Szolnok Megyei Néplap, 1968. október (19. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-27 / 253. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MEGYEI 11 MEGYEI XIX. évfolyam, 253. szám. Ára 1 forint 1968. október 27., vasárnap. Címzett: az egész társadalom A magyar mezőgazdaság xma kereken a lakosság 30 százalékát foglalkoztatja, a nemzeti jövedelem 28 százalékát állítja elő, és megtermeli az ország ellátásához szükséges élelmiszerek 95—97 százalékát. Mivel pedig hazánkban a kosztolásnak a lakosság költségvetésében még döntő szerepe van, minden második forintot mezőgazdasági eredetű cikkekre adnak kj az emberek. Ugyancsak a mező- gazdaság adja összes exportunk egynegyedét, a tőkés exportunk 35 százalékát, de a fejlett tőkés exportnak („kemény valuta!”) már a 45 százalékát. Közben pedig a mezőgazdaság a termelési célú állóalapok 24 százalékát használja és a termelési célú importból csak 18 százalék erejéig részesedik. Ez a túltömör számsor talán bizonyítja, hogy a mező- gazdasági termelés fellendítésének érdekeltje, haszonélvezője az egész magyar társadalom. De már itt, azonnal meg kell mondani, hogy ea nem jelenti az ipar „degra- dálását”, nem jelenti azt, hogy az ipar fejlesztését mellőzhetnénk. Az ipar fejlesztése azonban létfontosságú a mezőgazdaság oldaláról nézve is. Miért? Azért, mert a mezőgazdaság már régen nem „olcsó iparág”, már régen nem lehetséges a földek hozamát csupán a paraszti szorgalomra, hozzáértésre alapozva fokozni. Számítások szerint hazánkban a mezőgazdaság — rossz szó, de legalább tömör — „tőkeigénye” háromszorosa a könnyűiparénak, kétszerese a gépiparénak, de még a vaskohászat tőkeigényénél is 30 százalékkal több. A mező- gazdaságot lényegesen ebből a szempontból csak az energiaipar és a bányászat múlja felül. A termeléshez egyre több beruházásra és egyre több iparcikkre van szükség. Ez az a pont, ahol már a másik oldalról címzett, érdekelt az egész társadalom. A paraszti termelés eddigi, dinamikus fejlődésének ütemét továbbra akkor tudjuk biztosítani, ha segít az egész népgazdaság. Ezt a „mezsgyéken belül” már nem lehet megoldani! Az ipar, a népgazdaság eddig is segített. Több ma a gép a földeken, vastagabban szórjuk a műtrágyát, igényesebb istállókban állnak a tehenek. Közgazdasági nyelven szólva ez azt jelenti, hogy a mezőgazdasági termelés értékén belül az ipari eredetű anyagok felhasználása az 1950. évi tíz százalékról 1967-ig 37 százalékra azaz közel négyszeresére növekedett. A fokozódás tendenciája pedig minden központi szándék és elhatározás szerint tovább emelkedik. ihez is kell tehát ez a segítség, hol is tartunk ma a mezőgazdaságban? A kenyérgabona kérdést megoldottuk, a lakosság kenyere biztosítva van. A továbbiakban két fő gondot kell megoldanunk. Egyik és kisebbik az, hogy amit megtermeltünk — főleg a zöldséget. gyümölcsöt, bort — azt nem tudjuk kellőképpen tárolni, hűteni, csomagolni, szállítani még a belföldi piacokra sem. a külföldiekre meg különösen nem. Vagyis ki kell építenünk a kapcsolódó és járulékos beruházások széles hálózatát. A másik gond bonyolultabb. Ügy lehetne a legtömörebben summázni, hogy mi a saját életszínvonalunkhoz képest sok húst fogyasztunk, de nagyon kevés tejet, tojást, sajtot. így egész fehérje fogyasztásunk elmarad a nekünk megfelelő színvonaltól. Van ennek egy olyan oldala is, hogy mi a marhahúst drágán termeljük, de viszonylag olcsón adjuk, a baromfit, tojást olcsóbban termeljük, de viszonylag drágán adjuk. Az igazi ok azonban mélyebb. Állattenyésztésünk állandó kérdőjele a takarmányellátás. Vagyis meg kellene már oldanunk egyszer a kukorica problémát is, hogy ne a külföldről begördülő vagonoktól függjön, meghíznak-e a disznók, adnak-e tejet a tehenek. A falat végeredményben át is törhetnénk, csupán gépeken, de mégin- kább műtrágyán múlik, hogy a mai 16—17 mázsa után 22—24 mázsa kukoricát termeljünk országosan holdanként. Ha ■ pedig már van takarmányunk, akkor az állatokat is korszerű istállókban kellene elhelyezni, a folyamatok jórészét gépesíteni és így olcsón termelni. A felfutásból ami tej, tojás, baromfi, sertéshús származna az nagyon ránkférne, hogy elfogyasszuk idehaza, a marhahús többletet pedig még a mai nem túl rózsás piaci viszonyok között is el tudnánk helyzni külföldön. De mindehhez pénz kell, sok pénzi A következő ötéves ter- vünk számai véglegesen még nem alakultak ki. Az eddigi elképzelések azonban pontosan ebbe az irányba törekszenek. A mai szándékok szerint a következő ötéves tervben lényegesen fokoznánk a műtrágyatermelést, folyamatosan kielégítenénk a mezőgazdaság gépigényét, biztosítanánk a szükséges anyagokat és kapacitást az állati férőhelyek építéséhez és minél többet megvalósítanánk a hiányzó járulékos és kapcsolódó beruházásokból. Persze, egy ötéves terv most, az új mechanizmus viszonyai között már nem oly központosán érvényesül, mint korábban. Az anyagi eszközöknek ugyanis az állam csak egy részét vonja a saját kezébe, a többivel a termelők szabadon rendelkeznek. A vállalatok is, a tsz-ek is. Ez azt jelenti, hogy a tsz-ek nem bizonyos, hogy megveszik azokat a gépeket, amiket kukoricatörésre rendeltünk. Lehet, hogy valami mást akarnak. Ugyanakkor pedig nem bizonyos, hogy vállalati erőből éppen a betonacél gyártást fokozzák majd, pedig az istállóépítésnek ez az egyik kulcskérdése. A döntés szabadságát senki nem akarja korlátozni, a terv azonban bizonyos ösztönzőket tartalmaz majd, hogy a fejlődés ott következzék be, ahol a legkívánatosabb. íme tehát, a címzett, az-* egész társadalom megkapta a levelet, sőt „vette a lapot” Az előjelek a kívánt irányba mutatnak. Öröm. mel fogadja ezt a parasztság. Mi oedig reméljük, hogy a mezőgazdasági termelés dinamikus fejlődése még a várakozásokat felülmúlja és — jó értelemben — még ezeket a számításokat is felborítja majd! F. B. r Újabb randevú a világűrben Ncrgyerejű hordozórakétával szovjet űrhajót bocsátottak fel Beregovoj ezredes a világűr új utasa Szombaton moszkvai idő szerint 11 óra 34 perckor (magyar idő szerint 9 óra 34 perckor — a szerk.) nagyerejű hordozórakéta segítségévei földköriili pályára bocsátották a „Szojuz—3” nevű űr hajót. Az új szovjet űrhajó vezetője Georgij Tyimofejevics Beregovoj ezredes, űrhajós pilóta, a Szovjetunió Hőse, a Szovjetunió Érdemes berepülő pilótája. Az űrhajóval megbízható kétoldalú rádiókapcsolatot létesítettek. Az űrhajó fedélzetéről a jelentéseket a 15,008 és 20.008 Megaherzes frekvenciákon továbbítják, Georgij Beregovoj űrhajós pilóta azt jelentette, hogy közérzete jó. A Szojuz—3 űrhajó fedélzeti rendszerei normálisan mű ködnek. A kabinban a nyomás és a hőmérséklet mutatói a megadott határokon belül vannak. Beregovoj hozzákezdett a repülés programjának végrehajtásához. A Szojuz—3 űrhajót az előre kiszámítotthoz közelálló pályára vezérelték, amelynek paraméterei a következők: Földkörüli fordulat ideje 88,6 perc; Föld felszínétől mért maximális eltávolodás (apogenm)— 225 km; a Főid felszínétől való minimális eltávolodás (perigeum) — 205 km. A pálya hajlásszöge 51 fok 40 perc. A Szojuz—3 szovjet űrhajó, amelyet szombaton juttattak földkörüli pályára, folytatja repülését. A pályára térés és a további útvonal folyamán az űrhajó pilótája elvégezte a programban megadott műveleteket és beható jelentést küldött az űrhajó berendezésének működéséről. Georgij Beregovoj űrhajós pilóta jól érzi magát. Repülési programjának megfelelően a Szojuz—3 az első fordulóban megközelítette a pilóta nélküli Szojuz—2 űrhajót, amelyet október 25-én juttattak földkörüli pályára abból a célból, hogy -együttes kísérleteket végezzenek az űrhajós által vezetett Szojuz—3-mal. A megközelítést az első szakaszban, 200 méter távolságig automata berendezés hajtotta végre. A megközelítés során a további műveleteket Beregovoj űrhajós-pilóta végezte a kézi irányító berendezés felhasználásával. (Folytatás „ 3. oldalon) Lakásépítés, vállalati támogatással OTP is segít — Döntés az SzB és a KISZ bevonásával Hogyan lehet évenként az országban kilencezer lakással többet felépíteni, erről tárgyalt és fogadott el határozatot legutóbb a Gazdasági Bizottság. Megvitatták a lakásépítkezés vállalati támogatásának különböző módozatait. A korrábi években a vállalatoknak nem volt olyan pénzügyi alapjuk, amit lakásépítés céljaira használhattak volna fél- Ezután — a gazdaságirányítási reform elveivel összhangban — a részesedési alapból korlátozás nélkül biztosíthat a vállalat pénzt a lakásépítés támogatására. Természetesen annál a vállalatnál jut erre a célra több, ahol eredményesebben gazdálkodnak. Másik forrás a nyereségből képzett fejlesztési alap maximum tíz százaléka. Ezt az összeget azonban csak akkor használhatják fel, ha a vállalat korábbi hitelek miatt nem adósodott el, illetve nem kötik szerződésben vállalt kötelezettségek. Ezenkívül segíthet az építkezőknek munkaeszközökkel, munkaerő- és építőanyag biztosításával is. A lakásépítkezés formái között melyekre kerülhet sor? A Gazdasági Bizottság határozata tartalmazza, hogy mind pénzügyi hozzájárulás módjában, mennyiségében, mind az építkezések formáiban a vállalatok önállóan dönthetnek. Célszerű azonban megtalálni azt a módot, amelyben leginkább megközelíti egymást a vállalati és az egyéni érdek. Ilyennek ígérkezik a társasház konstrukció vállalati változata. A dolgozó az indulásnál a teljes összeg mindössze 15 százalékát köteles kifizetni készpénzben. A vállalat azonban itt is segíthet: kifizetheti térítésmentesen a teljes összeget vagy részét, tehát az indulást is hitelezheti. 25 százalékát az OTP adja, az öszeg többi részét a vállalat kölcsönzi. Kedvezmények rejlenek abban is, hogy a kölcsön nagyobbik hányadát, mindössze 1 százalékos kamat terheli, sőt a vállalat ezt is elengedheti, és a teljes kölcsönből is joga van a vállalat vezetőségnek idővel bizonyos összeget elengedniLehetőséget kaptak a vállalatok, hogy ha anyagilag résztvállalnak a tanácsok béres szövetkezeti lakás építkezéseiben, akkor bizonyos számú bér- és szövetkezeti lakás fölött ők rendelkezhetnek. Ez annál is hasznosabb, miután az így befolyt összegeket a tanács további lakás- építkezésre használhatja fel. A lakásépítés támogatásának harmadik formája az önálló házépítés, amelyet a vállalat szolgálati lakások formájában adhat dolgozóinak. Kik dönthetnek és milyen elvi meggondolások alapján a lakások elosztásáról? Hogy e megnövekedett lehetőségekkel demokratikusan, visszaélések nélkül segíthessenek a lakásgondok enyhítéséin, a GB irányelveket fogadott el. Eszerint a vállalat vezetősége a szak- szervezti bizottság, a KISZ bevonásával dönthet mind a támogatás módjáról, mind a lakások kiutalásáról. Figyelembe kell venni a vállalatnál eltöltött éveket, a szociális körülményeket, előnyben kell részesíteni a többgyermekes családokat és a fiatal házasokat. A vállalat minden esetben szerződést köt a lakásépítési támogatásban részesített dolgozójával, s ebben rögzítik a lakáshoz juttatott segítség mértékét és módját, valamint a dolgozó jogait és kötelezettségeit. Ha a nyerségesen termelő vállalatok kihasználják adott lehetőségeiket, ez évente akár 9 ezer terven felüli lakást jeleníthet, ami biztosítja a 15 éves lakásépítési program túlteljesítését. R. I. Előadás pártunk történetéről A Magyar Szocialista Munkáspárt Szolnok megyei Bizottsága által rendezett elméleti konferenciák keretében szombaton délelőtt a megyei pártbizottság székházénak nagytermében Vass Henrik, a Magyar Szocialista Munkáspárt Párttörténeti Intézetének igazgatója tartott előadást ^Pártunk 50 éve” címmel. Az előadás ismertette fő vonalaiban a hazai párttör- tóneti kutatás helyzetét, s e kutató munka eddigi eredményeiről tájékoztatta a hallgatóságot Ezt követően pártunk történetének néhány sajátos vonását elemezte nagy érdeklődéssel kísért előadásában. Párbajtőrcsapatunk olimpiai bajnok Részletes tudósítás a 4. oldalon B. Nagy Pál, a győztes párbajtőrcsapat tagja, a Szol* noki MÁV vívója, a legújabb szolnoki olimpiai aranyérmes Lapzártakor érkezett: Kozma olimpiai bajnok Bajkó és a vízilabda csapat bronzérmes
