Szolnok Megyei Néplap, 1968. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-01 / 205. szám

1968. szeptember 1. SZOLNOK. MEGYEI NÉPLAP ÖN KIVEL KÉSZÍTENE INTERJÚT? A kískenyerű gazdag ember Beszélge­tés Papi Lajos szobrász­művésszel Ir Mackó ember, de kőből. Ha faszichológus lennék jobban, meg tudnám magyarázni»1- hogy mit akarok mondani] Valami olyasmit, hogy az alJ, kát és a jellem összefüggése mennyire érvényesül nála? Vannak atléta termetű, nagy puha emberek és apró izgá­gák. Papi Lajos iszonyatosan erős ember — ahogy 6 mondja, vastag nyakú kun paraszt — csupa izom és csupa szív.- — kőszelídségű. Móricz Zsigmomd fej. mell­kas. Gyerekkoromban láttam és hallgattam a Túri Dani szobrászát a Tisza-parti ele­mi népiskolában. A Ti§za Szállóban iszogatott s a vá­rosi vezetőkkel átsétált az iskolába, idézem: „megnézni a kismagyarokat”. Jól em­lékszem a mozdulataira, sú­lyos, mélyről jövő beszédlej­tésére. Engedőimet kérek, de amikor Papi Lajossal be­szélgettem, titokban Zsiga bácsinak titulálgattam. — Műterem? Bizony jó lenne egy szép, nagy világos, de hát az itt Kisújszálláson nekem elérhetetlen. Én mea nem megyek innen el. Hív­tak néhány éve a Dunántúl­ra. műtermes lakásba, de nem tudtam vándorbotot venni a kezembe. Mély, jó- vizű kút nekem ez a kis hazám. Ebből merítgetek. Tiszta víz. Úgy van az, gyö­keret ver az ember, ezeken szív fel mindent. Ha meg is fújnak néha a szelek, meg még ha tépázgatnak is, az én fám jó helyen van, talán nem is az árok szélén... Az örökségéről beszél. A Papik életét emberöltőkön át végig kísérte az anyaggal va­ló birkózás. Kovács meste­rek, kőfaragó}? voltak mesz- szebbi elődei. Az apja rako­dó munkás, sírköveket, sám­fákat faragott, ő ács és kő­műves mester és keménv küzdelem után a negyedik évtized körül szobrászmű­vésszé érett. Közel egv év alatt négy nagy kiállításon szerepelt: Miskolcon, Debre­cenben. Szolnokon és nemré­gen „Kisúi” is megrendez+e művész szülöttiének első gyűiteménvos kiállítását. — Az első tárlatom ép­pen húsz éve volt a Szovjet­unióban. Tárlat? Inkább csak oivan hadifoaoly unaloműző­nek indult, de valahogy oda­hozta iósorsom Szaratonból Kupénk* mestert. Seoi’eH Itthon 1954-ben állítottam ki először. A haidűsági művésztelep Káplár Miklós ezüst emlék­érmét nyerte meg néhány héttel ezelőtt. (Képünk sar­kában kinaovítva látható.) — Nem. dehogy jártam én főiskolára. Ezer pengő kau­ciót kellett volna letenni avámnak. Nagyon menrínv- let.tem. hogy nem, tanulhat­tam. Manómtól birkóztam... Egy pályatársától hallot­tam ..Laikó?! Sokat vereke- | dett. Mit kibírt az az env- I bér! De mostmár szépen be- ' érőben van nála minden.” ■ A ^verekedő” művészete humanista, ember központú. Sommásan összefüggő har­móniákban, nagy szobrászi i tömbökben gondolkodik. Me­ditativ művészet, a szenvedő ember tükröződik benne. Vi­dám figurája szinte nincs. — Az anyagnak egyénisége van. Ha az anyag és én egymásra találunk a kompo­zícióban, akkor a kettőnk egyéniségéből talán születik valami. De csak így. Az anyagot a művész nem kény­szerítheti ' természetellenes valójára. 'Az megbosszulja magát, hazugság lesz belő­le. A művészet nem kurió­zum, csak akkor van értel­me, ha az emberek rezonál- nak rá, megértik. Nem igen szoktam magamról beszélni^ de most mégis... A kisúj­szállási kiállításom vendég­könyvébe egy írni olvasni nem tudó ember ezt íratta be: „Felinél többül ki lehe­tett nézni, mi akar lenni.’* Dicséretnek veszem. Van egy vicces példázga- tás az egyszeri emberről, aki benyit ide-oda, mindenhova, de sosem abba a szobába, ahol a babért osztogatják (mások meg csak oda tudnak betévedni!). Nos. Papi La­jost nem halmozta el eddig a iószerencse. Elismert mű- törté neszek méltatják ran­gos folyóiratokban — Kádár Zoltán professzor, Ko- . czogh Ákos — és bi­zony a Papi-zug lakója sokszor művészhez méltat­lan munkára kényszerül a kenyérért. Kiskenyerű gaz­dag ember. Sajnos a képző- művészeti alapnak sem tag- ■ ia. hatodik vagy nyolcadik éve húzódik már a felvétele. Mindig közbecsúszik valami. — Van most egy gyönyörű márványom, benne van az az eszményi nő, akit — ne néz­zen azért álmodozónak — én már látok. A békét, a fia­talságot, a szerelmet és a vidámságot akarom kife­jezni. Még a bajusza is nevet. — A vidámságot? •= ötven felé leszek, sze­retném már végre vidámabb­nak látni a világot. Ügy ér­zem, lassan sikerül. — Szokásos zárókérdésünk: ön kivel készítene interjút? — Mondanék egy meré­szet: a világhírű Korda Sán­dorunk évfordulója szeptem­berben lesz. Talán az egész világ többet tud róla, mint mi, pedig egy túrkevei viskó­ban látta meg a napvilágot. Próbáld meg, az életműve alapján készíts vele egy el­késett interjút! Tiszai Lajos A Népszabadság mi jövünk . ff A Szabad Föld a legnépszerűbb hetilap CP A humor kedvenc, az'irodalom mostoha r számú napilapokat is. So­kan szeretik a képes lapo­kat, ezt igazolja, hogy a Nők Lapjának, példányszáma a megyében 19 614, az Ország- Világé 7134. Az emberek szeretnek nevetni, ezért a Ludas Matyi legutóbbi szá­mából 20 259 darab fogyott, s ezzel a legnépszerűbb ké­peslap lett. A Magyar Ifjúság 7179 pél­dányban jött. de nem sok­kal maradt el mögötte az Ifjúsági Magazin, 6186 da­rabbal. Meglepően kevés fogy az irodalmi — kulturális lapok­ból. folyóiratokból. A heten­ként megjelenő Élet és Iro­daiam, amelv elsősorban kul­turális és kultúrpolitikai kér­désekkel foglalkozik, mind­össze 395 példányban kelt el az elmúlt héten, de az iro­dalmi folyóiratok száma is meglepően alacsony; A Nagyvilágé 159. az Űj Írásé 191. a Kortársé 82, a szege­di Tiszafáié 27. A Jászkun­ság című negyedévenként megjelenő megyei TIT folyó­irat egy-egy alkalommal 1509 példányban jelenik meg. A megyében terjesztett sál­\ Naponta körülbelül het- venezjer napilapot vásárolnak a megyében, a hetilapok szá­ma pedig önmagában száz­ezer körül van. Nem kis számok ezek, önmagukban azonban nem mondanak so- 5 kát. Hogy a sajtó terjeszté­sének tényleges helyzetét fel­mérhessük, tovább kell men­ni és megnézni, mely lapok folyóiratok a legnépszerűb­bek s melyek nem tudták kellő mértékben megnyerni az olvasók rokonszenvét. A legnépszerűbb napilap a Népszabadság, augusztus 29-én például 31 659 darab érkezett belőle Szolnok me­gyébe. Utána rögtön a Nép­lap következik 27 928 pél­dánnyal. A többi négy na­pilap együttesen sem éri el a Népszabadság vagv a Nép­lap példányszámát. A Nép­szavából 4506, a Magyar Nemzetből 2042, a Magyar Hírlapból 1764. az Esti Hír­lapból 1456 darabot hoztak az említett napon. A megye mezőgazdaság! jellegéből adódik, hogy a hetilapok közül a Szabad Föld. a legnépszerűbb újság. 34 668 fogy belőle s ezzel megelőzi a nagy példány­tónak érdekes színfoltját je­lentik a külföldön megjelenő magyar nyelvű lapok. A szo- ( cialista országokban nyomta- j tott magyar napi- és hetila­pokból. folyóiratokból havi átlagban körülbelül ezer pél­dány érkezik. , Az idegen nyelvű újságok / közül, a legnagyobb szám­ban a szocialista és kapita­lista országokban működő testvérpártól? lapjai érkez­nek. Az osztrák Volksstimme példányszáma havi 293, a L’Humanité 160. a Pravdáé 158. az angol Morning Stars 135, a Neues Deutschlandé 73. a Trybuna Ludué 25. Népszerű még a szovjet Izvesztija 83, a képes Ogo- nyok 32 darabbal, de a Kro- kogyilt, a Komszomolszkaja Pravdát és a Píonyerszkaja Pravdát is sokan megrende­lik, illetve vásárolják. Az Olasz Kommunista Párt lapját, az Unitát egy idő óta nem lehet kapni, csupán hét­fői kiadása, az Unitá dél Lu- medi érkezik 4 példányban.' Az olasz párt két képes he­tilapjai, a Vie Nouve és a Női Donna viszont kapható. 16 illetve 15 darabot árusí­tanak belőlük egy hónapban.' A magyar zene ünnepe T izedszer gyűlnek össze fiatal hangszeres mu­zsikusok Budapesten, hogy szeptember második felébe« összemérjék tudásukat és hogy a nemes versengésben megméressenek. Tizedszer — s immár a Művészeti Hetek programjának szerves része­ként — nyílik meg a ver­sennyel szinte egyidőben ha­gyományos őszi zeneünne­pünk. a Budapesti Zenei He­tek. Magyar és nemzetközi is egyben a verseny éppúgy, mint a fesztivál. A Nemzet­közi Zenei versenyen több, mint 120 fiatal muzsikus ta­lálkozik, 59 gordonkás, 24 brácsaművész és jelentős lesz a vonósnégyesek mezőnye is, tíz együttes részvételével. 25 országot képviselnek a ver­senyzők, Európából szinte egyetlen nemzet sem marad távol, de érkeznek szép szám­mal a távoli Japánból és az Egyesült Államokból is.- A gordonka zsűri elnöki tisz­tét Banda Ede. a brácsabi­zottságét Lukács Pál, a vo­nósnégyes zsűriét Tátrai EN n ## SZOVJET ÍRÓK ÖNÉLETRAJZAI A „miért” talán az egyik legtöbbször használt szavunk. Miért úgy történt, aho­gyan. .. Egy-egy regény, novella elolvasása után is rögtön feltesszük önmagunknak a kér­dést: miért így írta meg az író? Manapság az önéletrajzírás, a visszaem­lékezés, az esszé sosem látott virágzását éli. Az emberek mélyebbre akarnak látni, jobban meg akarják ismerni a dolgok kö­zötti összefüggéseket, a száraz, de eldön­tő tényeket. Rangos műfajjá vált a me­moár. Vegyünk erre példát, éppen a szovjet irodalomból: Hja Ehrenburg a Vihar, a Pá­rizs bukása és még jónéhány, méltán, vi­lághírű regények írója is éppen a memoár­jaival — Emberek, évek, életem — tette fel a koronát élete munkásságára. Az iroda­lomtörténészek értő dolga egy ilyen meg­állapítás, én az olvasó szubjektivitásával úgy vélem, hogy Ehrenburgnak éppen ez a könyve válik mindeniknél maradandóbbá. Az Én című antológia, amely harminc­négy szovjet író önéletírásait tartalmazza, egy kor válaszait adja. Az önéletírás önző műfaj, törvényszerű­sége, hogy az egyén áll a középpontban, magyarázza cselekedeteit, amelyek a kör­nyezetével mindig kapcsolatban állnak, s így minden önéletrajz társadalomrajzzá is válik. A kötetben Szerafimovicstól Jevtusenkó- ig éppen száz évről kapunk társadalom­rajzot. Szerafimovics 1863-ban született, Jevtusenko pedig 1963-ban írta meg Sietős önéletrajz-át. Nem egységes a kötet, inkább montázs­szerű, de ez érthető, hiszen ahány író, any- nyi elgondolás és a kötet szerkesztőinek a már elhalt írók nem ebbe a gyűjtemény­be szánt .önéletírásaiból is válogatniuk kel­lett. Műfajilag tehát kicsit vegyes az ösz- szeállítás, de egyik érdekességét és értékét éppen ez adja. Nem valamiféle mesterséges szempontok szerinti válogatás, hanem a való helyzet hű keresztmetszete. Nagyon lényeges azonossága azonban a közölt önéletírásoknak, hogy küzdelmes életpályákról szólnak, mély emberséget és szilárd elvűséget sugallnak, — ahogy az önéletírók szépprózai munkái. Gorkijnak és Vinokurovnak, Bábéinak és Majakovszkij­nak egyaránt sajátja ez az életkép. A magyar olvasók számára eddig isme­retlen irodalomtörténeti és biográfiai té­nyeket ad a kötet: Szerafimovicsnak ho­gyan kellett megküzdenie a Vasáradat megjelentetéséért, milyen volt Ilf—Petrov „szimbiózisa” az alkotó munka során, hány­szor írja át kéziratait Solohov, hogyan em­lékezik Fagyajevre, — de olvashatunk a könyvben Bábel tragikus sorsáról, írói és emberi nagyságáról. Hézagpótló munka az Én. Az írói életutak bemutatása, a nézőpontok sokfélesége, a kiváló írók stílusa lebilincselő olvasmány- nyá teszi. — tiszai « Vilmos tölti be, valameny- nyien Kossuth-díjas művé­szek, a Zeneakadémia pro­fesszorai. A quartettzsüri munkájában díszelnökként Szigeti József is részt vesz majd, a gordonkások vetél­kedőjében a díszelnök Pablo Casals-ot a nemzetközi Ca- sals-iskola igazgatója. Mauri­ce Eisenbeirg képviseli majd. A verseny nemzetközi mező­nyét nemcsak a nagyszámú magyar résztvevő és zsűri­tag teszi nemzeti ügyünkké. 12 magyar kompozíció sze­repel a vetélkedés anyagá­ban, a többi között Szabó Ferenc gordonkaszóló szoná­tája, Kadosa Pál Brácsakon- certinója, Bartók, Kodály és Weiner alkotásai. A ver­senyzők elviszik tehát hazá­jukba a XX. század magyar zenéjének értékeit. A rende­ző ország feltétlen nyeresége ez, függetlenül attól, ki nyeri a teljesen nyílt versengést. Több, mint 80 magyar ze­nemű hangzik el majd ki­váló hazai és külföldi mű­vészek tolmácsolásában, kö­zöttük tizenhárom bemutató. Ebben az időszakban tartja első hazai fellépését a ki­zárólag modern zene tolmá­csolására alakult, Mihály András Kossuth-díjas zene­szerző által vezetett Buda­pesti Kamaraegyüttes, amely első hangversenyét szeptem­berben. az NSZK-beli Darm- stadt Modern Zenei Tanfo­lyamán tartja meg. Az új­donságok közé tartozik Bo- zay Attila Pezzo simfonico című zenekari darabja, ame­lyet Ferencsik János főzene- igazgátó vezényel. Sárai Ti­bor Mikis Theodorakis-nak ajánlott Lírikus szimfóniája és Sugár Rezső Partita című alkotása. A Magyar Állami Óperáház megrendezi a ma­gyar opera hetét s ennek ünnepi lezárásaként mutatja be Szokolay Sándor nagy érdeklődéssel várt új operá­ját a Hamletet Nemcsak a legfrissebb ze­nei termés fémjelzi a Zenei Heteket, hanem Bartók és Kodály művészetének nyo­matékos hangsúlvozása is. __ J elentős zenekari művek egész sora hangzik maid fel s_ ciklikusan megszólal a két magyar géniusz kamara- muzsikája, valamennyi vo­nósnégyese is. Bartók és Kodály nemcsak a magyar művészek programján szere­pel, nemcsak Ferencsik Já­nos. Lukács Miklós. Kórodi András, vagy a Magyar Ka­marazenekar szolgáiig nagy- jainkat. hanem többem a vendégművészek közöl is. Doráti Antal az évtizedei? óta külföldön élő, magyar származású karmester a Psalmus hungaricust, a Fel­szállott a pávát és a Tánc- szvitet vezényli. Paul Sacher,' a világhírű svájci dirigens pedig a harminc évvel ez­előtt általa rendelt és be­mutatott Bartók Divertimen- tóját tűzi saját zenekara műsorára. A program nemcsak mű­vekben, vendégművészekben és együttesekben ígérkezik gazdagnak. Két nagymultú operatársulat vendégszerepei nálunk. A Bolognai Opera, amely tavaly nyáron emlé­kezetes sikerrel mutatkozott be a Margitszigeten. Puccini Bohéméletje mellett ritka remekművet játszik majd, Rossini Mózes című operáját. Az NDK első színháza, a Berlini Staatsoper pedig Beethoven Fidelióját, Wagner Walkürjét, Mozart Cosi fan tutte-ját és egy nálunk még ismeretlen Prokofjev-operát, a Tüzes angyalt tűzte ki előadásra. A hangversenydobogó ven­dége lesz a Zürichi Colle­gium Musicum kamarazene- kar, a prágai Karmesternél­küli Kamarazenekar és a világhírű Bambergi Szimfo­nikus Zenekar. Fellép Anda Géza, Zuzanna Ruzicková, a kiváló csehszlovák csembaló­művész és még egy sor világ- híresség. A z események javarészt ” a fővárosra korlátozód­nak, — bár a verseny győz­teseivel és néhány vendég­művésszel megismerkedhet majd az egész ország. A rá­dió. hagyományaihoz híven, idén is részletesen tudósítja a zenekedvelőket, naponta hírt ad a verseny esemé­nyeiről és közvetíti majd a Zenei^ Hetek valamennyi fon­tos és érdekes hangverse­nyét. ____ Breuer János B udapesti híradásipari vállalat vidéki gyáregy­ségéhez keres GÉPÉSZ- és ELEKTRO­MÉRNÖKÖKET műszaki munkakörbe legalább 5 éves gyakor­lattal. — Felvétel esetén lakást biztosítunk. Jelentkezést fizetési igény megjelölésével, részletes önéletrajzzal „Híradásipar 3462” jel­igére a Felszabadulás téri hirdetőbe kérjük le­adni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents