Szolnok Megyei Néplap, 1968. október (19. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-19 / 246. szám
19M. október 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 z' Befejezte munkáját az országgyűlés Realitás és lehetőség Hová vezetett a „mindent kiosztani' szemlélet Kengyelen (Folytatás az 2. oldalról.) hetnek a népi ellenőrzési bizottság ülésein. — A törvényjavaslat a népi ellenőrzés rendszerének legfontosabb alapelveként tartja fenn azt a rendelkezést, hogy a vizsgálatokat a dolgozók széles társadalmi támogatásával, népi ellenőrökkel végzi. — Munkások, parasztok, és értelmiségiék önként és szívesen vállaltak megbízatást a népi ellenőrzésben. Már s.törasgárda” is kialakult: csaknem hétezer azoknak a népi ellenőröknek a száma, akik kezdettől részt vesznek a munkánkban. A népi ellenőrök csaknem 30 százaléka munkás vagy tsz-tag, több mint 40 százalékuk rendelkezik egyetemi vagy főiskolai végzettséggel. Tizenöt százalékuk nő, s a népi ellenőrök között a legkülönbözőbb szakterületek magasan képzett elméleti és gyakorlati ismerői is megtalálhatók. — A lakosságtól a bizottságainkhoz évente csaknem tízezer bejelentés, panasz érkezik. Ezek a jelzések arról is információt nyújtanak, hogy a lakosság miként vélekedik egyes állami intézkedésekről, a közélet tisztaságáról, az állami szervek és a lakosság kapcsolatáról. A gazda felelősségérzetével írják meg észrevételeiket, javaslataikat, amelyeknek túlnyomó része a közös ügy féltéséből fakad. — Befejezésül dr. Dabró- naki Gyula a következőket mondta: Ügy gondolom, hegy a népi ellenőrzés intézménye a 11 évvel ezelőtt meghatározott alapelveknek megfelelően fejlődött és működött. A népi ellenőrzés a szocialista demokratizmus terméke, kiszélesíti annak lehetőségét, hogy a dolgozó tömegek az államigazgatás, a gazdálkodás fejlesztésében tevékenyen közreműködjenek, tapasztalatot szerezzenek. tén valamilyen visszásságot, törvényellenes intézkedést tárt fel. — A népi ellenőrzési bizottságok munkája, népszerűsége is bizonyítja, hogy a szocializmust építő magyar nép sajátjának érzi eredményeit, szocialista hazáját. — A beterjesztett törvényjavaslatot jónak tartom. Mégis megemlítek egykét jelenséget. Tapasztalatom szerint — a népi ellenőröknek is ez a véleménye — még gyakori a többszörös ellenőrzés, vagyis amikor egyazon témát több szerv is vizsgál. Például az új árrendszer hatását vizsgálta a megyei tanács illetékes osztálya, a szakszervezet, a rendőrség és a népi ellenőrzés. Ez felesleges és a hatása is káros. Bizonyára meg lehet találni a módját a koordinációnak. — Többször megtörtént már az is, hogy más szervek által vizsgált jelenséget a népi ellenőrök bevonásával újból vizsgáltatott a népi ellenőrzés. Feleslegesen vették igénybe ilyen alkalommal a vizsgált szerv vezetőit, dolgozóit és a népi ellenőröket is. Ez a példa is érzékelteti, hogy lehet takarékoskodni a vizsgálati munkához szükséges erőkkel, természetesen úgy, hogy ne gyengüljön a népi jelleg. — A megyei népi ellenőrző bizottságok és a pártszervek is szükségesnek tartják, hogy megyeszékhelyeken városi, illetve megfelelő helyen járási NEB is működjön; Szükségessé teszi ezt a feladatok növekedése és a párt, állami szervekkel való jobb Együttműködés. Véleményem szerint ezek létrehozását a törvénybe kell foglalni. — Gyakran szó esik a népi ellenőrzési apparátus túlterheltségéről. Az új létrehozandó bizottságokat szükséges lenne megyénként egykét létszámmal növelni. Azt is igénylik a népi ellenőrök, hogy javaslataikat, az általuk feltárt problémákat gyorsabban intézzék és ezekről rendszeresebben tájékoztassák őket. Véleményem szerint arra is szükség van, hogy a népi ellenőröket, a lelkes társadalmi munkásokat társadalmunk az eddiginél is nagyobb erkölcsi elismerésben részesítse. A törvényjavaslat vitája után Kállai Gyula megadta a szót dr. Dabrónaki Gyula államtitkárnak, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének, aki válaszolt a felszólalásokra; Kállai Gyula elnök ezután ismertette a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság ülésén előterjesztett módosító indítványokat, valamint az országgyűlés vitájában előterjesztett módosító javaslatot, majd szavazást rendelt el. Az országgyűlés a módosításokat elfogadta; Ezután újabb szavazás következett, amelynek eredményeként az országgyűlés a népi ellenőrzésről szóló törvényjavaslatot általánosságban és — a már megszavazott módosításokkal — részleteiben is elfogadta. Ezután napirend szerint következtek az interpellációk, s ezzel véget ért az országgyűlés ülésszaka. Köves termelőszövetkezet van a megyében olyan kiváló lehetőségek birtokában, mint a kengyeli Dózsa- Hétezer holdas határának 97 százaléka szántó. Méghozzá a legkiválóbb talajtípus, az úgynevezett réti csernoz- jom, mint szomszédaié: a mezőhéki Táncsicsé, a tisza- földvári Leniné, a rákóczifal- vai Rákóczi Termelőszövetkezeté. Ugyanazon a szolnoki löszháton gazdálkodik a kengyeli szövetkezet is átlag 17 aranykoronás földeken. Határa messzemenően alkalmas gépi művelésre. A szövetkezet határában két vasúti megálló, portalamított műút van, az átlagos szállítási távolság mindössze három és fél kilométer. Es közel a járási s a megyei székhelyhez. A kengyeli Dózsa földjein minden megterem, s jól terem, ha megadják, ami kell. Egyszóval lelke föld a kengyeli; A Dózsa Tsz-t mégsem szokás a tiszaföldvári, a mezőhéki tsz-szel együtt emlegetni. Bár hosszabb időn át nem tartozott a rosszak közé sem. Ezért meglepő, hogy az idén a mérleghiány szélén táncol a szövetkezet A félévi felmérés csaknem hárommilliós mérleghiányt jelzett. Noha azóta sokat javultak a kilátások, a jövő gazdasági évet mégis csak úgy tudja megkezdeni a Dózsa Tsz, ha több mint egymillió forint különleges hitelt kap. Mi történt a Dózsa Tsz- ben? Ezt elemezte nemrég a törökszentmiklósi járási pártvégrehajtó bizottság ülése. Azt állapította meg, hogy ennek a helyzetnek az első oka a szövetkezet párt- és gazdaságvezetésének ösztö- nösségében gazdálkodási szemléletében van, s csak másod- és harmadsorban magyarázat az idei valóban viszontagságos időjárás. Az idei esztendő igaz nagy kárt tett Kengyelen, De nem ez a döntő. A Dózsa Tsz 1965 óta évről évre süllyedt, s törvényszerűen annak kellett bekövetkeznie, ami a tény. Azt mondta Gaál Sándor elnök: zárszámadáskor mindig a környék termelő- szövetkezeteinek jövedelméhez kellett igazodni. De csak a jövedelemelosztásban igyekeztek versenyezni, nem a gazdálkodásban. A tagok évi jövedelme nőtt is szépen. 1965-ben tizenhat- ezer, 1966-ban már tizenki- lencezer s 1967-ben huszonegyezer forint vdt. Bizony szép emelkedés. Csakhogy a legalapvetőbb gazdálkodási törvény megsértésével. Ahhoz hogy a termelőszövetkezet képes legyen bővített újratermelésre, a termelési értek legalább harminc százalékát felhalmozásra kell fordítani. Ezzel szemben Kengyelen 1966-iban 21, 1967-ben 22 százalék volt a felhalmozás aránya. Magyarán mindent kiosztottak, s már ezeken a zárszámadásokon elvágták a fát 1968 alatt. A szövetkezetben az a közhangulat uralkodott: most osszunk ki mindent, ki tudja, mi lesz jövőre. A vezetőknek tudni kellett volna! S ehhez formálni a szövetkezeti közvéleményt De nem ezt tették. Így az ő jövedelmük is nagyobb lett A vezetők premizálásának ugyanis egyik feltétele a tagok személyi jövedelmének növelése. A 67-es zárszámadáson mint a járási bank kimutatta — üzemviteli készpénztartalékot nem képeztek, s a tavaszi vetőmagvak vásárlására is mindössze 380 ezer forintot biztosítottak, valójában pedig kétmillió forintot költöttek rá. Ügy indultak, hogy nem teremtették meg az esztendő biztonságos termelési alapjait Már régóta egyik évről a másikra élték. A szövetkezetben nagy létszámú, 95 tagú pártszervezet van. S hogy a párttagok nem a munka könnyebb végét keresik, mutatja: a tsz-ben dolgozó tagok 186 munkanapot teljesítettek átlagosan 1967- ben, ám a kommunisták 265 munkanapot Hatalmas erő lehetne ez a pártszervezet. De nem figyelt fel arra, hová vezethet o mindent kiosztani. a tartalékolásról, a termelés megalapozásáról elfeledkező szemlélet. A járási párt-végrehajtőbi- zobtság a helyzetet előidéző okok elemzésén kívül azt kereste, mi a kiút Kengyelen? Csafc az, pótolná kell, amit eddig elmulasztottak. Most kell hozzákezdeni, amin már a legtöbb szövetkezet túl van, s Kengyelen is meg lett volna a lehetőség; a jövő alapozásának. Az állattenyésztő telepek korszerűsítésére 37 millió forintos programja van a tsz-nek. Létkérdés. De nagyon megalapozott, előre kimunkált beruházáspolitika kialakítása után kezdhetnek hozzá. A földek kiválóak; Ez reménytfceltő. S ha a tsz vezetői levonják a tanulságot, nincs veszve a Dózsa Tsz jövője. S ha ebben kritikusan és semmit el nem nézve segíti őket a pártszervezet, a szövetkezet társadalma. Dr. Korom Mihály felszólalása A törvényjavaslat feletti vitában felszólalt Dr. Korom Mihály igazságügyminiszter is. Bevezetőben rámutatott arra, hogy a szocialista társadalom teljes felépítésére irányuló elhatározásaink végrehajtása, a gazdaság és a kultúra megfelelő fejlesztése megköveteli a társadalmi folyamatok tervszerű, tudományos irányítását Ez pedig elképzelhetetlen magas színvonalú ellenőrzés nélkül, amely egyrészt megfelelő információkat tud szolgáltatni a. kitűzött feladatok végrehajtásáról, a nehézségekről, problémákról — és így segíti a vezető állami szervek elhatározásainak sikeresebb megvalósítását, az újabb döntések iobb megalapozottságát, — másrészt a céljainkkal ellentétes jelenségek feltárásával elősegíti azok megszüntetését. — Társadalmi fejlődésünk jelenlegi és jövőbeni követelményei tehát nagyobb igényeket támasztanak az ellenőrzéssel szemben. Ezért szükséges az ellenőrzési tevékenység színvonalának növelése. módszereinek továbbfejlesztése. Ezt szolgálja az új törvényjavaslat. A továbbiakban a miniszter elmondta, hogy hazánkban az elmúlt két évtizedben az állami népi ellenőrzés többféle szervezeti megoldással és módszerrel végezte munkáját. Ezek közül kétségtelenül a jelenlegi népi ellenőrzési rendszer bizonyult Varga Illés felszólalása — A népi ellenőrzésről beterjesztett törvényjavaslat^ bán foglaltak végrehajtása szocializmust építő népünk feladata — kezdte felszólalását Varga Illés, megyénk országgyűlési'"képviselője. — Olyan feladat ez, melyet szívesen, s ma már céltudatosan teljesít a társadalom széles rétegét magába foglaló, egyre nagyobb hozzáértéssel dolgozó, szervezett állami ellenőrző apparátus. — A népi ellenőrzés eddigi tevékenységével is kivívta a dolgozó emberek, a társadalom elismerését. — Az évek során erős, állami ellenőrző szervvé fejlődött. — Ereje abban van, hogy a hibák megelőzésében, megszüntetésében sok ember segítségére, tudatos, cselekvő munkájára számíthat. A népi ellenőrzés amellett, hogy feltárja a visszásságokat aránytalanságokat, egyes rendelkezések esetleges fogyatékosságait, figyelemmel kíséri a dolgozók ellátását, érdekvédelmét is. Sokoldalúan képzett szakemberek bevonásával vizsgál olyan jelenségeket, amelyek károsan hatnak társadalmi, gazdasági életünkre. Hasznos volt például megvizsgálni a sütőipar tevékenységét, mert ennek alapján intézkedett a kormány a sütőipar fejlesztéséről. — Nagy tömegbázisa var a népi ellenőrzésnek, s ez a legmegfelelőbbnek. Ezt a több mint egy évtizedes tapasztalatok is bizonyítják. A továbbiakban a miniszter rámutatott arra, hogy az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése, a szocialista demokratizmus további kibontakozása közvetlenül érinti az ellenőrző munkát is. A gazdaságirányítás új rendszerében jelentős mértékben növekszik a vállalatok, intézmények, az állam- hatalom és államigazgatás helyi szerveinek önállósága, A gazdálkodásban és igazgatásban jelentkező új igények szükségessé teszik, hogy az ellenőrzés is alkalmazkodjon az új feltételekhez, s azokkal összhangban álló, hatékony módszereket alakítson ki. Befejezésül a miniszter hangoztatta: társadalmunk fejlődésének mai és előrelátható ' jövőbeni követelményei, az eddigi munka során szerzett jő tapasztalat alapján elérkezett az ideje egy új népi ellenőrzési törvény megalkotásának; — A benyújtott törvényjavaslat megfelel a követelményeknek. A javaslat törvényerőre emelése elősegíti, hogy a népi ellenőrzés az eddigieknél is magasabb színvonalon lássa el feladatait. Ezért a javaslatot — az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága által előterjesztett kiegészítésekkel — elfogadásra ajánlom. lehetővé teszi a széleskörű tájékozottságot. A rendszeresen dolgozó népi ellenőrök számát megsokszorozza az 3 sok öntevékeny ember, aki megfigyeléseit közli a bizottságokkal, s úgyszólván együtt él a népi ellenőrzéssel. Szolnok megyében például 1967-ben 158 közérdekű bejelentés érkezett a NEB- hez és 110 magánjellegű panasz. Ezeknek legtöbbje szinBorzák Lajos Szentendre határában 80 holdas területen épül az Országos Szabadtéri Néprajzi Múzeum. A képen: A szentendrei skanzen első lakóépülete. Előtérben az épülő kispaládi gabonás csűr. — (MTI foto — Kovács Gyula felvétele.) SZ. MROZSEKi Nyomozás sör-ügyben Valamelyik este munka után vígan sö- rözgettünk vállalatunk büféjében. Hirtelen kialudt a villany. Amikor újra világosság támadt, az elnök meglepetten kiáltott fel: — Ki itta meg a sörömet?! A nagy csöndben a légyzúgást is meg lehetett hallani. — Na, jól van, — dohogott az elnök, — kérem lezárni az ajtókat! Kinyomozom! Az ajtók lezárása után az elnök rendelt még egy korsó sört, s az asztalra tette. — Most pedig — magyarázta nyugodtan, — egyenként, külön-külön fogjuk elhagyni a helyiséget. Kérem, könyvelő kartárs, kezdje. Fáradjon ki a büféből; A könyvelő kiment. — Most pedig — szólt ismét az elnök, — kérem eloltani a villanyt, öt percig sötétben leszünk. A fény kialudt, majd öt perc múlva újra kigyulladt. Mindenki a söröskorsóra bámult. Teljesen üres volt! — A tettes itt van közöttünk, — emelte fel mutatóujját az elnök. — Előadó kartárs, kérem, hagyja el a büfét. És kérek még egv korsóval... Figyelem! Oltunk! Amikor ismét világos lett, a sör me- gintcsak hiányzott a korsóból. A sör minden egyes villanyoltás után eltűnt A kör egyre szűkült. Végül csak hárman maradtunk a helyiségben — az elnökön kívül, — a főmérnök, a személyzeti osztály vezetője és jómagam. Az elnök megkérte a főmérnököt, hogy menjen, ki. A főmérnök felvette felöltőjét, s miközben távozott, szinte parancsoltján kacsintott félénk: -,;A sörnek feltétlenül el kell tűnnie!” Ketten maradtunk a személyzetissel. Az elnök már alig tudta leplezni izgalmát. A fény elaludt, majd kigyulladt A sör eltűnt — Személyzetis kollega, most maga menjen ki! A személyzetis felállt, elindult a kijárat felé, s erősen a szemembe nézett Megértettem, hogy ki kell innom az utolsó korsóval— Még egy korsót ide! — kiáltotta a* elnök. — A legutolsót! — Több sörünk, sajnos nincs, — tárta szét kezét a büfés. — Elfogyott! Az elnök felpattant, s anélkül hagy egy szót is szólt volna, elloholt Egyébként azóta sem tudok ránézni á sörre! Krecsmáry László fordító«!
