Szolnok Megyei Néplap, 1968. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-11 / 188. szám
1968. augusztus 11. SZOLNOK MtÜlU NÉPLAP II LENINGRÄDI CSODA Mihail Kun, a gondolatolvasó * Megkezdte rendszeres járatait a La Manche-csatornán a világ legnagyobb légpárnás '"hajója. A 250 utas és 30 gépkocsi befogadására alkalmas hajó az angliai Dover ‘és a francia Boulogne között 35 perc alatt teszi meg az utat. (Rádiótelefoto — AP — CP) Zaj és idegrendszer Á szélben mozgó falevéltől a rakétáig A szovjet hírügynökség szerint Mihail Kun leningrádi fiatalember kiválóanolvasia mások gondolatait, bekötött szemmel száz ember között is megtalálja azt, aki eldugta a gombostűt, csodálatos emlékezőtehetsége van, nagyszerű t'ejszámolóművész. Ö maga azt állítja, hogy mindebben semmiféle rejtélyesség sincs. Mint az elektronagy X Time című amerikai újságban jelent meg a hír: egy japán egyetemista nem tudta tovább elviselni a tanulószoba közelében szüntelenül működő gőzkalapács idegőrlő' zaját, kirohant az építkezéshez és rá tette a fejét arra a cölöpre, amelyet a kalapács a fölbe sulykolt. Bikerült elérnie, hogy egy időre megszűnjék a tébolyí- tó lárma. Az ember idegrendszere csak nehezen tudja elviselni a zajt. Az a fonák helyzet alakult ki. hogy a zaj. amely oly gyakran hoz ki bennünket a sodrunkból, csupa hasznos, nélkülözhetetlen géptől származik: a közúti és légi járművek, a közönséges és tranzisztoros rádiók, a háztartási gépek, e gőzkalapácsok, mind-mind az embert szolgálják. Mennyit bir a fül A zajok testileg és pszi- chikaílag hatnak ránk. Testi hatás például az, amikor egy nagyobb dörrenés után az ember átmenetileg megsü- ketül, 8 ha valaki huzamosabb időn keresztül erős zajt kénytelen elviselni, végleg elveszítheti hallását. A hangerősség mértékét a telefon feltalálójáról. Beliről, beinek (B) nevezték eh A gyakorlatban ennek rendszerint a tizedét, a decibelt (dB) használják: ez pontosan a legkisebb hang- erősség-különbség, amit az emberi fül még érzékelni képes. 20 dB felel meg a szélben mozgó falevelek zi- zegésének, körülbelül 50 dB egy nyugodt vendéglő átlagos zörejszintjének, 70 dB az élénk utcai forgalomnak, 130 dB egy közeli gépfegyver kattogásának és kb. 175 dB egy startoló rakéta dübörgésének. A testi zajártalmak azonA tisztességtudó ember a Szigeten sétált egy fiatal és nagyon lelkes barátjával. Az imént ültek egy jó órácskát a Kaszinó teraszán és most nagyon sajnálta, hogy onnét csak úgy eljöttek. Megittak nehány korsó sört, nem lehet beszélgetni ital nélkül, nem lehet bírni ezt a fullasztó meleget, még itt a Szigeten sem. jó kemény habű pincehideg, nektár nélkül. Később persze, megunták az ülést, a beszélgetés heve egyre följebb csapott, a sör íze egyre savanyúbb lett, a harmadik korsónál már kimondottan áporodott ize volt. Eljöttek onnét. ‘ A rózsák között. ahol most sétáltak, nagyon kellemese rr, jól érezték magukat, mert itt minden olyan szép nyugodt, itt az ember gondolatai megtisztulnak, itt minden szónak, gondolatnak illata van. 4 fiatal fiú arról beszélt, bán nem korlátozódnak a hallás megromlására, hanem vérkeringési zavarokat és gyomorbetegségeket is előidézhetnek. Általában azzal magyarázzák szervezetünk lármaokozta kóros rendellenességeit, hogy a zörejek riasztó jelekként hatnak ránk, vagyis a lárma okozta ingerek a szervezetet a feszült várakozás, valamiféle közelgő veszélyre való felkészülés állapotába helyezik. Ha zörejt hallunk, szervezetünk ösztönösen „készültségbe” helyezkedik: a szív és az idegrendszer feszülten várja a fokozott megterhelést, egész bensőnkön „motorikus nyugtalanság” lesz úrrá. És ha- ilyenkor rendszerint semmilyen veszély sem közeleg, s a riadót nem követi a várt erőpróba, a szervezet feszültsége nem oldódik fel. A modem zajforrások közelében élő emberre csaknem szakadatlanul hatnak a zajingerek, s így szervezetének végeredményben soha. sincs nyugalma, sokszor még álmában sem. És ez a legnagyobb baj. hiszen éppen az alvás feladata, hogy felüdítse a testileg-lelkileg túl- eröltetett embert. Az éjszakai zörejek azonban sokszor ezt is megakadályozzák, — legalábbis a városokban. Az alvás mélységét károsan befolyásol ja az olyan zaj is, amely nem lépi át az ébresztés ingerküszöbét, az ember nem riad fel. Az alvó erről nem vesz tudomást, mégis megsínyli. Van-e védekezés? Az idegeket leginkább azok a zajok terhelik, amelyek hangerőssége gyorsan változik: ilyen például a kutyaugatás. az ismétlődő ajtócsapkod ás. a hol erősödő, hol gyengülő motorhang vagy hogy neki, aki ilyen nagyvonalú és okos ember, aki már évtizedek óta bizonygatja, hogy többre képes, mint. amit rábíztak, nos, neki már régen a minisztériumban volna a helye. — Igenis! Miért ne? Talán merésznek tűnik a gondolat. mert elszoktunk már a merész gondolatoktól — mondta a fiú és még hozzátette: — Akár miniszter is lehetne, sőt más országokban, másutt az ilyen nagyvonalú, modern emberek már régen komoly tárcát kaptak. Hiszen művelt, intelligens, érti a vezetés művészetét. És egy teljesen szokatlan plusz a jellemében: nagyszerű meleg baráti kapcsolatot tart az emberekkel. Mondhatni: egy az egyhez tárgyal mindenkivel: miniszterrel, takarítónővel. Ritka az ilyen jellemű férfi, mint a fehér holló — bi- zonygatta a fiatalember leisípolás és minden váratlanul fellépő hang. Ezekhez nem lehet hozzászokni,, mint az egyenletes óraketyegéshez. Sajátságos módon azonban nem szenvedünk azoktól a zörejektől, amelyeket magunk idézünk elő. Ha nem is tudjuk megszüntetni a lármát, tompítására számos lehetőségünk van. Sok javaslatot dolgoztak már ki erről. A zajos háztartási gépeket, éjjeli mulatók zenekarjainak az emelvényét gumi- vagy film-alátétre kellene állítani, a mozdonyok és vasúti kocsik kerekeit zajtompitóval (gumiabroncs) ellátni. A gépkocsik és motorkerékpárok kipufogó lármáját is hatásos eszközökkel lehet tompítani. 5,Sa ellen akarunk állni a rákbetegségnek, ne fojtsuk magunkba érzelmeinket-..” — ezt a tanácsot fogják adni talán a jövőben az orvosok. New Yorkban a Tudományos Akadémia egyik értekezletén, — amelyet a rák pszichofi Biológiai vonatkozásainak szenteltek, — több felszólaló jelezte, hogy a túlságosan „visszafojtott érzelmi sokkok kedveznek a betegség ki fejlődésének Az elnöklő dr. Clauss Bahne Babuson számos esetet hozott fel olyan egyénékről, akik súlyos gyászra „sztoikusán”, csendben reagáltak: nem sokkal később rákban meghaltak. A Philakesen a meggyőződés meggyőző erejével, ellentmondást nem tűrve. Nem is akart ellentmondani. ki mondana ellent ilyenkor. Jólesett a dicséret, persze, hogy jólesett, amit a fiatal fickó mondott. Értékét emelte, hogy fiatal, hogy még romlatlan és tegnap meg merte mondani a rósz- szat is, őszintén kertelés nélkül a szemébe, miért ne mondhatná mea ma a jót is? Tehát tudta, a fiú igazat mond, léhetne ő miniszter is, csak egy kissé elfelejtették. Bár halványan az is felderengett tudató bán, hogy valami olyasmit tanult az esti egyetemen: a történelemben a személyek mindig véletlenek. Kellemes meleg bizseroette a szívét, csak nem kéne... De kell! A sör néni tűr halasztást Amennyire vissza tud emlékezni, gyermekkorában is mindig baj volt a veséjével. És amikor idáig jutott gonA leningrádi esztrád-szín- ház előtermében érdekes festménykiállítás nyílt meg. A falon kisebb-na- gyobb vásznak. Az egyik, börtönrácsok mögött fölsejlő kék eget ábrázol, címe: Teo- dorakisz dala. A másik, szintén szimbolikus értelmű festmény: szakadék szélén álló földgömb, mellette egy majom, mely farkával bármely pillanatban a mélybe taszíthatja a Földet. Több nagyszerű portré is sorakozik a falon. Különösen megkapó a háború pusztította vidéken álldogáló bús szemű kislánynak a képe. Nagy gondolati erő, különösen művészi ábrázolás- mód jellemzi e festményeket. Alkotójuk, Mihail Kun, a leningrádi esztrád-színház művésze. Ha találkozni akarunk vele, csak menjünk be a nézőtérre: de ott rendszerint egyetlen szabad hely sincs, ha ő lép fel. Pszichológiai kísérletek című műsorával. Kérésére egy néző 20 számot ír fel a táblára. Kun csak rápillant a hosszú számsorra. s hátrafordulva márts hibátlanul elismétli azt. Üjabb műsorszám következik: A táblán többjegyű számok tömkelegé. Ismét villámgyors fordulat, s agyában máris rögzítve van delphiában és a Roehestar-i egyetemen készített statisztikák is megerősítik, hogy az ilyen fegyelmezetten viselkedő pácienseket hamarább éri el a rákbetegség, mint a többieket; Bizonyos szociális és kulturális kutatások is folynak ugyanebben az irányban. A Coäorado-d egyetemen dr. Sidney G. Margolin arra a megállapításra jutott, hogy a sziu indiánok, akik nem igen fojtják vissza érzelmeiket, szinte nem is ismerik a rákot. Szerinte azokban az országokban magas a rák halálozási statisztikája, ahol a heves érzelmeket a hagyomány szerint elfojtják. dolataiban, szivét, már némi kis pánik szorította. A sok színű, dús illatú rózsák között két idősebb ember kaparászta a földet. Odament hozzájuk., a fiú követte és csillogott a szeme. A tisztességtudó férfi azonnal meg akarta kérdezni, hol van errefelé a reterát? De meggondolta, mert a fiú lelkesedése nagyon zavarta és nem akart csalódást okozni. „A fenébe ezzel a kölyökkel, sírba vis2 a lelkesedése, a. tisztelete és én közben itt...” — füstölgőit, de hangosan azért udvariasra fogta a szót és mindössze ennyit mondott: — Jó napot emberek! Nem vagyok errefelé jártas, talán maguk tudnak segíteni és meg tudnák mondani, hoav merrefelé... Nem jutott tovább. Az idősebb munkás felnézett, kiegyenesítette görnyedt derekát, tempósan meg is tapogatta, aztán kezefejével megtörölte izzadó homlokát. Az udvarias férfi látta, hoou az öreg erősen kancsit és hallotta, bár egy kissé távolról. hogy erősen selypít. Az Izsó elvtárs küldte valamennyi számjegy'. Emlékezőtehetsége az elektronagyéval vetekszik. Feladatai mind összetettebbekké válnak. A színpadon már nem egy, hanem négy tábla áll, amelyekre a nézők 20 négyjegyű számot írnak fel, s előbb lassan, majd mind gyorsabban forgatni kezdik őket. — Kun néhány másodpercig nézi a számzűrzavart, majd az összevont eredményt közli a nézőkkel. Ezután közösen ellenőrzik, helyes-e a számítás. Helyes! Kirobbanó siker, óriási tapsvihar, lelkesedés. Hogy miként jutott el a forgósban tevő számok ösz- szevonásának egyedülálló rekordjáig? Véletlennel kezdődött. Egy álkalommal ugyanis, a műsor megkezdése előtt valaki fordítva helyezte el a számokkal teleírt táblát. — Mi lenne, ha visszafelé olvasnám el a számokat, ahogyan a nyomdászok teszik? — gondolta, s röviddel ezután gyakorolni kezdett. Fokozatosan növelté a táblák számát, s mind ösz- szetettebb számtani műveleteket végzett. Szorgalmas munkával elérte, hogy ma már gyorsabban adja össze a forgásban levő számjegyeket, mint az elektronagy. Természetesen — hangsúlyozza dr. Bahnson, — nem a visszafojtó® okozza a rákot. Károsítja azonban a központi idegrendszert, amely a test hormonháztartását irányítja és ezzel csökkenti az ellenállást a betegséggel szemben. Ezek a megfigyelések arra vallanak, hogy hasznosak a lármás halottsiratások és egyéb erzelemki törések, amélyek számos társadalomban hagyományosak, a nyugati civilizációban szokásos illendőség viszont kóros. Aki el akarja kerülni a rákot, jobb, ha úgy viselkedik, mint a sziu indiánok. magukat? Oszt mit üzent? — kérdezte. — Milyen Izsó elvtárs, semmilyen Izsó elvtársat nem ismerek — válaszolta, s elindult szaporán a bokrok felé. Azt hitték, az árnyékba kíván húzódni, mert itt a rózsáknál még igencsak süt s nyáralkonyati nap. — Hát az az Izsó... Már Izsó elvtárs. a tanácstól tudja, a főnökünk. Mondja mán, mit üzent? — erőszakoskodott a kancsi. És még ráfejelt: — Szóval, befejezhetjük itt már, a rózsáknál? Mondtam én tegnap is neki, hogy jó volna amott a parton is elkezdeni mán... Az udvarias férfi nem tudott válaszolni, mert teljes pánikban volt. Közben a fiatal fiú csillogó, lelkes szemekkel figyelte atyai barátját és arra gondolt, hogy itt. a Szigeten is, az egyszerű napszámosok is ismerik őt. Ritka az ilyen remek férfi! És várta, kíváncsian várta az okos választ. És még mindig a kancsi munkás kérdezett, de már némi Kunnak azonban nemcsak csodálatos emlékezötehetsege van; nagyszerű gondolatolvasó is. Figyelmesen nézi az embert, néha megérinti a kezét, s arra kéri, ismételje meg magában korábbi gondolatát. Hasonlóképpen hiba nélkül megmondja, mikor született az illető, melyik szót jegyezte meg egy könyvből, melyik figurával és mit lépett a sakkozó; bekötött szemmel halad át a nézőtéren, s megtalálja egy néző zsebében az eldugott gombostűt. Vajon tartós-e az ilyen fajta emlékezet? Ügy látszik, tartós: előadás végén a nézők kérésére megismétli a húsz számot, amit a műsor kezdetén írtak fel a táblára. Ki ez a csodálatos ember ? A képzőművészeti akadémián szerzett oklevelet. Ismert festőművészek tanítványa volt. Ma is fest. — Fiatalabb korában élénken érdeklődött az orvostudomány és a természettudományok iránt. Barátja egyszer véletlenül kiszórt egy doboz gyufát, s viccesen odaszólt neki: „Számold meg!” Kun fel sem kelt helyéről, csak odapillantott, s pontosan megmondta, hány gyufaszál van a földön. — Portréit is emlékezetből festette, mégis meglepően élethűek. A természet csodálatos képességekkel ajándékozta meg Mihail Kunt. Am a többi tehetséges emberrel ellentétben ő szorgalmasan fejlesztette is adottságait. Hogy miként, olvassa mások gondolatát? íme, felfedjük a titkot: Említettük már az előbbiekben, hogy az embert — akinek gondolatait olvasni akarja — megkéri, ismételje meg magában a gondolatát. Már régóta ismeretes az a fiziológiai törvény, hogy az agyműködés a pulzus ritmusában, az izmok állapotában, az arckifejezésben és a mikromotorikus reakcióban is megnyilvánul. Ezekből a jegyekből fölfedni a gondolatokat — valóban nagy művészet. Kun képes erre. A leningrádi fiatalember ezenkívül nyelvtehetség is. Egy alkalommal közölték vele, hogy Japánban fog fellépni. Az idő elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy valamelyest megtanulja a japán nyelvet. Vendégszereplésének útiránya azonban az útolsó pillanatban megváltozott: Japán helyett Finnországba kellett utaznia. szemrehányással, vádaskodva. — Szóljon már, jó ember, valamit. Ismerem én magit! Azt is tudom, hogy hívják, csak elfelejtettem.. Az udvarias férfi még egyszer, utoljára koncentrált. kezet nyújtott a munkásnak és azt mondta: — Kovács Károly a nevem... — No lássa, tudtam ért, Mondja már meg, mát üzent Izsó? — kérdezte a munkás, de most már dühvei, sőt némi lekicsinyléssel, hogy mit: játsza ez itt meg magát. Az udvarias férfi diszkréten elfordult, néhány görcsös mozdulatot tett. a levelek halkan zörögtek. — Hát ezt üzente? — kérdezte a kancsi. majd elhúzta a száját, tempósan visszament a rózsákhoz és azt mondta társának: — Ezek a marha, ganyé városiak... Eerkó! És a lelkes fiatalember zavarában az eget bámulta, amelyen nanvon halványan ugyan, de lassan már úszni kezdett delelójére a. Hold, ísühtf FÉLREÉRTÉS Vágjuk a falhoz a levesestálat! Tanács a rákbetegség megelőzésére
