Szolnok Megyei Néplap, 1968. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-07 / 184. szám
1 964, augusztus 7. SZOLNOK MEUXEI NÉPLAP 3 =, »kepernvsje = - ELŐTT ITT 68 A Világifjúsági Találkozó eseményeinek múlt heti közvetítésében a televízió nem váltotta be a hozzáfűzött — s korántsem a teljességet igénylő — reményeket. Magától értetődő, hogy ezernyi eseményt bemutatni a műsoridő korlátozott volta és a kevés tudósító miatt eleve lehetetlen. Lehetséges viszont a kellő szelekció és a gondosabb szerkesztés. Csak bosszúsággal emlékezhetünk például a magyar gálaest közvetítéséről. A Pécsi Balett által bemutatott Iszonyat balladájának közvetítését a befejezés előtt abbahagyták, mondván: a gálaest többi részét majd máskor láthatják a nézők, így ezt a balettet az utolsó versszak nélkül elmondott — bár művészien tolmácsolt vershez lehetett hasonlítani. A közvetítőlánc hibája miatt elmaradt műsor érthető — de mégis bosszantó. Wengraf Ez a tv-játék a témaadó, 1934-ben írott, korszakának tébolyult, elembertelenedni kezdő időszakát tükröző novella milliőjét idézi. Egyértelmű, a fasizmus ellen lázi tó harsány kiáltás ez. Jellegéből adódóan nem a részletékre, hanem a mellékzöngéstől mentes lényegre összpontosít A bemutatót élénk érdeklődés előzte meg. s nagy vita követte. A Magyar Hírlap így vélekedik róla: ,,Ez B szerkesztésmód ma, a betelt jóslat és megannyi tragikus világesemény után évtizedekkel nem tűnik ugyanolyan indokoltnak. Ma már arra volnánk inkább kíváncsiak. vajon milyen körülmények sodorták Wengrafot az immoralitásig, mik lehettek féktelen karrierizmusának és becsvágynak belső indítékai (mert, hogy a neveltetés és a családi környezet nem, az bebizonyosodik a darabban), többet szerettünk volna tudni arról, hogy mi késztet egri embert, még deformáló erejű társadalmi körülmények között is arra, hogy megtagadja apját halálba kergesse anyját?” Az Esti Hírlap már korántsem bizonyul ilyen szigorú bírónak. Azt írja: — „Lengyel József elbeszélésének minden értékét, pszichológiai alaposságát és meggyőző erejét a televízióválto- zaf nem tudta minden részletben hitelesen visszaadni. A vállalkozást mégis elismerés illeti. Mindenekelőtt azért, mert a lényeg megfelelő mélységben és árnyaltsággal jelent meg a képernyőn. a történet kevés szereplővel, viszonylag kevés helyszínen játszódik, ilyenformán az alakok lelki folyamatait a tv változat is meggyőzően mutatta.” Az Esti Hírlap véleményét osztjuk mi is; ugyanis ,a betelt jóslat és a megannyi tragikus világesemény után” sokkal inkább érthető Wengraf — jelleméből is adódó — cselekedete. Milliók pusztulása tanúsítja, hogy a wengrafok esőiében nemcsak a karrier elvesztéséről volt szó — bár túlságosan becsvágyó embereknél az egymagában is döntő indíték aljas tettekre. — hanem a fizikai lét, az élet mentéséről. Belső indítékaink egyéb részleteit ezért nem hiányolja a néző. Az expresszív, magát a részletektől függetlenítő szerkesztésmód különben szerintem megfelel a ma embere igényének. Nincs tehát igaza Lukácsy Andrásnak, a Magyar Hírlap kritikusának, amikor azt írja erről a tv- játékról, hogy „Ezek a figurák és ezek a szituációk (mai szemmel nézve...) bizony kissé sematikusan hatottak.” Röviden A Bruce Partington tervekben régi ismerősünket, a maga nemében iskolát alapító Conam Doyle lángeszű detektívjét, Sherlock Hol- mest láthattuk szerdán a képernyőn. Rendíthetetlen nyugalma átragadt ránk. — Sem a bosszankodás, sem a lelkesedés nem keríthet hatalmába bennünket a film láttán. Jellegzetesen könnyed francia humorral átszőtt rövid film az „Utazás Gourman- diában”. Nem csak a frappáns történet, hanem a szereplők remek alakítása is ámrúj árusió. A kedden sugárzott „Vasz- jukovki torreádorok” csínytevéseit nemcsak az ifjabb nemzedék kísérte figyelemmel. hanem — a gyermek- szereplők jó kiválasztásának köszönhetően — a felnőttek is. Támasz nélkül? Jó kezdeményezésnek bizonyult Major Sándor pénteken sugárzott riportfilmje a falusi öregekről. Nemcsak a téma örök aktualitása, hanem az útmutatás, a példaadás is erénye enneik a riportfilmnek. A társadalombiztosítás ki- terjesztéséből és sok egyéb elimerésre méltó tényből adódóan könnyen azt gondolná az ember, hogy nálunk mindenki nyugodt napjai biztosítottak. Pedig ez a riportfilm a tanú rá: társadalmunk most még csak a kiaknázható lehetőségeket biztosítja a falusi öregek esetében.- A termelőszövetkezeti vezetőkön múlik, hogyan gondoskodnak a munkából kiöregedett tsz-tagók- ról. A filmben bemutatott szövetkezetben eltartási szerződést kötnek a magános öregekkel. Gondolatébresztő, s ezért jó riportfilm ez. S. B. Világnézetünk alapjai ősztől folytatják a középiskolákban a „világnézetünk alapjai” című tantárgy fokozatos bevezetését, Ez — a művelődésügyi miniszter rendelkezése értelmében — újabb 160 osztályt érint így a korábbi kísérleti osztályokat is hozzászámítva, több mint kétszáz negyedik osztályban oktatják majd a tárgyat a most elkészült kísérleti tankönyv felhasználásával. A tanítás célja, hogy a középiskolás fiatalokat az elsajátított társadalmi, világnézeti, politikai és természettudományi ismeretek magasabb szintű rendszerezésével. az ehhez szükséges filozófiai, politikai gazdaságtant szociológiai és jogi fogalmak megtanításával képessé tegyék korunk világnézeti, politikai és gazdasági viszonyaiban a meghízható tájékozódásra, a tudatos társadalmi tevékenységre. NAGYRÉV A KIKÖTŐBE TART IV. Hadra keltek Zsidóhalomért Arany Elemér községi tanácselnök mesélte, Zsidóhalmára háromszor jön az autóbusz Szolnokról naponta, Nagyrévre csak egyszer. — Zsidóhalma külterületi rész, de sokkal kedvezőbb helyzetben, mint az anyaközség. A falu öt kilométernyire van az országos műúttol, Zsidóhalma amellé települt. Három utcasor teljesen közmű vési tve, villannyal, járdával, a tsz artézi kútjával, büfé, bolt, iskola. Sőt a Béke és Barátság Termelőszövetkezet üzemi orvosi rendelőjével. Havonta harminc munkaegységet, s évente háztáji földet ad azért a szövetkezet, hogy a községi orvos járjon ki Zsidóhalmára, s ne az ottaniaknak kelljen betegen a községbe jönni. Erre mondják a nagyré- viek, milyen furcsa az élet. Az ottani vezetőknek, az ottani emberekkel kell megértetniük az új mechanizmus lényegét. Sokszor pedig ezeknek az érdekében a „felsőbb szervekkel” — ahogy polgárjogot nyert a kifejezés nyelvünkben — megértetni, honnan is fúj az új idők szele. Nagyrévet kör alakban veszi körül a Tisza, szabva gátat a terjeszkedésnek. Üres telek van ugyan itt az Újtelepen, ahogyan 5k nevezik a Művésztelepen. Ezt a szikes birkalegelőt 45-ben, vagy 46-ban osztották ki házhelyeknek. Aki ide épített, szívesen menekülne. Fű, fa, virág még nem nő ott. Ellenben Zsidóhalom. Ide szeretnének települni 132-en a környező negyvenkét tanyáról. A tsz ingyen telket adna Zsidóhalmán, s még a fuvarköltség felét is viselné. Részint tagjai egyéni érdekeitől, részint a közérdektől vezéreltetve. — A megszűnő tanyák helyén kialakíthatnák a nagyüzemi szőlő, gyümölcs művelést. — Augusztus végén lesz a műszaki átadása a kenderes! Sport bisztrónak. A több mint egymillió forintos költséggel épülő új vendéglátó egységet a kendercsi Vegyesipari Ktsz építi Állami Képzőművészeti Vásárlások III. Kiállítása A Műcsarnok termeiben júliusban került bemutatásra az a gazdag képzőművészeti anyag, amelyet az 1967-es esztendőben vásárolt államunk. A kiállított anyag tartalmazza a Művelődésügyi Minisztérium elmúlt évi vásárlásait, amelyet kiállításokon, országos és egyéni tárlatokon vettek meg a művészektől. Ezek a műalkotások a továbbiakban hazai és külföldi kiállításokon kerülnek bemutatásra. Időnként a Művelődésügyi Minisztérium az ily módon birtokba jutott festmények közü] juttat vidéki gyűjtemények számára is. Emellett a Műcsarnokban látható az úgynevezett 2 millió forintos vásárlás anyaga, amelyet a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja bonyolít le a táblakép műfajában negyedévenként, kisplasztika területén évente két alkalommal. A vásárlások célja Az utóbbi, Állami Vásórlóbizottság által történő vásárlásom a művészek számára nyújtott szociális segítség mellett két célt szolgálnak. Egyrészt fejlesztik az ország legnagyobb XIX—XX. századi képzőművészeti közgyűjteményének, a Magyar Nemzeti Galériának anyagát, másrészt vidéki múzeumok gyűjteményét gyarapítják. , Az évente megrendezett kiállításon a Nemzeti Galéria — mint elsődleges jogú múzeum — kiválasztja az alkotások közül azokat, amelyekkel saját gyűjteményét kívánja gyarapítani. Ezután a felszólított vidéki múzeumok képviselői szintén bejelentik igényeiket. A múzeumok gyűjtési területének, képzőművészeti profiljának megfelelően a Művészeti Alap szakemberei döntik el. hogy a kiválasztott festmény és kisplasztika anyag végül is melyik vidéki gyűjteménybe kerül. Az 1967-es esztendőben bemutatott állami vásárlás anyagából a szolnoki Damjanich Múzeum igen gazdagon részesült. Á kiállított munkákból 26 festményt ítélt meg gyűjteményünk számára a Képzőművészeti Aiap. Alakuló, modern mai képzőművészetet bemutató galériánk alapjáuj szolgálnak ezek a műalkotások. 75 műalkotást igényelt a Damjanich Múzeum A most megrendezett Állami Képzőművészeti Vásárlások III. kiállításán is megjelentek a Damjanich Múzeum munkatársai, hogy a műalkotások közül kiválasszák azokat a festményeket és kisplasztikákat, amelyek gazdagabbá tehetik képzőművészeti gyűjteményüket. A bemutatott, mintegy háromszáz táblakép és szobor anyagából 75 műalkotást igényelt múzeumunk. Ez a szám a maximális igényeket fejezi ki. de figyelembe véve az elmúlt év eredményeit, talán a felére számíthatunk. Egyelőre nem tudható, hogy az igényelt müvek közül melyek kerülnek be galériánkba. Az állami vásárlások anyagából olyan műalkotásokat választottunk, amelyek nemcsak a Szolnoki Művésztelep munkásságát reprezentálják, hanem egy kiállításon az egész magyar élő képzőművészetről fogalmat adhatnak Szolnok múzeumlátogató közönségének. E. HL Szia nyiszla vszkij igazsága A harmic éve halott Sztanyiszlavszkij példája és művészi hagyománya ma is élő. Művei — az Életem, a Színészetika, az Egy szánész felkészül, a Cselekvő elemzés — világszerte megjelennek, vitákat indítanak, visszhangra találnak a színészek és rendezők körében. Hatását segíti, hogy nem kevés tévedés után módszerének hamisítatlan lényege kerül az eszmecserék középpontjába. Így van ez nálunk, Magyarországon is. Sztanyiszlavszkijról egy időben annyian és olyan sokat beszéltek, hogy maga a világhírű rendező és színházteoretikus alig jutott szóhoz. Akár indokolt volt, akár nem: idézték és mindenféle vitához okkal, ok nélkül perdöntő tanúnak hívták. Ugyanakkor megfeledkeztek munkáinak pontos értelmezéséről, mélyebb igazságairól. Ma más a helyzet Sztanyiszlavszkij körül. Korábban ismeretlen müveinek kiadása tisztázta a félreértéseket. Ilyen tévhit volt például, hogy Sztanyiszlavszkij lebecsüli a színészi alakítás hatását fokozó ihlet szerepét. Valójában azonban a Moszkvai Művész Színház egykori igazgatójának véleménye egészen más: ,,Az értelem — mondotta Sztanyiszlavszkij — felderítő katonához hasonlóan felderíti a színdarab és a szerep valamennyi síkját, irányát, alkotó elemét. Új utakat készít elő az érzelmek keresése számára. Az elemzés a megismerés eszköze. A mi művészetünkben pedig megismerni annyi, mint érezni”. S ztanyiszlavszkij szerint a szereppel való találkozás pillanatában dől el, hogy a színészi alakítás milyen eszközeivel lehet élni. Van eset, amikor a kivételesen nagy színészegyéniség és a külső-belső adottságoknak megfelelő szerep találkozásából pillanatok alatt megszületik a teljes átélés. Ha azonban a dráma és a szerep megismerése nem vált ki ilyen hatást, a színész csak kitartó, elmélyült munkával teremtheti meg a reális átélés lelki és fizikai feltételeit. S ehhez a munkához nyújthat komoly segítséget a helyesen értelmezett és alkalmazott rendszer, Sztanyiszlavszkij rendezői ég színészpedagógiaj módszere. S ztanyiszlavszkij a szereppel való azonosulás művészetét nemcsak nagyra becsülte, hanem a színész és a színjátszás legfőbo céljának is tekintette. Rendszerében gondolat és érzés, tudatos ösztönös elem a színészi alkotómunkában szoros egységet alkot. Éppen ez az egység Sztanyiszlavszkij felfedezése, gyakorlati és elméleti munkásságának lényege, színházújító törekvéseinek időtálló igazsága, Telepíthetnék a tervezett húsz hold csemegeszőlőt és húsz hold gyümölcsöst. Csakhogy azt nem a nagyréviek mondják meg hová a legalkalmasabb a nagyrévieknek települni. Még csak nem is a járás, nem is a megye, hanem egyenesen az Építési és Városfejlesztési Miniszteri um, illetve ennek telepítéspolitikai osztálya. Ennek listáján pedig úgylátszik Zsidóhalom nem szerepel a fejlesztésre kijelölt külterületek sorában. De miután minden emellett szól. a nagyréviek hadrakeltek érte. A választókerület országgyűlési képviselőjét, Ragó Antalt kérték fel patrónusuknak. Májusban meg is jelent a faluban a minisztérium képviselőjével, s abban maradtak, ha érdembeli tárgyalásra lehetőség nyílik, értesítést kapnak. Azóta is várják. De leginkább azon csodálkoznak, hogy egy kis község, kis ügyében ilyen „magasan” lehet csak határozni. Az első esztendőt a nagyréviek a harc esztendejének tekintik. Harc azért, hogy mindenki egyformán elismerje, elfogadja az új szellemet. Elmondtak erre több esetet. A legérdekesebb a ládaügy. Eddig úgy volt. hogy a konzervgyár kölcsönözte a ládákat a szállításhoz, s az árát levonta a termékek értékéből. Sokszor a láda többet ért, mint a szállítmány. Igaz, hogy később a pénzt visszakaptak, de azt mondják, mostmar különösen nem mindegy, hogy meddig, ki forgalmazza a forintot. De aztán mindennek a betetőzése egy levél volt. A gyár kérte a szövetkezetét, küldjön fedezet igazolást, hogy kölcsönözhesse a ládákat. Vagyis, hogy kösse is !e a bankban a pénzét. Erre a tsz visszaírt, küldjön a gyár fedezetigazolást, hogy a tsz Szállíthatja a kertészeti termékeket. (A kertészeti termékekre ugyanis a gyárral szerződtek.) Erre kiderült, nem gondolta ezt a gyár komolyan, csakhát régen ez volt a szokás, s még nem tudtak szabadulni tőle. De a szövetkezet egyszer s mindenkorra véget vetett a iá- daügynek, úgy hogy megvásárolt ötezret, s asztalos műhelyében pedig készíttetett háromezret. Így aztán senkinek semmi beleszólása tovább. A gazdasági reformnak örülnek a nagyréviek. Bár nem úgy változott minden, ahogy várták s nem olyan gyorsan, ahogy remélték. De ami a legfőbb: a szövetkezet mostmár maga dönt abban, mit akar termelni, milyen jövőt alakít ki magának. A nagyrévieknek van egy külön ötéves tervük, 1968-tól 1972-ig. Vagyis a gazdasági reform első esztendejétől, az új helyzetben, új tervet alapoztak. Nagyon megfontolt, előrelátó program. Alapgondolata: kihozni ami a földben van, ami az istállóban van. Ez egyszerűbben azt jelenti: módjával fejlesztik a kisegítő, a melléküzem- ágakat. ☆ Írhattam volna színes riportsorozatot Nagyrévről. — Sok-sok minden csábított is erre. De más cél vezetett. Megtapintani hol tart egy magyar falu, egy átlagos szövetkezet a gazdasági reform első esztendejében. S azt hiszem ez is érdekes. Mert Nagyrév egy kicsit típus is. Típusa annak, mennyi mindent jelentett az új lehetőség, s mennyi minden gátolja még, hogy igazán kibontakozzék, lgv Nagyrév része országos örömöknek, s országos gondoknak. Kiderült mégis Nagyréven az, nagyon sok minden változott, történt. A nagy- révi szövetkezet az új széljárásnak feszítette vitorláit. — Vége — ltorzak
