Szolnok Megyei Néplap, 1968. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-13 / 189. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZOLNOK MEGYEI XIX. évfolyam, 189. szám Ára 70 fillér 1968. augusztus 13., kedd Beleszól a világpiac Mindannyian ismerjük a rosszul felelő diák érvelését; „de tanár úr kérem én készültem...’’ Felnőtt fővel mosolygunk rajta, holott a gazdasági élet is gyakran produkál ilyesmit. Sokáig például a korszerűtlen és gazdaságtalan munka mentségére szolgált az új termék, a legyártott prototípusok, nullsorozatok száma a formálisan megtakarított idő és költség. Olyan esetekre gondolunk, amikor a régi, az elavult jelent meg az új köntösében, s az egyik oldalon jelentkező megtakarítás csupán a másik oldalon fellelhető pazarlást leplezte. így • is lehetett formális terveket teljesíteni. Később, hogy intézményesen elejét vegyék az ilyen furcsaságoknak a műszaki fejlesztés különböző mutatóit kezdték a világszínvonalhoz viszonyítva vizsgálni. Ám az egyre javuló műszaki paraméterek, termékjellemzők, ráfordítási arányok nem .mindig találkoztak a vevő, a fogyasztó igényeivel és anyagi elismerésével. Mivel az új mechanizmusban a műszáki fejlesztés nem cél, hanem a gazdaságosabb munka eszköze, a vállalatok, a gyártmányt és gyártást korszerűsítő tevékenységük hatását kénytelenek praktikusan a bevételek és a nyereség alakulásán mérni. Vagyis az a fejlesztés gazdaságos, s a gyártó szempontjából is kívánatos és hasznos, amelyet a piac igényel, elismer s a vevő kamatos kamatostól megfizeti mindazt amibe kerül. A gyártás fejlesztésében pedig az a fajta takarékosság célravezető, amely nem sérti a vevő, a felhasználó érdekeit, nem megy a minőség, a tartósság rovására. A korszerűség fogalmának ilyen közgazdasági értelmezése, s a hatékonyságnak az elért nyereséggel történő mérése akadémikussá teszi az általános eszmefuttatásokat a világszínvonalról, a paraméterekről. Feltalálhatják akár az örökmozgó szerkezetet is, ha nincs rá vevő és a piacon nem térülnek meg a befektetések, a vállalat hiába dolgozott. Minden olyan műszaki tökéletesítés, melyre a vevő nem reflck-, tál, nem tart igényt — ablakon kidobott pénz. Annak, hogy a termék hasznosabbá vált-e és milyen mértékben, a piac, az elért ár és nyereség az egyetlen tárgyilagos mutatója. A műszaki teljesítménynek, a minőség javításának gazdasági optimuma van. Idáig megtérülnek a ráfordítások, azon felül viszont már nem. A piackutatás feladata a mindenkori optimumok kitapintása, a felesleges kiadások megelőzése. Az ár és az elért nyereség azonban nemcsak a termék korszerűségét, a szükségletek kielégítésének színvonalát jelzi, hanem a kereslet-kínálat alakulását is. Más szavakkal: a keresletet lényegesen meghaladó kínálat egy-egy termék árát olyan alacsonyra szoríthatja, hogy a termelés költsége, azon belül a gyártmány és a gyártás fejlesztése nem térülhet meg. Vegyük példának a Híradástechnikai ipart* Háromezer új diák a középiskolákban (.sokként ax érdeklődés a gimnázium iránt Asztali rádiót ma már minden ország gyárt, a piac viszont telített — csak nagy ráfizetéssel lehet legkorszerűbb típusokat is exportálni. Nem sokkal jobbak a lehetőségek a táskarádiók, a televíziós vevő- készülékek kivitelénél, különösen, ha a védővámokkal is számolunk. A bonyolult, nehéz híradástechnikai berendezések — a tv-stú- diók, nagyadók, mikrohullámú és átviteltechnikai rendszerek — viszont igen gazdaságosan gyárthatók és értékesíthetők. Mivel a gazdasági társadalmi fejlődés egyik velejárója az iparosítás, bizonyos termékek gyártására egyre több ország rendezkedik be, s a piacom telítődnek. Nemcsak a rádió, vagy a tv, a könnyű- és az élelmiszeripar jónéhány terméke — főleg amely az ipari fejlődés alsó lépcsőfokait jellemzi — élet-halál kon-kurrenciaharc szintere. Vagyis azt is szükséges vizsgálni: mit érdemes, mit lehet gazdaságosan, vagy lehetőleg a legkisebb ráfizetéssel gyártani és fejleszteni. A gazdag és fejlett ország beszünteti a gazdaságtalan cikkek exportját, sőt — ha külkereskedelmi helyzete lehetővé teszi — a hazai gyártásnál olcsóbban Meteorológiai Intézet: Visszatér a nyár Éppen egy hónappal ezelőtt fordult a hosszan tartó szárazság csapadékos, esős időre. Akkor a monszun szelek friss óceáni levegőt szállítottak a kontinens fölé. Egy hete megszűnt a légáramlás, a páradús légtömegek Közép-Európa felett nyugalmi helyzetbe kerültek. A front középpontja éppen hazánk fölött van, és a szinte mozdulatlan páradús légtömeg szinte ontja az esőt. Sok helyen keletkeznek felhők — egy-egy gomoly- tömeg 10—100 négyzetkilométeren okoz esőt — egy hét óta hol itt, hol ott, de szinte állandóan esik az országban. Az évszakhoz képest kevés a napsütés, a lehetséges 13 óra helyett 3—4, máshol 8— 9 órát sütött a nap. A levegő nedvességtartalma magas, vasárnap például 80 százalékos volt, az ilyenkor szokottnak éppen kétszerese. Ez okozza , a fülledt melegérzetet. Közép-Európán kívül viszont körös-körül süt a Az idei első jelentkezések idején a gimnáziumokban meglévő helyeknek csak harminc százalékát töltötték be. Később többen jelentkeztek, főleg olyanok, akiket visszautasítottak valamelyik szakközépiskolából, de a megyénkben meglévő gimnáziumi helyek 5,6 százaléka még ma is betöltetlen. Ezek kivétel nélkül a kisebb községek gimnáziumaiban vannak, ahol — éppen ezéi't — néhány helyen félosztályok alakultak ki. A városokban és különösen a megyeszékhelyen mindenütt túllépték a korábban tervezett kereteket. Tiszafüreden és Tiszaföldváron növelni kellett egygyel a tantermek számát. Más gimnáziumokban viszont előadótermek, nyelvi laboratóriumok berendezésé miatt csökkent a tantermek száma. Sok helyen be kellett vezetni az úgynevezett kabinetoktatást, amely azt jelenti. hogy a testnevelés órán, politechnikán, vagy nyelvi laboratóriumban lévő osztályok tantermeiben a foglalkozás ideje alatt más osztály megy a jobb helykihasználás érdekében. Társadalmi nyomás A gimnáziumokba többségükbe olyanok jelentkeztek, akiket a szakközépiskolák visszautasítottak. A 3012 felvett tanulónak jóval kevesebb, mint a fele jütha- tott csak szakközépiskolába, pedig néhány helyen olyan nyomás nehezedett az iskolákra, hogy a tervezettén felül még kénytelenek voltak új osztályt indítani. — így történt a Vásárhelyi Pál Közgazdasági Szakközépiskolában, ahol az ötödik első osztályt is meg kellett szervezni a közgazdasági tagozaton. Ide főleg lányok jelentkeztek, s helyzetüket nehezítette, hogy ipari tanulónak sem lehetett átirányítani őket. mivel a lányokkal betölthető helyeket ott is gyorsan elfoglalták, sőt a divatosabb szakmákra gyengébb bizonyítvánnyal már nem is nagyon lehetett bejutni. Néhány helyen három- négyszeres volt a túljelentkezés. Karcagon a kereskedelmi szakközépiskolában 138 jelentkező közül negyvenet vettek fel. Nagy volt az érdeklődés a tagozatos osztályok iránt, különösen a nyelvi és a matematika— fizika tagozatokra szerettek volna a lehetségesnél többen bejutni. Az igyekezet ellenére nein sikerült megfelelő arányban fizikai dolgozók gyermekeivel betölteni ezeket a helyeket, holott az adott szakon elsősorban a tagozatos osztályokban végzetteknek van esélyük egyetemi, főiskolai felvételre. Jövőre tetős a „hullám“ Felmerült a kérdés, nem volna-e célszerű új középiskolák építésével enyhíteni a nehéz helyzetet. Az oktatásügy illetékeseinek véleménye szerint ez jelenleg már nem indokolt, hiszen jövőre tetőz a demográfiai hullám s azután fokozatosan mind kevesebb jelentkező várható, 1972-re pedig az utolsó nagylétszámú korosztály is elhagyja a középiskolát. A rendelkezésre álló apyagi eszközöket inkább a felszerelés javítására, szakközépiskolai műhelytermek és kollégiumok építésére fordítják. B. Aimportálja azokat. Országunk nem, olyan gazdag, hogy rövid időn belül lemondhatna minden ráfizetéses termék exportjáról, hogy válogatás nélkül mindent gyártson, fejlesszen és exportáljon. Az anyagi eszközöket és a munkaerőt már ma is azokba a gyártó és exportáló ágakba kell lehetőség szerint összpontosítani, amelyek viszonylag gazdaságosak. A jövőt előkészítő fejlesztése*k és beruházások méginkább az exportmunka hatékonyságát hivatottak szolgálni. A mai helyzet persze sajátos. A beruházási jegyzéken a gyártmány és gyártásfejlesztési tervekben még sok- a régi mechanizmus feltételei közepette meghatározott téma. A piackutatásnak, a közép, és hosszútávú prognózisnak ezért különösen nagy a rangsoroló szerepe, hiszen csak így lehet az új feltételeknek megfelelően az életre való fejlesztési elképzeléseket és feladatokat hatékonyan támogatni, a gazdaságtalanokat pedig elvetni. Mindenekelőtt a meglevő gyártási profil és termékválaszték felülvizsgálata, szüntelen kontrolja és rangsorolása a feladat. S ahogy megvalósulnak az életrevaló, a világpiac igényeivel reálisan számoló fejlesztései elképzelések, úgy növekszik a vállalati nyereség és javul, gazdaságossá válik a termelés és az export összetétele. K. J. nap, míg a balti' államokban is melegebb van, mint nálunk. Ha a párás levegő megmozdul — s ezzel egy-két napon belül számolhatunk — véget ér ,,az esős évszak”, jön a melegebb, napos idő. A mai prognózis:-fr Várható időjárás; Felhőátvonulások, szórványosan futó esőkkel, néhány helyen zivatarral. Időnként megélénkülő nyugati, észak- nyugati szél. Reggeli párásság, helyenként köd. A hőmérséklet alakulásában lényeges változás nem lesz. Várható legmagasabb nap- fali hőmérséklet 25 fok körül. An goi—magyar növényvédelmi tanácskozás Szolnokon Augusztus 14-én az IC1 Plant Protection Etd angol cég és a magyar AGKO- TRÖSZT együttes vegyszeres gyomirtási tanácskozást rendez Szolnokon. a'Ságvári Endre művelődési házban. Dr. Kasza Béla, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője megnyitója után A. Waitt angol tudományos kutató és dr. Erdei Péter, a szegedi Délma gyarországi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet munkatársa tart előadást. A nap eseményéhez szakfilmvetítés, a művelődési házban növényvédőszer-, és a Ti sza-1 igét bért növényvédőgépek kiállítása is tartozik. Épül Kunszentmártonban a Tisza Cipőgyár egyik kihelyezett üzemépülete. Többszi» asszony talál majd itt munkaalkalmat. A termelés előreláthatólag októberben megkezdődig ,
