Szolnok Megyei Néplap, 1968. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-20 / 221. szám
1968. szeptember 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Taps a Cafe am Markiban Már lassan egy fél éve, hogy a Schwerin-i Cafe am Martot-ban magyar zene szói. A Német Demokratikus Köztársaságban, ahogy világszerte, igen népszerűek a magyar muzsikusok. Szinte Európa minden nagy városában játszik egy-egy cigány- vagy tánczenekamnk. A szolnoki Tisza Szálló zenekarát a Bedő-kvintettet. amint azt annak ideién megírtuk, Schwerinbe hívták meg. A szolnoki zenészek szerepléséről Bedő Károlyitól, az együttes vezetőjétől kértünk interjút. „Par Avion”. — Horgásznak a szerencse. zenésznek a siker. Hogy érzik magukat a messzi mecklenburgi hátságon, a tavak között? — Nagyon jól. Schwerin szép város, gyönyörű tavak veszik körül, telis-teli mind hattyúkkal. A siker? Itt az a szokás, hogyha tetszik a zenekar játéka, akkor minden zeneszám végén megtapsolják. Nos, minden este tapsol a Cafe am Markt közönsége. Ebből gondolom... — Az itthoni repertoárjukat játszák? — Azt is, de nemcsak azt. Délutánonként kávé-koncertet adunk, vagy mondjuk úgy, hogy sörzenét. Főleg az idősebb korosztálynak. A fiatalság este jön. Műsort is kísérünk, meg önállóan is játszunk. Én sem hittem volna, hogy ilyen sikerük van külföldön a magyar slágereknek. — A favorit? — Zenekarunk ,,specialitásaiÍgy mulat egy beates magyar úr, — és a csirkepaprikás. Egyszer főztünk magunknak és meghívtunk rá egy pár német fiút. Azóta, amikor nem muzsikálunk, csirkepaprikást főzünk. A város szakácsai is idejárnak már hozzánk, kóstolóra, no meg receptért. — Merre jártak Schweri- nen kívül? — Elég sokfelé. Legutóbb a lübecki öböl partján levő kikötővárosban, Wismarban léptünk fel. — Meddig „hűtlenkednek” még Szolnokhoz? — Német barátaink meg akarták hosszabbítani a szerződésünket, de úgy határoztunk, akár milyen kedvesek is hozzánk, októberben hazamegyünk. Hiába, mindenütt jó, de legjobb otthon. — ti — Nyárfatelepítés állami támogatással A Magyar Közlönyben megjelent a mezőgazdasági és élelmezésügyi, valamint a pénzügyminiszter együttes rendelete, amely a mezőgaz. dasági celluloze-nyár telepítését szabályozza. A rendelet intézkedik a nyártelepítés állami támogatásáról és meghatározza a kivitelezés módját. A felmérések szerint ugrásszerűen nő a hazai papírfelhasználás, és ezzel együtt nő a papíripar alapanyag- szükséglete. Hazánkban jelenleg 80 000 hektárnyi nyárfást tartanak számon. Ennek eddig csak kisebb része fordult termőre, s az állomány elenyésző hányadát értékesítik, egyelőre azonban bizonyos esetekben még értékesítési nehézségek adódnak. Gyökeresen megváltozik ellenben a helyzet a következő években, amikor várhatóan megnövekedik az ipari kapacitás és ennek megfelelően alakul majd a belső piac igénye. Több, a szabványméretnek megfelelő minőségi nyárfára lesz szükség: az erdészeti szakemberek úgy számítják, hogy 1975-ig a nyárfás terület eléri majd a 100 000 hektárt. ZAVARÓ ADASOK Kórusukban a rádió nemcsak a szórakoztatásnak, de a propagandának is egyik legfontosabb eszközévé vált Segítségével egy ország állami rendjét megerősíteni, a politikai vezetés céljait szolgálni lehet. — az ország ellenségei, a kormány ellenfelei a hatalom meggyöngí- tésére, megingatására is felhasználhatják. Politikai fegyver Nem hiányoznak a példák. Árra, hogy miként válik hatalmi eszközzé, döntő politikai fegyverré a rádió, Franciaországban láthattunk példát. Amikor 1960 januárjában, majd 1961 áprilisában De Gaulle tábornok ellen Algírban előbb az ultra-kolo- nialisták. a gyarmatosítás szélsőséges hívei, majd a szélsőjobboldali katonatisztek kíséreltek meg puccsot, mindkét alkalommal az fordította meg a helyzetet a köztársasági elnök és az általa képviselt állami rend javára. hogy az Algériában állomásozó francia ki ska tóráknak” — volt tranzisztoros rádiójuk... Hiába beszéltek nekik bármit gőzfeití tisztjeik, ők a rádióban hallhatták Párizs állásfoglalásait, tisztában lettek az államcsíny reakciós jellegével. A döntő pillanatban nem engedelmeskedtek a pucs- csista tiszteknek, a ..francia Algéria” híveinek--. Az 1956-os példa Arra vonatkozóan, hogy ellenséges rádiók mekkora zavar keltésére képesek, nekünk is megvannak a magunk szomorú tapasztalatai. 1956-ban a magyarországi elA Szenttamási Állami Gazdaság (Törökszentmiklósi 1 fő SÉRTÉS HIZLALÓT és 1 fő Éjjeliőrt keres állandó munkára. Fizetés kollektív szerződés szerint. Munkásszállást és üzemi étkezést térítés ellenében biztosítunk, lenforradal ómnak egyik propaganda-központjává vált a Münchenben székelő és főleg az amerikai kémszervezet, a CIA pénzén fenntartott. úgynevezett Szabad Európa Rádió. Semmilyen politikai meggondolás nem tartotta vissza a SZER-t attól, hogy pontos katonai tanácsokat ne adjon a fegyveres ellenforradalmároknak. A merikai utasításra, de a saját meggyőződésétől is vezettetve politikai követeléseket fogalmazott meg a javarészt egykori nyilasokból álló szerkesztőség. S ami annyi ezer és ezer magyar családnak okozott könnyes tragédiát: küföldre, a „szabad világba” csábította az egy pillanatra megtántorodottakat- • • Csehszlovákia felé Az imperialista propaganda-gépezet rendkívüli aktivitást mutatott a csehszlovákiai válság egész ideje alatt. Rádióik talán még több műsort sugároztak Csehszlovákia felé, mint 1956-ban tették. Taktikájukban azonban jókora változást lehetett felfedezni. módszereiket módosították, hogy — hatásosabban dolgozzanak. Emellett — nyilván a magyarországi ellenforradalom kínos kudarcából okulva — visz- szavonulásra is lehetőséget akartak biztosítani maguknak. S nem kívántak túlságosan látványos bizonyítékot szolgáltatni, hogy ami Csehszlovákiában történt, abban megvolt a maguk része-•• Amint azt az utóbbi években az imperialista országok fellazító taktikájában, „lélektani hadviselésében” megszoktuk, most is megmutatkozott a nagyfokú, fegyelmezett — munkamegosztás. Más-más hangvétellel foglalkozott a csehszlovákiai eseményekkel az Amerika Hangja és a kölni Deutsche Welle, a Szabad Európa és a nyugat-berlini RIAS, vagv a londoni BBC. Volt ..hűvös mérséklet” is és volt dühödt tajtékzás. volt sainál- kozás a csehszlovákiai ..igazi szocializmus” szomorú sorsán és volt álhírek terjesztése. Nem célunk itt ..propagandát csinálni” egyik vagy másik ellenséges rádiónak, amely taktikai okokból álobjektivitást mutatott, ezért nem akarunk „osztályzatokat adni” a különböző adók szerkesztőségeinek és a mögöttük álló imperialista propagandistáknak. csupán arra kívánunk rámutatni, hogy napjainkban már kifinomultabb, árnyaltabb az imperialista propagandának ez az ága... Az ál- objektivitás sem akadályozta meg ugyanakkor a nyugati rádiókat, hogy — illegális adókra hivatkozva — ne adjanak hangot a legvadabb rémhíreknek. Persze a felelősséget mintegy elhárították maguktól: „Nem mi mondjuk, a földalatti cseh rádiók ielen- tik...” Ami pedig ezeket az illegális csehszlovák adókat illeti, bizonyítást nyert, hogy nagyobb részük nem Csehszlovákia területén működött. hanem attól nyugatra... A mesterkedés annyira átlátszó volt, hogy jónéhány nyugati polgári lapban, például a brüsszeli Le Soir-ban is. kétkedő megjegyzések Kíséretében tették közzé az ezektől származó állítólagos csehszlovákiai jelentéseket. A nyugatnémet Stem című hetilap pedig szabályszerű leleplezéssel szolgált. hogyan működött ez az álhír- gyár. A szakértői szem nyugati képeslapok hasábjain a „föld alatt” működött csehszlovák rádiókról közölt képes beszámolókon érdekes technikai részleteket is képes felfedezni: hol gyártották az ott alkalmazott készülékeket... Pálfy József Miért érzi magát rosszul Szolnokon? Hozzászólások cikkünkhöz Harminchat éves vagyok, fiatalnak érzem magam. — Nem tartozom a „magukat rosszul érzők” táborába. Túlzás nélkül állíthatom: ha tíz életem lenne, akkor sem tudnék unatkozni. Tizenhat év óta dolgozom a népművelési munkakörben. Szolnoki lakos vagyok. A város örömeit, gondjait magaménak érzem. Tanulmányaim, munkám során' sokoldalúan meggyőződtem arról. hogy hazánkban nem volt még társadalmi rendszer, amely a mainál többet tett volna a gazdaságitársadalmi haladás mellett a kulturális felemelkedésért, az emberhez méltó szórakozásért. Ez nem frázis. Ez olyan tény, amit rengeteg adattal lehetne bizonyítani. Az olvasó azonban most nem erre kíváncsi, nem hűség-nyilatkozatot vár a vitában részvevőktől. Inkább tárgyilagos, indulat-nélküli, őszinte ész-érvet, mely mentes a „kioktatástól”, az elfogultságtól. Az első tanulság számomra ugyanis ez: nem tudunk ml még vitatkozni. Különböző jelzőkkel — „szemtelen”, „nyárspolgári”, „cinikus” — illetjük az „ellenfelet”, jelen esetben a fiatalokat. Az esetek többségében fiatal barátaink megsértődnek. Ügy érzik, nem olyan légkörben élnek, ahol nyíltan el lehet mondani saját — néha hibás — véleményüket. Így születik a közöny, a hallgatás, a pasz- szivitás. Persze, az is vitatható, hogy vito-partnerün- íket „ellenifélnek” tekintjük (a szót nem véletlenül tettem idézőjelbe), aki ellen „harcolni” kell, ahelyett hogy segítenénk neki — tényleg baráti módon — helyes nézeteinek kialakításában. A vitatkozás egészséges légkörét az sem segíti, ha élet- tapasztalat vagy egyéb ismeret hiányában — rosszindulatúan, esetleg elhamarkodottan általánosítunk. Ilyen elhamarkodott általánosításnak tartom például a következőket: „Pletykás a város, unalmas”, „...a felnőttek már nem fejlődőképesek”, stb. Ha ilyesmit olvas egy átlag-felnőtt, rögtön felháborodik, mert szereti a várost, áldozott érte, s egyáltalán nem tartja unalmasnak. mivel ő maga nem unatkozik. Be kell látnunk: a tudat formálását nem lehet türelem nélkül, máról holnapra, egyetlen cikkel vagy kinyi- Jatkoztatással megoldani. A másik tanulságot így fogalmaznám meg: népművelési gyakorlatunkat közelebb kell vinni az egyénhez, felnőtt és fiatal jelenlegi érdeklődési szintjéhez! Magyarán: le kell szállni a magas lóról. Ha úgy tetszik: a jelenleginél sokkal gazdagabb választékkal kell a város lakóinak szórakozási - művelődési igényeit kielégíteni. Sajnos, egyesek túlbecsülték a Szolnoki Kulturális Hetek jelentőségét, a Verseghy Diáknapok szerepét. Megfeledkeztünk arról, hogy a kulturálódásnak nemcsak Mennyi húst fogyasztunk? A húsfogyasztásban jelentős fejlődés volt az elmúlt évtizedekben. A fejlődés irányára legjellemzőbb az egy főre eső húsfogyaszás alakulása. Táblázatunk ennek az összehasonlító adatait mutatja, a teljes fogyasztást — tehát a központi árualapból forgalomba kerülő húst. a termelői saját fogyasztást, valamint a közvetlen termelőtől forgalomba kerülő húst — figyelembe véve. 1934—38 évek átlagában 1950 1960 1965 1.97,5 el°’ irányzat kg ünnepnapjai, hanem hétköznapjai is vannak. Több figyelmet kellene tehát fordítani a kulturális aprómunkára, mint az olyKor látványosnak tűnő „kirakat dekorálására”. Valljuk meg őszintén, a szolnoki népművelési gyakorlatnak is van olyan nemkívánatos árnyoldala, formai struktúrája, mely kibírhatatlan passzivitásra kényszerít sok felnőttet, fiatalt. Nem vagyok illetékes, hogy az eddig megjelent véleményeket összefoglaljam. Annyi azonban bizonyos, hogy a Néplap igen hasznos és aktuális vitája gon- dolkodásra-cselekvésre serkentő. Városunk dinamikus fejlődése, a szép holnap megköveteli, hogy az eddiginél jobban fogjon össze, jobban együttműködjön öreg és fiatal, szerkesztő és olvasó, népművelő és gazdasági vezető, js'kola és szülői ház, egyszóval az egész szolnoki társadalom, hogy valóban társadalmi ügy legyen a nép művelésének ügye, hogy a város egyetlen lakója se unatkozzon. Tartalmas és gazdag életünk csak úgy lehet, ha az egyén élni is tud szabadidejével. (Nem pedig visszaélni!) Kultúrált szórakozásunk, szórakoztató művelődésünk annál értékesebb lesz, mennél többet tesz érte az egyén. Ez lenne számomra a harmadik — talán nem utolsó — tanulság. Dénes Pál ■ft Kedves Vosztok úti 18 éves! Mondja miért ilyen igazságtalan ? Kígyót-békét kiált városunkra! Nézze, nem szemrehányásként mondom, mert minden generációnak kötelessége valamit hagyni az utódokra, — maga készen kapott mindent ebben a városban. A kispolgárinak becézett emberek melaszon és görhén takarították a romokat. A kezünk, lábunk lefagyott, szédelegtünk az éhségtől amikor annak a hídnak az elődjét építettük amin maga kisétálhat a Tisza-ligetbe. Ezek a kispolgárok elgörbült síncsonkokból csináltak vasúti pályát amin most maga Pestre jár szórakozni. A pletykás mihaszna „kispolgárok” felépítették a Ságvári körutat, a Vegyiműveket, a többi gyárat. — a romokból, a semmiből! Kérem, gondolkozzék, ne legyen ilyen sértő, igaztalan! A Vosztok úton lakik, ott igen szép házak vannak! Hány fiatal pár álma egy ilyen lakás! Ne hajtson mielőttünk fejet, nem kérjük, ne aláz- kodjon meg, nem kérjük: Mondja el nyíltan, bátran a véleményét máskor is. Be egyet kérünk: gondolja meg mit mond. Tanult fiatal biztosan, mérlegeljen hát. Tudja miről van itt szó: ha elfogadjuk a maga igazát, akkor a mai idősebb, sőt a közép generáció értelmetlenül élt! Nem csinált semmit. Nem így van, kedves Vosztok úti fiatal. Öreg barátja: F. I. Szolnok Csemegeszőlő termesztés a Mátra-alján Eger—Detk— Eerpelét (Tudósítónktól.) sertéshús 15 15.9 24,7 27,3 33,6 marhahús 5.8 5.9 8,7 9,2 11,9 borjúhús 1.5 1,4 0.4 0,2 0.2 lóhús 0.3 0.3 1.4 0.3 0,2 juhhús 0,9 0.8 0.7 1,— 1,1 belsőség 1.4 1.6 2.5 2,6 3,— baromfi 8.3 8,4 9.3 11.— 13.— összesen: 34,3 47,6 51,6 63,Most tartják a Mátra-alján az országos csemegeszőlő termesztési bemutatót és kiállítást. Az egri Gárdonyi Géza Színház előcsarnokában ízlésesen elkészített kiállítás ad összefoglaló képet a csemegeszőlő termesztés Heves megyei helyzetéről, a fejlesztés további irányáról. Heves megyében a csemegeszőlő terület már közel 7000 hold. Ezzel országosan az első helyet foglalják el. Élenjárnak a magas művelés és a csemegeszőlő öntözésének meghonosításában is. Érdeklődéssel tanulmányozták Szolnok megye szőlőtermesztő nagyüzemeinek szakemberei az igen hasznos kiállítást. A kiállítás megtekintése után útjuk a detki Szabadság Termelőszövetkezetbe vezetett. A község és területe a Mátra déli, délkeleti lábánál nyúlik el és fokozatosan megy át az Alföld síkjába. A termelőszövetkezet közös művelés alátt álló szőlőterülete 178 kh. — Az összes területen csemegeszőlőt termesztenek, zömmel Chasselas-t. A termelőszövetkezet föagronómusa szemléltető számadatokkal bizonyította, hogy a helyes művelési rendszer megválasztásával több mint duplájára lehet emelni a terméshozamokat. Mint érdekességet mutatták be a csemegeszőlő szedőszános szüretelését. A szüretelők a szánokon elhelyezett csomagoló ládákba már a tőkéről válogatják ki a szállításra alkalmas fürtöket. Napi teljesítményük 150—200 kg. E szüretelési mód igen nagy tetszést aratott. Bemutattak egy kísérleti jellegű csemegeszőlő manipuláló gépet is. A Mátra-aljai tájkörzetben a verpeléti Dózsa Termelőszövetkezet csemegeszőlő termesztése előkelő helyet foglal el. 300 holdon termesztik a Chasselas, a Hamburgi muskotály és az Irsay Olivér fajtákat. A 300 cm-es sorközű és 100 cm-es tőtá- volságű magaskordon telepítéseket teljesen gépesítve művelik. A szőlőt évente három alkalommal öntözik, 70 mm csapadéknak megfelelő mennyiséggel. A három öntözés költsége mindössze 2 q szőlő értékébe kerül holdanként, de ugyanakkor 5—rlO mázsával több a termés, mint a nem öntözött területeken. A csemegeszőlő termesztési bemutatók arra hívták fel megyénk szőlőtermesztő szakembereinek figyelmét, hogy az új művelési rendszert, a magasfokú gépesítést és öntözést nálunk is gyorsabb ütemben kell megvalósítani. V. K. 5 napos munkahéttel, heti Í0 órás munkaidőben, magas kereseti lehetőséggel segédmunkásokat felveszünk: Tiszamenti Vegyiművek Munkaügyi Osztálya. i
