Szolnok Megyei Néplap, 1968. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-15 / 217. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANACS LARfA MEMI »siisa: XIX évfolyam, 217. szám« Ára 1 forint 1968. szept. 15., vasárnap. Jövedelmek és kategóriák Teljesen érthető, hogy a munkások és alkalmazottak személyes ügynek kijáró figyelemmel és érdeklődéssel kísérik, hogyan alakulnak a bérviszonyok, s az új gazdaságirányítási rendszer nyereségérdekeltségi rendszere révén mi kerül ezután a borítékba. Ez az érdeklődés fokozódott akkor, amikor a dolgozók az üzemekben megismerték a részesedési alap felhasználásának konkrét szabályait. Sőt, az egyes részesedési kategóriáknak kifizethető 80—50—15 százalékos csoportmaximumok nyilvánosságra hozatala több helyütt — elsősorban a fizikai dolgozók körében — élénk vitát, helyenként ellenkezést váltott ki. Olykor, e kérdésről folyó eszmecserékben gyakran több volt a szenvedély, mint a tárgyismeret. A részesedési alap felosztásánál miért megvalósíthatatlan az az egyenlőség amellyel a vitatkozók rokonszenveznek? A kérdések megválaszolásánál mindenekelőtt azt kell figyelembe vennie hogy az anyagi érdekeltség, a részesedési alap gazdasági célja: a vállalati nyereség növelésére való ösztönzés. Köztudott dolog azonban* hogy bármiféle ösztönzés csak akkor lehet hatásos, ha olyan gazdálkodási tényezőkhöz kapcsolódik, amelyet az ösztönzöttak érdemben befolyásolhatnak. Ennek az elvnek értelmében a munkások és a beosztott tisztviselők anyagi ösztönzését nem lenne célszerű a mostaninál jelentősebb mértékben a vállalati nyereséghez kapcsolni. A nyereség nagysága ugyanis nagyrészt azon múlik, jó vagy rossz-e a vállalat vezetése. Éppen ezért született Dlyan döntés, hogy a munkások és beosztott tisztviselők akkor is megkapják a teljes alapbérüket, ha a vállalat veszteséggel dolgozik. De elvonják még az alapbér egy jelentős részét is azoktól a vezető dolgozóktól, akik irányítása alatt a vállalat nem volt képes jövedelmezően, nyereségesen működni. Az is igaz természetesen, hogy a nyereség nemcsak a vezetésen múlik, hanem nagy mértékben a beosztott dolgozók munkájának mennyiségén és minőségén is. Éppen ezért —, ha szerényebb mértékben is —, de őket is érdekeltté kellett tenni a vállalati nyereség növelésében. Válaszolni kell azonban még arra a kérdésre is, hogy ez az egyenlőtlen felosztás vajon nem a beosztott dolgozók kárára és a vezetők javára változtatja-e meg az eddigi jövedelem- arányokat? Itt mindenekelőtt arra kell emlékeztetni, hogy a nyolc- van-ötven-tizenöt százalékos csoportmaximumok nem egynemű adatok. Ugyanis a harmadik kategória zömét alkotó munkásoknál a 15 százalékot a keresetre — ebben benne van például a túlórapénz is — míg az első és második kategóriánál a 80 és 50 százalékot az alapbérekre vetítik. S hogy itt nemcsak szóhasználatbeli különbség van, az alapbér és a keresetek között, azt mutatja az, hogy a legtöbb iparágban a munkások keresete kb. 10 százalékkal magasabb, az alapbérüknél. De tudni kell természetesen a részesedési alap felosztásáról aztt is, hogy az a bizonyos 80—50—15 százalék csoportmaximum. Ezen belül egy-egy jól dolgozó munkás kaphat a részedesé- si alapból keresetének 50— 60, sőt 100 százalékát kitevő összeget is. Végül, de nem utolsósorban a részesedési alap differenciált megállapításánál azzal ia számolni kell, hogy ha a kereseti arányokban eltolódás fog bekövetkezni, az — a jelenlegi feltételeket figyelembe véve — minden bizonnyal nem olyan irányú lesz, hogy a vezetők bére a munkások béréhez képest növekedni fog. Aki alaposabban foglalkozott a részesedési alap felosztásával, az világosan látja, hogy az egyes kategóriáikat együttesen tekintve a korábbi arányok) — átmenetileg — sokhelyütt kisebb-nagyobb mértékben még romlanak és a vezető beosztásúak rovására. Felelőséggel elmondható, hogy ez az érdekeltségi rendszer „a vezetői normák megszigorítását’’ jelenti. A korábbi prémiumok, jutalmak és év végi részesedés együttes összegét az E. kategóriába sorolt vezetők ugyanis csak akkor érhetik el, ha a vállalatuk a korábbinál számottevően nagyobb gazdasági eredményt ér el. Akkora nyereséget, amely átlagosan eléri — nyereségnapokban számolva — a 3b napot! Ha azonban a vállalatoknak sikerül olyan eredményt produkálni, hogy a vállalat vezetője annyi jövedelemhez jusson, mint 1967-ben, akkor biztos az, hogy a beosztott dologozók jövedelme a tavalyihoz képest növekedni fog. (Köztudomású ugyanis, hogy 1967-ben kifizetett nyereségrészesedés napokban kifejezve minden ágazatban lényegesen alatta maradt az említett 30 napnak.) Az elmondottakból egyértelműen az következik, hogy a bérszabályozás új rendje — tehát benne az a bizonyos 80—50—15 százalékos csoportmaximum az idén és a következő néhány évben nem növeli a különbséget az igazgató és beosztott dolgozók — átlagjövedelme között. Holott ennek a különbségnek a növekedése kifejezetten kívánatos lenne. 1967- ben az igazgatók alapbére alig háromszorosa volt a munkás-keresetnek. — A szakmunkások átlagos kereseténél az igazgatók csak kétszer keresnek többet, a legjobb szakmunkások keresetének pedig az igazgatói alapbér alig másfélszerese. Ezért a jövőben nem szabad visszariadni a kereseti arányoknak a mostaninál nagyobb differenciálódásától sem, ha ez a nagyobb teljesítményre, a hatékonyabb és kvalifikáltabb munkára való ösztönzést jelenti. Csak az ilyen ösztönzés és az annak eredményeként kialakuló hatékonyabb munka biztosítja azt az anyagi alapot, ami lehetővé teszi a kereseteik és az életszínvonal általános gyorsabb ütemű növekedését valamennyi dolgozó számára. Dr. (jaram József Ma: Artisták * Selejtadó * Külpolitikai magazin * A tárgyaló teremből Hosszú kényszerpihenő után az utóbbi hetekben megélénkült a szállítójárművek forgalma a Tiszán, Képünkön egy kőhordó uszály Ünnepel a 600 éves Kecskemét Nem lesz vénasszonyok nyara Nemcsak szőlőt termett gazdagon az idén a homok: a nagyüzemi növénytermesztés és állattenyésztés eredményei közül is sok beérett. A vendégek előtt Borbáson — a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet földjein — megindultak az első paradicsomszedő gépek. Dr. Mészöly Gyula, az intézet Kossuíh- díjas igazgatója kalauzolta a vendégeket. Eddig egy hold paradicsom kézi szedése — mert 5—6-szor kellett szedni, mégpedig betakarítási csúcsidőben! —, egy dolgozó 40—50 napjába került. Most a paradicsomszedő gép 5—6 holdat egy menetben „learat”, leszed. Le paradicsomszedő géppel aratni: ehhez speciális fajták kellenek. A többi közt: egyszerre érők, ne 5—6-szor kelljen szedni. Szilárd bogyójú, bő termő, szára könnyen elváljék. Ilyen magyar fajtákat, amelyek már a világ élvonalában vannak, ismerünk: megszülettek a kecskeméti homokon. A legújabb éppen a jubileumi ünnepekre, amely különben az egyik nagydíjat is elnyerte a kecskeméti kiállításon: a „Kecskemét 600 éves” ’ elnevezésű. Exportra — egy hete van már a pavilonban, és még mindig feszes, friss —, étkezésre, konzervgyártásira és gépi szedésre alkalmas, korai érésű, jó hozamú. Senkit se tévesszen meg a hét végére Közép-Európá- ban kialakult gyengén felhős, csendes, lassan melegedő időjárás. Semmi okunk nincs arra számítani, hogy sz a viszonylag nyugalmas, a vénasszonyok nyarára emlékeztető időjárás folytatódik. Anglia déli része felett egy alacsony nyomású légköri képződmény alakult ki, s ez viszonylag meleg levegőt hajt felénk. Ugyanebben az áramlási rendszerben azonban megjelent már a sarkvidéki levegő nyoma is. A Szovjetunió legészakibb európai területei nex hideg légtömegével összetalálkozott az észak felé haladó enyhe levegő, s ebből a ,.randevúból” havazások, hózáporo-k, a délibb területeken esők születtek. Hazánk a továbbiakban előreláthatólag a délnyugati' áramlás útvonalába esik, és így egymást követően enyhébb és hűvösebb levegőtömegek’ vonulnák át majd felettünk. Vasárnapra valószínűleg megérkezik a hűvösebb levegő.- HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK - ] Harminchétezren diákotthonban A Művelődésügyi Minisz- érium tájékoztatása szerint az utóbbi esztendőkben figyelemre méltóan fejlődött az általános iskolai diákotthon-hálózat. Ez különösen a parasztszülők gyermekeinek segítése szempontjából jelentős, hiszen a diákotthonok révén ők is mind többen kapcsolódhatnak be a szak- rendszerű oktatásba, öt évvel ezelőtt még csak 20 általános iskolai diákotthon volt az országban, s azokban nem egészen 1200 tanuló lakott. Jelenleg az említett intézmények száma meghaladja a 80-at és több mint ötezer tanulóról gondoskodnak bennük. Az elmúlt két évtizedben fokozatosan szélesedett a középiskolások diákotthonainak — kollégiumainak hálózata is. Húsz éve 9378 középiskolás részesült diákotthoni elhelyezésben. Ma már — nem végleges adatok szerint — a középiskolás diákotthonok, illetve kollégiumok száma megközelíti a 300-at, s ezekben több mint 37 000 fiatal elhelyezését biztosították. Magyar—bolgár kapcsolatok Az eredményesen fejlődő magyar—bolgár gazdasági kapcsolatok további szélesítését nagymértékben elősegíti az a megállapodás, amelyet n napokban Apró Antal és Tano Colov, a magyar, illetve a bolgár Minisztertanács elnökhelyettesei a magyar—bolgár gazdasági és műszaki tudományos együttműködési bizottság Vili. ülésszaka alkalmával aláírtak. Bolgár partnereink elhatározták, hogy bővítik a Várna közelében lévő Devnya-i vegyiművet és kapacitását évi 300 000 tonnáról 1 200 000 tonnára emelik. Ezzel lehetővé válik, hogy Bulgáriából szerezzük be az ipar különböző ágai, főként az üveg-, a bőr-, a textilgyártás,- a háztartási vegyipar és a víziá- gyítás egyik nélkülözhetetlen és mind nagyobb mennyiségben felhasználandó vegyianyagát, a kalcinált szódát. 1973-tól kezdve évente átlagosan 120 000 tonna szóda érkezik majd Bulgáriából. Felavatták az olimpiai falut Mexico Cityben a csütörtöki kapunyitás után, pénteken — magyar idő szerint szombaton hajnalban — ünnepélyes keretek között felavatták az olimpiai falut. Az ünnepségen megjelent Gustavo Diaz Ordaz köztársasági elnökkel az élen a kormány és az olimpiai bizottság több tagja. A sportolók lakóhelyére egymás után költöznek be a külföldi vendégek. Az elsők az olaszok voltak Giuseppe Fabrenak, az olasz olimpiai bizottság tagjának, az 1960. évi római nyári játékok egykori olimpiai faluja vezetőjének kíséretében. Azután megérkeztele a törökök, spanyolok, továbbá angol, szovjet, lengyel, gua- temalai. ausztrál versenyzők, valamint a magyar előkészítő csapat tagjai is. Az olimpiai falu felépítésének összköltsége egyébként a hivatalos közlés szerint 540 millió pesot, azaz 42 millió dollárt tesz ki. A 9 hektáros területen még mindig folynak az építkezések utolsó simításai. Több mint hétezer olimpikon részére 29 lakóépületet emeltek, ebből 13 tízemeletes, 16 pedig hatemeletes. Itt lakik majd egyébként a 3000 akkreditált újságíró közül 1500 sajtótudósító is. A olimpiai falu lakói részére 2822 telefonvonalat és 40 közvetlen telexvonalat építettek. Uj székház a tervhivatalnak 'Az Országos Tervhivatal eddigi székházából szombaton átköltözött az V. kerület Arany János utca 6—8 szám alatti új irodaházba, s hétfőtől már itt folytatja munkáját. 1 hivatal központi és közvetlen városi telefonszámai, telexszáma és posta- fiókja változatlan. A tervhivatal régi épületében a Metalimpex és a Transelektro külkereskedelmi vállalatok kapnak helyet. Magyar siker Bécsben Szombatig több mint félmillió látogató kereste fel a bécsi Őszi Vásár magyar kiállítását. Pavilonunkban. amely külsőségeiben egyike volt a legsikerültebbeknek a vasárnap záruló vásáron, a nagyközönség elsősorban a magyar- országi utazási lehetőségek iránt érdeklődött: ládaszám fogyott az idegenforgalmi tájékoztató anyag. Az évszaknak megfelelően a legtöbben vadászni vagy lovastúrákra készülnek Magyar- országra, de érdeklődés tapasztalható a balatoni üdülés iránt is. Kiállított fogyasztási cikkeink közül az élelmiszerek, az italok, valamint a parasztbútorok és a cipők iránt volt a legélénkebb érdeklődés a látogatók körében. A vásár időszakában megállapodás jött létre, illetve előkészítő tárgyalások folytak a többi között magyar játékok divat- és háztartási textil iák, kovácsolt vas- és kerámia- áruk, élelmiszerek ausztriai értékesítéséről.
