Szolnok Megyei Néplap, 1968. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-27 / 253. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MEGYEI 11 MEGYEI XIX. évfolyam, 253. szám. Ára 1 forint 1968. október 27., vasárnap. Címzett: az egész társadalom A magyar mezőgazdaság xma kereken a lakos­ság 30 százalékát foglalkoz­tatja, a nemzeti jövedelem 28 százalékát állítja elő, és megtermeli az ország ellátá­sához szükséges élelmiszerek 95—97 százalékát. Mivel pedig hazánkban a koszto­lásnak a lakosság költségve­tésében még döntő szerepe van, minden második fo­rintot mezőgazdasági eredetű cikkekre adnak kj az em­berek. Ugyancsak a mező- gazdaság adja összes expor­tunk egynegyedét, a tőkés exportunk 35 százalékát, de a fejlett tőkés exportnak („kemény valuta!”) már a 45 százalékát. Közben pedig a mezőgazdaság a termelési célú állóalapok 24 százalékát használja és a termelési cé­lú importból csak 18 száza­lék erejéig részesedik. Ez a túltömör számsor ta­lán bizonyítja, hogy a mező- gazdasági termelés fellendí­tésének érdekeltje, haszonél­vezője az egész magyar tár­sadalom. De már itt, azonnal meg kell mondani, hogy ea nem jelenti az ipar „degra- dálását”, nem jelenti azt, hogy az ipar fejlesztését mel­lőzhetnénk. Az ipar fejlesz­tése azonban létfontosságú a mezőgazdaság oldaláról néz­ve is. Miért? Azért, mert a me­zőgazdaság már régen nem „olcsó iparág”, már régen nem lehetséges a földek ho­zamát csupán a paraszti szorgalomra, hozzáértésre alapozva fokozni. Számítá­sok szerint hazánkban a mezőgazdaság — rossz szó, de legalább tömör — „tőke­igénye” háromszorosa a könnyűiparénak, kétszerese a gépiparénak, de még a vas­kohászat tőkeigényénél is 30 százalékkal több. A mező- gazdaságot lényegesen ebből a szempontból csak az ener­giaipar és a bányászat múl­ja felül. A termeléshez egy­re több beruházásra és egy­re több iparcikkre van szükség. Ez az a pont, ahol már a másik oldalról címzett, ér­dekelt az egész társadalom. A paraszti termelés eddigi, dinamikus fejlődésének üte­mét továbbra akkor tudjuk biztosítani, ha segít az egész népgazdaság. Ezt a „mezs­gyéken belül” már nem le­het megoldani! Az ipar, a népgazdaság ed­dig is segített. Több ma a gép a földeken, vastagabban szórjuk a műtrágyát, igé­nyesebb istállókban állnak a tehenek. Közgazdasági nyel­ven szólva ez azt jelenti, hogy a mezőgazdasági ter­melés értékén belül az ipari eredetű anyagok felhasználá­sa az 1950. évi tíz százalék­ról 1967-ig 37 százalékra azaz közel négyszeresére növekedett. A fokozódás tendenciája pedig minden központi szándék és elhatá­rozás szerint tovább emel­kedik. ihez is kell tehát ez a segítség, hol is tar­tunk ma a mezőgazdaság­ban? A kenyérgabona kérdést megoldottuk, a lakosság ke­nyere biztosítva van. A továbbiakban két fő gondot kell megoldanunk. Egyik és kisebbik az, hogy amit meg­termeltünk — főleg a zöld­séget. gyümölcsöt, bort — azt nem tudjuk kellőképpen tárolni, hűteni, csomagolni, szállítani még a belföldi piacokra sem. a külföldiekre meg különösen nem. Vagyis ki kell építenünk a kapcso­lódó és járulékos beruházá­sok széles hálózatát. A másik gond bonyolul­tabb. Ügy lehetne a legtö­mörebben summázni, hogy mi a saját életszínvonalunk­hoz képest sok húst fogyasz­tunk, de nagyon kevés tejet, tojást, sajtot. így egész fe­hérje fogyasztásunk elma­rad a nekünk megfelelő színvonaltól. Van ennek egy olyan oldala is, hogy mi a marhahúst drágán termel­jük, de viszonylag olcsón adjuk, a baromfit, tojást olcsóbban termeljük, de viszonylag drágán adjuk. Az igazi ok azonban mélyebb. Állattenyésztésünk állandó kérdőjele a takarmányellá­tás. Vagyis meg kellene már oldanunk egyszer a kukorica problémát is, hogy ne a külföldről begördülő vago­noktól függjön, meghíznak-e a disznók, adnak-e tejet a tehenek. A falat végered­ményben át is törhetnénk, csupán gépeken, de mégin- kább műtrágyán múlik, hogy a mai 16—17 mázsa után 22—24 mázsa kukoricát termeljünk országosan hol­danként. Ha ■ pedig már van takarmányunk, akkor az állatokat is korszerű istál­lókban kellene elhelyezni, a folyamatok jórészét gépesí­teni és így olcsón termel­ni. A felfutásból ami tej, to­jás, baromfi, sertéshús szár­mazna az nagyon ránkférne, hogy elfogyasszuk idehaza, a marhahús többletet pedig még a mai nem túl rózsás piaci viszonyok között is el tudnánk helyzni külföldön. De mindehhez pénz kell, sok pénzi A következő ötéves ter- vünk számai véglege­sen még nem alakultak ki. Az eddigi elképzelések azon­ban pontosan ebbe az irány­ba törekszenek. A mai szán­dékok szerint a következő ötéves tervben lényegesen fokoznánk a műtrágyaterme­lést, folyamatosan kielégíte­nénk a mezőgazdaság gép­igényét, biztosítanánk a szükséges anyagokat és ka­pacitást az állati férőhe­lyek építéséhez és minél többet megvalósítanánk a hiányzó járulékos és kap­csolódó beruházásokból. Persze, egy ötéves terv most, az új mechanizmus viszonyai között már nem oly központosán érvényesül, mint korábban. Az anyagi eszközöknek ugyanis az ál­lam csak egy részét vonja a saját kezébe, a többivel a termelők szabadon rendel­keznek. A vállalatok is, a tsz-ek is. Ez azt jelenti, hogy a tsz-ek nem bizonyos, hogy megveszik azokat a gépeket, amiket kukoricatörésre ren­deltünk. Lehet, hogy valami mást akarnak. Ugyanakkor pedig nem bizonyos, hogy vállalati erőből éppen a be­tonacél gyártást fokozzák majd, pedig az istállóépítés­nek ez az egyik kulcskér­dése. A döntés szabadságát senki nem akarja korlátoz­ni, a terv azonban bizonyos ösztönzőket tartalmaz majd, hogy a fejlődés ott következ­zék be, ahol a legkívánato­sabb. íme tehát, a címzett, az-* egész társadalom meg­kapta a levelet, sőt „vette a lapot” Az előjelek a kívánt irányba mutatnak. Öröm. mel fogadja ezt a paraszt­ság. Mi oedig reméljük, hogy a mezőgazdasági termelés dinamikus fejlődése még a várakozásokat felülmúlja és — jó értelemben — még ezeket a számításokat is fel­borítja majd! F. B. r Újabb randevú a világűrben Ncrgyerejű hordozórakétával szovjet űrhajót bocsátottak fel Beregovoj ezredes a világűr új utasa Szombaton moszkvai idő szerint 11 óra 34 perckor (magyar idő szerint 9 óra 34 perckor — a szerk.) nagyerejű hordozórakéta segítségévei földköriili pályára bocsátot­ták a „Szojuz—3” nevű űr hajót. Az új szovjet űrhajó vezetője Georgij Tyimofejevics Beregovoj ezredes, űrhajós pilóta, a Szovjetunió Hőse, a Szovjetunió Érdemes berepülő pilótája. Az űrhajóval megbízható kétoldalú rádiókapcsolatot létesítettek. Az űrhajó fedél­zetéről a jelentéseket a 15,008 és 20.008 Megaherzes frekvenciákon továbbítják, Georgij Beregovoj űrhajós pilóta azt jelentette, hogy közérzete jó. A Szojuz—3 űrhajó fedélzeti rendszerei normálisan mű ködnek. A kabinban a nyomás és a hőmérséklet mutatói a megadott határokon belül vannak. Beregovoj hozzákez­dett a repülés programjának végrehajtásához. A Szojuz—3 űrhajót az előre kiszámítotthoz közelálló pályára vezérelték, amely­nek paraméterei a következők: Földkörüli fordulat ideje 88,6 perc; Föld felszínétől mért maximális eltávolodás (apogenm)— 225 km; a Főid felszínétől való minimális eltávolodás (perigeum) — 205 km. A pálya hajlásszöge 51 fok 40 perc. A Szojuz—3 szovjet űrhajó, amelyet szombaton juttattak földkörüli pályára, folytatja repülését. A pályára térés és a további útvonal folyamán az űrhajó pilótája elvégezte a programban megadott mű­veleteket és beható jelentést küldött az űrhajó berendezé­sének működéséről. Georgij Beregovoj űrhajós pilóta jól érzi magát. Repülési programjának megfelelően a Szojuz—3 az első fordulóban megközelí­tette a pilóta nélküli Szo­juz—2 űrhajót, amelyet ok­tóber 25-én juttattak földkö­rüli pályára abból a célból, hogy -együttes kísérleteket végezzenek az űrhajós által vezetett Szojuz—3-mal. A megközelítést az első szakaszban, 200 méter távol­ságig automata berendezés hajtotta végre. A megköze­lítés során a további művele­teket Beregovoj űrhajós-pi­lóta végezte a kézi irányító berendezés felhasználásával. (Folytatás „ 3. oldalon) Lakásépítés, vállalati támogatással OTP is segít — Döntés az SzB és a KISZ bevonásával Hogyan lehet évenként az országban kilencezer lakás­sal többet felépíteni, erről tárgyalt és fogadott el hatá­rozatot legutóbb a Gazdasá­gi Bizottság. Megvitatták a lakásépítkezés vállalati tá­mogatásának különböző mó­dozatait. A korrábi években a vál­lalatoknak nem volt olyan pénzügyi alapjuk, amit la­kásépítés céljaira használhat­tak volna fél- Ezután — a gazdaságirányítási reform elveivel összhangban — a ré­szesedési alapból korlátozás nélkül biztosíthat a vállalat pénzt a lakásépítés támogatására. Természetesen annál a válla­latnál jut erre a célra több, ahol eredményesebben gaz­dálkodnak. Másik forrás a nyereségből képzett fejlesz­tési alap maximum tíz száza­léka. Ezt az összeget azon­ban csak akkor használhat­ják fel, ha a vállalat korábbi hitelek miatt nem adósodott el, illetve nem kötik szerző­désben vállalt kötelezettsé­gek. Ezenkívül segíthet az építkezőknek munkaeszkö­zökkel, munkaerő- és építő­anyag biztosításával is. A lakásépítkezés formái között melyekre kerülhet sor? A Gazdasági Bizottság ha­tározata tartalmazza, hogy mind pénzügyi hozzájárulás módjában, mennyiségében, mind az építkezések formái­ban a vállalatok önállóan dönthetnek. Célszerű azonban megtalálni azt a módot, amelyben leg­inkább megközelíti egymást a vállalati és az egyéni ér­dek. Ilyennek ígérkezik a tár­sasház konstrukció vállalati változata. A dolgozó az indu­lásnál a teljes összeg mind­össze 15 százalékát köteles kifizetni készpénzben. A vál­lalat azonban itt is segíthet: kifizetheti térítésmentesen a teljes összeget vagy részét, tehát az indulást is hitelez­heti. 25 százalékát az OTP adja, az öszeg többi részét a vállalat kölcsönzi. Kedvez­mények rejlenek abban is, hogy a kölcsön nagyobbik hányadát, mindössze 1 száza­lékos kamat terheli, sőt a vállalat ezt is elengedheti, és a teljes kölcsönből is joga van a vállalat vezetőségnek idővel bizonyos összeget el­engedni­Lehetőséget kaptak a vál­lalatok, hogy ha anyagilag résztvállalnak a tanácsok bér­es szövetkezeti lakás építke­zéseiben, akkor bizonyos szá­mú bér- és szövetkezeti la­kás fölött ők rendelkezhet­nek. Ez annál is hasznosabb, miután az így befolyt össze­geket a tanács további lakás- építkezésre használhatja fel. A lakásépítés támogatásá­nak harmadik formája az önálló házépítés, amelyet a vállalat szolgálati lakások formájában adhat dolgozói­nak. Kik dönthetnek és milyen elvi meggondolások alapján a lakások elosztásáról? Hogy e megnövekedett le­hetőségekkel demokratiku­san, visszaélések nélkül se­gíthessenek a lakásgondok enyhítéséin, a GB irányelve­ket fogadott el. Eszerint a vállalat vezetősége a szak- szervezti bizottság, a KISZ bevonásával dönthet mind a támogatás módjáról, mind a lakások kiutalásáról. Figye­lembe kell venni a vállalat­nál eltöltött éveket, a szoci­ális körülményeket, előnyben kell részesíteni a többgyer­mekes családokat és a fiatal házasokat. A vállalat min­den esetben szerződést köt a lakásépítési támogatásban részesített dolgozójával, s ebben rögzítik a lakáshoz juttatott segítség mértékét és módját, valamint a dolgozó jogait és kötelezettségeit. Ha a nyerségesen termelő vállalatok kihasználják adott lehetőségeiket, ez évente akár 9 ezer terven felüli la­kást jeleníthet, ami biztosít­ja a 15 éves lakásépítési program túlteljesítését. R. I. Előadás pártunk történetéről A Magyar Szocialista Mun­káspárt Szolnok megyei Bi­zottsága által rendezett el­méleti konferenciák kereté­ben szombaton délelőtt a megyei pártbizottság szék­házénak nagytermében Vass Henrik, a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Párttörténeti Intézetének igazgatója tar­tott előadást ^Pártunk 50 éve” címmel. Az előadás ismertette fő vonalaiban a hazai párttör- tóneti kutatás helyzetét, s e kutató munka eddigi ered­ményeiről tájékoztatta a hallgatóságot Ezt követően pártunk történetének néhány sajátos vonását elemezte nagy érdeklődéssel kísért előadásában. Párbajtőr­csapatunk olimpiai bajnok Részletes tudósítás a 4. oldalon B. Nagy Pál, a győztes pár­bajtőrcsapat tagja, a Szol* noki MÁV vívója, a legújabb szolnoki olimpiai aranyérmes Lapzártakor érkezett: Kozma olimpiai bajnok Bajkó és a vízilabda csapat bronzérmes

Next

/
Thumbnails
Contents