Szolnok Megyei Néplap, 1968. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-03 / 232. szám

1968. október 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 w — Öreg törvény, megfiatalodó vasút A gyermeknek vígan pöfö­gő mozdony. az utasok cammogó vagy gyorsan suha­nó szerelvény, a gazdasági szakembernek teherrel ra­kott kocsik sora — vasút. A gazdaság érrendszere, mond­ják. s így igaz- A most száz esztendős, s 1868-ban. az I törvénycikkel, s ugyanabban az esztendőben törvénycik­kek további sorával létreho­zott államvasutak fontossá­gáról és fejlődéséről csak­nem mindent elmond né­hány számsor. 1868-ban 2631 kilométer volt. ma több mint tizenötezer kilométer a vasútvonalak hossza- Az ér­rendszeren 1887-ben 13 400 000 utas. s 16 millió tonna áru mozgott. ötven esztendő múlva. 1937-ben 74,7 millió utast, s 25.7 mil­lió tonna árut szállított a vasút, harminc év eltelté­vel pedig. 1967-ben 562.4 millió utast és 117,6 mil­lió tonna árut! Express-sebességgel Legyünk stílusosak: a vasút expressz-sebességgel fejlődött, s ma aligha hason­lítható nem a száz. nem is a harminc, hanem a tizen­nyolc évvel ezelőttihez. 1950-ben még ..csak” 41.7 millió tonna áru. s 256.8 millió utas volt a teljesít­ménye. Elég összevetni a néhány sorral föntebb levő ' r"”-es adatokkal ezt s alig­ha kell tovább indokolni az ex Dressz-sebességet. Szerepé­ről. fontosságáról pedig min­dent elmond, hogv a közúti szállítás erőteljes fejlődése ellenére is 1967-ben a teher­fuvarozásból 74.6. a személy- szállításból pedig 73,4 szá­zalékkal részesedett a vasút, a tonna- illetve az utas- kilométerek alapján. Vasút, vasút, vasút. Pon­tosabban: gépészek, forgal­misták. távirászok szerelők, pályafelvigyázók, iegyvizsgá- lók.. • több. mint százhar­minckétezer emberből álló sereg, amely vontatógépek, személy- és teherkocsik sok ezres légiója fölött dirigál. Okos nyugalommal, s még­is nagy gyorsasággal. Éssze­rű szervezettséggel s nagy óvatossággal, de a szállítási határidők pontos betartásá­val, a kocsifordulók gyorsí­tásával. az üresen megtett kilométerek csökkentésével. Közhelynek számít, de mint általában a közhelyek ez is igazság: a vasút nélkül meg­bénulna az élet A buda­pesti—miskolci vonal villa­mosítása. az automatikus térközbiztosító berendezések — a többi között Budapest— Hatvan. Budapest—Tatabá­nya között — a tehervona­tok légfékezésének bevezeté­se a korszerű, nagy raksú­lyé teherkocsik forgalomba állítása, a 4 tengelyes. 8 aj­tós személykocsik tömege, a hegesztett pályatestek. az előfeszített vas be tonal iák. a vasúti távközlés modernizá­lása egyértelműen bizonyít e rohamos feilödés mellett­Tronorokos: a Diesel Az eszközök fejlődése tör­vényszerűen magával hozta a vasútnál dolgozó, több mint 132 ezer ember „lé­pés-váltását”. Az automati- kát figyelő. a fűtőházak forró poklából a Dieselszere- lőcsamokokba átkerült, a gőzmozdonyokról a villamos- mozdonyok vezetőállásába föllépő vasutas, a pályaépí- tő-gépeket kezelő munkás aligha hasonlítható a féke­zőfülkében didergő. a pá­lyán krampácsoló. a kazán­nál verejtékező vasutasok­hoz. A végső pecsét A gazdaságirányítási rend­szer a vasútnál is növeli a gazdaságosabb és gyorsabb szállításban való érdekeltsé­get. s kétségtelen, az elért eredmények ellenére is van javítani való. A személy- szállításnál a zsúfoltság megszüntetése, a kényelem biztosítása, a piszkos és el­hanyagolt állomások és vá­rótermek felszámolása, álta­lában a kulturált utazási le hetőségek és körülmények megteremtése. A vasúti te­herkocsik átlagos fordulói« még mindig sok. 3,54 nap: csökkenteni lehet az üresen futó kocsik arányát. — 1967- ben 32,4 százalék volt —. ésszerűbben csoportosítani a vontatási eszközöket, töké­letesíteni a személyszállítást A vasút, a maga. s az egész ország érdekeiből ki­indulva eddig is sokat tett a forgalom jobb lebonyolítá­sáért- Az irányvonalok. a rakodás növekvő gépesítése, a rendezőpályaudvari mun­ka automatizálása, a sze­mélyszállításban a gyorsított vonatok rendszerének beve­zetése. hogv ismét csak ki­ragadott példákat említsünk, iól igazolták ezt- Napjainkban. az őszi csúcsforgalom lebonyolításá­val. ismét vizsgázik a ma- tuzsálemi korú. száz eszten­dős, mégis egyre fiata­labb vasút. S hogy ez a fia- talodás a korral való lépés tartás eredménnyel járt. ar­ra rövidesen az országgyű­lés üti rá a végső pecsétet. A törvényhozó honatyák száz esztendeié foglalkoztak utoljára átfogóan a vasúti közlekedéssel. Amit elmond­tunk cikkünkben, bizonyít­hatja: az úi vasúttörvénnvel van mit átadni a múltnak, s lesz mit megfogalmazni a — jövendőnek­Mészáros Ottó Tanácskoztak a diákújságok szerkesztői Az elmúlt szombaton és vasárnap a megye kilenc iskolájából Karcagra jöttek össze a diák-újságok és az iskolarádiók diákszerkesztői, hogy megtárgyalják közös gondjaikat és kicseréljék ta­pasztalataikat; Szombat délután a rádió­sokat érdeklő kérdésekről volt szó. A szerkesztők el­sősorban a technikai felsze­relések hiányára panaszkod­nak. Csupán Jászberényben tudják megoldani a zavar­talan adást. A vitára szánt rövid időben nem lehetett kimerítően foglalkozni né­hány egyéb felvetett kérdés­sel, így például, hogy meny­nyi tánczenét adjanak, mi­kor jobb közvetíteni a mű­sort, reggel nyolc óra előtt, vagy a húszperces szünet­ben. Vasárnap délelőtt alakult ki az igazi vita, amikor a diákújságok szerkesztői ül­tek össze. Három fő kérdés körül csaptak össze a véle­mények: milyen legyen a diákújságok jellege, milyen kapcsolat alakuljon ki a ta­nárok és a diákszerkesztők között és hogy lehetséges-e valamiféle közös színvona­lat kitűzni követelményként a diákújságok elé? Megvitattak egy esetleges versenykiírást a lapok kö­zött. Ebben egyelőre nem született döntés. A kapcso­latot azonban fenntartják az egyes lapok szerkesztői, és később határozzák el, hogy megindítják-e a versenyt a legszínvonalasabb diákújság címért. Az Orvosi Hetilap jubileuma Az Orvosi Hetilap újrain­dulásának 20. évfordulója alkalmából a lap szerkesz­tősége és szerkesztő bizott­sága szerdán ünnepi ülést rendezett a Magyar Tudo­mányos Akadémia díszter­mében. Az ünnepi ülésen részt vett Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, dr. Szabó Zoltán egész­ségügyi miniszter és dr. Rusznyák István, a Magyar Tudományos Akadémia el­nöke is. Dr. Babics Antal akadé­mikus, az orvos-egészség­ügyi dolgozók szakszerveze­tének elnöke nyitotta meg az ünnepséget. Ezt követően Az Orvosi Hetilap 20 éve címmel dr. Trencséni Ti­bor, a lap felelős szerkesz­tője tartott előadást. Az ünnepségen dr. Dara­bos Pál, az Orvos-egészség­ügyi Dolgozók Szakszerveze­tének főtitkára 12 személy­nek, nagyrészt fiatalabb kor- . osztályhoz tartozó orvosok- ’ nak átnyújtotta a Marku- sovszky-díjat. — (MTI) A mezőőri szervezet Az erdészek szervezetéhez és az ipari üzemek rendé­szetéhez hasonlóan a mező- gazdaság területén is nagy szükség volt az őrzési tevé­kenységet ellátó szervezet létrehozására. A mezőőri szervezetről most jelent meg a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszter végrehajtási rendele­té. Ennek alapján a járási és a városi tanácsok végre­hajtó bizottságai az üzemek­re és az egyéni területekre vonatkozóan — hatvan na­pon belül megállapítják, hogy egy üzemnek, vagy köz­ségnek hány mezőőrt kell foglalkoztatni. Országosan legalább hétezer mezőőrre van szükség. A mezőőr szolgálata ellá­tása során fokozott büntető­jogi védelemben részesül. Szolgálati lőfegyver viselé­sére és használatára jogo­sult. A mezőőrök zöldszínű egyenruhát kapnak, szolgá­lati jelvényükön jól látható a felirat: „Mezőőr”. Szolgá­latukat a számukra külön kiadott mezőőri szolgálati szabályzat szerint látják el. A miniszteri rendelet ha­tályba lépett. A növekvő szállítási igé­nyek. a személy- és áruto­vábbítás gyorsítása nyugdíj­ba kényszeríti a vasút év­százados jelképét, a gőzmoz­donyt. s ezzel alapvető szer­kezeti változásokat hoz 1960-ban az összes vonta­tásból még 88,4 százalékkal részesedtek a gőzmozdonyol:. ez év eleién ez az arány 49.9 százalékra csökkent, ám ugyanakkor a villanyvonta-, tás az 1960. évi 7,7 száza­lékról 19,7 százalékra, a Die­sel-vontatás 3.9 százalékról 30.4 százalékra emelkedett. Összehasonlíthatatlanul kor­szerűbb vasút ez, mint a nyolc évvel ezelőtti, a távo­labbi esztendőkről nem is szólva. A korszerűsítés ér­telmét, cél iát nemcsak a to­vábbított áruk és a szállí­tott utasok mennyiségének, számának rohamos emelke­dése igazolja, hanem — töb­bek között — az is. hogy a tehervonatok átlagos bruttó súlya 151 tonnával növeke­dett — az 1960. évi 843 ton­náról 994 tonnára —. s át­lagos utazási sebességük is nagyobb lett. Több utast és árut iuttat el gyorsabban rendeltetési helyére napia- ink vasútja tehát, s még in­kább így lesz ez az elkövet­kezendő években. amikor teljes egészében átveszi a szolgálatot a villamos-, és Diesel-vontatás­Kisüstin szerzett dinnye Ki tud ellenállni egy-két kupica mé­regerős pálinkának, pláne, ha az kisüs­sön csurgóit le? Egyszerű a válasz: sen­ki! Ügy történt az én jó öreg komám­mal is a minap. Elmondom a történetet, nem azért, hogy mások okuljanak belő­le, hanem a jó humor kedvéért. Tamás — nevezzük így a komámat — dinnyére éhezett, istenesen szerette a görögdinnyét. Valahányszor az asztalra került abból a zamatos nyárvégi gyü­mölcsből, Tamás együltöhelyében meg­evett minden sóhajtás nélkül a nagyob­bikből egy egészet■ Az idei nyáron a nagy szárazsáa miatt bizony a komám nem igen jutott dinnyéhez. Támadt egy ravasz ötlete, elhatározta, azokhoz for­dul, akik „csinálják” a dinnyét: a din­nyésekhez. Berakott egy barackpálinkás bütyköst a Trabantjába és úgy szürkü- lettájban kiroboaott a dinnyeparcellára. Egy öreg dinnyést talált cso.k a nagy ku­pac leszedett dinnye mellett. Az adjisten után Tamás komám a lényegre tért. Elő­húzta a butykosát. amiben békésen ko- tyoaott a fent említett kisüsti barack és egészségére kívánta az öregnek. Az meg­öblögette belőle a torkát alaposan. Ta més csak úgy mellékesen odavetette az öregnek: — Tudja. János bátyám, dinnye is kel­lene... Az öreg visszaadta az üveget: — Gondoltam mindjárt — mondta és veregetni kezdte az egyik dinnye tmm hasát, — Ezért felelősséget vállalok! Aztán az öreg, mea Tamás komám hol a dinnye, hol a pálinkás bütykös hasát veregette. Elveregették vagy száz diny- nyéig. meg addig, míg teljesen megürüli az üveg. Igaz. az utolsónál megkérdezíe az öreg. hogy fér-e még a saroglyába, sőt még azt is hozzátette: — Hát... ezért mán nem felelek... tud­ja, a sötét... meg izé. a...-4 csomagtartóban lapult vagy száz iól megtermett dinnye. Tamás komám ijed­ten gondolt arra. hogy egy vagyonba kerül az egész. — Aztán mondja, bátyám, mennyibe kerül ez a kis rakat? Az örea összemorzsolta a kezét és egy kicsit félve, hogy sokat talál mondani, halkan megszólalt: — Uram. sok lesz-e harminc forint? Tamás dehogy szólt semmit, hanem istentelenül gyorsan fizetett. _ A dinnye azonban méois sokba kerüli I amásnak■ Alaposan becsiccsantott a kis­üstitől. Hazafelé többször nem találta meg a dülőutat De otthon már az ajtó­nak is mellément. A házi őrmester, o felesége persze messziről észlelte a fér­je murám részegségét, s csak annyit mon­dott neki a fogai között szűrve a szót: — Ebből te nem eszel, édes fiam! Es Tamás a száz dinnyéből eav falatot nem evett. O azóta ellent tud állni a pálinkának. Donkó László Elemzés és útmutatás Készül a beszámoló F ehér Péter, a kendere- si Haladás Tsz fiatal párttitkára töpreng: mi ke­rüljön a beszámolóba. Két év eseményeiről kell majd számotadnia a pártvezetősé­get újjáválasztó taggyűlésen. Mégpedig úgy, hogy ez ne csak felsorolás, adathalmaz legyen, hanem elemzés, ér­tékelés és egyben útmutatás a jövőre vonatkozóan. A Haladás Tsz-ben sajá­tos összetételű a pártalap- szervezet. Az ötvenkét párt­tag nagy többsége szellemi dolgozó, sok a nyugdíjas és járadékos, viszont kevés a fizikai munkát végzők és a nők aránya a párttagok kö­zött. Elgondolkoztató pél­dául, hogy a huszonhét trak­torosból mindössze három a párttag. S az is, hogy a tavasztól őszig közösben dol­gozó százhúsz asszony közül az utóbbi két évben egyet sem vettek fel az alapszer­vezet ■ tagjai sorába. Noha a pártépítés nem kampányfeladat, a jövőben az új pártvezetőségnek még­is tervszerűbben és türe­lemmel kell munkálkodnia azért, hogy a szövetkezeti gazdák jobban megismerjék a párt politikáját, teljesen magukévá tegyék azt, és közülük az évek során töb­ben pártagok legyenek. Az emberek nevelését, po­litikai tisztánlátását szol­gálja a pártoktatás. Ebben — minden dicsekvés nélkül elmondhatják — tavaly dön­tő fordulat történt. A ko­rábbi években sokan csak megkezdték a tanfolyamot, de nem fejezték be, vagy ha eljártak is oda, valóban „hallgatók” voltak. Gál La­jos főagronómus vállalta a gazdaságpolitikai tanfolyam vezetését. Elsősorban az ő felkészültségének, pontos­ságának köszönhető, hogy a húsz hallgató szívesen el­járt a tanfolyamra, s fejlő­dött a vitakészség. Fülöp Ferencné, a másik propa­gandista az idén már a köz­ségi szinten szervezett mar­xista—leninista középiskolá­ban tanít. A tsz tagjai kö­zül is többen járnak oda, például Tóth István és má­sok is, akiket a pártcsopor­tok javasoltak. A hat pártcsoport szep­tember első napjaiban tar­totta ülését. Saját munká­jukat és a pártvezetőség te­vékenységét tárgyalták. — Nagy segítséget adtak ezzel a vezetőségválasztó tag­gyűlés beszámolójához. Sze­mélyre szólóan értékelték — többek között — a pártmeg­bízatások teljesítését. El­mondták, mit csinált jól a pártvezetőség, mi a kívánni­való munkájában. Ilyenek: a taggyűléseken hozott ha­tározatok végrehajtását ér" tékelje a pártvezetőség és adjon számot arról a párt­tagságnak is. Kérték, hogy a pártvezetőség tagjai, el­sősorban a párttitkár több­ször találjon módot arra, hogy a határban keresse fel a dolgozó embereket, s a közvetlen hangú, kötetlen beszélgetés során cseréljék ki véleményüket. Jogos igény az is, hogy a párton- kívüliek politikai képzésé­vel, pártoktatásba való be­vonásukkal jobban törődjön az új pártvezetőség. Ez a pártépítés szempontjából is fontos. A szeptemberi pártcso­port ülések olyan tapaszta­lattal szolgáltak, hogy ki­sebb létszámú csoportban, kötetlenebb beszélgetés for­májában jobban vitatkoz­nak, érvelnek a párttagok. Volt olyan pártcsoport ülés. amelyen mindenki elmond­ta véleményét. A taggyűlé­seken viszont gyakori a passzivitás. A jövőben tehát feltétlenül rendszeresebbé kell tenni a pártcsoportok üléseit, s az alapszervezet kisebb sejtjeiben vitatni m^g az elvégzendő feladatokat és mindazt, amiről majd a taggyűlésen is szó esik. r É rdemes megszívlelni a párttagok javaslatait és azokról a vezetőségvó- lasztó taggyűlésen is be­számolni. A sok észrevétel, vélemény útravalónak is megfelel, segítség a jövő­ben végzett munkához. N. K. Búvárkodás a villa körül A művelődéstörténet fur­csaságainak búvárai sokszor felemlítették már, hogy evő­eszközeink közül a villát az 1480-as években, a budai ud­varban használták először Az itáliai eredetű evőesz­köznek szinte születésnapját is ismerni vélték, az 1486-os esztendőből. Eszerint Eleo­nóra ferrarai fejedelemasz- szony volt az, aki nővéré­nek, Beatrixnak Ferrarából villákat küldött, hálából azért, hogy Beatrix keresz­tülvitte Eleonóra kisfiának, a hétéves Estei Hyppolitnak esztergomi prímás-érsekké való emelését. Régebbi író­ink úgy mondják: villával ennj Mátyás is megtanult, bár jobban kedvelte a ha­gyományos — kézzel-késse) — evést. (Galeotto ki is emeli: a kézzel való evés so­rán sosem pecsételte le ru­háját!) Most Balogh Jolán a hazai reneszánsz műveltséa kiváló kutatója sorol fel né­hány adatot, amely korább­ra teszi a fenti dátumnál a villa első hazai használatát, de meg a királyi udvar ál­tal használt efajta evőesz­köz formája felől is tájékoz­tat. E szerint már 1470 kö­rül Várdai Miklós özvegye, amikor átveszi sógorának, Várda; István bíborosnak hagyatékát, abban tizenkét kanálon kívül már két vil­lát (furcella) felsorol. 1621- ben pedig Thurzó Imre fel­vidéki, ljetavai várának kincstára összeírásán szere­pel „egy vella, az nyele metszett kristály, aranyozott ezüstből, még szegén Má­tyás királyé volt”. Villát ábrázol egyébként a Kassán lévő Szent Erzsébet temp­lom oltárkép-sorozatának egyik — 1474—77 között fes­tett — táblaképe is. Eszerint — a vendéglátó- ipar múzeumával együtt — hamarosan megülhetik e legifjabb evőeszközünk fél­ezeréves születésnapját mind­azok, akik szeretnek na­gyobb kanállal s nagyobb villával enni. A NAGYALFÖLDI KŐOLAJ ÉS FÖLDGÁZTERME­LŐ VÁLLALAT fordítói, levelezői munkakörbe angol nyelvű államvizs­gával rendelkező dolgozót keres azonnali felvételre. Érdeklődni: írásban, vagy személyesen a vállalat személyzeti osztályán. Cím: Szolnok. Beloiannisz u. 14/a Telefon: 10 __02, 42-es mellék. Felvétel esetén útiköltséget térítünk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents