbb győzni kellett. A ki, minek a mestere döntőjének színhelyén ifjúmunkás kőművesek mérték össze tudásukat. A járási és városi versenyek legjobbjai léptek reggel fél nyolckor sorompóba. Akár az öttusázók Mexikóban a lovakat, ők éppúgy húzták ki a feladatokat az urnából. A szorítósegédek tisztét az elsőéves ipari tanulókra bízták. ök hordták a téglát, a maltert, a „kőműves-olimpia” bajnokjelöltjeinek. Párokban küzdenek egymás ellen, négy és fél órán át. Párosán versengenek Bagó Vendel keze úgy jár ■ mint a motolla, s társa Nagy G. László sem esett ki a ritmusból. Mindketten az állami építőipari vállalat „színeiben” indultak. Tíz esztendeje dolgoznak a szakmában. — Nehéz a feladat? — Nem mondhatnám f— válaszolt Bagó —. Ennél bonyolultabb munka is akad a mi mesterségünkben. — Most a mennyiséget és minőséget egyaránt szigorúan pontozzák. Nagyon vigyáznunk kell. ha jó helyen akarunk végezni — tette hozzá Nagy G. László. — A tíz éves gyakorlatuk nagy előny. — Az igaz, de délután lesz az elméleti vizsga, ami viszont a nálunknál fiatalabbaknak kedvez. Farkas István és Palla István a Jászsági Egyesült Építőipari Ktsz jóhírét szeretné öregbíteni. — Sikerülhet? — kérdettük. — Reménykedünk — mondta szinte egyszerre a két Pista. Látszólag — és a versenyzők szerint is — a gyakorlati feladatok nem túlságosan nehezek. Hogyan döntik él, kik dolgoznak jobban, kik hagyják el győztesen a második emeletet Kis Sándor a versenybizottság egyik tagja két pár munkáját mérte össze. — Ajtót állítanak be. Azok ott ketten a keretet keresztben léccel támasztották meg, nehogy elvetemedjen a fa. A másik pár erre nem is gondolt. Nyilvánvaló, melyik kap majd több pontot. Öten indulhatnak Debrecenbe Dikó Miklós, az ÉPSZER főmérnöke halkan megjegyezte: — Hiszen, ha ilyen precízen dolgoznának „hétköznap” is a kőművesek mint most, a minőség sokkal jobb lenne. Gazdag Szilveszter és Vince Gábor a jászladányi vegyes ktsz legényei. A járási döntőn másodikok lettek. — És most? •— Jó kezűek, ügyesek a többiek. Szeretnénk tisztességgel szerepelni, — mondta Szilveszter. — Mi ennyivel is beérjük. Ebédután kerül sor a szellemi tornára, azon alakul ki a verseny végső eredménye. Az öt legjobb ifjúmunkás indul Szolnok megye csapataként a deoreceni területi döntőn. A KISZ megyei bizottsága a szombati vetélkedő első helyezettjeit Sokol táskarádióval, a második párt villanyborotvával, a harmadikat sporttáskával jutalmazza. Délben a vetélkedő kőművesek letették a szerszámaikat. Ezután látott munkához a versenybizottság. Tizennégy ifjúmunkás közben már arra gondolt, az elméleti vizsga „rázósabb” lesz. Lapzártakor a zsűri még nem hirdette ki az eredményt. Keddi lapszámunkban közöljük a versenyzők helyezési sorrendjét. F. P. Futbalmeccs és forgalom Végéhez közeledik az olimpia, sóhajtanak fel a „Gelká- sok”. Az olimpiai ügyelet, különösen két műszerésznek adott sok munkát. Nag" Jánosnak és Szító Gábornak. Ök járták esténként a várost -— ho1 autóval, hol motorkerékpárral — hogy a megadott címeken gyorsan kijavítsák az elromlott televíziót. Eddig — a mostani hétvégét nem számítva — körülbelül 350—400 készüléket javítottak meg. Mindezt a napi rendes munka elvégzése után, az ügyeleti idő aiatt. Sokszor este 10— 11 órakor fejezte be s munkát mert Szandaszöllősön, Pa- ládicspusztán is akadt sürgős javítanivaló. Még az a szerencse, hogy (foglalkozási betegség?) egyikük sem szereti nézni a tv-t, még az olimoia kedvéért sem. Egyébkén* a forgalomról azt mondják, korántsem volt most olyan nagv mint '= tokiói olimpia, vagy a labdarúgó világbajnokság idején. Hiányzott a közvetítésekből a foci. ergo: nem nézték annyian a műsort, ergo: nem romlott el annyi tv-készü!év. Persze ez a k5 jelentés, még a labdarúgó döntő előtt hangzott el. Lehet, hogy az utolsó pillanatban mégis fellendült a forgalom’ D ML
