Szolnok Megyei Néplap, 1968. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-24 / 250. szám

VKLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI MEGYEI EGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TAKÁCS LAPJA XIX. évfolyam, 250- szám. Ára 70 fillér 1968. október 24., csütörtök. Mérleg az ENSZ-napon ff gy pusztító háború üsz- kös romjain, s az atom­korszak ígéreteinek és fenye­getésének kapujában talál­koztak 1945-ben az Egyesült Nemzeteik Szervezetének ala­pító tagjai, hogy megkísérel­jék egy hatásos és működő világszervezet megalkotását. 1945. október 24-én lépett életbe az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmánya. Az ENSZ napján tartott megemlékezés azóta mindig hagyományosan mérlegkészí­tés is: vajon beváltotta-e az Egyesült Nemzetek Szerve­zete a hozzá fűzött remé­nyeket? A vizsgálat természetesen sohasem korlátozódhat az adott pillanat eseményeire. Hiszen a Népszövetség, amely a két világháború kö­zött inkább vegetált, mint létezett, voltaképpen nem volt igazi világszervezet. A legkritikusabb időszakban sem az Egyesült Államok, sem a Szovjetunió nem tar­tozott tagjai közé. Az Egye­sült Nemzetek Szervezete ily mádon voltaképpen az első kísérlet arra az emberiség történetében, hogy egyete­mességre törekvő világszer­vezetet hozzanak létre és tartsanak működésben. Ebből a szempontból azt kell mondanunk, hogy az ENSZ egyre komolyabb fó­rummá válik — mégpedig azért, mert — ha késve és sokszor torzítva is — tük­rözi a nemzetközi életben végbement tényeleges válto­zásokat. összetétele ma gyö­keresen más, mint születé­sének időpontjában, 23 esz­tendővel ezelőtt. A tagorszá­gok száma több mint két- szerannyi, s a hidegháborús szakaszban amerikai parancs­ra működő „szavazógép” (a latin-amerikai országok) sza­vazati aránya 42 százalékról 18 százalékra ősökként. A tagállamok zöme az önálló­ságukat elnyert volt gyar­mati országokból adódik és csupán az afrikai országok egyharmadát teszik ki a je­lenlegi létszámnak. Illúzió lenne azt állítani, hogy ez azonnali és egyértelműen po­zitív változás. Az említett országok közül igen sok a politikai útkeresés állapotá­ban van, s ez visszatükrö­ződik magatartásán. Történel­mi értelemben azonban még­is arról van szó, hogy az ENSZ összetétele a gyarma­tosítók világának összeomlá­sát tükrözi. Az újonnan füg­getlenné vált országok tény­leges érdekeiknél fogva a szocialista világ potenciális szövetségesei az ENSZ-ben. Ez a folyamat ezért — na­gyobb távlatban — hozzá­járul a vezető tőkés hatal­mak befolyásának csökken­téséhez! Éppen az ENSZ-napon erőteljesen hangsúlyozni kell azonban, hogy az egyjete- mességre való törekvés nem következetes-Az amerikai el­lenállás mindmáig meg­akadályozta, hogy a Német Demokratikus Köztársaság az ENSZ tagjává váljék. Az NDK távoltartása érdekében Washington még legmegbíz­hatóbb európai szövetségesé­nek, a bonni államnak tá­volmaradását is ,,vállalja”. Ugyancsak az amerikai ma­gatartás akadályozza a Kínai Népköztársaság ENSZ-felvé- telét és a tajvani klikk ki­zárását. Külön kérdés termé­szetesen, hogy az utóbbi években folytatott kínai po­litika fényében Peking egy­általában élfogádná-e az ENSZ-tagságot. Magának az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének a2ön.ban feltétlenül az a feladata, hogy az egyete­mességet teremtse meg, — s abszurd álláspont az, amely a világ egyik legnagyobb országát távol akarja tarta­ni a világszervezettől. Az egyetemesség mellett az Egyesült Nemzetek Szer­vezetében a másik alapvető harci kérdés a nagyhatalmi sgyttangúság elvének megvé­dése. Ez gyakorlatban a Biz. tonsági Tanács rendkívüli szerepében ölt testet és ab­ban, hogy a Tanács érvé­nyes politikai döntéseket csak a nagyhatalmak egy­hangú határozata alapján hozhat A vétójog a Bizton­sági Tanács állandó tagjai­nak a kezében az a „tech­nikai” eszköz, amellyel ér­vényt szerezhetnek a nagy­hatalmi egyhangúság elvé­nek. Amerikai részről ez|t az elvet a közelmúlt évek­ben igen sok támadás érte, holott világos, hogy a nagy­hatalmi egyhangúság fenn­tartása nélkül az Egyesült Nemzetek Szervezete nem­csak akcióképtelenségre — hanem széthullásra is lenne ítélve. Hogy ez nem követ­kezett be, az elsősorban a Szovjetunió és a szocialista országok diplomáciai mun­kájának: köszönhető, amely mindeddig sikeresen védte meg a támadásokkal szem­ben az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmányát. Az ENSZ-napon a világ- szervezet nagy elvi és szer­kezeti problémád mellett ter­mészetesen mérlegre kerül­nek a gyakorlati politika eseményei is. Nyíltan szem­be kell nézni azzal, hogy számos kérdésben az Egye­sült Nemzetek Szervezete vagy nem illetékes, vagy pe­dig erőtlennek bizonyult egy pozitív megoldás kidolgozá­sára. Az előbbiek sorába tartozik az Amerikai Egye­sült Államok vietnami ag­ressziója — az utóbbinak tipikus esete a közel-keleti válság, amelyben a kulisz- szák mögötti amerikai manő­verek lehetetlenné teszik egy egyhangúlag elfogadott érvé­nyes Biztonsági Tanács-beli döntés végrehajtását. A nehézségek és kudarcok azonban nem homályosíthat- ják el azt a tényt, hogy szá­mos, az emberiség sorsa szempontjából döntő jelentő­ségű kérdésben taz ENSZ fórumán hatásos és nagyje­lentőségű döntések születtek. Ilyen volt előbb az atom- csemd-egyezmény. majd a közel múltban az atemsorcxm- pó egyezmény elfogadása, s ilyen az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési konferenciájá­nak létrehozása» /§ z ENSZ: politikai és diplomáciai harctér, s az ott zajló eseményeket csak mozgásukban, a világ- szervezet létének történelmi perspektíváiban lehet szem­lélni. Huszonhárom esztendő munkája mindenesetre bebi­zonyította, hogy az ENSZ betöly alapvető hivatását Fórumot biztosít az emberi­ség jövőjéért, a haladásért és a békéért küzdő erőknek. Mind hatásosabb szervezeti lehetőségeket nyújt arra, hogy ezek az erők minden­napos küzdelemben váltsák valóra az ENSZ-alapokmány legfontosabb mondatát: „a szervezet feladata elsősorban az új támadó háború meg­akadályozása”. (g, e.) Ötvenkét vagon baromfi a háztájiból itt a libasseson A MÉSZÖV felvásárlás! fő­osztálya összegezte az fmsz- ek baromfiforgalmát. Ez év első háromnegyedévében 52 vagon baromfit vásároltak fel a szövetkezetek, 12 vagonnal többet mint a múlt év nason- ló időszakában. A korábbi években csak­nem kizárólag a baromfiipari vállalat útján értékesítették a szövetkezetek a felvásárolt (Tudósítónktól) Szerdán érdekes tárgyalást tartottak Szolnokon. Dr. Ka­sza Béla, a Szolnok megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály veze­tője az Országos Filharmó­nia vezetőivel tartott meg­beszélést Ezen részt vett Suba István, a nagykunsági dsz szövetség titkára, dr. Bozsik Tibor, az állami gaz­daságok megyei főosztály­vezetője, s más érdekeltek. A megbeszélés témája a filharmónia új műsorajánla­árut. Az idén a helyi fogyasz­tókra is gondoltak. Közel 15 vagon baromfit helyben for­galmaztak. Már megkezdődött a liba­szezon a felvásárlásban. A baromfiipar túrajáratai na­ponta többször fordulnak a megrakott libáskocsikkal. Az idén 140 ezer hízott liba át­adására szerződtek a szövet­kezetek. te. a Mezőgazdasági Műsor­szolgálat volt. A filharmónia a termelő­szövetkezeti tagoknak, az ál­lami gazdasági munkásoknak állította össze e műsorát, amelynek közreműködői ne­ves művészek. A megállapodás szerint a kísérlet még az idén útjára indul Szolnok megyében. A bemutatkozás Karcagon, Kunhegyesen és Túrkevén lesz. Valószínűleg Mezőitek és Tiszasüly következik utá­nuk. i V. K, Hta: Kérdőjelek A kár oka: gondatlanság Körök és ifjú­munkások Az ifjúmunkások érdeklő­désének megfelelően dolgoz­ta ki a Vegyiművek Üzemi KISZ Bizottsága az 1906—69. évi oktatási programot- A marxista vitakörben a törté­nelmi materializmus és a tu­dományos szocializmus alap­jait sajátítják el a fiatalok. Erre az oktatási formára több mint harmincán jelent­keztek a középiskolát vagy technikumot végzettek k;'zül. A politikai vitakör huszon­hat hallgatója aktuális poli­tikai témákat dolgoz fel. A marxista etika főbb kérdései­ről vitáznak majd, szó lesz a fellazítási taktika elleni harc­ról, a hazafiságról — hogy csak néhány előadást említ­sünk meg. A „Fáklyavivő körbe” hu­szonötén léptek be. ök a munkás- és Ifjúsági mozga­tom kiemelkedő személyisé­geinek életútjával ismerked­nek meg behatóbban- í Igényes műsor a falunak Karcagon, Kunhegyesen, Túrkevén lesz a bemutatkozás Háromszáz napos történelem LÁTOGATÁS A KARCAGI KÓRHÁZBAN. — (Szöveg a harmadik oldalon.) Kulcsár Győző aranyérmes Labdarúgóink befutottak a döntőSe Részletes tudósítás a 4. oldalon. Lapzártakor érkezett: V izilabdában: Magyaror­szág—Jugoszlávia, Szovjet­unió—Olaszország a döntőbe­jutásért. Az olimpia mai műsora Október 24-én, csütörtökön, Mexikóban a XIX. Nyári Olimpiai Játékokon már a 12. versenynapra kerül sor- 11 sportágban rendeznek verse­nyeket, illetve mérkőzéseket és ezek közül a magyarok hatban érdekeltek, mégpedig kötöttfogású birkózásban, ka­jak-kenuban, tornában, úszásban, vívásban és vízi­labdában. A program ezúttal is meglehetősen kevés, össze­sen hét döntő szerepel. Az események az egyes sportágakban magyar idő sze­rint így következnek egymás után: Kajak-kenu: 16 órától, elődöntők. Vívás: 15 órától, párbajtőr csapat­verseny selejtező (Kulcsár, Nemere, Fenyvesi, B. 'Tagy, Smitt.) Labdarúgás: 22.30 órától, Mexikó—Ja­pán mérkőzés a 3. helyért. Tons: 15.30 órától, férfi egyéni és csapatverseny szabadcnvá- lasztott gyakorlatai­Birkózás: 17 órától, a kötöttfogású verseny 2. és 3. fordulója. Úszás és műugrás: 17 és 24 órától, 200 m női pillangó (Gyarmati), 200 m gyors (Kucsera és Csatlós) és 400 m női vegyes (Egervári) előfutamok. Férfi toronyugrás selejte­ző, 800 m női gyors. 200 m férfi és női pillangó, vala­mint 200 m gyors döntő. Röplabda: 17 órától, újabb mérkőzé­sek. Vízilabda: 17 órától, csoport győzte­sek és 2. helyezettek találko­zója és még hat mérkőzés a* 5—16. helyért-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents