Szolnok Megyei Néplap, 1968. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-08 / 211. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZOLNOK MEGYEI I Á MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA WJ^Sű£Sá£E£Ssk XIX. évfolyam, Ml. szám. Ára 1 forint 1968. szeptember 8., vasárnap. HAZATALÁLTAK Ä mezőgazdaság szocialis­ta átszervezése után úgy tűnt — a gépesítés felé ha­ladó gazdálkodás fölösleges­sé teszi a szekeret, lovat. — Beadhatja tehát iparát a bognár, a kovács. E tipikus falusi iparosok nélkül eddig elképzelhetetlen volt a földművelés. Szekér, eke és igavonó jószág nél­kül nem lehetett megművel­ni a földet, vetni és betaka­rítani a termést. Szekeret pedig az Iparosok csináltak, lovat csak a kovács tudott patkolni. Az átszervezéskor — az iparosok egy része belépett a szövetkezetbe, mások kí- vülmaradtak. Akik beléptek, megpróbáltak beilleszkedni az új helyzetbe. Sok helyütt — ahol előrelátó vezetők voltak —, átvették a szer­számaikat, műhelyt adtak nekik, vagy a sajátjukban dolgozhattak — anyagot, gé­pet szereztek munkájukhoz. Javították a közös szekere­ket, ellátták patkóval a le­csökkent lóállományt, fölös idejükben pedig segítettek a tsz-nek az építkezésben. A gyengébb tsz-ek alig bírtak eltartani egy-egy bognárt, kovácsot. Jártak a szekerek­kel, míg szét nem hullottak, kettőből-háromból tákoltak egyet. Ilyen helyeken az ipa­rosok más munka után néz­tek. Közülük egyik-másik bejutott a tsz vezetőségébe, iskolára ment, vagy rájuk bízták a gépjavító műhely vezetését Szivattyúkat ke­zeltek, vagy beálltak a gép­állomásraj Később a tsz-ek javulása, gyarapodása, a higgadtabb gazdálkodási politika követ­keztében megváltozott a helyzetük. Egyes helyeken megszűnt velük szemben a megkülönböztető magatartás. Az átszervezéskor künn­maradtak egy idő múlva be­adták az iparukat, és elhe­lyezkedtek a gyárakban, vá­rosi üzemekben. Szorgalmuk, szerszámérzékük — átsegí­tette őket a szokatlan nagy­üzemi nehézségeken. Beil­leszkedtek. Az évek során vérbeli munkásokká váltak. Megtetszett nekik a fejlett munkaszervezés, az óriási méretek, a tömeggyártási le­hetőség. A szociális ellátott­ság még csak tetézte elége­dettségüket. Közben a tsz-ekben mara­dottak munkafeltételei is ja­vultak. Gépeket, tiszta, vilá­gos műhelyt kaptak. Anyag- ellátásuk megjavult. Több helyen pedig már az után­pótlásról is gondoskodtak. — Szavukra, véleményükre odafigyel a tsz vezetősége. Igénylik pontos, megbízható munkájukat, szaktudásukat. Kiszabadultak elszigetelt­ségükből. Nem egyedül küsz­ködnek, megszabadultak a létbizonytalanságtól és attól a megkülönböztetéstől, mely régen a kizsákmányoló osz­tály tagjai szájából így hang­zott: „ez csak iparos”. A cse­lédek. magánparasztok pedig a fejükhöz vágták: „könnyű nekik, ők az iparosok”: — Megszűntek két ellentétes osztály között ingadozni, őr­lődni — az egykori szegény­osztályba „lesüllyédni” vagy nagyritkán bekerülni a fa­lusi kizsákmányolok közé. Befogadta őket a termelő­szövetkezeti parasztság és a munkásosztály: Anyagi, társadalmi helyze­tük, közérzetük alapján úgy látszik — hazataláltak. A. F. Középiskolások a határban Ma utaxik ax első turnus M egyénk. középiskolásai a most következő na­pokban mezőgazdasági munkában vesznek részt. A tabdi és a lalcitelki gazdaság idényeit főlea a szolnoki intézetek eléaítik ki. Melléjük zárkózik Tabdiban 1 jászladányiak kétszáztiz fős és hakitelken az öcsö- diek száztíz fős csoportja. Meavénk többi középiskolájának tanulóit városunk, il­letve községük határában foSlalkoztatják, hiszen min­denhol szüksén van őszi betakarítás ideién a seaítő kéz­re. A tabdi. illetve a lakitelki munkahelyeken dolgoző- kat ott is szállásolják el. Minden idényt kielégítő szál­lás van számukra, hiszen ezeken a helyeken rendszere­sen van nyári építőtábor is. feltehetően a munka ellen sem lesz kiforrás, hiszen a lányok szüretelnek és almát szednek, a fiúk pedid a gyümölcsöt hordják a tároló­helyre. T abdiban és hakitelken holnap kezdődik a diá­kok munkája. Oktőbér 13-ig négy-négy tur­nus váltja eaymást. Mindegyik csoportot több tanár kísér el. A mepyei tanács oktatási csoportjánál szerzett ér­tesülésünk szerint a mostani őszi mezőgazdasági munka nem azonos az építőtáborokban kifejtett tevékenységgel, ezért a tanulóknak ki kell osztani munkával szerzett Jceresetüket. MA: A párt­vezetőségek ujja" választása előtt Velencei festészet Pár szavas portrék Jászkun Kakas v A kicsi és a szülei Húss éve alakultak meg a megye gépállomásai Jubileumi ünnepségek Törökszentmiklóson és Kunhegyesen Húsz évvel ezelőtt alakul­tak meg az országban és Szolnok megyében a gépállo­mások. Ennek az évforduló­nak bensőséges jubileumi ünnepségedre került sor szombaton Törökszentmikló­son és Kunhegyesen. A Törökszentmiklósi Me­zőgazdasági Gépjavító Válla­lat és nyolc állomása — a törökszentmiklósi, a tiszafü­redi, a cibakházi, a mező­túri, a jászberényi, a kun- hegyesd. a karcagi, a kisúj­szállási — ünneplő munká­sai. vezetői mintegy 800 ven­déget hívtak meg Török- szentmiklósra a reprezenta­tív termékkiállításra. Ezen megjelentek az egykori gép- állomási dolgozók is, akik azóta fontos párt- és állami tisztségeket töltenek be. A ió hangulatú ünnepséget — melyet a húsz évvel ezelőtti emlékek felidézésével tettek meghittebbé a megjelentek — Sári Mihály, a Szolnok me­gyei pártbiizottság osztály- vezetője nvitotfa meg. Többek között a követke­zőket mondta: — Az időpont egybeesik a gépállomások megalakulásá­nak húszéves jubileumával, így az eltelt két évtized fá­radságos, küzdelmes és ered­ményes munkájának is em­léket állít. Maid beszédét azzal fe­jezte be: — A megyei pártbizottság és a jelenlevő szervek képvi­selői és mindannyiunk nevé­ben köszöntőm a volt gép­állomások. a gépjavító vál­lalatok dolgozóit. Közülük is külön szeretettel a két év­tizedes jubileum alkalmából azokat a dolgozókat, akik ez­előtt húsz évvel elkezdték a nagy küzdelmet, mely a gép­állomások. majd a szocialis­ta mezőgazdaság létrejöttét és továbbfejlesztését eredmé­nyezte. A mindenki tetszését meg­nyerő gazdag kiállításon öt megye — Hajdú-Bihar, Pest, Heves Nógrád és Szolnok — gépjavító vállalatainak 113 termékét mutatták be. A jelenlevő tsz-eket képviselők elismeréssel szóltak a gyárt­mányokról. s több üzletkötés is történt. Kassai László a mezőgazdasági gépjavítók műszaki igazgatója kijelen­tette. az országban eddig megrendezett hét hasonlójel­legű kiállítás közül a török­szentmiklósi sikerült a leg­jobban. A jubileumi ünnepségek délután Kunhegyesen folyta­tódtak. Itt a gépjavító válla­lat munkásai, alkalmazottai sportvetélkedőn mérték ösz­sze ügyességüket az ünnep tiszteletére. A község műve­lődési házában mintegy hat­száz vendég jelenlétében Hollósa Gyula, a Törökszent­miklósi Mezőgazdasági Gép­javító Vállalat igazgatója emlékezett meg az eltelt két évtizedről. Mint mondotta- „Sokan vagyunk még, akik emlékszünk arra az időre, amikor egyszerű földhözjut- latott parasztemberek -föld­jeinek megműveléséhez egy lóval, tehénnel láttak hozzá — sőt sokan sajátmaguk húz­ták az ekét — hogy valamit termelni tudjanak. Ekkor jött a nagy fordulat 1948-ban, amikor a Kommunista Párt erőfeszítései nyomán az ioa és a gépuzsora ellen elkezdték szervezni a gépállomásokat.’1 Hollósi Gyula áttekintette a gépállomások, mostanra gépjavító állomások húsz- esztendős fejlődését. Megál­lapította. több tízezerre te­hető azoknak a traktorosok­nak, gépészeknek a száma, akik a gépállomáson nevel­kedtek s innen nőttek ki, kerültek vezető posztra. Kü­lön szólt a Szolnok megyei gépállomások, gépjavító vál­lalatok szerepéről. Mint mondotta, sok Szolnok me­gyei traktoros fáradozása benne van a ma iónévá Szol­nok megyéi szocialista me­zőgazdaságban. Kitüntetést kapott: Kovács Imre kunheayesi. Király Er­nő karcagi. Fekete György jászberényi, Cs. Tóth Imre mezőtúri, Bekker Kálmán törökszentmiklósi. Csizmadia István jászberényi. Tarkó Ist­ván törökszentmiklósi. Kó­nya József törökszentmiklósi, Kanalovics Dezső mezőtúri, Mellmikov Péter kisújszál­lási gépjavító vállalati dol­gozó, illetve alkalmazott. A iubilálóknak a Belügy­minisztérium központi mű­vészegyüttese adott színvo­nalas műsort a kunhegyes! művelődési házban, majd ba­ráti vacsorán vettek részt a két évtized emlékére a me­gye minden részéből összese- reglett vendégek. B. L. f r AZ ELSŐ HÉT Víg Róza a jászberényi tanítóképzőben végzett az idén. Nevelői pályafutása itt kezdődik a kunhegyes: tanyai kollégiumban. A ne­velői szobában ülünk le egy kis beszélgetésre. — önálló osztályt vártam. Először elkeseredtem, amikor idehelyeztek a kollégiumba. De most már a kicsik any­jának érzem magam. Az eredeti céltól eltérően ugya­nis nemcsak felsőtagozato­sak, hanem alsósok is van­nak itt. A nyáron megszűnt két tanyai iskola, s így első­sök is kerültek hozzánk. Van olyan kislány, akinek csak egy ruhája van. Én szoktam kimosni. ömlik belőle a szó, lát­szik, hogy tele ezernyi él­ménnyel. — hassan-lassan sikerül rászoktatnom őket arra, hogy ne azt mondják: „tudja, — kell, hanem, hogy „tessék szíves”. Sajnos s°k mindenre meg kell még tanítani az alsósokat, kezdve attól, hogy a zsebpénzüket úgy osszák be, hogy füzetet is vegyenek belőle. A tanyavilághoz képest kulturáltabb az élet a kol­légiumban. Van villany, fürdőszoba, s televízió. — A tévé csodálatos szá­mukra. Sokan most láttak először közvetítést. Érthető a tanyai ember­kék megszeppenése. De majd felmelegszenek, megszokják a kollégiumot. Rájönnek, hogy mindenképpen javukat szolgálja. — Sok a pótolnivalójuk a falusiakkal szemben. Az egyik harmadikos például so­kat meditált azon, mennyi három meg kettő. De fel­zárkóznak biztosan, mert többségükben okos, jóravaló gyerekek. A tanító néni a község peremén kapott albérletet, közelebb nincs. — Majd kerékpárral járok. Csak azt nem tudom, ha be­jön a tél. hogy megyek haza este tíz után, mikor már elcsendesül a kollégium. No, de az még messze van. Ad­dig sok mindent el kell vé­geznünk a többi nevelővel együtt. Szeretnénk a szülők segítségét kérni az udvar parkosításához. Aztán a szakköröket is megszervez­zük. A Szolnok megyei tanács tervező irodájában Pélyi Fe­renc tervezőmérnök készí­tette el az épülő pedagógus­szálló tervét. A rajzról is megállapíthatjuk, hogy im­pozáns, szép épület lesz, s az adatokból azt, hogy ké­nyelmes otthont nyújt majd lakóinak. Az épületben tizenkét la­kás lesz. A szobák nagysá­ga 14—15 négyzetméter alap; A beszélgetést abbahagy­juk, ügyelni kell a gyerekek­re. Piacnap van, a szülői invázió ideje. A gyerekek minduntalan kiállnak az ut­cára, hátha jönnek az ott­honiak. Hiába, a tanyai szabad élet után hosszú az első hét a kollégiumban. Ez a leghosszabb az egész évben. A gyerekeknek is, meg a kisújszállási szülői háztól messze került tanító néninek is. Simon Béla területű. Lakásnak mondunk egy-egy lakrészt, mivel min­den szobában két ágy, be­épített szekrény lesz, ezen­kívül mindegyikhez tarto­zik egy szép előtér, egy kamraszekrény, főzőfülkével, beépített mosdó és WC. A ház minden szintjén lesz fürdőszoba. A földszinten klubterem, tv-szoba és ol­vasóterem várja majd a szálló lakóit. Az építkezés még ez év őszén megkezdődik. A Vas­ipari Vállalat szomszédsá­gában Szolnokon, a Hunya­di János és a Bercsényi ut­cák által határolt tömbben­sőben épül. Az építkezés egy millió 600 ezer forint­ba kerül, a kivitelező as építési és szerelőipari válie* laj. r Épül a szolnoki pedagógusszálló

Next

/
Thumbnails
Contents