Szolnok Megyei Néplap, 1968. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-25 / 225. szám

VftÄGHfROLETÄRJAI, EGYESÜLJETEKJ SZOLNOK ME<WB IA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ^ŰÍSíSSSSS^ XIX. évfolyam, 225. szám. Ára 70 fillér 1968. szeptember 25’, szerda. Vitás ügyek • jL r rr% \ intézői A vállalati munkaügyi döntőbizottságok el­nökeinek tegnap tartott megyei értekezletén azt mondta az egyik felszóla­ló: „Az igazgató úgy van a döntőbizottság tagjaival, mint férj a megunt fele­séggel, — mondván; nem elég, hogy vagy, még sze­resselek is?” Vagyis más szóval kifejezve; nem elég, hogy esetenként megvál­toztatják az igazgató dön­tését, ráadásként jutalom­ban, vagy valamilyen ked­vezményben is részesülje­nek? Ilyesmire az utóbbi években nem is nagyon van példa. A munkaügyi döntőbizottságok elnökei, tagjai nem is annyira az anyagi (bár az sem jön rosszul), mint inkább az erkölcsi megbecsülést hiá­nyolják. Valahogy minden­ki természetesnek veszi, hogy ezek az emberek sza­bad idejükben a vállalatok vezetősége és a dolgozók között támadt nézeteltéré­sek megszüntetéséért fára­doznak. Pedig nagyon sok helyen nem is olyan lebecsülendő munka ez. Annak ellené­re, hogy az utóbbi időkben csökkent a vitás ügyek száma, tavaly körülbelül 2600 panaszt kellett me- fjyénk döntőbizottságainak felülvizsgálni. Van olyan vállalat — például az AKÖV —, ahol több mint kétszáz esetben kell ilyen ügyekben határozatot hoz­ni egy évben. Jóformán minden munkanapra adó­dik ebből szabadidőbeli le­kötöttség Esetenként még függetlenített ember is elég munkát találna a pana­szok intézésében. A döntőbizottságok tag­jai azonban nemcsak ügy­szeretetük miatt érdemel­nek elismerést. hanem mindenekelőtt azért, mert jelentős politikai, társadal­mi és jónéhány esetben egyéni érdekek is fűződ­nek munkájukhoz. A tör­vényesség betartásának fi­gyelemmel kísérése, mind a vezetők, mind a dolgo­zók részéről való betartá­sának megkövetelése rész­ben rájuk hárul. Szerepük az új gazdasági mechanizmus bevezetésé­vel méginkább növekedett Most már a vállalatok ve­zetői is jobban harcolnak minden fillérért- Van pél­dául olyan szolnoki vál­lalat. amelyik 1500 forint­nyi összegért a Legfelsőbb Ügyészségig elment. Erre is gondolva kell — ese­tenként a vállalatok gaz­dasági vezetőivel szemben — érvényre juttatni a dol­gozók igazát, ha a tör­vénynek az felel meg, A vállalatoknak, intéz­ményeknek részben a munkaügyi döntőbizottság iránti megbecsülés, rész­ben saját presztízsük miatt jobban kellene mérlegelni, milyen ügyekben kérik a döntőbizottság határozatát. Egyik kórházunkban pél­dául 6 forint értékű kár­térítés miatt kellett érté­kes órákat eltölteniök a döntőbizottság tagjainak, mert az intézet „jogorvos­latot” kért. A józan szám- • vetést ez esetben legyőzte a revizortól való felesle­ges aggodalom. Bár a vállalatvezetők többsége méltányolja a munkaügyi döntőbizottsá­gok szerepét, jócskán akadnak még olyanok, akik nem tulajdonítanak annak kellő jelentőséget. Ebből adódóan a legele­mibb segítséget sem adják meg azoknak. Például nem biztosítanak megfelelő helyiséget a tárgyalások idejére. Megyénkben a kártéríté­si viták adják a döntőbi­zottságokhoz érkező pana­szok felét. Ezért volna jó, ha ezekben az ügyekben nagyobb gonddal járná­nak el az illetékesek. Ilyen vonatkozásban a közel­múlt állapotokra jellemző példa (s ha utánanézünk, most is találunk hason­lót) : az egyik áruirányító Szolnokról Tatabánya he­lyett Veszprémbe küldte a romlandó áruval megra­kott kocsit. A huzavona következtében a vállalat­nak tetemes kára kelet­kezett. Meg is büntették kilencezer forintra — a kocsikísérőt. A kárt volta­képpen előidéző áruirányí­tó még figyelmeztetést nem kapott. Az ügyben a végén a döntőbizottság hozott közmegelégedést ki­váltó határozatot. Az ilyen és éhhez ha­sonló esetek körültekintő döntéssel megelőzhetők volnának. Ezért kellene a vállalatvezetőknek ilyen jellegű döntés előtt véle­ményt cserélni a vállalati jogásszal, vagy a döntőbi­zottságok vezetőivel. j§°k vitás ügyet elke­rülhetnek akkor is, ha egyértelműen fogalma­zott, a jogolcat, kötelessé­geket minden vonatkozás­ban magába foglaló kol­lektív szerződést dolgoznak ki. A munkaügyi döntő- bizottságok elnökei a vi­tás ügyek csökkenésének számát jórészt az idei, már érvényben lévő kol­lektív szerződéseknek tud­ják be. Pedig ezek a kol­lektív szerződések még ma­gukon viselik a kísérlete­zés, a kiforratlanság szám­talan jegyét Mint ismere­tes, januártól megújításuk­ra kerül sor. Ha kellően kimunkálják azokat, még kevesebb konfliktus támad a következő években a vezetők és a beosztottak között. S. B. Kállai Gyula Phenjanba érkezett A KNDK Legfelsőbb Népi gyűlésének meghívására ked­den baráti látogatásra Phen­janba érkezett a magyar or­szággyűlés küldöttsége, élén Kállai Gyulával az MSZMP PB tagjával, az országgyűlés elnökével. A küldöttséget a repülőté­ren Pék Nam-Un a KMP K. B. tagja, a Legfelsőbb Népi Gyűlés elnöke, valamint a KNDK parlamentjének több tisztségviselője fogadta. A magyar parlamenti küldöttsé­get fogadók között ott volt a koreai politikai és társadal­mi élet több képviselője, a Phenjanba akkreditált külföl­di missziók vezetői, valamint Kádas István phenjani nagy­követ a nagykövetség beosz­tottjai és családtagjai. A repülőgépből kiszálló Kállai Gyulát és a magyar parlamenti küldöttség tagjait úttörő lányok csoportja virág­csokorral, a koreai dolgozók többszáz fős csoportja pedig a magyar—koreai testvéri ba­rátságot éltető transzparen­sekkel köszöntötte, A vevők igényei szerint. .. A broyler csirkenevelőgazdaságok tanácskozása Palotáson Tárgyalóasztalnál a miniszterhelyettes Napirenden a kereskedelmi osxtály munkája—Ülést tartott a megyei tanács vb A megyei tanács végre­hajtó bizottsága időről időre mélyrehatóan megvizsgál i a szakosztályainak munkáját. A vb tegnapi ülésén a keres­kedelmi osztály irányító, el­Alaposabb a vexetés A vita alapjául Márk Ist­ván osztályvezető és a fel­ügyeletet gyakorló Nyíri Béla vb-elnökhe-lyettes írás­beli kiegészítő jelentése szol­gált. Ezek szerint az osztály jelenlegi szervezete alkal­mas arra. hogy az új gazda­sági mechanizmus körülmé­nyei között megfelelően mű­ködjön. az ágazati irányítás­ból adódó feladatait meg­oldja. A kereskedelmi osztály munkája az utóbbi há­rom esztendőben javuló lenőrző és hatósági tevé­kenységéről tárgyalt. A ta­nácskozáson részt vett Kese­rű Jánosné belkereskedelmi miniszterhelyettes. tendenciát mutatott. Előre­látóbb konstruktívabb, ala­posabb a vezetés mint koráb­ban volt. A zavartalan áruellátás érdekében az osztály állandó kapcsolatot tart fenn a nagy- és kiskereskedelmi vállala­tokkal, hatóságokkal, irányí­tó és érdekképviseleti szer­vekkel. Megtalálta a beszá­moltatás úi formáit, ame­lyeken tájékozódik a keres­kedelmi vállalatoknál az áru­ellátásról. segítséget ad azok MA: Nagy lehetőségek születnek A tv­képernyője előtt A szerkesz­tőség postájából Tegnap szép húzás volt Tegnap a Palotási Állami Gazdaságban a legnagyobb broyler csirketenyésztő Szol­nok és Hevés megyei állami és közös gazdaságok vezetői, szakemberei tanácskoztak a napos csirkét forgalmazó bá­bolnai gazdasággal és a fel­dolgozó ipar vezetőivel. Ott voltak a tsz-szövecs igék ve­zetői is. A résztvevőket Dr. Pállfi Dezső, a BOV török­szentmiklósi gyárának igazga­tója és űr. Burgert Róbert az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, a Bábolnai Ál­lami Gazdaság igazgatója tá­jékoztatta a feldolgozásról, a piac igényiről, illetve a bábol­nai húshibrid naposcsirkék forgalmazásáról. A résztvevő gazdaságok közül a jászladá- nyi Petőfi, a tószegi Dózsa és a csataszögi Tiszamenti Szebb Élet Tsz évente kilencszáz- ezer csirkét nevel. Dr. Pállfi Dezső elmondot­ta, hogy a bábolnai húshibrid csirkék egyre jobban elter­jednek. A gyárban 1965-ben 250 ezret, az idén már 1,8 milliót dolgoznak fel a kiváló Minthogy emiatt a leállás veszélye egyre nőtt a szeren­csi, a hatvani és a sarkadi cukorgyártól kértek kölcsön répát, de már azok készletei is kimerültek. A termelést tehát némileg csökkenteni kell. Vasárnap 250. hétfőn már csak 230 vagon répát dol­gozott fej a cukorgyár. Tegnap reggel hat órakor 300—320 vagon, azaz legfel­jebb másfél napi termeléshez elegendő répakészlete volt az üzemnek. A kampány meg­kezdése óta háromezer vagon­nal kevesebb répát vehettek át a tervezettnél, mert a ter­melőszövetkezetek nem tart­fajtáből. Piaca szinte korlát­lan. A magyar csirke ' Japán piacára is betört, jövőre már hatszáz vagont szállít oda a baromfiipar. Az igazgató ajánlatot tett az 1969. évi szerződéskötések feltételeire. A gyár telephe­lyén veszik át a baromfit, így kisebb a súlyveszteség, javul a minőség. Az 5—7 százalékos megtakarítást a gyár meg­osztja a termelőkkel. A csirke átvételi árát a kormányszervek kilónként egy forinttal csökkentették. Az árut a feldolgozás után osztályozzák, s ebbe bevonják az érdekelt gazdaságok kép­viselőit is. Az I. osztályú áru után minőségi felárat fizet a vállalat. Dr. Burgert Róbert tájékoz­tatta a résztvevőket a bábol­nai programról. A jelenlegi 32 millióról, jövőre már 63 mil­lió naposcsirkét keltetnek. Főként a hazai igények kielé­gítésére törekszenek, de kül-. földre is sokat szállítanak. Elmondotta, hogy az évi 150 ják be szállítási kötelezettsé­geiket. A helyzet annak ellenére sem javult, hogy a gyár ve­zetői levélben, részint képvi­selőik útján felkeresték part­nereiket kérve: gyorsítsák meg a szállítást. A termelte­tési osztályon most már attól tartanak, hogy a hosszantartó pangás után egyszeribe majd minden termelőszövetkezet dömpingszerűen szállítani kezd, s emiatt torlódások lesz­nek az átvételnél. A kapko­dás következtében nem sike­rül majd rendesen eltartani, prizmázni a répát. Egyszóval: ezernél több csirkét nevelő gazdaságokkal három éves szerződést kötnek. Rövdiesen új hibriddel jelennek meg a piacon. A gazdaságoknak se­gítenek a fejlesztési tervek ki­dolgozásában, kivitelezésében és javítják a szaktanácsadást. A tanácskozás résztvevői élénken kapcsolódtak be a vi­tába. Örvendetes, hogy szinte mindenütt fejleszteni akarják a baromfitartást. A program megvalósításához több segít­séget kérnek. Javasolták, hogy a jelenlegi hármas szer­ződést (keltető, nevelőgazda­ság, feldolgozás) egészítsék ki a termény forgalmazással is, hogy jobb minőségű tápot kapjanak. Voltak akik kifogá­solták a gyártelepi minősí­tést. Ám a feldolgozóipar ve­zetői sem ragaszkodnak eh­hez mereven. Az esti órákban a résztve­vők megtekintették a Palotási Állami Gazdaság korszerű broyler csirkenevelő telepét. — m. 1. — jelentős gazdasági károk fe­nyegetik az üzemet. Az új gazdasági mechaniz­mus bevezetése óta mindin­kább a piaci kapcsolatok vál­nak uralkodóvá. A szolnoki cukorgyárral kötött szállítási szerződések már a kölcsönös gazdasági előnyök jegyében születtek meg. Azok a termelőszövetkeze­tek, amelyek ezeket az üzleti megállapodásokat semmibe veszik, nemcsak a cukorgyár­nak hanem a népgazdaságnak is kárt okoznak. Más kérdés, hogy a szerződésszegésért előbb-utóbb drága árat kell majd fizetniük. Ugyan miből? A közös jövedelemből. A cukorgyárnak nem köt­bér, nem pénz kell, hanem répa. De mielőbb! ■»! = #­problémáinak megoldásához is. A kiegészítő jelentés sze­rint az osztály megfelelően felkészült a gazdasági reform bevezetésére. A januári ár­változásokkal járó munka során a kollektíva kitűnt ügybuzgóságával. akieóképes- ségével. Fő feladatának tekinti az országos kereskedelempoliti­kai elvek megvalósítását a megyében. Elsősorban a la­kosság áruellátásának állan­dó javítása, valamint a ke­reskedelmi és vendéglátó há­lózat komplex fejlesztése te­rén. A vita A vitában néhány problé­mára is fény derült. Az egyik felszólaló arra hívta fel a figyelmet, hogv úgymond ..féloldalas” még az osztály munkáia. mert főleg az ál­lami kereskedelemre szorít­kozik. Ez a vállalati szem­lélet fékezőleg hat. Mások lei fogásolták, hogy az áruel­látás nem zökkenőmentes, főként a kisebb községekben sokszor alapvető cikkek hiá­nyoznak a boltokból. Keserű Jánosné miniszter­helyettes kifejtette, az osz­tálynak ágazati méretekben kell áttekintenie a piacot, ha korszerűen akar dolgoz­ni. Egyrészt a piaci lehető­ségek jobb kiaknázására ösztönözze a kereskedelmi szervezeteket, termelőszövet­kezeti és államj gazdaságo­kat is. A hálózatfejlesztés problémáiról szólva meg­említette. hogy annak ér­dekében a megyén kívüli erőket is mozgósítani kell Mégpedig oly módon, hogy az osztály tájékoztassa a különböző cégeket az üzleti lehetőségekről, igyekezzen azok érdeklődését felkelteni a megyében gazdaságosan megvalósíható beruházások iránt. Befejezésül azt aján­lotta, hogy az ellenőrzés ha­tékonyabbá tétele érdekében az osztály szervezze, koor- dinálja ezt a munkát. Elismerés A megyei tanács vb a jelentéseket a vitában el­hangzott kiegészítésekkel együtt elfogadta, majd több határozatot hozott. Ebben elismerőleg állapította meg, hogy a szakosztály irányító, ellenőrző és hatósági mun­kája jelentősen fejlődött az utóbbi három esztendőben. A vb az ülés további részé­ben megtárgyalta az állami építőipari vállalat dolgozói­nak szociális, kulturális, egészségügyi és munkavédel­mi helyzetéről készített je­lentést. V, » Kölcsönből él a cuhorgyár... Csökkentettéit a a feldolgozást — Szerződést szegnek a szállítók Gazdasági károk fenyegetnek A szolnoki cukorgyár nagy bajban van. Nem kap ele­gendő répát. A napi feldolgozó kapacitás teljes kihaszná­lása (270—290 vagon) csak úgy biztosítható folyamatosan, ha munkanaponként 400 vagon répát vehetnek át a szállí­tóktól. Sajnos, ennél jóval kevesebbet kapnak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents