Szolnok Megyei Néplap, 1968. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-07 / 184. szám
Nagykunsági Állami Gazdaság Uj élet kezdődött Pusztaecsegen 1947-ben az akkori Pusztaecsegen parlagon maradt földek megművelésére a Földművelésügyi Minisztérium Fülesi Emilt, a szervezéshez és gazdálkodáshoz értó szakembert bízta meg az állami gazdaság megszervezésével. Fülesi Emil akkor egy kocsmárosnál kapott szállást. Ide jártak be azok a dolgozók, akik váltogatták munkahelyeiket. Itt szerződtette első munkavállalóit, alúk közül hárman jelenleg is a gazdaságban dolgoznak. Az indulás évében egy, később hat fogattal kezdték a termelést. Állami támogatással a régi, korszerűtlen gazdasági épületek felújításával, az alkalmatlan épületek lebontásával kezdték a nagyüzemi gazdálkodás kiépítését. Megalakult tehát a Kenderesszigeti Állami Gazdaság Nemzeti Vállalat, melv a hagyományoknak megfelelően az állat- tenyésztést. tűzte ki a termelés fő irányaként. A tagosítást az idő egyre jobban sürgette. Gátolta azonban a sok egyéni Ms- parcella. 1950—51-ben végrehajtott tagosítás első stádiumában a terület felmérése pontatlan volt. De a gazdaság területét nagyjából sikerült elkülöníteni. A tsz-elc megalakulásának időszakában megszűntek a szakcsoportok, lassanként elhagyták a rizstermő területeket, s ezek a telepek 1950-ben a gazdaság kezelésébe kerültek. A Hortobágy—Berettyó főcsatorna mellett biztosítva volt az öntözés. A gazdaságban kecsegtetőnek látszott a nagy hoA gazdaság azonban szántóterületének csak egyhatodán tud jelenleg szervestrágyázni. összességében a talajjavítás hozzájárult a termésátlagok emelkedéséhez. Az állattenyésztés fejlődése A gazdaság állatállománya gyorsan növekedett. 1954-ben miég csak 1424 számosállata volt, 1986-ban már 3336. Az 1958— 59-es évek eredményén felbátorodva, szinte ugrásszerűen emelkedett az állatlétszám. A létszám növelése azonban nem volt arányban a hozam növeköésével. Sőt a tehenészetben az egy tehénre jutó termelési hozam fokozatosan csökkent. A sertéstenyésztés nagyarányú fejlesztése, az állomány növelése az abrakigény növekedésével járt együtt. A takarmányter- mő területek — bár volumenben növekedtek, a terméseredmény mégis csőidként, s a gazdaság saját tarmelvényeiből nem tudta fedezni a szükségletet. Egyi'e nagyobb összegeket kellett takarmányvásárlásra fordítani. A márialaki kerületben ezer tehénlétszámra tervezett tehenészeti telep alakult ki, a megfelelő vetésszerkezet, a szükséges takarmánybázás megteremtése nélkül. Ennek költségnövelő hatása a takarmányszállításoknál jelentkezett, mert vásárolni kellett a szükséges takarmányt, néha más kerületekből, de legtöbbször távoli társgazdaságokból, sőt a tsz-ekből. A tervezett költségszínt aránytalanul magas volt az elért hozamokhoz viszonyítva. Ugyanis az egy egységre jutó hozamok is csökkentek. 1965-ben a ragályos száj- és köéletébe, mert eddig semmiféle ipari tevékenységet nem folytatott. Az üzem évi kapacitása 240 vagon lucemaliszt előállítása. Ennek 50 százalékát saját abrak pótlására használják fel. a másik 50 százalékát pedig áruként értékesítik a társgazdaságoknak és termelőszövetkezeteknek. Az üzem egyébként termény szárítására is alkalmas. Ez a termés biztonságát növeli, a csapadékos időjárás esetén nagy tömegű búzát és rizst szárítanak itt. A gazdaságban egy magtisztítótelep, továbbá a mezőtúri és a csorbái gazdasággal társas viszonyban, Kisújszállás térségében, 200 vagonos pulyka feldolgozó kombinát építését tervezik. Tehát tovább fejlődik a gazdaság melléküzemi tevékenysége. Jó termést ad az öntözött kukorica Az idei aszályos év leküzdésére a gazdaság öntözési lehetőségeit maximálisan kihasználta. Mintegy 4000 kát. hold területet öntöztek meg. Az öntözés hatására cukorrépából 170—180 mázsa, kukoricából 22 mázsás átlagtermést várnak májusi morzsoltban. Az öntözött legelőik biztosítják a folyamatos takarmányellátást. Az aprómag- termesztésénél lehetőség van arra, hogy a megye gazdaságai között a legjobb eredményt az idén is megtartják. Mintegy 10—12 vagon lucernamagot várnak. Ez ötmillió forint árbevételt jelent a gazdaságnak. Ezzel akarják pótolni a búza- termesztés idei kiesését. Rizsből a tervezett 11 helyett 12—13 mázsás holdanként! átlagtermést várnak. Tbc-mentes állatállomány Megkezdték a túlzottan, mesterségesen felfuttatott állatlétszám csökkentését. Ezzel párhuzamosan felszámolták a szétszórt tanyás állattenyésztő telepeket. Viszont a meglévő nagy telepeket korszerűsítették. A központi sertéstelepet, a má- rialaki és a ballai tehenészeti telepeket komplettírozták, járulékos épületeket emeltek. Tejházak, takarmányelőkészítők, szociális épületek és új bekötőutak épültek, továbbá fürdő, konyha és feketefehér öltöző létesült. A ballai kerületben befejeződött a tbc- mentesítés a háromszázas tehenészetben. Márialakan az ötszázas tehenészetben a tbc-mentesítést az idén kezdték meg melyet jövőre fejeznek be. Szelektálják és kiselejtezik az alacsony hozamú egyede- ket A sertéstelep tenyészrészlegét — ötszázas kocaállomány — mentesítették a tbc-től és brucellózistól. Nagyon jelentős a gazdaság árutermelő tevékenysége. Az átszervezés során az árukibocsájtás tovább növekedett. 1957-ben nyolc vagon hízott sertést érékesítettek, az idén már elérik a hetvenkét vagont. Uj ágazat a galambtenyésztés A juhászat az állattenyésztésben fontos szerepet játszik. A gazdaság jelenleg nyolcezer juhot tart. A lédereri juhászati telepet tavaly villamosították, az idén bekötik a vizet és 1970-ig új bekötőutat építenek itt. A juhászat az idén 350 mázsa gyapjút adott. Előtérbe helyezték a pecsenyebárány értékesítést. Az idén már háromezer pecsenyebárányt exportáltak Olaszországba, Görögországba, sőt Indiá ba is. A juhászat fontos terméke a tej. Az idén a tervezett 80 ezer helyett 100 ezer liter tejet fejtek. A tejet a gazdaság részben sajttá, részben juhtúróvá dolgozza fel Áruja igen kelendő a szolnoki, a kisújszállási és a budapesti üzletekben. Az exportigényeknek megfelelően a gazdaságban megkezdték a King fajtájú, nagytestű húsgalambok tenyésztését. — Egyelőre száz párat tartanak, s ezt továbbfejlesztik. Ugyanakkor a gazdaság felszámolta a korszerűtlen és veszteséges baromfitenyészetét. A gazdaság nyereséggel zár Az új vetésszerkezetnek megfelelően szervezték át a gazdaságban a gépesítést. A pillangós növények betakarítását, rakodását az idén már száz százalékig gépesítették. Hasonlóan a gabonafélék betakarítását is. Jövőre a kombájnszérűt js gépesíteni fogják. A szalmabetakaritás gépesítésére a gazdaság szovjet gyártmányú homlokrakodó gépeket vásárol. A gazdaság 800 kát. holdon termel rizst. Ennek 40 százalékát az idén az újonnan vásárolt jugoszláv gyártmányú Zmaj —Kondor típusú kombájnokkal takarítják be. A silózást ebben az évben AüK gyártmányú, önürítős pótkocsikkal oldot- . ' ták meg. i j Az említett szervezési intézkedések e j 1968-ban nyereségessé teszik a gazdasá- J I got. Év végén mintegy 500 ezer forintra ! tervezett nyereséget elérik. Az elért és a várható terméseredmények is erre engednek következtetni. Ez igen nagy eredmény, mert a gazdaság több éven át veszteséges volt. A gazdaságot a kedvezőtlen adottságú gazdaságok közé sorol- , ták. Ezért a megtermelt és kibocsájlott í áruk után az állam dotációt ad. / J Gondoskodnak az emberekről A gazdaság vezetése az utóbbi három ! év alatt stabilizálódott. Jelenlegi igazgató- j ja Mészáros Mátyás agrármérnök, aki korábban a Szolnok megyei Állami Gazdaságok Igazgatóságán öntöző szakmérnök volt. A gazdaság arra törekszik, hogy fiatal szakmérnököket telepítsen le és azok otthon érezzék magukat. Segítik a mun- j kájukat és támaszkodnak rájuk. A gazdaság három önálló kerületre — Kenderessziget, Márialak. Bállá — tagozódik. Önálló terveket készítenek, mérhetik gazdálkodásuk eredményét. Ezt lehetővé teszi a kerületi önálló számvitelük is. Fontos kérdésekben — munkáltatói jog, jutalmazási, fegyelmi jog. géppark irányítása — önállóan döntenek. Az állandó veszteség kihatott a vezetésre és a munkásokra is. Az éveken át tartó eredménytelenség elkeserítette őket. A nehézségek ellenére azonban sok dolgozó kitartott a gazdaságban. Minden kerületben kialakult a törzsgárda. így például Asztalos Kálmán növénytermesztő, Szegedi Albert kovács mester, Kolláth József fogatos, Végh Zoltán kerületvezető Márialakán, Galambos Pál sertésgondozó — és sokan mások — szinte a gazdaság alakulásától kezdve itt dolgoznak. Az új mechanizmus adta lehetőségele folytán a gazdaság nyereséges lesz. Ezt I tudatosították a dolgozók között a gazdaság vezetői, a párt és a szakszervezet aktivistái. Ez serkentette az embereket és nagyobb bizalmat adott nekik. A gazdaságban megfelelően törődnek az emberek anyagi, szociális problémáival. Az utóbbi években a munkások átlagkeresete növekedett. Felépült a központban — négymillió forintos költséggel — az üzemi étkezde, a konyha és a kultúrotthon. A ballai kerületben emeletes irodaház és étkezde létesült. Márialakán új irodaházat, korszerű munkásszállást és j fürdőt építettek. Az utóbbi években a gazdaság 23 ktn‘- ‘ szerű lakást épített dolgozói részére. Ezzel párhuzamosan többségében már fel- j számolták a szétszórt, nedves, földes pa- j tíozatú tanyai lakásokat. Az állami gazdaságok lakásépítési akciója keretében j jelenleg húsz dolgozót segítenek hozzá az új. korszerű családi házak építéséhez. (X) Hatalmasra nőtt a gazdaság öntözött kukoricája A központi konyha, étkezde és kultúrotthon zamokat adó rizsterület 350-ről 1800 kát. holdra való bővítése. A megnövekedett rizsterület azonban neon nyújtotta a korábban elért terméshozamokat. Felléptek az addig ismeretiem növénybetegségek, a termésátlagok csökkentek, tehát a rizs nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A kenderesságeti gazdasághoz csatolták 1961-ben az addig önállóan működő Ballai Állami Gazdaságot. Így a gazdaság földterülete 15 889 Icát. holdra növekedett A gazdaság kezdetben nem rendelkezett megfelelő létszámú és szaktudású vezetőkkel, ezért a meglévő munkásállományú dogozók közül az arra érdemeseket a Szarvason működő mezőgazdasági szaktanfolyamokon képezt ették át. így alakították ki a középvezetők szakgárdáját. A gazdaság ebben az időben, közvetlenül az Állami Gazdaságok Minisztériuma felügyelete alá tartozott. A növénytermesztés kialakulása A növénytermesztés szervezése a nagyüzemi gyakorlat híján csak nehezen fejlődött ki, mivel a szántóföldi termelésre alkalmas területek nagy része sokáig parlagon, műveletlenül állt. A nagyüzemi gazdálkodást az állami gazdaságnak kellett megkezdenie. A gépállomások elterjedésének idején, 1950-ben a gazdaság húsz G—35-ös és tíz lánctalpas traktort kapott, így kiselejtezhették a két gőzekét és a két MÁVAG— 45-ös szántótraktort, melyek juttatásként kerültek a gazdaság tulajdonába. A terméseredmények a gazdaság területi elhelyezése és a szélsőséges természeti erők uralkodása miatt nagyon ingadoztak. A gazdaságnak csak 1959-ben sikerült olyan optimális termelési évet kifognia, hogy a korábban megszabott terv- feladatait teljesíteni tudta és túl is szárnyalta. A terméseredmények azonban, ha lassan is. de emelkedtek. 1954-ben például holdanként 5.1 mázsa búzát, 6.2 mázsa pillangósnövényt termeltek. A hozamok 1966-ban növekedtek, búzából 13,1, pillangós növényekből 27,9 mázsa termést takarítottak be. A talaj termőrétege 15—30 cm között váltakozik. A talajszerkezet megjavítására a gazdaság nagy összegeket fordított: 6755 kh területen végzett talajmeszezést, 3789 kh-n pedig digózást. A digózás és a me- szezés eredményességének fokozására nagyobb mennyiségű szervestrágya kellene. römfájás a szarvasmarha-, sertés- és juh- tenyészetben 2,5 millió forint veszteséget okozott. Egyszerűsítették a vetőszerkezetet A gazdaság hosszú éveken át veszteséges volt. Ennek oka az indokolatlanul magas állatlétszám, melyet nem tudtak a szükséges szálas-, abrak- és tömegtakarmánnyal megfelelően ellátni. A gazdaság talaj adottsága is igen rossz; kötött, réti agyagtalaj, melynek 40—50 százaléka savanyú- és szódás szik. Ilyen talajon nem lehetett eltartani a felduzzasztott állat- állományt. A központi előirányzatnak megfelelően korábban az intenzív gazdálkodást erőltették. Nagy területen kellett kapásnövényeket termelni. A nehéz körülményeket fokozta az évenként visszatérő belvíz. Az eredménytelenség folytán a gazdaság vezetősége és az ott dolgozó munkások is sűrűn cserélődtek. A gazdaság termelésére rányomta bélyegét a tanyás rendszerű, szétszórt állattenyésztő telepek fenntartása, s a már említett ezres tehenészet Márialakán. Nem lehetett ezeket elegendő takarmánynyal ellátni. A hiányt vásárlással igyekeztek pótolni, mely igen költséges volt, kigazdálkodni nem lehetett. 1967-ben — az elmúlt évek eredménytelenségének felszámolása érdekében — az állami gazdaságok megyei főosztályának segítségével megkezdték az új vetésszerkezet kialakítását. Ezzel párhuzamosan új szervezeti intézkedéseket vezettek be az állattenyésztés kialakítására. Épül a lucernaliszt-üzem Az állami gazdaságban igen jelentősen emelték az ossz kalászosok vetésterületét. Búzából például 1966-ban 1842 kh, 1967- ben 2492 kh, az idén már 2610 kh területet vetnek el. A takarmánygabona termő területe 606 holddal növekedett, mégpedig a kukorica, a cukorrépa, a rizs, a cirok és a napraforgó rovására. Növelték a pillangós takarmányok termőterületét is, ezer Icát. holddal. A gazdaságnak jövőre már 2500 hold lucernája lesz. Ezzel egyidejűleg a Nagykunsági Állami Gazdaságban forrólevegős lucerna- szárító- és lisztfeldolgozó üzem építését kezdték meg. Az üzem jövőre már termelni fog. Ez új színt hoz a gazdaság A sertéstelep távlati képe
