Szolnok Megyei Néplap, 1968. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-21 / 222. szám
1W8. szeptember 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Ofven éwel ezelőtt Miről írták a Szolnok megyei újságok? A balkáni front végképp összeomlóit. A Monarchia politikusai kétségbeesetten igyekeznek béketárgyalásokat kezdeményezni — de furcsa módon: nem a vesztes fél pozícióiából. A Mezőtúr és Vidéke vezércikKe fellebbenti a fátylat arról a furcsa, kétlaki „békejavas- latról”. amelyet a Monarchia tett: „Békeoffenziva” — A béke gondolata egyre jobban terjed. Olaszországban, Angliában, Franciaországban, sőt már az Egyesült Államokban is egyre inkább szorga'mazzák a békekötést. Különösen nagy jelentőséget kell tulajdonítanunk annak a békeakdónak, amelyet a mi monarchiánk külügyminisztere. báró Barién indított meg. Ez az akció azzal múlja felül jelentőségében az összes eddigi béke- mozgalmakat, hogy már konkrét javaslatot is terjeszt a hadviselő felek elé. azt t. i., hogy azonnal üljenek a zöld asztal mellé... (Azonban) ez még nem jelentené a háború abbahagyását, a hadműveleteket a tárgyalások alatt is fOly tathatnák...” Ha a háború nem is fejeződött be — és Burián taktikája neim is nagyon hozhatja meg a végét, — lejárt az. osztrák gyerekek — nagy tehertételt jelentő — magyarországi nyaral tatásának ideje. „Az osztrák gyermekek hazatérése idejének f. hó 13-án kellett volna megkezdődnie. Akkor járt le a kitűzött 6 heti nyaralási idő. — Érdeklődtünk, hogy miért nem lettek eddig elszállítva a gyermekek, melyeket már több helyen zúgolódással tartanak... Sürgős intézkedés szükséges,... mert mint azt ma a községházán tapasztaltuk, csoportosan jelennek meg az osztrák gyermekeket tartó asszonyok, hogy tovább nem hajlandók tartani azokat, és őket élelemmel ellátni.” (Törökszentmiklósi Újság.) A Karczagi Napló még azt is megírja, hogy a nyaraltatok csak a gyerekek után járó lisztet kapták meg, azt is csökkent mennyiségben, a megígért dohányt, zsírt, petróleumot, pénzt stb, nem utalták ki számukra, a magyar gyéreitek viszontüdültetése a tengerparton pedig kudarcba fulladt. Az „illetékesek” természetesen ilyen „kis ügyekkel” ném sokat törődnek. Fontosabb nekik, hogy a vesztes háborúból is a lehető legtöbb hasznot húzzák, energiájukat pedig a koncon való marakodásra tartogatják. Jellemző, hogv Jászapátiban H. Gábor azzal a keresettel fordult a bírósághoz, hogy bérbe adott földjének haszonbérletét a háborús áremelkedés miatt bírói úton emeljék, fel. Keresetének a bíróság helyt adott, amelyet a Haladas úgy kommentált, mint szükséges precedenst, amellyel a törvényszék „megfelelően részesítette a rengeteg haszonból a földtulajdonost is, nem engedve, hoav ennek csak a haszonbérlők élvezzék ki a bevételeit.” a háborús nyereségek felosztásáért természetesen nemcsak a földbirtokosok, a tőkése* között is folyik a harc. Érdekesen világít rá a Karczagi Napló vezércikke: „A nagy tőke. — Alig bocsátotta ki a kormány a tőkeemeléseket korlátozó rendeletet, máris megmozdult a nagytőke egyik hatalmassága s indítványára az OMKE feliratot intézett a kormányhoz a rendelet visszavonására. hatá'yon kívül helyezése iránt.” Indok: a rendelet ..megakadályozza azt. hogy keletkezzenek nálunk azok a nagy tőkék, melyeknek hiányát eddig minden nagyobb szabású vállalkozásnál éreznünk kellett... Eddig a javaslatnak tökéletesen igazsága van. Igaza van abban is, hogy minden nagy vállalatunkban idegen tőkék támogatását vettük igénybe...” Ez azonban nem lehet oka. hogy az állam ölhetett kezekkel nézze egyes mammut vámcsoportok további óriási fejlődését, mert ezek az érdekcsoportok azok, amelyek csak a maguk érdekeit nézik, ,.melyeknek egyetlen célja a minél nagyobb osztaléld’. de semmi látszatja annak, hogy érdekelnék őket .,Nemzeti szempontok, magyar soviniszta érdekek is... A pénznél nincs nagyobb hatalom, — ezt mi is tudjuk — nemcsak Krausz Simon, s köny- nyen úgy járhatunk, hogy a külföldről beözönlő pénznek Scylláját kerülendő, a belföldi önös érdekek szolgálatára eoyhegyűjlctt lavina- milliárdok Charybdisébe esünk bele.” És amíg az egész világ a háború viharos óceánján Scylla és Charybdis szirtjei között hajózik. vannak, akik egy pohárnyi, vagy inkább egy kiskanálnyi vízben korbácsolnak hullámokat: .,Beküldetett. Engedje meg a Tekintetes Szerkesztőség, hogy ezúton kérdezzem meg a polgármester úrtól, miért nem hajtatott végre a mai napig sem a városi közgyűlésnek f. év tavaszán hozott határozata, hogy a toronyóra negyedórák ütésére is be- rendeztessék és hogy a toronyőr régi szokás szerint minden negyedórában tülköljön? Polgármester űr szíves felvilágosítását várva és kérve vagyok tisztelettel: Mezőtúr, 1918. szept. 20. Adófizető polgár.” (Mezőtúr és Vidéke.) Kicsi a szánk ? — Sok a fogunk? Az emberek 90 százalékának legalább két foggal több van a szájában, mint amennyire szüksége van és alig 10 százaléknak van elegendő hely a szájában normális 32 fogból álló fogazat számára. Ez a véleménye a fogszabályozás egyik közismert angol szakértőjének. Ez az aránytalanság örökölt adottságokra vezethető vissza, mert a gyermekek gyakran az egyik szülőtől öröklik a keskeny csontalkatot, a másiktól pedig a túl széles fogakat. Ennek következménye az egyes fogak rossz, egyenetlen növése. és csúnya elhelyezkedése; miután a fogak egymást ■PttRiják és eltolják, a »zsúfolt” fogsor ugyanakkor akadályozza a nyál természetadta feladatának ellátását, vagyis azt. hogy a fogakat az ételmaradékoktól megtisztítsa. Éppen ezért a rendezetlen fogak esetén gyakori a fogak és a fogíny fertőződése. A szájüreg tényleges túltelítettsége csak a bölcsességfogak kinövésekor jelentkezik, amelyeknek eltávolításával többnyire visszaállítható a normális helyzet. Rendszerint elegendő két fog kihúzása, egyes esetekben azonban négyet kell eltávolítani. A fogak csúnya növését is megakadályozhatjuk. ha időben, lehetőleg gyermekkorban, fogszabályozót alkalmazunk. Á kert sokszínű nyíló virágai vázákba rakva — csak egyszerűen csokorba szedve, vagy tudatosan elrendezve — hangulatos, kedves díszítő elemei a lakásnak. Nemcsak a virágok, hanem a vázák is sokféle elrendezési lehetőséget adnak a virágkedvelőknek a lakásuk díszítéséhez. A vázák, amelyek, ha éppen nincs virágszezon, hangulatilag a lakás harmóniájába beillő formáikkal, színeikkel önmagukban is szép díszei lehetnek a lakásnak, sőt hiányoznának belőle. ízlés dolga, hogy ,ki milyen vázát, modern vonalú kerámiát, vagy üveget, vagy egyszerű, úgynevezett nép- művészeti cserép vázát vá- sárol-e a lakásába. Azt azonban megjegyezhetjük, hogy a modern lakásberendezés nem száműzi, sőt helyet ad az ízléses, zöldmázas mezőtúri, vagy a vásárhelyi, a nádudvari, a magyarszombatfai népművészeti hagyományokon készült, már iparilag előállított cserép. majolika vázáknak, tálaknak és egyéb használati tárgyaknak is a lakásban. Képeinken ilyen szép, mázas csérépvázában kis fém- tűkre tűzdelt virágkompozíciót mutatunk be. A virágkompozíció mellett azonban hadd mutassunk be egy érdekes vonalú fagyökérből képzett padlóváza díszt, amelyet, mint különlegeset és „modernet” sokan kedvelnek. (Rózsa László felvételei) A felevíz íó és az idegrendszer A különböző információk áradata a nap folyamán impulzusok formájában érkezik az emberi agyba. Természetes, hogy estére a kimerült idegsejtek már gyengébben fogják fel az impulzusokat a válaszreakciók pedig kevésbé pontosak. Pedig még ezután következik a rádión és a televízión sugárzott információk valóságos lavinája. Természetesen mindez nem marad következmények nélkül. Beáll a magsabbrendű idegtevékenység túlfeszültsége. Ezután pedig kifejlődik a neurózis, amelyet már századunk betegségének” neveznek. Sok páciens, akit a televízió tett ,,beteggé”, az állítja, hogy esténként szinte automatikusan, gyakran akarata ellenére, a kialakult szokás erejénél fogva nézi a képernyőt. Akármilyen a műsor, elejétől a végéig megnézi, pedig sok esetben nem is figyel a dolog lényegére, s tulajdonképpen nem is érdekli őt. ami a képernyőn történik. Ennek következménye a fáradtság, a fejfájás- a rossá alvás; reggel pedig álmosan, leverten, idegesen ébred. A televízió és rádióműsorok erős emocionális hatást gyakorolnak az agykéregre. — Közismert, hogy egy-eey izgalmas labdarúgó mérkőzés után az ember többnyire igyekszik olymódon megnyugodni, hogy megbeszéli a látottakat. Ilyen esetben az idegrendszer védekező reakciója lép működésbe és ennek hatására az ember kikapcsolja a tv-készüléket. De sajnos. ez nem mindig történik így. Külföldi szakemberek széleskörű vizsgálatokat végeztek és megállapították, hogy — különösen szombaton és vasárnao — a legoptimálisabbak az átlagosan 30 perces műsorszámok. — Angliában a nézők nagy részének kérésére az esti tv-műsor ma már egy órával korábban. 21 óra 30 perckor ér véget. Hol van hát a kiút? Ne hallgassunk rádiót? Ne nézzünk televíziót, Dobjuk ki a magnetofont? Természetesen erről szó sincs. De mindent ésszerűen kell csinálni. Mértéket kell tartani, hogy a rádió és a televízió rie merítse ki az embert, hanem szórakoztassa. hogy mindenki csak azokat a műsorokat nézze és hallgassa, amelyek valóban érdeklik, és amelyek valamilyen értelemben hasznosak számra — bővítik látókörét, gyarapítják ismereteit, vagy esztétikai élvezetet okoznak. (Fordítás a ' Szmená-ból). Vázák, virágok Hatszáz éves a kisüsti Vajon tudják-e a pálinkafőző üstök körül szorgosko- dók, hogy a mai kisüst rézből való ősét egy olasz orvos, bizonyos Thaddeus Flo- rentinus alakította ki a XIV. század elején. Ezzel indult virágzásnak Velencében a pálinkafőzés és lett nagy hasznot hajtó tevékenység. Míg korábban csak borból készítettek párlatokat, addig a XIV. század közepétől már különféle gyümölcsök édes levéből is főztek gyengébb-erősebb szesztartalmú italokat. Hazánkban a XV. század első feléből van adatunk a pálinka („spiritus vini”) főzéséről, állítólag Becsből került hozzánk. A XVII. század derekán már több városunk kapott jogot pálinka főzésére, és ekkor vált általánossá maga az elnevezés is, amely szláv eredetű. ALKOHOLIZMUS WASHINGTON (MTI) Szeptember 15—20 között Washingtonban tartották meg az alkoholizmus kérdéseivel foglalkozó 28. nemzetközi kongresszust. A kongresszuson Rostás Istvánnak. a Magyar Vöröskereszt főtitkárának, az Alkoholizmus Elleni Országos Bizottság titkárának vezetésével magyar küldöttség is részt vett. Rostás István a kongresszuson a Magyar Vöröskeresztnek az alkoholizmus elterjedése elleni küzdelemben betöltött szerepéről, Ta- riska István egyetemi tanár, az Országos Ideg és Elmegyógyintézet agyszövettani laboratóriumának főorvosa az alkoholisták központi idegrendszerének neuropa- thológiai vizsgálatáról. Mé'- neki János, az Egészségügyi Felvilágosítási Központ igazgatója a Vöröskereszt országos vezetőségének tagja, az e<z<%zsésiigvi fel világosi* ás jelentőségéről tartott előadást. Dr. Rostás István a tanácskozásról elmondotta az MTI munkatársának, hogy az alkohol és az alkoholizmus kérdéseivel foglalkozó nemzetközi szervezet a jövőben kiterjeszti tevékenységét a különböző hallucinogén gyógyszerek és a kábítószerek élvezete elleni küzdelemre is. A nagymúltú szervezet — első kongresszusát még 1885-ben tartotta — számos ország tudósait, társadalmi szervezeteit foglalja magában. Magyarország tapasztalatai iránt élénk érdeklődés mutatkozott meg. Az érdeklődés és a magyar eredmények megbecsülésének jele, hogy számos neves szakértő vesz. részt a jövő év júniusában Budapesten megrendezendő nemzetközi szemináriumon is. A mágyar küldöttek Washingtonban látogatást tettek, és baráti eszmecserét folytattak az amerikai Vöröskereszt Országos Központjában. Hasonló megbeszélést folytattak útban az Egyesült Államok felé Londonban is. Mindkét országból a jövő évben küldöttség keresi fel a Magyar Vörös- keresztet. Életrajzírók iskolája Irta: Mirko Trisler Nekem ne beszél- I jenek a könyv válságáról! Én inkább azt mondanám, hogy íróválsáci van. Belátható időn belül anv- nyi kommerciális kiadást terveztünk, hogy nem lesz író, aki megírja. Persze nem gondolok az úgynevezett igényes írókra. Azok továbbra is a válság áldozatai maradnak. Érthető is. Tízezer író közül, aki mind Hemingway szeretne lenni, legfeljebb egynek van kilátása, hány az is lesz. Iparostoliban azonban szűkölködünk. A minap is röplapokat osztogattak az utcán. Üj könyvsorozatot ígértek. Soha nem látott és soha nem hallottat: tánc- dalénekesek életregény-sorozatát. Nyilvánvalóan újra nehéz helyzetbe kerültünk. Hiszen van elegendő tánc- dalénekesünk, de kérdés, szerziink-e elég írót, hogy mind- eayiknek jó, olvasmányos, feszült és érdekes életrajzot Írathassunk. Eddig meglehetősen guengén álltunk életrajziró káderekkel, s ennek megvannak az objektiv okai. A közelmúltig csak halott nagyságok életrajzait írták és nyomtatták ki. Gyenge kereseti forrás életrajzírók számára: előbb meg kell várniuk, míg valakiből nagyság lesz. S ha már egyszer nagy, m.ég azt is ki kell várniuk, míg meghal. A naggyá válásra és az elhalálozásra való egyhangú várakozást. szerencsére, megszüntették a labdarúgó nagyságok életrajzai. A focistáknál igazán nem lehet várni, míg meghalnak, mert erre általában csak akkor kerül sor. amikor nanvsáon.kat már rém’n elfelejtették. Ebben a szektorban tehát sietniük kell az életrajzíróknál Az életrajz-fogalom tehát a labdarúgók életrajzaira, szakosította magát. Ehhez elsősorban mén kell tanulni a labdarúgás szabályait. (Mivel a többség szerint a bírók sem tudják. az életrajzíróknak sem nagyon fontos.) Kiderült azonban, hogy a könnyűzene lassan elhódítja a népszerűséget a labdarúgástól A közönség csak úgy habzsolja a fesztivál-pletykákat. társaságok és klubok alakulnak és dedikált főnig épeket csereberélnek. A lapokban már kezdenek megjelenni az énekesek első folytatásos életrajzai. De már elérkezett az idő, hogy a hírneves táncdaléneke- sek életrajzai önálló könyvsorozatban is napvilágot lássanak. Joggal várhatjuk, hogy ez a zsúrok és bulik kötelező olvasmányává válik. Most már csak az a kérdés lesz-e elegendő életrajzíró káder? Nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy a táncdaléneke- sek többsége fiatal és még nagyon rövid az életrajzuk. Ezek szerint sokkal könvyobb megírni Lep Nyiko- lájevics To’sztoj életrajzát. aki 80 évig élt, mint egy fiatal táncdalénekcsnójét, aki mindössze három évadban szerepelt. Tolsztoj életrajzírója különben is kész, kerek egységet kap, de a táncdal- énekes életrajzírójának állandóan új adatokkal kell kiegészítenie művét. Egyszóval, a táncdal- énekesek életrajzai befejezetlenek, * az életrajzírónak mindig idejében kell reagálnia a legújabb változásokra. A táncdal éneke snő példáid kilép eddigi együtteséből és belép egy újba. Ez természetesen új életrajzot iaényel. Ha férihezmegy és' gyerekeket szül. már nem érvényes az életrajz. amelyben megírták. hogy még nem találta meg az igazit és szive még szabad. Már most annyi a követelmény, hogy a szerzők nem igényelhetik az előzetes külön kiképzést élef- raizírói funkciók betöltésére. Elég. ha gyorstalpaló tanfolyamokat végeznek. (A Vjasnik-ból) Ford: Tclcr Zsuzsa
