Szolnok Megyei Néplap, 1968. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-15 / 191. szám

1963. augusztus 15. SZOLNOK MfcJOy El NÉPLAP A 2000. év gyermeke Gondolom min­denki olvasott az' újságokban ar­ról, hogy 2000- ben már másképp nőnek fel a gye­rekek, mint ma­napság. Például nem kell iskolába iárrpuk. Megkap­ják a megfelelő szérumot és máris tudják, amit tudni kell. Csodálatos jövő. Azt hiszem, sokan neki szalaj- tottók fantáziáju­kat az eljövendő kornak és nem ke­vesen sajnálkoz­nak, hogy manap­ság még milyen ósdi módszerekkel tömik a fejünkbe a tudományt. Nos. nekem al­kalmam volt sze­mélyesen is meg­ismerni az új kor okos gyerekét. Be­mutatták a kísér­leti alanyt, akit modern szóval prototípusnak is nevezhetnénk. Amikor belép­tiünk a szobába szülei társaságá­ban fogadott. Mo­dern vonalú író­asztal mögött ült, magasított széken. Már az ismerkedés sejttette, hogv ki­vételes esemény szem és fültanúi vagyunk. A négy- ötéves forma gye­rek udvariasan meghajolva nyúj­totta kezét, majd elegáns mozdulat­tal kínált hellyel bennünket. Ruhája felnőtt szabású volt. a legújabb divat szerint ké­szült. sötét-szürke zakójának szivar­zsebéből hófehér díszzsebkendő vi­lágított. Kérdé­seinkre szabatos, precíz válaszokat adott. Természete­sen a tudósok a ma ismeretanvagát oltották a fiúba, de azt tökéletesen tudta. Beszélt az atomenergia fel- használásának le­hetőségeiről. a bolygókutatás vár­ható eredményei­ről — képleteket, számren geteget idézve — kapás­ból. Később a százegynéhánv af­rikai nyelvjái-ás sajátosságairól szólt — lebilincse- lően. Egyik napi­lapunk kulturális rovatvezetőjének kérésére Kodály müveit elemezte, majd Verdi és Szokolai operáiból dúdolt el néhány áriát. Lenyűgöző volt. Szülei és a kísérletet irányító professzor elége­dett mosollyal nyugtázták csodál­kozásunk és elis- merénünk szavait. A három órán át tartó beszélgetés tökéletesen meg­győzött mindnyá­junkat: az embe­riség ragyogó jö­vőjének példáját láttuk. A búcsúzás is előírásszerű volt: a szoba ajtajában egyenként köszönt el mindenkitől. A nagy esemény Íra­tása még bennün­ket. sokat látott és megélt újságíró­kat is szótlgnnái tett. Szinte lábujj- hegyen lépkedtünk ki a lakásból. Ak­kor még egyszer meghallottuk a hangját a zárt szobaajtón keresz­tül. Panaszosan mondta; — Anyu, pisilni kell! — egy — Felhívás A Tanácsköztársaság bu­kása után alig egy hónap­pal az akkori belügyminisz­ter rendeletére a Zaia me­gyei kis községben Pózván (ma Zalaegerszeg) lévő fo­golytábort internálótáborrá szervezték át. Ez volt Euró­pa első fasiszta internálótá­bora. A zalaegerszegi városi tanács vb művelődésügyi osz­tálya kutató, gyűjtő munkát végez azoknak a személyek­nek, vagy hozzátartozóiknak felderítésére, akik a pózvai fogolytáborban, vagy az eb­ből átszervezett internáló­táborban sínylődlek. Az ide- liurcolt, megkínzott hazafiak, kommunisták történetét kí­vánják összegyűjteni, meg­örökíteni. Ezért kérik, hogy a még élő személyek, vagy hozzátartozóik e felhívás alapján mielőbb jelentkez­zenek a következő címen: Bődéi János Zalaegerszeg, Marx tér 6. Műfordító államfők Új Delhiben Zakir Hus- sain professzor, az indiai ál­lamfő lefordította urdu nyelvre Plato „Köztársaság" című munkáját. Egy másik fordítás, szin­tén egy államfő munkába, nemrégen színre került Dar es Salaam város színházá­ban. Ez Shakespeare Julius Caesar-ja, amelyet Julius Nyerere. Tanzánia állam el­nöke swhili nyelvre fordí­tott le. Közeledik a tanév kezdete Pótvizsga — pótbeiratás — tanszervásár Készülnek a tanárok is Közeleg a tanévkezdés, s befejezéshez közelednek a táborozássá! egybekötött nyá­ri előkészítő tanfolyamok. Ezeken a vidéki, úgyneve­zett kisiskolákban végzett gyerekeket készítették elő, magyarból, orosz .nyelvből ési matematikából a középisko­lai továbbtanulásra. Országszerte megkezdődött azoknak a diákoknak a kor­repetálása, akik egy vagy két tárgyból megbuktak. A kijelölt szaktanárok foglal­koznak velülk segítik őket a javítóvizsgára való felkészü­lésben, « vizsgák egyébként au­gusztus végén lesznek, az időpontot az iskola igaz­gatója. állapítja meg, s arról a tanuló szüleit (gondviselőjét) értesítik. Azokat a tanulókat, akik valamilyen ok miatt a jú­niusi beiratkozás alkalmá­val e kötelezettségüknek nem tudtak eleget tenni, augusztus utolsó napjaiban írják be. A pótbeiratások idejét az iskola határozza meg. Augusztus 22-én megkez­dődnek az alsó- ég közép­fokú oktatási intézmények közismereti tárgyainak taní­tását irányító vezető szak- felügyelők értekezletei, ahol az új tanévvel kapcsolatos legfontosabb tennivalókat be­szélik meg. A művelődésügyi minisz­ternek az 1968—1969-es tan­év rendjéről kiadott utasí­tása értelmében a tanévnyitó értekezletet az iskolákban országszerte augusztus 26. és 31. között hívják össze. A tanszervásárról a szol­noki papírboltban tájékozód­tunk, A bolt vezetője a kö­vetkezőket újságolta: — Becslésünk szerint az éredekeltöknek eddig csak a fele vásárolta meg a szük­séges taneszközöket. — Ez azt jelenti, hogy a szokásos tumultus ebben az évben is várható lesz? — Sajnos, igen: — A szinte felsorolhatat- lan mennyiségű tanszer kö­zött van-e valamilyen hiány­cikk? — A rajztábla. Százat ka­pott az üzlet, de az igénylé­sek szerint csak a gépipari technikum tanulóinak száz­ötven kellene. — A többi tanszer korlát­lan mennyiségben vásárol­ható? — Igen. Forgalomba került a mühús Július 29-től egyes kivá­lasztott nyugatnémet üzle­tekben megkezdték a hiva­talosan TVP-nek, népsze­rűén „műhúsnak” nevezett újfajta élelmiszer árusítá­sát. Az új termék szójabab­ból készült, jó ízű, s íze vagy a sertéshúsra, vagy a marhahúsra emlékeztet. A TVP összetétele: 50 szá­zalék fehérje; 32 százalék szénhidrát; 6 százalék ás­ványi só; 3 százalék rost és mindössze 1 százalék zsír. Vitaminokat is kevernek hozzá. Az United Food Group cég, amely ezt a terméket árusítja, a jövőben kísérle­tileg bifszteket és sertésbor­dát is szándékozik gyártani, műhúsból és műcsontból. A hivatás és a művészet teszi teljessé Látogatás egy amatőr szobrásznál Mezőtúron, a Munkácsy Mihály utca 7 szám alatt él dr. Kádas Zsigmond fog- szakorvos. Napjait mondhat­ni teljes egészében kitölti foglalkozása. Körzeti orvos az SZTK Rendelőintézetben, emellett betegeit odahaza is gyógyítja. Két gyermeke van, fia kiszolgált katona, most készül egyetemi felvé­telijére, a kislánya IV. ele­mista. Gyerekkori álom — Mióta foglalkozik szob­rászattal? — Tulajdonképpen a gim­názium IV. osztálya óta, amikor egyik rajzórán Fel­egyházi Gyula festőművész tanárom „felfedezett". Arany János Vén gulyás című ver­séhez kellett illusztrációt ké­szíteni, s én egy kis szob­rot mutattam be. Annyira megtetszett első alkotásom, hogy jutalmuk fél évig in­gyen taníttattak szabadkézi rajzra. Sajnos a háborús események véget vetettek rhűvészi ábrándjaimnak, jó­zanabb pályát választottam, megszereztem az orvosi dip­lomát.- — S mikor tért vissza is­mét gyerekkori álmához? — Huszonöt hónapig vol­tam szovjet hadifogságban. Harkovban egy olyan tábori kórházban szolgáltam, ahol a lábadozók egy díszműáru gyárnak dolgoztak. Kará­csonyfa díszeket, asztali dí­szeket. gyermekjátékot, kép­keretet. s ehhez hasonló dol­gokat. készítettek. Természe­tesen leginkább azokat a hadifoglyokat alkalmazták itt, akik értettek valamelyest a képzőművészethez. Ami­kor látták. hogy értek a szobrászathoz, minden esz­közt rendelkezésemre bocsá­tottak, hogy dolgozzam. Mellszobor három nap alatt — Faragtam fát. márványt, készítettem mi niatűröket marhacsontból, elefántcsont biliárdgolyóból. Egyszer szer­zői estet tartott táborunk­ban egy ukrán katonaköltő, Ignatev. Az ö mellszobrát kellett megcsinálnom. Há­rom nap állt rendelkezésem­re. éjjel nappal dolgoztam. Szerencsére sikerült időre befejeznem a portrét. Nagy sikere volt. kaptam érte ju­talmul egy fél sonkát, ami akkor igen nagy kincs volt. Néhány miniatűr, kifőzött marhacsontból, elefántcsont­ból, fából faragott női akt, táncospár, korcsolyázók, vég­telen türelemmel megmun­kált állatfigura látható Ká­das Zsigmond szobájának polcain, amelyeket sikerült. hazahoznia. — A hadifogságból haza­térve folytattam orvosi hi­vatásom, először Lökösházán, majd Békéscsabán dolgoz­tam 13 évig. Három eszten­deje szülővárosomban. Mező­túron élek és dolgozom. Rendelés után a matatóban — Ügy tudjuk rendszere­sen r észtvesz ama tör képző­művészek kiállításain. — Még Békéscsabán dr. Pázsa János rendőrszázados — aki maga i.s műkedvelő szobrász — ajánlotta, hogv vegyem fel a kapcsolatot az amatőr művészekkel. Az ő bíztatására adtam be néhány munkám 1963-ban az Orvos- Egészségügyi Dolgozók II. Országos Képző- és Ipar- művészeti Kiállítására, ahol „Olvasó paraszt” szobrom díjat is kapott. Többek kö- . zött részt vettem a Nagy­kunsági Napok 1965-ös kis­újszállási kiállításán, az idei Jászsági Kulturális Napok alkalmával az amatőr képző­művészek Jászberényben megrendezett kiállításán. A mezőtúri Képző és Iparmű­vészet Kedvelők Klubjában — amelynek elnöke vagyok — ősszel" rendezünk kamara- kiállítást. Kádas Zsigmond sokszor éjszakákat tölt kis műhelyé­ben. a „matatóban”, ahol a legkülönbözőbb anyagból, fémből, fából, samottból, agyagból formázza figuráit. De legtöbbször az egyszerű ember munkája ihleti, a kö­rülötte élő dolgozó paraszt.- Legújabban a korongolt ke­rámia lehetőségeit próbál­gatja. — Hogyan tudja össze­egyeztetni orvosi hivatását az aktív művészeti tevékeny­séggel? — Orvosi munkámban az emberekkel foglalkozom, az ö egészségükkel, gondjukkal, bajukkal töltöm el egész napom. Ila tudok némi időt. szakítani kedvtelésem számá­ra. tulajdonképp akkor is az ember foglalkoztat. Próbálom egy-egy jellemző pillanatát formába gyúrni, megörökí­teni. A kettő nemhogy ke­resztezné, de kiegészíti ben­nem egymást. A hivatás es a művészet teszi tel lessé az életemet. E. M. EGY NYUGALOMBA VONULT TOLVAJ EMLÉKEZÉSEI Egyetlenegyszer sem érték tetten ns alvilág nemesei A kussxafárök Angliában 1900-ban nyolc­ezer betöréses lopásról ér­tesítették a rendőrséget, — 1966-ban 276 000-ről. A bű­nözési görbe továbbra is növekszik. A legtöbb tolvaj kiskorú, zsákmányuk is el­enyésző. Igazi tolvajkirály már kevesebb van, kassza­fúró sincs több egy tucat­nál, s a legtöbbjük nem is kerül soha börtönbe, mint például Gce, a nyugalomba vonult tolvaj Gee mindig reggel fél ki­lenckor kezdte munkáját. Egyszerű ruhában, egyik zsebében egy celluloidlemez- zel, a másikban egy kulcs- köteggel útnak indult. Ki­Tabi László: Lilavörös cinegetojások Etuska hirtelen az orrom alá tartotta ff ' jobb kezét. öt lilavörös, cinegetojás nagyságú és formájú foltot láttam. Hig­gadtabban szemügyre véve. könnyűszerrel megállapíthattam, hogy Etuska körmeivel állok szemben. — Szép? — kérdezte, 9 hangjában any- nyi vidámság csengett, hogy azonnal meg- éreztem: csak igennel felelhetek. — Nem.! — mondtam határozotton. A világért sem akarom gzza* áltatni az olvasót, hogy az őszinteség bainoka va­gyok, Azt azonban határozottan állítha­tom, hogy bizonyos helyzetekben képtelen v*.gyok füllenteni. A szánalom például gyakorta térit le az igazmondás útjáról. A félelem, vagy akárcsak az opportuniz­mus sohasem. Sőt. Ha az igazmondás — mint a fent említett esetben is — bátorsá­got igényel, valósággal szenvedélyemmé válik. Már sokak barátságát veszítettem el emiatt. — Ez nem szép!? — kiáltott fel Etus­ka.. s hangjába a diadalmas vidámság he- kusti immár gúnyai felháborodás. vegyült. Nem. voltunk annyira közeli ismerősök hogy szó nélkül faképnél hagyott volna Ezért nyugalmat erőltetett magára s ezt kérdezte: — Nem mondaná meg, hogy miért nem szép? — Szívesen, Etuska Azért, mert nem tetszik nekem Természetellenes Feltűnő A magam részéről a köröm fehérjét is reklamálom tisztelettel. Hol a fehérje’’ Persze, hiába akartam tréfára fordíta­ni a dolgot, a ,,nem”, amelyet oly kegyet­lenül kimondtam., elejéi vette minden, tré­fának. — Maga különc... — mondta, de lát­tam rajta, hogy legszívesebben félkegyel­műnek mondott volna. Már ezt persze nem hagytam. Sok mindent lehet rám mondani, de hogy... — Ügy... Hat ha én különc vagyok akkor különc a férfiak kilenctizeclrcszz. Nem ismerek férfit, akinek az ilyen véres karmok tetszenek. Miska barátom, kedves, ízléses ember egyébként, s a legjaaa csa­ládapa. már csomagolt a múltkor, amikor a felesége régre lemosta a kórme’t. — Szegény asszony... — En Miskát sajnáltam. De nézze csak. Etuska... Köztudomású, hogy maguk nők egymás számára öltözködnek, s egymás számára festik a körmüket is. Miért visel­kednek úgy, mintha érdekelné magukat a mi véleményünk? Maguk csak használja­nak lila körömlakkot, mi majd. bosszan­kodunk miatta, s az élet megy tovább. — Téved — mondta szelíden — min­ket. igenis érdekel a maguk véleménye. De csak akkor, ha egyezik a miénkkel. — So Gyuszi? ,4 térié? Neki tetszik? — Az ő véleménye sem érdekéi Ismét az orrom alá tartotta a kezét­Körmein szikrázott a napsugár. — Napokig szaladgáltam ilyen lakk után — mondta szomorúan — s a megta­karított pénzem egy része ráment Csak- ugyan nem szép? — Csak vicceltem. Etuska Hiszen tud­ja, hogy milyen tréfáskedvű ember va­gyok. Hát hogyne volna szép. Mulassa a más'k kezét is. — Tessék. — Nagyon szép. Igazán nagyon szép... — b'. ’■ mattam,, mert erőt vett rajtam a szá­né ! am. — Akar ilyet venni a feleségének? — Köszönöm, Etuska, Ö is ezt hasz­nálja. szemelt egy kevésbé forgal­mas utcát, és leste a háza­kat. Ahol lehúzott redőnyö­két látott, megállt, becsön­getett. Legtöbbször nem je­lentkezett senki. ilyenkor ügyesen kipaltantotta a zá­rat, és besétált; ha ajtót nyitottak kérdezősködött, hogy itt lakik-e Mr. X, s a tagadó válaszra bocsánatot kérve továbbáll! A betörn elringatja a csecsemőt — Mihelyt bennvoltam a lakásban, mindjárt elemem­ben éreztem magam. Per­cek alatt átnéztem minden rejtekhelyét, a pénzt és a kisebb értéktárgyakat zse­bembe gyömöszöltem, s ke­reket oldottam. Ilyen mó­don annyit kerestem, mint egy bankigazgató. Naponta körülbelül 5—-6 házban tett látogatást. Leg­nagyobb zsákmánya 350 font (17 500 új dinár) volt. Persze nem elégedett meg csak a lakások fosztogatá­sával, betört, az üzletekbe, dohányboltokba. raktárak­ba, időnként pedig rendelés­re műtárgyakat emelt el. A szerencse egyszer csú­nyán megtréfálta. Betört egy irodába ahol három kassza terpeszkedett. Kettőt kinyitott, de nem volt ben­nük pénz. Másnap az új­ságokból megtudta, hogy a harmadik kasszában 3000 font volt. Még egy érdekes kalandja volt. amelyre ma is mosolyogva emlékezik vissza: merészségében arra vetemedett, hogy egy cseléd­lány jelenlétében kutassa át a lakást. A lány a veran­dán ült udvarlójával. Gee a halószobában kutatott. Egyszer csak az egyik szo­bában felsírt a gyerek. — Megnézem — pattant fel a lány, s indult is vol­na felfelé a lépcsőn. Ud­varlója azonban visszatar­totta. — Hagyd békében, hadd ordítson. Nincsenek itthon a szülei, nem hallják. A lány azonban nem hall­gatott rá, némi habozás után elindult a lépcsőn. Gee-t azonban nem hagyta el lélekjelenléte: átugrott a másik szobába, ringatni kezdte a gyereket, rámo- solygott, szamárfület muta­tott neki, táncra perdült. A gyerek abbahagyta a sírást, rámosolygott a tolvajra, a cselédlány hallgatózott a lépcsőn, azután pedig visz- szament udvarlójához. Ax apáca nem hox szerencsét — A legtöbb amatőr tol­vaj csak akkor lop, ha el­fogy a pénze. En minden­nap ..dolgoztam”, mert, tu­dom, hogy az ínség, a pénz­hiány annyira elkeseríti az embert, hogy vakon belesé­tál a csapdába. Csak egy­hez tartottam magam: ha az utcán apácával találkoz­tam. mindig visszafordul­tam. mert apácával talál­kozni szerencsétlenséget je­lent. A legérdekesebb, hogy Gee csak kétszer volt bör­tönben. de egyszer sem be­törés miatt. Először azon csípték rajta, hogy enge­dély nélkül horgászott, má­sodszor pedig azért került rács möge, mert valaki lo­pott autót varrt a nyakába. A félreértés azonban hama­rosan tisztázódott, s Gee-t szabadlábra helyezték,

Next

/
Thumbnails
Contents