Szolnok Megyei Néplap, 1968. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-01 / 205. szám
198#. szeptember 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 szövetkezetben az a hír járta, hogy Varjú Balázs meggazdagodott. És ebben az volt az érdekes, hogy semmi irigység nem csendült ki az asszonyok szavaiból, sőt olyan örömmel beszéltek a váratlan eseményről, mintha nekik is jutott volna belőle. A Varjú-család a tanyavilágban a legnépesebb és legelesettebb família volt. Tizenegy gyerek, mimt az orgonasípok, úgy sorakoztak egymás mellett, ha az anyjuk összegyűjtötte őket. A legidősebb nyolcadik osztályba járt, a legkisebb még alig totyogott. Egy nádfe- deles. sárból vert házban laktak a pusztaligeti major szélén, két parányi szobába összezsúfolva. Leggyakrabban babot, paprikáskrumplit meg galuskát ettek. Ä Varjú-gyerekek hiába tallózták végig minden ősszel a krumpliföldeket; annyit nem bírtak összeszedni, hogy újig elég lett volna.' Gabona fejadagjuk elfogyott már tavaszra,' hiszen naponta ötször is vágni kellett a kenyérből, s mindig, tizenhárom karéjt Varjú Balázs, aki beszédhibás, dadogó ember volt sokszor már azt hitte; megbolondul a gondoktól. Ha már nagyon elkeseredett és nem bírta hallgatni a ricsajt így kiáltott a mindig éhes. veszekedő gyerekhadra: — N"« ne üvöltsetek; meg... megsiketülök. Anyátok mind... mindjárt főz galuskát Ezzel lehetett legjobban elcsendesíteni a zsibongó apróságokat. Ilyenkor a felesége egy hatalmas lábasban galuskát kevert és fél óra múlva kitette az asztal közepére a gőzölgő ételt, amiből tíz percen belül még mutatóba se maradt. Amikor jóllakott a család, az apjuk legtöbbször magához intette legidősebb fiát: — Gyere S... Sanyi, megetetjük a di... disznókat. A termelőszövetkezet huszonkét anyakocáját ugyanis Varjú Balázs gondjaira bízták. Azelőtt sok panasz hangzott el a munkájára, nem is alaptalanul. Az ólban öreg pókhálók csüngtek, a trágyát nem hordta ki időben, bűz és piszok nyomta rá bél vegét a sertésólra. Hiába szólták meg érte. Varjú Balázs nem izgatta magát. Lecserélni pedig nem lehetett, mert a kevés jövedelem miatt senki nem akarta vállalni a kanászságot. Ez a világ azonban már elmúlt. Az utóbbi időben a sertésgondozó egészen megváltozott. Nemcsak az ólakat tartotta tisztán, de még éiiel is gyakran felkelt megnézni melvik koca alatt sivalkodik a megszorított kismaJa*. Mindezt egy komoly ígéretért tette. Egy hónapig dúlt előtte a harc, de végül az ígéret megszületett. Így történt, — ami azelőtt sohasem —. hogy kétszáztizenöt szaporulatból kétszáz megmaradt és szépen fejlődött. Micsoda zene-bonát csaptak a rózsaszínű, apró jószágok, ha gondozójuk csak néhány perccel is megkésett az etetéssel! Visításuk betöltötte az egész majort, elnyomva minden más hangot. Varjú Balázs, miután valamelyik gyereke segítségévei kiöntötte a vályúkba a mosmmmmmmememm Gerő János: Varjú Balázs szerencséje lékot. nem hagyta el a kifutó területét. Éber szemmel őrködött hogy a gyengébben fejlődő malacokat ne nyomhassák el a nagyok, egy se maradion éhes. Egyik napon az öreg brigádvezető, Várnagy Géza megjelent az agronómussal és azt mondta: — Balázs, részeljük a malacokat. És iött a segítség, több, mint kellett volna. Az asz- szony a négy nagyobb gyerekkel futott oda a hírre. Az apróságok izgatottan mutogattak a kifutó kerítése mellett: — Az a kajlafülű! Apám, azt én választottam ki! Nekem ígérte-.Várnagv bácsi szólt rájuk. mert a fiatal aaronó- musnak nem volt ereje megszakítani örömüket. Elszoruló torokkal figyelte a dadogó embert és családját. Mintha most látta volna őket először. — Balázs, hajtsad akkor őket — adta ki az utasítást a briaádvezető. és odaállt a kifutót ketté osztó ajtóhoz. Sivalkodtak a malacok, de a gyerekek is az ól előtt. Később odakint elcsendesedtek, számolni kezdtek: — ...hét ...nyolc... kilenchez a tizedik! Egyem meg a szívét, hogy meg van ijedve. Kis kamá. — Betuszkolták a rózsaszínű rekeszbe, és máris folytatták tovább: — Egy... kettő-., hadd jöjjenek, hisitsad őket; Balázs... kapd el gyerek, vidd a tietekhez. Ez a tizedik most koca lett. Várnagy bácsi észrevette, hogy a tizedik számnál Varjú Balázs a nagyobbacska malacokat tolja előre. Néhányszor sikerült is a terve, ilyenkor nagy volt az öröm. Talán szólni kellett volna ezért, csak sorjában, ahogy a szerencse hozza. De úgy tett, mintha nem venné észre a csalafintaságot — Tizennégy! Már tizennégy van — kiáltotta a legnagyobb lány; s szinte muzsikált a szó az ajkán... — Ez a tizennyolcadik a legnagyobb! — mondta később Sanyi gyerek boldogsággal a hangiában. Odaóvatoskodott a kis süldőhöz, megsímogatta a hátát... És a jószágok szaporodtak a kut- ricában, egészen húszig Valóságos falka volt már. Az agronómus ekkor így szólt: — Varjú bátyám, úgy viselje gondját a kocáknak, hogy a legközelebbi választásnál megint folytatjuk. A munkaegység mellé, mindig megkapja a prémiumot is. A sertésgondozó a kezét kereste, meg akarta szorítani. — K... köszönöm v.~ vezető kartárs. — Ne nekem köszönje — hárította el a hálálkodást Bujdosó, az agronómus. — Megérdemli, megdolgozott érte. — Apám, itt van a kajlafülű is, ez megér kétszáz forintot — kiáltotta Sanyi tele torokkal, és megfogta az apja kariát, odahúzta az el- rekesztett jószágokhoz. Az asszony és a gyerekek egymás szavába vágtak, alig lehetett érteni, melyik mit mond. Már ecsetet is kerítettek és fekete festékkel megjelölték mind a húsz malacot. Balázs pedig az első vevőkkel máris alkudozott. Az agronómusék észrevétlen elkötötték a hátaslovakat, tovább indultak. Bújdosó elvtárs! — szólt csendesen a brigádvezető, amikor már messze elmaradt, mögöttük a major —. tavaly többszöröse elhullott annak, amennyit most Balázsnak résziben kiadtunk. — Ilyen az élet felelte az agronómus, és zavartan a lova nyakát veregette. Érezte, valami mást. szebb szavakat kellene mondani, de nem iu- tott eszébe más. mert még mindig a sok. boldogan-za- jongó Varjú gyereket látta maga eWBfc Ötmillió művet őriz - Voltaire, Kant, Marx első kiadásban - Újságok 1771-től - Eredeti Gutenberg nyomtatvány Látogatás az Országos Széchenyi Könyvtárban A szellemi értékek egyedülálló tárháza az Országos Széchenyi Könyvtár. Amikor 1802-ben névadója, gróf Széchenyi Ferenc magánkönyvtára magyarvonatkozású műveinek felajánlásával megvetette a magyar nemzeti könyvtár alapjait, bizonyára maga sem gondolta, hogy a kömyvgyűjtés milyen hatalmas intézményévé növi ki magát alapítványa. A névadó 10—12 ezer nyomtatott művet, néhányszáz kéziratot, metszetet és térképet adott át a nemzet számára. Jelenleg mintegy ötmillióra tehető a könyvtár állománya: könyvek, újságok és folyóiratok, kéziratok. kották, térképek, kisnyomtatványok, képek és más dokumentumok állnak az olvasók rendelkezésére; A könyvállomány ma több, I miint másfélmillió kötetből áll. E gyűjtemény zömét az 1712 óta Magyarországon megjelent kiadványok alkotják, másik jelentős része pedig az 1601-től kiadott külföldi könyvekből álL A központi könyvállomány tükrözi valamennyi újkori gondolatrendszer. társadalmi mozgalom és irodalmi stílustörek- vés hazai, sőt tágabban értelmezve: közép- és keleteurópai elterjedésének körét Ízelítőül hadd említsünk meg néhányat közülük. A francia felvilágosodás irodalmából számos első kiadással szerepel Rousseau, Voltaire és Diderot. A német irodalom és tudomány klasszikus korszakából Kant, Lessing, Schiller, Goethe és Heine kiadásai. Az angolokat Byron, Tenni- son, Swinbume és Browning képviseli. A tudomány úttörői közül Hegel, Marx, Engels, Darvin és Mendele- jev első kiadású művei szintén megtalálhatók. Itt kapott helyet több; a nemzeti könyvtárra hagyományozott magánkönyvtár is. A magyar felvilágosodás kimagasló alakja, Batsányi János, aztán Kisfaludy Sándor, Madách Imre könyvtárát kezdik önálló gyűjteményként. Ugyancsak a nemzeti könyvtár őrzi Kossuth Lajos magánkönyvtára számos neki ajánlott, vagy sajátkezű jegyzeteivel dlátott könyvét Igen gazdag az Országos Széchenyi Könyvtár tudományos anyaga is. A központi gyűjtemény gazdagsága alapot nyújt arra, hogy a magyar nemzeti könyvtár a kelet-európai népek társadalomtudományi összehasonlító kutatásainak egyik műhelyévé váljék. Az Országos Széchenyi Könyvtár hírlaptárának mai állománya kb. 170 ezer kötet. Magában foglalja a magyar hírlap- és folyóirat-irodalom minden jelentős emlékét az 1771-ben indult latinnyelvű Nova Posoniensia-tói a jelenkor sajtójáig Megtalálhatók a legrégibb magyar hírlapok ((Magyar Hírmondó, Magyar Kurír. Hadi és Más Nevezetes Történetek) a XVIII—XIX. század vezető folyóiratai (Magyar Múzeum, Uránia, Tudományos Gyűjtemény), az 1848—49-es forradalom és szabadságharc hírlapjai (Március Tizenötödike, Munkások Újságja, Közlöny Kossuth Hírlapja), a korai magyar munkásmozgalmi lapok (Munkás-Heti-Krónika, Aranytrombita, Testvériség Népszava), a XX. század fordulójának haladó polgári folyóiratai (A Hét, Nyugat stb.). a Magyar Tanácsköztársaság sajtója (Vörös Újság, Vörös Katona, Ifjú Proletár) a két világháború között a bel- és külföldön megjelent illegális és félillegális forradalmi lapok (Üj Március, Üj Hang, Sarló és Kalapács. 100%, Valóság). Ugyancsak megtalálható a hírlaptárban a sajtótörténet néhány régi külföldi emléke is. A R égi és Ritka Nyomtaté ványok Tára a tdjes állomány legrégibb és kivételes értékű nyomtatványait gyűjti. Az 1500 dőtt nyomtatott könyvekből több, mint 1700 példánya van. Kimagasló értékei közül megemlítjük a Magyarországon levő egyetlen Gutenberg-nyomtatványt, a 42 soros Biblia töredéket, az első magyarországi nyomtatványt, az Í473-ban Budán nyomtatott Chronica Hunga- rorum teljes példányát Megtalálhatjuk Sylvester János Grammatica-ját és Üj Testamentum-fordítását. Heltai Gáspár és Bornemissza Péter műveit Tinódi Sebestyén Chronica-ját Zrínyi Miklós Szigeti Veszedelem eposzának Bécsben megjelent első kiadását Ugyancsak helyet kaptak a gyűjteményben Kos. suth, Széchenyi és Táncsics különleges értékű művei is. A Kézirattár mintegy 36o ezer kéziratot őriz. Legnagyobb értékei közé tartozik a legrégibb összefüggő szövegű magyar nyelvemlék, a Halotti Beszéd. Emellett 77 magyar nyelvemléket őriz 1550 előttről a Kézirattár. A XII. századból fennmaradt a legrégibb törvénygyűjtemény, néhány krónika, Mátyás király 32 kódexe, Kinizsiné Magyar Benigna magyar imád- ságoskönyve, Mikes Kelemen kéziratainak egy része, közéleti személyek, írók, tudósok kéziratai. A Kisnyomtatványtár közel kétmilliós állománya az egy-kéüaipos nyomtatványok változatos típusait foglalja magában. Az elmúlt korok mindennapi élete tárul fel a röplapok, alkalmi beszédek, peres iratok, üzleti nyomtatványok, árjegyzékek, műsorok, meghívók halmazából. (A gyűjteményben önálló csoport a félmillió gyászjelentés.) Megtalálhatjuk itt az 1848—49-es forradalom és szabadságharc plakátjait és röplapjait a Magyar Tanácsköztársaság szöveges és grafikai plakátjait. A Színháztörténeti Tár gazdag anyagát csupán két adat is meggyőzően szemlélteti. Az egyik; a hozzávetőlegesen 350 000 színlap Európa egyik legnagyobb ilyen jellegű gyűjteménye. Különös figyelemre tarthatnak igényt a magyar színészet hőskorának kéziratos színlapjai. A másik: a mintegy 30 000 darabot magában foglaló fénykép- és nyomtatványgyűjtemény, amely elsősorban a magyar színháztörténet elmúlt száz évéről ad áttekintést. B. I. ■ i ... 1 AZ AGYKUTATÁSRÓL Dr. Szentág« A Budapesti Orvostudományi Egyetem Anatómiai Intézetében nemzetközileg is jelentős agykutatás folyik. Az intézet igazgatója dr. Szentágothai János akadémikus, Kossuth-díjas egyetemi tanár, érdeklődésünkre a következőket mondotta: — Az agykutatásnak világ- viszonylatban nagy jelentőséget tulajdonítanak, eredményeire a fejlettség minden stádiumában lévő népnek szüksége van. Hazánkban az agykutatásnak igen nagy a történelmi tradíciója. Mindenekelőtt Lenhossék Mihály professzor nevét említem meg, aki az agykutatás hőskorában, az 1880-as és 1890-es években az idegrendszer finomabb szerkezete felderítésében vezető szerepet vállait. Itt van szobámban Ramon Cajal spanyol kutató — az 1906. évi Nobel-díjas — dedikált fényképe, melyet Lenhossék munkája iránti csodálata és elismerése jeléül küldött neki. A másik kiemelkedő agykutató iskola Schaffer Károly nevéhez fűződik, aki később a budapesti egyetem ideggyógyász professzora volt, de emellett egy ma is működő agykutató intézetet hozott létre. Ez a kutató iskola az agyvelő kóros szöveti elváltozásaival foglalkozik. — Napjainkban a mi budapesti intézetünkön kívül hai János akadémikus az agykutatás fontos bázisa Magyarországon a pécsi Élettani Intézet, melyben a magasabb idegműködések, elsősorban a tanulás alapját képező elemi idegfiziológiai jelenségek kutatása a feladat. Pécsett agykutatással foglalkozik még az Anatómiai Intézet, itt a belsőelválasztású rendszer idegi szabályozása és az elemi idegsejt hálózatok működésének tanulmányozása a központi kérdés. Végül Szegeden az Anatómiai Intézetben az idegingerület átkapcsolásának kémiai és molekuláris alapjait kutatják. Meg kell azonban említenem. hogy a mai orvos- tudomány és biológia bonyolultsága következtében szinte minden kutatóintézet szükségszerűen foglalkozik az agykutatás egyik vagy másik területével, ezért csaknem mindegyik biológus-orvosi kutatóintézetet fel lehetne itt sorolnunk. — Intézetünk az agykutatásnak szerkezetkutatási részét végzi elsősorban; ennek megfelelően úgy tagolódik, hogy különböző szaklaboratóriumok a kutatás különböző fontos oldalát művelik. Van egy úgynevezett Golgi- iaboratóriumunk, nevét az itt művelt vizsgálómódszer nyilatkozata olasz felfedezője után kapta. Ebben a laboratóriumban speciális festési módszerrel egyes idegelemek, tehát például egyetlen agykéreg sejt valamennyi nyúlványát és azok bonyolult elágazódásait tudjuk feltüntetni. Egy másik laboratóriumban kísérletes eszközökkel azt vizsgáljuk, hogy egy bizonyos helyen elhelyezkedő idegséjt milyen más idegsejtekkel van összeköttetésben. A harmadik kutató- osztályon, az elektronmikroszkóp osztályon vizsgálják. hogy az előző két laboratóriumban megismert kapcsolatoknak milyen a finom szerkezete. Az elektronmikroszkópia az utóbbi néhány évben forradalmi módon megváltoztatta az agykutatást is. mert segítségével a legbonyolultabb idegkapcsolatokat is felderíthetjük. — \ mennyiségi tulajdonságok vizsgálatát egy külön osztály végzi. Ilyen ismeretek nélkül lehetetlen volna szerkezeti módon értelmezni sok élettani eszközökkel megismerhető idegműködési jelenséget. Végül megemlítem a kémiai, helyesebben szövet-kémiai laboratóriumi csoportunkat, itt a különböző idegelemek és azok egymás közötti kapcsolataik, specális kémiai tulajdonságaik. enzimrendszereik megismerése folyik — fejez' be nyilatkozatát dr. Szer ágothai János professzor. Halácsi Desr PALI CZ JÓZSEF: BADACSONY
