Szolnok Megyei Néplap, 1968. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-04 / 207. szám

1968; szeptember 4, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Q LVASolNK Jövedelmező „üzemág“ Több 3 kg-os kenyér lesz Sétáim alatt Tiszaföldvá- ron elvetődtem az O. Nagy Benjámin utcába, ahol egy új. ízléses épületen , a követ­kező feliratot láttam: Ti­szafölctvári Földművesszövet- kezet Cukrász Termelő Üzeme. A szöveg elolvasása után meglepődtem. Hát már ott tartunk, hogy cukrászokat is tudunk termelni? Azután megnyugodtam. Bizonyára csak téves fogalmazás szüle­ménye ez a felirat. Remé­lem. az fmsz kicseréli a táblát. M. J. Tiszafáid vár f élrevezető tábla Nemrégiben szabadságon voltam, rám fért már a pi­henés nappon. Ügy annyira, hogy két hétig újságot sem olvastam. Most döbbentem rá, hogy milyen könnyelmű voltam, mert nem értesültem egy sor fontos dologról. Pél­dául arról, hogy a Nap már nem 24 órából áll. De fogal­mam sincs, hogy mennyiből, Kollegáimat nem mertem megkérdezni. Csak nem leplezem le magam, hogy nem kisértem figyelemmel az eseményeket. A szolnoki Kossuth téren láttam ugyanis egy táb­lát. Szövege ez volt: borkóstoló nttílik a 39-es áruda he­lyén augusztus 27 h—31 h-ig. A hanyag címfestő azt vi­szont nem írta oda, hogy hányadikán lesz a borkós­toló. Emiatt nem is tudtam elmenni. (Arra gondolni sem merek, hogy valaki, vagy vala­kik még a borkóstoló megnyitása előtt belekóstoltak a borba.) F. J. Szolnok Szomorú figyelmeztetés Ä kertvárosi lakók rég­óta szeretnék, ha a Szellő, il­letve a Szivárvány utcát ke­resztutca kötné össze a Nap­sugár utcával. A Néplap is írt már róla és minden ta­nácstagi beszámolón szóba került ez a kérés. Helyesel­ték. megígérték, de még a mai napig sem történt semmi. Nekünk nagyon szomorú figyelmeztetés volt nemrégi­ben Kovács Pisti tragédiája a Holt-Tiszán. Szeptember­től kezdve ugyanazon a par­ton járnak 3—10 éves gyer­mekeink. ahol a szerencsét­lenség történt. Hogyan en­gedhetjük el őket nyugod­tan? A pedagógus sem fog­hatja mindenkinek a kezét, amikor útnak indítja őket. Tudjuk, hogy a kisajátítás nem könnyen elintézhető kérdés. De megoldottak már ennél nagyobb problémákat is az illetékesek. Egy évvel ezelőtt. így fogalmaztunk: szeretnénk... Most így: kell... Szükség van az évek óta na­gyon várt — legalább 80 centiméter széles kis össze­kötő járdára! S. Gy. Szolnok Olvasónknak igaza van. Február 14-i lapszámunkban közöltük a kertvárosiak leve­lét e rovatunkban, „Kereszt­utcát szeretnénk” címmel. Választ nem kaptunk rá az illetékesektől. Reméljük, ez­úttal nem feledkeznek el a panaszról s méginkább, in­tézkednek is az ügyben. Kamaszok — egymásközt Egyedül ülök a nagymedence partján a szolnoki Damjanicli-uszodában. Nem sokáig. Négytagú fiútársaság telepedik mellém. 16—17 évesek. Jól szórakoznak. Min­dent, mindenkit kritizálnak. Ugratásuk tárgya egy 3—4 méterre fekvő ifjú bikinis hölgy. Napimádó pózban, fe­kete szemüveggel. Mellette egy Sokol. Ügy tűnik, tel­jesen leköti a tánczenei koktél. •— Micsoda lába van! — hallom jó hangosan. — És a bikini... — Csutak! A te derékszíjad sem vastagabb... — Csak a derék más! — Szép a szája is! — Import száj... Már-már eredménytelenségbe fullad az ugratás. Sem­mi válasz. Ékkor egy idősebb hölgy érkezik. A fiúk szo­katlan illedelmességgel üdvözlik: — Kezét csókolom, Klára néni. Hogy tetszik lenni? ,— Köszönöm. És ti? Hogy telik a szünidő? — Kár. hogy már csak múlt időben beszélhetünk ró­la — felel általános nevetés közepette egy kefehajú. — Klára néni kérem! Áz idén is Klára néni, tanítja az oroszt? — Nagy örömet közlök veletek: nem! — Ah... óh... miért?... És ki fogja tanítani? Klára néni ekkor már a bikinis hölgy mellett állt. — Szervusz, Éva! — Kezét csókolom! Jaj, de meg tetszett ijeszteni! — Tőlem ne félj! — nevet a tanárnő. — Inkább tő­lük! őket fogod tanítani! Nézd meg, milyen kedvesek! Éva lassan felül. Kezére támaszkodva oldalt fordul. Mire pillantása elér, ismét egyedül ülök a parton... D. Szabó Miklós Kunhegyes Gidrcs-gödrös az utcánk Májusban kezdték el ut­cánkban a gázvezeték lefek­tetését. A munkát július ele­ién befejezték. Az utcában lakók nem kis megelégedé­sére a kocsiutat is iárhatóvá tették. Örömünk nem tartott sokáig. Egy hét múlva min­den házhoz árkot ástak. így az út ismét használhatatlan­ná vált. Elmúlt augusztus, de sz árok kiásásán kívül sem­mi sem történt. Május óta az Adv Endre útra kell kihordanunk a sze- fssüsfet. Ez azzal jár, hogy időnként még a szemetes edényeink is eltűnnek. Az utca eleién, a páratlan ol­dalon kőtörmelék borítja a járdát. Szerencse. hogy amiatt még nem történt bal­eset. Nagyon esedékes lenne a téli tüzelő beszerzése, de jármű nem tud behajtani az utcába. Kérjük a szerkesztősé­get. segítsen, hogy orvosol­ják panaszunkat az illetéke- sek. Nyolc aláírás Szolnok. Vécsei utca Ari Károlyné tiszafüredi olvasónk szerint nem min­den boltban lehet a nemrég forgalomba hozott, 3 kg-os. ízletes kenyeret kapni. Ész­revételét augusztus 14-í lap­számunkban „Jó kenyeret mi is szeretnénk” címmel közöl­tük, amelyre a Karcagi Sü­tőipari Vállalattól kaptunk választ. Ebből a következő­ket tudtuk meg; Azzal a céllal, hogy a le­hetőségekhez képest javítsák a lakosság sütőipari termék­kel való ellátását, a vállalat Tiszafüreden is süt 3 kg-os finom fehérkenyeret. A ti­szafüredi üzem azonban je­lenleg még nem tudja ki­elégíteni az igényeket, azért sem. mert pillanatnyilag még a . környező községekbe (Egyekre, Proszlóra) is innen szállítják a kenyeret. A Karcagi Sütőipari Vál­lalat a tiszafüredi járásban levő üzemeket fokozatosan átszervezi. Így várható, hogy Tiszafüreden még az ősszel növelhetik a 3 kg-os finom fehérkenyér mennyiségét. Az fmsz vezetőségével már tár­gyaltak, hogy az átszervezés után a pékségtől távoleső két bolt részére is szállíta­nak ebből a kenyérből. Kevés a víz Tószegen Tavaly írt a Néplap a tó­szegi törpevízműről, illetve annak nemlétező vizéről, ez­zel be is fejeződött minden, nem történt semmi. Víz nincs a vezetékben március óta, a 400 forintot viszont fizet­nünk kell. Nemrégen — bi­zonyára az esőzés következ­tében — volt víz egy napig de örömünknek véget vetett a csőrepedés. Értesítettük a vízügyi megbízottat, aki el­zárta a vezetéket, s ezzel lát­szólag elintézettnck vélte pa­naszunkat. Többszöri sürgetésünkre, hogy csinálják meg a vezeté­ket. egy szerelő kiásta azt. azóta a Munkácsy utcában ott tátong á gödör. Se víz. de még csak figyelmeztető tábla sincs a környéken-.. — irta egy olvasónk augusz­tus 4-én keltezett levelében a tószegi Munkácsy utcából. A panaszt kérésünkre a Szolnok megyei Víz-. Fürdő- és Csatornamű Vállalat Szol­nok Városi és Járási Üzem- vezetősége vizsgálta meg. A Munkácsy úti főnyomóveze­téken valóban volt csőtö­rés, amelyet a vizsgálat ide­jén mát rendben találtak. A javítás azért késett, mert a szükséges idom esztergályo- zását a szolnoki műhelyben végezték, s ez időbe került. A vállalat üzemvezetője szerint olvasónk azon állí­tása túlzás, hogy március óta nincs víz. A közismert vízhiány miatt — a tanáccsal történt megállapodás értel­mében — a reggeli és esti órákban szolgáltatnak vizet a lakosságnak. A vízhiány véglegesen a Szolnokról ki­épített vízvezeték elkészíté­sével szűnik jneg. A munká­latok már megkezdődtek. Nem helyeselhető eljárás Három éve beteg vagyok, egy esztendeje már. hogy csak bottal tudok járni. Egy kanna vizet sem tudok fel­emelni. Férjem ezzel indokol­ta a tanácshoz benyújtott víz­bekötési kérelmünk jogossá­gát. Türelmesein vártuk a dön­tést. Július 23-án kaptunk egv értesítést a tanácstól: ké­relmünket illetékességből át­tették a Szolnok megyei Viz­es Csatornamű Vállalathoz. Augusztus elején több is­merősünknek kézbesítette a postás az engedélyt, nekünk nem hozott semmit. Érdeklődésemre a tanács­elnök azt mondta, kérelmün­ket nem továbbították, mert az uram nem végzett sok társadalmi munkát. Az árok­ásásnál. tömítésnél pedig ő is épp úgy részt vett. mint más... — írta többek között levelében Lovász Jánosné kőteleki olvasónk. A Szolnok megyei Víz- és Csatornamű Vállalatnál meg­érdeklődtük: a vízbekötési engedélyek kiadása milyen feltételekhez kötött, illetve olvasónk kérelme eljutott-e hozzájuk; Dicséretes tempóban érke­zett a válasz. Ebből megtud­tuk. hogy Lovászék vízbekö­tési kérelmét a tanácselnök valóban nem továbbította Szolnokra, mert. — mint mondotta — Lovász János nem végezte el az előírt tár­sadalmi munkát. (?) Munka­helyéről nem engedték őt el, A vállalat üzemvezetője fel­kereste olvasónkat, s ígérte, hogy amikor a Kárpát ut­cában végzik a bekötéseket, hozzájuk is bevezetik a vizet. A- szerkesztőség megjegy­zése: Helytelenítjük a kőtelein tanács vb elnökének eljárá­sát. A társadalmi munkában való részvétel önkéntes. Azért semmiféle előny nem jár — de különösen nem súithatia hátrány vagy meg­különböztetés azt az állam­polgárt. aki nem vesz részt benne. K. L. Szolnok: Az ipari ta­nuló után családi pótlék a tanulóviszopv kezdő napiát magába foglaló hónap első naniától a tanulóviszony második élének utolsó nap­ját. legfeljebb azonban a tanuló 18. életévének be­töltése napját, masába fog­laló hónap végéig jár. A ta­nulószerződéseket az érvé­nyes rendelkezések szerint általában szeptember 1-től kell megkötni. A szerződés megkötésének időpontjától függetlenül, az ipari tanuló tanéve szeptember 1-vel kez­dődik és a következő év augusztus 31-én végződik. P. M. Törökszentmiklós: Munkakönw kiállítására az állandó lakóhely vasv beje­lentett tartózkodási hely sze­rinti községi, városi tanács vésrehaitó bizottsága szak- igazgatási szerve illetékes. Kérelmét az erre a célra rendszeresített kérdőíven nyújtsa be. K. J. Szolnok: A dolgozó­nak a munkaviszony meg­szűnésekor a munkásszállást el kell hagyni. A szállást fenntartó szerv vezetője a munkaviszony megszűnése nélkül is megvonhatja a szál­lásjuttatást illetve a dolgo­zót a szállásról eltávolíthat­ja. ha a szállásrendiét, fe­gyelmét súlyosan megsérti vagv egyébként olyan maga­tartást tanúsít, illetőleg ölvan életmódod folytat. amelyre tekintettel a szállást nem veheti igénybe. A kisajátítási kártalanításokról Ismeretes, hogy 1965. októ­ber hó 1-étől új kisajátítási rendelet lépett hatályba. Az új szabályozás a Polgári Törvénykönyvvel összhang­ban megállapította, hogy a kisajátított dologért értéké­nek megfelelő kártalanítás jár. Ezzel az új szabályozás jelentős mértékben csökken­tette a korábbi gyakorlat szélsőségeit, és szélesebb körben biztosította a társa­dalmi és egyéni érdek össz­hangjának érvényesülését Ennek ellenére nehézsé­gekbe ütközött az értéknek megfelelő kártalanítás meg­állapítása. Az ítélkezési gyakorlat egységesítése céljából a kö­zelmúltban a Legfelsőbb Bí­róság Polgári Kollégiuma állásfoglalásokat hozott, me­lyeknek főbb megállapításai közérdeklődésre tarthatnak számot, mert iránymutatást adnak a gyakorlatban fel­merült fontosabb vitás kér­désekben. Az állásfoglalás leszögezi, hogy a kártalanítási összeg megállapításánál a kisajátí­tási rendeletben meghatá­rozott irányárakból kell ki­indulni, ugyanakkor a for­galmi értéknek is jelentősé­ge van és e célból azt is fe] kell deríteni. Minthogy a forgalmi értéket nem rit­kán konjunkturális körül­mények befolyásolják, a vizsgálódásnak ki kell ter­jednie a forgalmi áralaku­lás okaira is. Csak az a forgalmi ár vehető figye­lembe, amely huzamosabb időn át szélesebb körben alakult ki. Egy-két elszige­telt adás-vételből nem lehet valóságos és irányadónak te­kinthető forgalmi értéket megállapítani. A mestersé­gesen felduzzasztott, a kon­junkturális módon jelentke­ző. esetleg spekulációs cél­zattal felhajtott árak sem vehetők figyelembe a kár­talanítási összeg megállapí­tásánál. A forgalmi értéket is az irányárak szem előtt tartá­sával a jogszabályban ki­emelt és az esetleges egyéb tényezőkkel való kölcsön­hatásával, ezekkel összefüg­gésben kell értékelni és csak az ilyen egybevetés vezet­het az ingatlan valóságos értékének megfelelő kárta­lanítás megállapításához, a társadalmi és egyéni érdek összhangjának biztosításához. A lakó és gazdasági épü­letek értékének meghatáro­zásához meg kell állapítani az újra előállítási költséget, s azt csökkenteni kell az épület műszaki állapotát és élettartamától függő avulást kifejező tényezővel, az így kiszámított értéket kell az épület értékét befolyásoló egyéb tényezők alapján mó­dosítani. Lakottság címén, csupán a lakásügyi jogszabályok szerint lakásnak minősülő helyiségek légköbméter tér­fogata után van helye 40 százalékos értékcsökkentés­nek. Ilyen esetben a bérlő­nek (használónak, tulajdo­nosnak) cserelakásra van igénye. Ha a bérlő nem tart igényt cserelakásra, részére pénzbeli kártalanítást kell adni. A lakottság miatti érték- csökkenés számításánál nincs jelentősége annak, hogy a tulajdonos a kisajátított épü­letben. lévő lakásánál kisebb cserelakást kapott. A kártalanítási összeget akkor is a beköltözhető ál­lapot figyelembe vételével kell megállapítani, ha a cserelakásra igényt nem tar­tó tulajdonos az épületben volt lakását a bírói ítélet meghozataláig nem tudja ki­üríteni. de annak megfelelő határidőn belül történő ki­ürítésére kötelezettséget' vál­lal. A cserelakásra igényt nem tartó bérlő teljes ösz- szegű pénzbeli kártalanítást csak akkor kaphat, ha az egész bérleményt kiüríti, al­bérlet esetében tehát az al­bérlőt magával viszi vagy elhelyezéséről gondoskodik! Ellenkező esetben, a bér­lőnek járó kártalanítás ösz- szegét az albérlő által hasz­nált lakrész arányában csök­kenteni kell. A jogcím nél­küli lakáshasználó cserela­kásra. illetőleg pénzbeli kár­talanításra nem tarthat igényt. Építési engedély nélkül vagy az engedélyektől eltérő módon épített épület kisa­játítása esetén. amelynek lebontását az építésügyi ha­tóság elrendelte, a tulajdo­nosinak kártalanítás nem jár. A tulajdonos azonban az ilyen épületet saját költsé­gén lebonthatja és anyagát elviheti. Vitatott volt még, hogyan kell értelmezni a teljes, il­letőleg a magasfokú köz­művesítést. Az állásfoglalás leszögezi, hogy a teljes, il­letőleg a magasfokú köz­művesítés megállapítása szempontjából nemcsak a telekre bevezetett, hanem a telek előtt húzódó szenny­vízcsatornázást. gázvezeté­ket vagv távfűtési vezetéket is figyelembe kell venni. Dr. V. N. Helyrehozzák Mátyás király budai vadászkastélyának kornyékét Az 1930-as években Ga- rády Sándor tárta fel a II. Vöröshadsereg útja 78. sz. alatt annak a vadászkas­télynak maradványait, ame­lyet a XIV. század végén Zsigmond király építtetett. A kastélyt Mátyás, majd II. Ulászló idején jelentősen bővítették s renaissance stí­lusban építettek át. Ekkor tárták fel a kastély közelé­ben állt Árpád-kori Nyék falu románstílű kápolna­maradványait is. A nyéki templom temetőjéből pom­pás XI. századi magyar ék­szerek kerültek a Nemzeti Múzeumba. A nagyméretű kettős va­dászkastélyhoz számos törté­neti emlék fűződik. Innen indult utolsó, magános va­dászportyájára 1395-ben Má­ria királynő, akit ekkor ha­lálos lovasbaleset ért. Innen lovagolt ki Mátyás is a bu­dai — egykori — vadász­paradicsom lankáira s Szép Ilonka erdei lakának láto­gatására. A második világháború után tönkre mentek a nyéki kastélyok s a kápolna védő- épületei. kerítései s a kör­nyék lakói jóideje szemét­lerakodóhelynek használják a gazdátlan romok környé­két. Most a Fővárosi Mű- emlékfelügyelőség az álla­mi erdészet segítségével te­reprendezést hajt végre ezen a telken, azzal a céllal, hogy ezt a hatalmas ősfák- kal is díszes területet a környék kultúrparkjává alakíttassa. Szóba került az is, hogy a kastély közép­kori eredetű, kváder kövek­kel kifalazott kútját béka­emberek kitisztítják, annak gyanítható régi leleteit fel­színre hozzák. Felmerült az a gondolat is. hogy a romok mellett védőépületet emel­nek, s abban a középkori vadászat budai emlékeit — vadászfegyverek trófeák ma­radványait — s a kastélyok gótikus kőfaragványait mu­tatják be.

Next

/
Thumbnails
Contents