Szolnok Megyei Néplap, 1968. október (19. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-25 / 251. szám
1968. október 25. SZOLNOK Mbuiu iSfcrLAf* Különös kényszer A jászberényi Aprítógépgyár a' jól gazdálkodó vállalatok közé tartozik. Sőt, legutóbbi mérlegadatai szerint — megyénk húsz nagyüzeme közül — a bérekhez viszonyítva itt képződött a legnagyobb arányú nyereség. Ha egyáltalán lehetne e tekintetben valamiféle sorrendet felállítani, kétségtelenül az „aprító” lenne a listavezető. Az igazat megvallva valamiféle nagyarányú jól jövedelmező üzleti vállalkozást sejtettünk mögötte, termelési bravúrokat, effélét. A vállalat közgazdászai azonban semmi többel nem magyarázzák, mint az új gazdaságirányítási rend kény-' szerítő körülményéivel. Persze különös kényszer ez, olyan, amit nem diktál és rendel el senki, nem kér számon más végeredményben, mint az üzem kollektívája. Számolás visszafelé Mégis, milyen ösztönző erő! — Mikor az idei belső terveket készítettük, visszafelé számoltunk — mondja Tóth Béla. — Abból indultunk ki, hogy éves szinten harminckét milliós nyereséget kell elérni, ha nyereségrészesedésben, szociális és kulturális éllátásban s egyebekben biztosítani akarjuk a tavalyi szintet, illetve a bérek szerény, átlagosan 1,5 százalékos növelését a bázis bér- színvonalhoz. Vaskos dossziékban fekszik előtte a hatalmas számítási anyag, mely a tárgyalás alapját képezte a termelés és technológia Irányítóival. az anyagbeszerző apparátussal és persze mindenekelőtt talán a kereskedelmi főnökkel. Tudniillik nyilvánvaló. hogy megrendelés nélkül céltalan volna a gyártás is. Ki-ki a saját részét Lényegében az egész vezető garnitúrának — az üzem minden dolgozójának — vállalni kellett bizonyos részt ebből a harminckét millióból. És vállalt is természetesen annak reményében, hogy majd részesedik is belőle. Az igény nem volt kicsi — ugyanis az Aprító gyártmányainak árkonstrukciójában — a 32 milliós igényhez — viszonylag alacsony a beépített nyereség. Már az előzetes számításokból nyilvánvalóvá vált. hogy a fő módja a nyereség képzésnek a termelés növelése lehet. ezen kívül pedig a hiú- szaki színvonal fejlesztése és az újítás. Nagyon leegyszerűsítve a dolgot előtérbe került a klasszikus kereskedelmi elv: na\-y forgalom, kevés haszon, nie ve itt valahogy úgy módosulva, hogy ha kevés a haszon, nagy forgalmat kell elérni. — Tárgyaltunk, kerestük az üzletet, a rendelőket — mondja Szabó Béla, a kereskedelmi főnök. — Export igény is van és a következő évekre is biztatóak a kilátásaink külföldi vevőkre. Minden szál köt Nézzük a számokat! Az év első felében több mint 18 százalékkal növekedett a gyár termelése az előző év hasonló időszakához számítva... Szóval ez „hozta” az előre kalkulált nyereség egy részét. De nem mind. Besegített két újítás is, körülbelül másfél millióval, továbbá jelentős többleteredményt hozott a műszaki fejlesztés. Minden napnak megvan a maga krónikája itt s minden szál a vállalati nyereséghez fűz. Azt szokták mondani, az új mechanizmusban mindenki „együtt sír, vagy együtt nevet”. Nos, kér-3’'- e‘ • ’ Tavaly átlag 14 napi fizetésnek megfelelő nyereségrészesedést értek el. Az idén ugyanezért a szintért többet kell termelni, jobban kell dolgozni, a végső cél ismerete, ösztönzése nem egészen egyértelmű, ezt még ki kell egészíteni egy olyan bérpolitikával, mely „menet közben” is hajtóerő, ha úgy tetszik, előleg a közösen elért jövedelemre. (Arról persze nem is beszélve, hogv bizonyos fogyasztói árváltozásokat, a kormány rendelet.? szerint arányos béremeléssel kell ellensúlyozni.) Az Aprítógépgyárban az idén többször is volt béremelés minden állománycsoport vonatkozásában. Legutóbb október 1-i hatállyal. A bérfejlesztések révén év végéig átlagosan 4,7 százalékkal lesz magasabb a bérek színvonala, mint 1967. december 31-én és várhatóan eléri az éves 22 979 forintos átlagot. (A 4,7 százalékos bérszínvonal növekedés magában foglalja a bázis béren felüli tartalékot és az 1968-ra tervezett 1,5 százalékos emelkedést.) A rideg valóság A látszat néha megtévesztő. A 20,5 százalékos „listavezető” nyereség nem gazdasági bravúr, nem ok semmiféle elbizakodottságra, realitástól elszakadó terve z- getésre. A tények, a számítási skiccek beszélnek. Azt „mondják” a számológépek: százezer forintnyi béremeléshez két és fél milliós adóköteles nyereséget kell elérni. Ez a rideg valóság és a jövő. A műhelyfőnökök kérik a pénzt az embereiknek, a közgazdász számol, okoskodik, az anyagbeszerzők „hajtják” az anyagot, a kereskedelmi osztály munkatársai járnak a rendelés után, az üzemrészekben, brigádokban pedig birkóznak az egyre nagyobb igényekkel. Ez az új gazdasági mechanizmus rendje, belső kényszere. Palatínus István Nem minden ía bír; A kapuban két tábla. Az egyik azt adja tudtul, hogy az üzembe 18 éven aluliak nem léphetnek be, a másik a kézfogás mellőzésére hiv fel. Amikor elmond on> hogy mi járatban vagyok, csodálkoznak. Ritkán jön ide látogató. □ Az Állati fehérje Takar- mányokat-IÉlóállító Vállalat szolnoki üzemének igazgatója Sörös István a múlt év januárjától áll az üzem élén. A vállalat budapesti központjából jött Szolnokra, a családja ma is a fővárosban él. — Hetenként jár haza? — Igen. — Szolnokon albérletben lakik? Nevet. — Itt lakom az irodában. Az íróasztallal szemben heverő. Az ablakon zöld drótháló. Kívülről fürtökben dongnék rajta a legyek. A szél nem erre fúj, de már mindent átitatott a rothadó hús szaga. Akikor is érezni, ha az ablak szélámytékba kerül. — Hogyan bírja? Elmosolyodik Szigorú, zárt vonásai most felengednek. Ha a kék köpeny helyett fehérben látnám, azt hinném idősebb, kopaszodó orvos. — Túl egyszerű volna, ha azt mondanám, hogy megszoktam. Ez alkat kérdése. Afci érzékeny, sohasem tudja megszokni ezt a munkahelyet. Ha viszont valaki bírja, már nem megy el innen. Ezért van, hogy az üzem dolgozóinak 75—80 százaléka törzsgárdához tartozik. Csak a gépkocsirakodók cserélődnek szinte havonta. Persze nem könnyű munkát végeznek, ők szedik össze a bejelentett állati hullákat. Pedig a bérek elég magasak. A legalacsonyabb is körülbelül kétezer forint. a Egy jól sikerült kiadvány margójára A Szolnok megyei Moziüze- mi Vállalat hasznos és szép kiadvánnyal lepte meg a filmeket szerető közönséget. Az őszirózsás forradalom, a KMP megalakulása és a Tanácsköztársaság kikiáltása 50. évfordulójára feleleveníti egy-egy képben és néhány rövid, kifejező sorban azokat a filmeket, amelyek művészi színvonalon szólnak a Tanácsköztársaság harcairól és az elnyomás évei alatt illegalitásban harcoló kommunistákról- Ismert és emlékezetes filmek ezek, mint az Álmatlan évek, a Megöltek egy lányt, a Merénylet, a 39- es dandár, hogy csak néhányat említsünk a legjobbak közül. Ezeket a filmeket az évfordulókra felújítják, néhányat már a Szolnok megyei mozik is műsorra tűztek közülük. A Moziüzemi Vállalat tájékoztatása szerint jelenleg három hasonló témájú filmet forgatnak, az Imposztorok, a Pokolrév és a Virágvasárnap című filmeket, s rövidesen ezek is a közönség elé kerülnek. THALIA Színházi hírek Gyöngyössy Katalin, a színház tagja, a Nyár a hegyen című Bacsó film női főszereplője, a Fesztivál Díjas Filmek Fesztiváljára Mexikóba utazik. Megkezdődtek Magnier— Nádas—Szenes; Mona Marie mosolya című zenés vígjátékának próbái. A buda;>esti József Attila Színházban már második éve játsszák nagy sikerrel a darabot. A szolnoki Mona Marié Baranyai Ibolya lesz. * Október 3I-én, a Világtakarékossági Napon, a színházi bérlettulajdonosok között három darab ötezer forintos autónyereménybetét- könyvet és sok más értékes ajándéktárgyat sorsolnak ki. Gyöngyössy Imre filmrendező most készülő Virágvasárnap című filmje egyik szerepének eljátszására Máriáss Józsefet, a színház Jászai-dí- jas művészét hívta meg. ☆ Máris igen nagy az érdeklődés Marlove—Brecht— Feuchtwanger II. Edward című tragédiája iránt. A jászberényi IBUSZ kirendeltség Jászapátiból különvonatot szervez az előadásra. Külföldi diákok a Szovjetunióban A világ százhuszonnyolc országából 25 ezer hallgató tanul az idén a Szovjetunióban. A külföldi diákok legnépesebb csoportja — mintegy kétezer fiatal — Vietnamból érkezett. Mongólia, India, az ázsiai, afrikai és latinamerikai. országok fiatalságát is sok diák képviseli a Szovjetunióban. Sok ország diákjai körében különösen népszerű az orvosi hivatás. De nagy az érdeklődés a humanitárius tudományok iránt is. Sok külföldi hallgató tanul a „Gorkij” irodalmi főiskolán, a moszkvai konzervatóriumban és a filmművészeti főiskolán is. A szocialista országokban nehéz lenne olyan iparágat, vagy nagyobb üzemet találni, ahol ne dolgoznának Szovjetunióban tanult szakemberek.^ Számos országgal megállapodás jött létre, — amelynek értelmében ezekben az országokban a szovjet egyetemet, vagy főiskolát végzett hallgató diplomája azonos értékű lesz a nyugati oktatási rendszerben szerzett magiszteri diplomával; Három millió kétszázhúszezer forint költséggel épült a tiszaligeti KISZ- és lUtörő- vezetőképző - -v-- fő*-;íi-* —• i, ez év augusztus 20-án adták á* l' :’ a Szol» Most"’ Jó „tempóban" fejlődnek Habár egyre több lakásba vezetik be Szolnokon a gázt, még mindig sokan vannak, — körülbelül négyezren, akik gázpalackot használnak. Közülük mintegy ezerkét- százan — különösen a III., IV. kerületben, Kertvárosban lakók — rendszeresen a Tempón keresztül bonyolítják le a cserét. A Tempónak ez a szolgáltatása régi már, de fél éve annyiban változott, hogy saját gázcseretelepet létesített. Kétszáz gázpalack van állandóan raktáron, illetve szállításra készen. Ezeket a Tempó a szajoli ÁFOR bázis- telepen cseréli hetente három alkalommal. Kezdetben naponta 10—15 palackot szállítottak házhoz, mostanában viszont már 40— 50-et, sőt szombat—vasárnaponként nyolcvanat is. Mert a Tempó pihenőnapokon sem ,.pihen”. Ha valakinek történetesen vasárnap reggel fogy ki a gáza, azonnal megrendelheti és utána két órával már megkaphatja a teli palackot. Jelenleg a gázcsereteleD kapacitása nincs még teljesen kihasználva; a napi 50 palackcsere helyett 110-et is le tudnának bonyolítani- De a lakosság körében egyre népszerűbb e szolgáltatás, amit a Tempó a gyorsasággal. pontossággal ért eL Kinczel Lász1ó let! az első A KMP és a KIMSZ megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére az idén is megrendezi a KISZ Szolnok megyei bizottsága a Ki nek mestere? című szakmunkás versenyt. A jászberényi Jászsági Egyesült Építőipari Ktsz-ben festő, mázoló szakmában tartották meg az első megyei döntőt. Legjobbnak Kinczel László. a túrkevei Vegyesipari Ktsz fiatal szakmunkása bizonyult. A második helyet Kármán János, a harmadikat Csikós Sándor (mindketten a jászberényi Jászsági Egyesült Építőipari Ktsz-ből) szerezte meg. Az értékes díjak ( dlé megkapták a T/'T^’7 ^megyei bizot "oa mutat körbe de ebben az körülbelül 18,5 értéket termei. Értéktelen dögö régen egyszerűé tak volna. H az üzemet, a a késztermék ragyogó tisz/u nás rendben kok és látom, mit állítunk < örülök. Hiszen tonna húsliszt. ipari zsír és 40 bőr az évi ten Az irodaép. most épül egy — Ez amoly; let volt — mohkor az üzem f rítésen belülre sen állt évekig váltattuk, az technikusunk fo ni. Most nősült — A felesége itt éljen? — Ö is az üz gozik. Mérlegelő Az udvaron légyraj lep meg bennünket. — Nem nagy üzem ez — — Én aJlÉ goztam az Ék Vállalatnál ténetét Mészár?, tő. — Hőközpom kaim, de csak volt a fizetése Szolnokra a í azzal biztattak^ nek mozdonyrtl elteLt hat hór cl tettek ki. Ker;:J koriban egy fv jöttem. — Hogyan ért \ első napokban?: — Nagyon swk: bár én nem a® között dolgozom , sem volt könnyű megszoktam. Me boncra is felmeg hátra, ahol a dög nak rakva, de n undorom nincs. — Mennyit Jer — 2300—2400-a nem is mennék kezdeném újra, e kapnék. Eddig Fej laktam. most Szolnokra. !? családi házat. ja#f — Nem. aenne. 0 Az ajtó előtt és földre1 szórt ' csontok. Feketéllr geteg légytől. A 1 taja nyitva van. ki a szag Az igazgató me — Nem akar egy kicsit odabem Látja, hogy fül- tömény bűztől, mondja: — Legalább az [a Csövek, vezetéke lyok, mint bánt üzemben. Kék mu rmberefk zsákokban a tartályokba a m szított nyersanyagot. Három műszakba nak. Csak vas ám. nak le a gépek. 0 — Nem kíséri az üzemben d( kapun kívüh-e i: — Ez az illett függ. Ha munka fürdik meg tét bizony megérezni inkább a haj ve a kéz. Volt már' nem volt valami] bér, beálltam éi hét-nyolcszor mosni a kezenr szappannal, hogy szaga. Elkísér a kapt közben azt magj emelnek majd új Bővül az üzem. A drótkerítései nevész nyárfák sincs már levél. — Ezeket ki k< — mutatja az i Nem fejlődnek ezt a levegőt, fi lünk a helvükre iti
