Szolnok Megyei Néplap, 1968. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-29 / 229. szám

1968. szeptember 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 ŐSZ — (MTI foto — Kácsor László felvétele) Színházak — előadások — számok Meg­isniéllőclöii a szolnoki csata Ne tessék megijedni nem igazi harcról, ostromról van szó! Hanem olyan játékról, amely történelmi emléket idézett, s élményt jelentett minden gyermeknek. A szolnoki Beloiannisz úti iskola felsőtagozatos tanulói pénteken ünnepélyes csapat­gyűlésen emlékeztek meg a fegyveres erők napjáról, s az 1919-es harcokról. Megalakították a Vörös ezredet, a Tengerész dan­dárt és a Bihari ezredet, s elindultak a szandaj rétre, ahol számháború keretében lejátszották a szolnoki csa­tát. Az úttörőcsapatot patro­náló Kilián György Repülő Műszaki Főiskola növendé­kei, valamint a raj- és csa­patvezetők irányításával há­rom órás „harccal” sok „veszteséggel”, de újabb és újabb „rohammal” a „vörös katonáknak” sikerült elfog­lalniuk a gátoldalt, vagyis az elképzelt Szolnokot Szeptemberben már ha­gyományos repertoár dara­bok előadásaival kezdik évadjukat a fővárosi színhá­zak. Számokban gazdag ez a repertoár naptár, hiszen két olyan ritka előadás-széria folytatásának lehetünk ta­núi, amely nemcsak Magyar- országon, hanem Európa- szerte is érdekességnek szá­mít. Az új évadban tovább folytatja több éves sikerso­rozatát a Madách Kamara- színházban Marcel Achard francia író Bolond lány cí­mű vígjátéka, amelyet szep­tember 13-án 378-adszor ad­tak elő a színházban. — A Bolond lány-t követi 335 elő­adásával a My fair lady cí­mű musical az Operettszín­ház „siker-darabja”. A budapesti színházak most induló évadjában hat olyan darab címe szerepel to­vábbra is a műsoron, ame­lyeknek előadás száma már túllépte a 100. jubileumi elő­adást. „Az ember tragédiá­ja” 177-szer, a Nagymama 147-szer, az Ilyennek hazud­talak 136-szor, a Kaviár és lencse 132-szer, A helytartó 123-szor, Az örödög és a Jóisten pedig 115-ször sze­repelt a Nemzeti, az Ope­rett-, a Kis Színpad, a Ma­dách, illetve a Thália Szín­ház műsorán, az új szezon­ban tovább játsszák a nagy­sikerű színdarabokat. Három darab — Marat halála, Testőr, Warrenné mestersége — a századik jubileumi előadáshoz közele­dik. A Nemzeti Színház­ban egyébként októberben ünnepük a Marat előadásai­nak 100. jubileumát. Még néhány repertoár da­rab a számok tükrében. — Bűnbeesés után (79), Tóték (75), A nagy baklövés (72). Egy éj Velencében (72), Mó­zes (70), Macska a forró te­tőn (70), Godotra várva (68). valamint a Lili (66). — A budapesti színházak múlt évben bemutatott darabjai közül már mind túllépte a tizedik előadást — Amerika. Kegyenc, Altona foglyai és a Csibe. Szabó Ervin Emlékexés halálának 50. évfordulóián Ötven esztendővel ez­előtt, 1918. szeptember 30-án halt meg Szabó Ervin, a magyarországi munkásmoz­galom kiemelkedő alakja. — Nem érhette meg azokat az első világháború végén ki­robbant forradalmakat, ame­lyek eljövetelét egész életé­vel szenvedélyesen kívánta: 41 éves korára végzett vele az amúgyis törékeny fiziku­mát állandóan emésztő láz: a fiatal korában szerzett tüdőbaj. — Ko­rai halálával súlyos veszte­ség érte a magyarországi forradalmi mozgalmakat, — amelyeknek egyik legkiemel­kedőbb szellemi előkészítője volt. Szabó Ervin bécsi egyete­mi évei alatt, emigráns orosz forradalmárok baráti köré­ben vált marxistává. Marx és Engels műveinek alapos tanulmányozása, a kor legkiválóbb maxista teoretikusaival folytatott ki­terjedt tudományos levelezé­se, könyvtárosi munkája, — amely lehetővé tette számá­ra, hogy a társadalomtudo­mányok fejlődésével mindig lépést tudjon tartani — ez volt Szabó Ervin marxista felkészülésének és elméleti tevékenységének másik, soha ki nem apadó forrása. Ez a magyarázata annak is, hogy az alig 25 esztendős fiatal­ember a magyarországi szociáldemokrata mozgalom­ban nagy tekintélyt vívott ki magának a szocialista értel­miségi ifjúság elismert szel­lemi vezetője lett. Hirdette, hogy a „mun. kásság öntudatát kifejlesz­teni, ez a szocialista pártok legeredményesebb taktiká­ja”. Ezt szolgálta Marx és Engels műveinek magyar nyelvű válogatása, amely két kötetben, 1905-ben és 1909-ben, az ő szerkeszté­sében látott napvilágot. A kötetek segítségével a mun­kások generációi ismerked­tek meg a marxizmus klasz- szikusainak munkáival. Nevéhez fűződik a főváro­si nyilvános könyvtár meg­teremtése és modern, a kor színvonalán álló társa- lomtudományi könyvtárrá való fejlesztése is. A fel- szabadulás óta az ő nevét viselő könyvtár, amelynek haláláig volt az igazgatója, központja, gyülekező helye volt a forradalmi szellemű értelmiségieknek. 1904—1905 folyamán — egy kisebb baloldali ellenzé­ki csoport élén — fellépett a szociáldemokrata párt „reformja”, vezetésének for­radalmi megújítása érdeké­ben. A kísérlet eredményte­len maradt, aminek egyik legfőbb magyarázata — s ez egyben Szabó Ervin egész életművének legfőbb fogya­tékossága is —, hogy nem volt kapcsolata a tömegek­kel, hogy fellépése elszige­„Nem elég magyarnak lenni— tudni is kell 1 " Megkéselt interjú Sir Alexander Kordával „Bölcs volt, kedves volt. Okos volt. tiszta ember. Finom, volt és erős. Vol­tak idők, amikor joggal dühös lehetett. Aprólé­kos és nagystílű. Vidám és keserű(Sír Laurence Olivier búcsúbeszéde Korda Sándor sírjánál.) Mindene a tenger. Yachts- man. Hosszabb tengeri útjain szakállt növeszt. Igazi ten­geri medve. A Captain szo­bája archívumi. Egy Túrkevén készült fel­vétő a Kellner családról: a szülők, a három fiú: Zoltán, Vincze és Sándor. Hatalmas színes foto: Vi­vien Leigh. Orsón Welles, Julien Ehivivier és Korda. Tanácskozás az Anna Kare- nina forgatása közben. Churcill neveit le egy má­sik képről. A Mesterrel pa- rolázik. Szemben Charles Laughton VIII. Henrik maszkjában. Amott Sabu. Mellette Ohapün. A diktá­tor... — Elnézést. Sír, ha hosz- szabbam faggatom, de a mi , generációnk, sajnos, keveset tud az ön életútjáról. Film­jeit ismerjük. Amikor meg­látjuk nevét a mozivásznon, megbizsergünk: a rendező magvar ember. A Nagy Kor­da! Ne haragudjék, közönsé­günk ennél többet nem igen tud önről. Olyan a sorsa, minit sok kiváló honfitársun­ké: az otthon rügyezett fa, máshol érlelt gyümölcsöt. El­nézést. így gondolom-•. — Nem sért. de rosszul esik. Lassan fél évszázada, hogy elüldöztek... — A szülővárosa gyűjti az emlékeit. Sír... — Jó öreg Túrkevé] De régen volt. de régen... — Az öreg házat már hiá­ba vallatjuk... — Ha egyáltalán kiváncsi erre valaki: 1893. szeptember 16-án született mea a város kis polgára, Kellner Sándor, akit ma Alexander Korda­ként ismernek. Az elemi is­kolába Túrkevén jártam, majd Kisújszállásra és Me­zőtúrra gimnáziumba. Gye- rékeskedtünk... Apám korán meghalt. Kecskemétre men­tem a nagymamához, aztán Pestre költöztünk. A Barcsay úti gim­náziumba jártam. Elado­gattuk kis holmijainkat, nyo­morogtunk. Mégis, nagy em­lék ez az idő: találkozásom a filmmel. — Életrajzírója szerint amikor az első filmvetítést látta. így kiáltott fel: E^ a jövő! Ez az amit csinálni akarok. A film a jövő művé­szete! — Leouen döntőbíró az életművem, hogy több volt-e ez gyerekes lelkesedésnél! Írogattam, próbálkoztam... — A korai párizsi útja is próbálkozás? — A Pathe filmgyárba sze­leit maradt, nem talált vissz­hangra és támogatásra a munkásság körében. Az első világháború ki­robbanása állította isméi csatasorba. 1915 folyamán több tanulmányában a há­ború és az imperializmus összefüggéseit, a világhábo­rú osztálygyökereit tárta fel és elemezte: a proletárfor­radalom lehetőségét és szük­ségességét bizonyította. Az orosz forradalom való­sággal felvillanyozta: meg­látta, hogy ez új korszakot nyitott az emberiség törté­netében, lehetővé tette a munkásosztály forradalmát Európa országaiban is. Is­mét köréje gyűltek egykori tanítványai, követői. Mun­kástanácsokat szerveztek, héborúellenes röplapokat terjesztettek, amelyek szö­vegét Szabó Ervin fogal­mazta, vagy nézte át. Kap­csolatokat keresett a nem­zetközi forradalmi irányza­tokkal, köztük a szovjet­oroszországi magyar bolse­vikokkal is. Mucsi Ferenc rettem volna bejutni. Csak a kapujáig sikerült. Tizen­négy hónap Párizs, — bo­hémnyomorúságban. Amikor a tejes jött hónaposszobánk­ba, felraktuk az üres kon- zerves dobozokat a polcra, hofni lássa: a rendes keres­kedő — a sarki szatócs — ad nekünk hitelt, adjon ö is! A szatócs „látogatásakor” a te­jesüvegek kerültek ki a polc­ra, így éldegéltünk. Persze sokat tanultam. Szakcikke­ket írtam. — A magyar filmrovat megteremtőiének tartják. — A Mozgófénykép Hír­adónak dolgoztam, majd a Világnak. Később a Pesti Mozit szerkesztettem. Köny- nyű dolgom volt. Tudja, kik voltak a munkatársaim? Ka­rinthy Frigyes. Gábor Andor, Kosztolányi Dezső, Somlyó Zoltán, Nagy Lajos, Móricz Zsigmond, Ambrus Zoltán és Vértes Marcell, a karika- turista. — A szakirodalmunk sze­rint a Pesti Mozi egy kitű­nően szerkesztett Tisza-elle- nes politikai mozivicc-lap. — Elmondtam kik voltak a munkatársaim. Így érthető. Ha van benne valami ré­szem, Fáber Oszkár tanárom, barátom érdeme, aki még a párizsi vlam előtt bevont a Galilei Kör munkájába. Prok- lamálturik. tüntetéseket szer­veztünk. — Szerkesztőtársa. Várnai István írja: ..Szombatonként Korda és én a hónunk alatt hordtuk lei a Pesti Mozit a trafikokba és a mozikba. Az egyes szám ára 10 fillér volt. és ezért olyan jól élhettünk, hogy számos fiatal kollé­gánknak még mi voltunk húsz krajcár, egy forint ere­jéig bőkezű mecénásai. A hónán vége felé meg testvé­riesen együtt nyomorog­tunk.. •” Nem haragszik az idézetért? — A háború alatt azt mondta Churchill: Mister Korda, ön jó lenne Magyar- ország miniszterelnökének. — de csak akkor, ha Rockefel­ler lenne a pénzüavminiszte- re. Amikor a Pesti Mozit szerkesztettem, még nagyon fiatal ember voltam. Az idé­zet pontos. — ön írta *>z első magyar filmkritikákat. — Azt mondták akkori­ban, ho-y a film sohasem lehet művészet, holott épven a művészet az. amelynek hol­napjáról senkinek sem sza­bad ilyen ítéletet mondani. A film új formája a művé­szetnek. Szinte szégyellem, hogy újra és újra elmond­jam, amit már annyiszor megtettem: mélységesen hit­tem a magyar film jövőjé­ben. Nem az volt a célom, hogy a magyar film csak ve­getáljon a többi nemzetek filmjei között, hanem vi­lágod kiáltottam a mi film- gyártásunk az élre kerül! Huszonegy éves volt, ami­kor első filmjét rendezte, A becsapott újságíró-t. Kolozs­várott nyolc filmet forga­tott: közöttük a Nagymamát Blaha Lujzával. 1917-től új­ra Budapesten dolgozott: a Gólyakalifa forgatókönyvét Karinthy Frigyes .írta a fia­tal rendezőnek. Az első fil­münk, amelyen megjelent a munkásember! — Otthon biztos tudják hogy mi történt velem 1919 őszén... Elhallgatom, hogy — saj­nos — a proletárdiktatúra alatti tevékenységéről sem sokat tudunk. Pedig direk­tóriumi tag volt, a Vörös Film egyik irányítója. Há­rom filmet készített ekkor, amelyből a Yamata és a Ave Caesar forradalmi té­májú. Az ellenforradalmá­rok lezsidózták, eszmélet- vesztésig verték, elhurcol­ták... — Amikor kiengedtek a börtönből azonnal emigrál­tam. — A második haza? — London. Filmvállalatot alapítottam. Mit is mond­jak?! Sétáltam egyszer a Themse partján és egy ha­lászféle ember Vili. Henrik­ről énekelt. Megkapott. Ha még mindig így emlékeznek a királyra, — szóval témát láttam benne... De nem volt hitelem. Charles Laughton- nal összehoztunk valamicske tőkét. A színészeket arra kértük, hogy ingyen játssza­nak. Sőt a kosztümöket is ők csináltassák meg maguknak! Azt mondták: „Ha Korda és Laughton őrültek, mi miért ne lennénk azok?” — Igaz-e, Sir, hogy az iro­dája előszobájának falára ki­függesztette: „Nem elég ma­gyarnak lenni — tudni is kell”’ — A művészpályán sok kö­telék szövődik. Erős, gyenge. Ne hánytorgassunk fel sen­kinek semmit. Akin tudtam, segítettem. Nagyon sok hon­fitársammal dolgoztam együtt, , — ök írták, hogy a világ­sikert aratott Rembrandt film rendezése után egyre intenzívebb antifasiszta te­vékenységet folytatott. — Láttam mi készül. Re­vans. Olvassa el a Pesti Mo­zi 1912-es számait. Megtalál­ja: A német militarizmus háborút készít elő. Hitler hatalomra jutása után ez is­métlődött. Ezért már 1937- ben javasoltam Chaplinnek, hogy készítsen egy könyör­telen gúnyú filmet a korcs diktátor ellen. Chaplint ra­gyogónak találtam erre... A világhírű komikus há­lásan ír erről önéletrajzá­ban. A németek viszont, ahová bevonultak, rögtön elégették Korda filmjeit. — Tudták, nagy ellenfél. — Az oroszlánnak körme1' vannak című filmjéből iszo­nyatos gyűlölet érződik... — A szörnyetegek tetteiben a magyarázat! — Állásfoglalása egyértel­mű, — ellenfelei mégis tá­madták, hogy antifasiszta létére elhagyta Angliát. — Az orruknál nem láttak tovább! Mentem volna ki egy szál puskával a frontra? En ágyúkkal akartam lőni. A stúdióimat bombatalálat érte, elmentem Amerikába, — dolgozni. 1941-ben készí­tettem a Lady Hamiltont, Vivien Leigh és Laurence Olivier főszereplésével. Az amerikaiak meg akarták aka­dályozni! Nem tesz jó szol­gálatot ez „ film, azt mond­ták. Megcsináltam. A nehéz helyzetben lévő angol had­sereg vezénylő tábornoka megnézte a filmet és így kiáltott fel: Ez elit hadosz­tályokkal ér fel! Ha ez igaz, akkor ugye többet tettem Hitler ellen, mint egy gya­logos?! A háború kellős közepém kapta meg a lovagi címet Az egykori túrkevei kisisko­lás, Kellner Sándor, Sir Alexander Korda...! — Amikor 1917-ben a név­magyarosításom ügyében egy koronás bélyeget kellett ra­gasztanom a kérvényre, a belügyi államtitkár így gra­tulált: „Sok szerencsét a Korda névhez. Remélem, nem fog rá szégyent hozni.’ Az egy koronás nevemre kaptam az angol nemesi ko­ronát. — Nagy ünneplésben ré­szesítették önt akkoron, de nem sokkal később a lapok művészi kríziséről írtak. — Krízis? Nem. Száznegy­venegy filmet készítettem, huszonötöt még otthon. Pro­ducer is voltam, ez sok min­dent magyaráz. El sem hi­szi talán, — pedig a háború alatt még egy millió dol­lárt ajándékoztam a hajlék­talanoknak — az 1950-es évek elején anyagi gondjaim vol­tak. Szerettem volna elké­szíteni a Háború és béké-t. Nem sikerült. Ügy gondol­tam: kevesebbet de jobbat. Meggondolkoztató filmeket akarok most már forgatni. Majd ha élek még vala­meddig... ☆ Korda Sándor 1956. január 22-én halt meg Londonban. Az elképzelt interjú a magyar nyelvű szakiroda- lom, a kortársak szóbeli és írásos visszaemlékezései, a világhírű filmrendező cik­kei és a halála után Lon­donban adott életraja» alapján készült. Tiszai L*Jhb

Next

/
Thumbnails
Contents