Szolnok Megyei Néplap, 1968. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-01 / 205. szám

ABfipteffibéü1 X. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 71 „Új keleti politika“ leple alatt Adatok a Német Szövetségi Köztársaság háborús előkészületeiről Köztudomású, hogy a Né­met Szövetségi Köztársaság kormánya nagyszabású pro­pagandakampányt indított úgynevezett „úi keleti politi­kája” körül. Bonn azt állít­ja, hogy lemond a szocialis­ta országokkal kapcsolatos korábbi kemény álláspontjá­ról és igyekszik jószomszé­di kapcsolatokat kialakítani velük. De ez az „ú.1 keleti politika” valódi mivoltában mutatkozik meg előttünk, ha megvizsgáljuk a Bundeswehr felfegyverzésének és a hábo­rús előkészületeknek az irányvonalát, amelyet egyre makacsabbul követ Nyugat- Németország Schröder had­ügyminiszternek. annak az embernek a vezetésével, aki annak ideién a bonni hábo­rús politika folyamatosságá­nak megtestesítőjeként ke­rült az Adenauer kormányba. A legnagyobb nyugati hadsereg Ä2 NSZK újjáélesztett fegyveres erőit tartja a leg­főbb eszköznek, amelynek se­gítségével elérheti politikai céljait. A Bundeswehr a leg­erősebb reguláris hadsereggé vált Nyugat-Európában. A nyugatnémet sajtó ada­tai szerint a Bundeswehrben jelenleg mintegy 500 000 em­ber teljesít szolgálatot, eb­ből csaknem 300 000 a szá­razföldi csapatokban. Ez a 300 000 ember 12 hadosztály­ból álló (7 motorizált gyalo­gos, 3 harckocsizó, egy be­ton vadász és egy légidesszant) három hadtestre oszlik. Egyetlen nyugat-európai or­szágnak sincs ennyi harcra kész hadosztálya. Amint a sajtó adataiból kitűnik, Franciaország például csak 5 hadosztállyal. Anglia 4 hadosztállyal, Belgium és Hollandia pecfig együttvéve mindössze 4 hadosztállyal rendelkezik. Az NSZK-naÉ tehát több hadosztálya van. mint a nyugat-európai országoknak. Emellett figyelembe kell venni, müven nagy a különb­ség a Bundeswehr hadosztá­lyainak és a felsorolt orszá­gok hadseregeinek összetéte­lében és harci ereiében, —• megint csak a Bundeswehr javára. A nyugatnémet hadosztá­lyokat erő tekintetében csak az Egyesült Államok száraz­földi hadseregének hadosztá­lyaival lehet összehasonlíta­ni. Hivatalos adatok szerint az NSZK egy — több. mint 20 000 főnyi — motorizált gyalogoshadosztályát körül­belül 60 atomágyúval és Ho­nest John” típusú kilövőbe­rendezéssel. 230 harckocsi­val. több mint 70 aknavető­vel (91 milliméteresekkel és nagyobbakkal) több, mint 130 páncéltörő ágyúval és irá- nvítható lövedékkel, körülbe- lül 30 helikopterrel és repü­lőgéppel szerelték fel. Annyi tank, mint Hitlernek volt X Bundeswehme£ most több mint 3000 harckocsija van. Ennyi tankja volt a hit­leri Wehrmachtnak, amikor kirobbantotta a második vi­lágháborút! Azt is figvelem- be kell venni, hogy bár az NSZK-nak nincs saját nuk­leáris fegyvere, a Bundes­wehr különböző típusú Biom fegyver-hordozókkal sze­relték fát irányítható és nem irányítható operatív­taktikai rakétákkal, atomtü­zérséggel és nukleáris bom­bák szállítására alkalmas re­pülőgépekkel. Moll, a Bun­deswehr tábornoka közölte ezt 1968 márciusában, egy Hamburgban tartott előadá­son. Á szárazföldi csapatok és a légierők fejlesztése mellett a Bundeswehr parancsnoksá­ga egyre nagyobb figyelmet szentel a haditengerészeti flottának, amelynek úirafegy- verzését 1965-ben kezdték el. Az AP hírügynökség adatai szerint már két torpedórom­bolót bocsátottak vízre (ame­lyeket az Egyesült Államok­tól vásároltak! s egy másik torpedóromboló vízrebocsátá- sára még az idén sor kerül. Az NSZK hajógyáraiban 4 őrhajót és 10 torpedónaszá­dot építenek. Amint a Spie­gel című folyóirat közölte, a tervek szerint befejezik 30 tengeralattjáró építését és 10 torpedónaszádot légvédel­mi rakétákkal szerelnek fel. Nem sajnálják a pénzt Most öl terveket dolgoz­nak ki a Bundeswehr átszer­vezésére és felfegyverzésére (ez főleg a szárazföldi csa­patokra vonatkozik), hogy to­vább növeljék harci erejét. Meg kell mondanunk, hogy a nyugatnémet militaristáknak megvan ehhez a saját anyagi és műszaki bázisuk. A nyugatnémet monopo­listák nem sajnálják a pénzt., amikor a legkorszerűbb fegy­verzettel látják el a Bun­deswehr!. a Bundeswehr pa­rancsnoksága pedig nem kí­méli az erőt. hogy sokolda­lúan felkészítse a csapatokat egy eljövendő háborúra. Ez az előkészület pontosan ki­dolgozott terv szerint folvik: a tervnek az a céüa. hogy ki­alakítsa a csapatokban a készséget aktív támadó had­műveletek folytatására. — még atomfegyver alkalmazá­sával is. Ez különösen meg­nyilatkozott a ..Hermelin” hadgyakorlat ideién, amely­ben a német csapatokon kí­vül angol, holland és más alakulatok és egységek is részt vettek. A Bundeswehr egyre fontosabb szerepet ját­szik a szocialista országok határainak közelében rende­zett NATO hadgyakorlatok­ban. A bonni kormány, miután teljesítette a félmilliós had­sereg létrehozásának felada­tát. most minden erőfeszíté­sét arra összpontosítja, hogy előkészítse a feltételeket a tömeges fegyveres erőknek a Bundeswehr bázisán történő kibontakoztatásához. Ennek érdekében jelentősen növelik a katonai kiképzésre kerülő tartalékosok harci felkészíté­sének intenzitását. E tartalé­kosok létszáma az NSZK sajtójának közlései szerint meghaladja az 1.2 millió főt. s ezen belül a tisztek száma 30 000. az altisz+ek száma pe­dig 110 000. A Werkunde cí­mű nyugatnémet folyóirat közlése szerint 1970-ig a tar­talékosok számának 1,6 mil­lióra, 1980-ig pedig 3,4 mil­lióra kell emelkednie. A totális militarizmus útján A nyugatnémet parancs­nokság a tartalékoknak egy tömeges hadsereg kifejleszté­se érdekében történő kikén- zésében fontos szerepet szán a területi csapatoknak, ame­lyeknek megszervezése 1963 óta folvik. A területi csapa­tokat hazai parancsnokság­nak rendelték alá. eltérően a reguláris fegyveres erőktől, frr>olveket telies egészében a NATO parancsnokság rendel­kezésére bocsátottak. Ez a Bundeswehr afféle „tartalék­variánsa”. Ezekben a csapa­tokban most — gazdasági el­képzelések miatt — viszony­lag alacsony a harcra kész egységek száma. A többi csapatok (körülbelül 90 szá­zalékuk) a területi tartalék hadkiegészítő egységei és alegységei, amelyek az el­ső jelre tömeges hadsereggé tudnak felfejlődni. Az ország totális militari- zálásának politikája a Bun­destag által a közelmúltban elfogadott úgynevezett „rend­kívüli törvényekben” testesül meg a legnyilvánvalóbban. Ezek a törvények igen lé­nyegesen módosítják a jelen­leg érvényben levő alkot­mányt. A nyugatnémet kor­mány most „rendkívüli hely­zet” ürügyén lényegében kor­látlan teljhatalomhoz juthat. A kormánynak módiéban fog állni, hogy saját belátása sze­rint bevezesse a munkaszol­gálatot. eltörölje az alkot­mányos biztosítékokat. tör­vényen kívül helyezze a poli­tikai sztrájkokat, megtiltsa a szabad közlekedést. Különös erővel hangsúlyoz­nunk kell. hogy a „rendkí­vüli törvények” előirányoz­zák a Bundeswehr felhasz­nálását a dolgozók tömeges megmozdulásainak elfojtá­sára. A hadsereg alegységeit „rendőri erőkként” be lehet vetni a sztrájkoló munkások ellen, gyűlések és tünteté­sek feloszlatására. Más sza­vakkal. a rendkívüli törvé­nyek lehetővé teszik, hogy a nyugatnémet vezető körök al­kalmas pillanatban diktató­rikus rendszert vezessenek be az országban. Ha megvizsgáljuk ezeket a tényeket, akkor világossá válik Bonn „úi keleti politi­kájának” képmutató volta. Ez a politika — nemcsak az agresszív háborús előkészü­letek álcázása, hanem nyil­vánvaló kísérlet arra is, hogy nyugodt elégedettséget keltsen a népekben, elaltassa éberségüket! Ha katonai szempontból van is valami úi a Német Szövetségi Köz­társaság „keleti politikájá­ban”. ennek az a lényege, hogy raffináltabb módsze­rekkel igyekeznek növelni a katonai erőt. amelyet Bonn revansvágvó eéliainak szol­gálatába állítanak. Irta: A. Varlamov ezredes (Dholiahdu | 85 000 íj Ö 23500 iá yeUv18500fó Ä 1000 « 130000 fd (ptElSIUM £ 83 500 « $ 19 OOOfd 4500fő 107 000 fi (peüiöso. £ 118 000 fd ö 23000« 18 000 fő 159 000 fi ©TOSOíO. £ Szárazföldi baderd £ 360 000 fő $ légierő 6 53 000 « Haditengerészet 37 000 « ; lengereszgyalogsag NATO tagországok NATO A június második felében Reykjavikban megtartott NATO tanácskozás, amely az NDK Nyugat-Berlinnel kapcsolatban hozott intéz­kedéseinek hatása alatt folyt le, valamint a belga—len­gyel szakemberek leszere­léssel kapcsolatos tárgyalá­sai ismét a NATO-ra terel­ték a közvélemény figyel­mét. Időközben az is ki­derült, hogy a NATO tagál­lamok hadseregeinek vezér­kari főnökei a múlt év de­cemberében új hadászati el­vet dolgoztak ki és fogad­tak el, amely a megválto­zott körülmények hatására a rugalmas visszacsapás koncepciójára épül fel. En­nek alapján a feltételezett ellenség támadására „esz- kalációs” (hagyományos fegyverektől a tömegpusztí­tó eszközök felé) választ kívánnak adni. A NATO-nak jelenleg 58 és fél hadosztály szárazföldi és 157 század légierő áll rendelkezésére. Háború ese­tén az eredetileg nemze­ti parancsnokság alatt álló erők is a NATO alárendelt­ségébe kerülnek. Súlyos problémát okoz a NATO hadvezetés számára, hogy a szárazföldi erők szervezése, fegyverzete és kiképzése lényegesen külön­bözik egymástól, ugyanak­kor az egységesítésre való törekvés a tagállamok el­lenállása miatt nehézségek­be ütközik. NATO alárendeltségbe csak harcászati légierő tar­tozik (220 repülőtéren kb. 5500 harcászati repülőgép). Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia hadászati lé- gierejüket (közepes- és ne­héz bombázók) nem helyez­ték a NATO parancsnoksá­ga alá. A repülőgépeken kí­vül a Szövetséges Hatalmak Európai Legfelsőbb Parancs­noksága 2500 rakétával (7000 GYILKOSSÁG forgatókönyvre New Yorkban a napokban volt a lőfegyverek kötelező beszolgáltatásának határnap­ja. New Yorkban, az állam törvényei értelmében tilos olyan fegyvert tartani, amely nincs bejelentve a rendőr- hatóságoknál. Ennek ellené­re, még a rendőrség óvatos becslései szerint is legalább négy millió bejelentetlen fegyver van a nyolcmilliós állam lakosságának birtoká­ban. Hogy a törvénynek ér­vényt szerezzenek, a rend­őrség majd minden évben meghirdet New Yorkban a fegyverek kötelező beadásá­nak „hónapját”. A „hónap” folyamán a rendőrségi őr­szobákon le lehet adni a re­volvereket, puskákat, akna­vetőket és ágyúkat. A rend­őrség biztosítékot nyújt, hogy senkitől sem kérdezi meg: honnan vette a fegy­vert, miért volt arra szük­sége, nyúlvadászat. vagy va­lamilyen komolyabb ügy miatt, és nem használta-e tulajdonosa a leadott fegy­vert a társadalom kárára. A hónap letelte után már szigorúbban járnak el. Ha netán valakinek a padlásán eldugott „föld-föld” rakétá­ra bukkannak, kellemetlen kérdésekre kell válaszolni, esetleg meg is bírságolják. Fegyverek a képernyőn Rövidesen kiderül tehát hány New York-i lakos ka­pitulált a törvény előtt és adta le önként fegyverét. A hónap első felében mind­össze ... két pisztolyt adtak le a rendőrségen. Nagyon tartok attól, hogy a televí­zióban nem fogom látni a begyűjtött fegyverek hal­mazát. Ám a kék- vagy színes fényű képernyőn működés­közben láthatom az összes valamire való pisztoly- és puskafajtákat, mert enél­kül egy tv-adás elképzelhe­tetlen. Még a reklám is. Az amerikai televízió min­dent tud. Tudja, hogy mennyi idő múlva hat a fej- Eájás elleni pirula, az ideg­nyugtató, az altató, vagy a gyomorcsepp. Arról azonban nem csinálnak reklámot, hogy a tv-film vagy a kri­mi milyen gyorsan, hány hét, vagy hónap múlva érez­teti mérgező hatását a befo­lyásolható nézőre. Alig másfél hónappal azután, hogy először mutat­ták be a Bonnié és Clyd mellesleg tehetséggel meg­alkotott filmet (amelynek hősei két, az életből kiáb­rándult szimpatikus kétnem- beli fiatal, akik nagy mű- értéssel követik el bankrab­lásaikat) utánzók jelentek meg, akik, a rendőrség ada­tai szerint, párosán rabol­tak és gyilkoltak, pontosan úgy. ahogyan a film mu­tatta. Néhány hónapja megnéz­tem a „Nem így kell a nőkkel bánni” című filmet. Hőse. a mániákus gyilkos (Red Steiger, a kitűnő amerikai színész alakítja) nem tudom hányadik gyil­kossága után (csak nők az áldozatok) felhívja a rendőr­séget, bejelenti a bűntényt, bemondja a címét és gúnyos hangon kéri, hogy tartóz­tassák le, különben újabb gyilkosságot követ el. Ez történt a semmitmon­dó filmben, amelyet külön­ben kitűnő rendező forga­tott, nagyszerű operatőr fo- tografált, és amelyben Red Steiger a színészi átélés csodáját mutatta be. Meggyilkoltam három nőt Augusztus 13-án törté”' % Miamiban, a rendőrőrszo­bán, megszólalt a telefon. — Gyilkosság történt — szólt egy ismeretlen hang — Mi történt — képedt el az ügyeletes rendőrtiszt. — Gyilkosság. — Gyilkosság?! — Most gyilkoltam meg három nőt. A rendőrtiszt biztosan nem látta a filmet, mert kissé gúnyosan kérdezte: — Csak hármat? — Komolyan beszélek — folytatta az ismeretlen tele­fonáló. — Kérem, nagyon kérem tartóztassanak le. A rendőrtiszt most már Ideges lett. — Hol tartózkodik? _ — Jöjjenek a repülőtérre, Az egyik nőt megtalálják a kocsiban, a másik áldozatot egy mellékutcában. — Hol tatózkodik? — Ha el nem fognak, az éjjel még egy gyilkosságra számíthatnak. A telefon kattant, a be­szélgetés félbeszakadt. lít golyó a fejében A rendőrség kirobogott a repülőtérre. A kutatás nem tartott sokéig. Egy negyven­kétéves nőt találtak öt go­lyóval a fejében és a nya­kában. 15 éves lányával két fejlövés végzett. A harma­dik áldozatot nem találták meg. de a rendőrség tud­ja, hogy a gyilkos nem ha­zudott. Pontosan, forgató- könyv szerint működött. A gyilkos és a rendőrség be­szélgetését magnóra vették. Többszöri lehallgatás után a rendőrorvos arra a kö­vetkeztetésre jutott, hogy a gyilkos „szellemileg exal- tált” személy. Mitől, vagy mi miatt volt „exaltélt”, azt az orvos nem tudta megmondani. Os­tobaság lenne feltételezni, hogy az Egyesült Államok­ban kialakult erőszak lég­kör miatt kizárólag az amerikai filmek és a televí­zió a hibás. A főbűnös természetesen, az életmód. A kommersz- film és tv azonban komoly bűnrészes ebben az élet­módban. G. B. atomrobbanófej) is rendel­kezik. Haditengerészeti erők — hadgyakorlatok kivételével — békében nincsenek NATO alárendeltségben. Súlyos problémát okoz a NATO számára Franciaor­szág kiválása, miután az át­csoportosításokhoz szii kséges területek így nagy mérték­ben leszűkültek. Komoly ag­godalommal tekintenek egyes tagállamok, különösen az NSZK a jövő év felé, miután 1969-ben megnyílik a jogi lehetőség az egyes NATO tagállamok számára, hogy felmondják az 1949. április 4-én aláírt Atlanti Paktu­mot 23 éves a Vietnami Demokratikus Köztársaság IPAR — A termelés összértéké­nek átlagos évi növekedése 1964— 1967 között, bizonyos iparágakban (a közép-vietna­mi vállalatoknál): a) gépeik és kohóipari ter­mékek 8 százalék, b) vegyipari termékek 6,3 százalék, c) üvegneműek. porcelán, bőripari cikkek 8,4 százalék, d) nyomtatványok és kul­turális cikkek 23 százalék. — Az állami szektor re­gionális iparvállalatainak össztermelése 1967-ben 4.5 százalékkal növekedett, 1966- hoz viszonyítva. MEZŐGAZDASÁG — Azoknak a földműves­szövetkezeteknek száma, amelyek elérték az évi ói tonnás hántolatlan rizster­mést hektáronként — szem - ben a gyarmati és feudál S rendszer 1,3 tonnájával • - 640-ről 2500-ra növekedett 1965— 67 között. A növekedés aránya a községekben, járá­sokban és tartományokban a következő volt: — A hozan a községekben 162-ről 865-re. a járásokban 7-ről 30-ra, a tartományok­ban 0-ról 2-re növekedett. — A kollektivizált pa- rasztporiák százalék aránya 84,6 volt 1964-ben; 1967-ben 93.7-re emelkedett. KÜLPOLITIKÁI

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents