Szolnok Megyei Néplap, 1968. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-04 / 182. szám
1968. Augusztus 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Az olimpia földjén Jegyzetek Mexicóból Á beszélő köntös filmen Tavasszal kerül a közönség elé az új magyar film Jelenet a készülő filmből: Ifj. Lestyák Mihály (Iglódi István) és Cinna, a szép cigánylány (Detre Anna) (Mexico City nem a legjobb hírekkel vonult be a sportvilágba. Mindenki rettegett még a gondolattól is, hogy a tenger szintje felett 2400 méter magasságban versenyezzen. Meg. alapozott volt ez a féle- lem_ vagy csak rosszindulatú vaklárma? Erre kerestem a választ egy hónapon át az olimpia földjén, a tapasztalatok egy részét ezennel átnyújtom). I. rész METROPOLIS A TŰZHÁNYÓK TÖVÉBEN Mexico City. az olimpia színhelye hamisítatlan világváros, hétmillió lakossal. Varázsát még növeli, hogy bármelyik pontjáról — napfényes időben — látható a két híres hóbori tóttá tűzhányó: a Popocatépétl és az Ixtaccihuatl, a kevésbé nevezetesekről nem is beszélve. Minden megtalálható itt, ami az ilyen hatalmas metropolisokat jellemzi, a földalatti vasút kivételével. Azt most építik. Tehát, gyönyörködhet a _ látogató a csodálatos felhőkarcolókban, üvegpalotákban és szömyűlködhet a város peremén épült vályog- viskók láttán. Kik népesítik be ezeket az épületeket? Milyenek az emberek, akik októberben, a XIX. Nyári Olimpiai Játékok idején a házigazda szerepét töltik be? A sablonosnak tűnő kérdéseket az teszi izgalmasság, hogy a spanyol hódítást megelőzően magas kultúrájú indiok lakták e földet. Ugyan kevés hírmondó akad már belőlük* akikre azt lehet mondani tiszta vérű indiok. Ám három-három és fél milliónyi őslakos él még ma is távol .a modern világ zajától fity- tyet hányva az évszázadok alatt végbement változásokra. Az ősök szelleme azonban él még azokban is, alak a fővárost népesítik be. — Kiben mennyi indio vér csörgedezik? — válaszolt kérdésemre kérdéssel dr. Al- fonso Caso professzor, az Instituto Nációnál Idigenista (Nemzeti Bennszülött Intézet) igazgatója. — A faji keveredés a mi hazánkban olyan nagy, hogy valamennyi mexicoiban akad indio vér. Kivételt a betelepültek képeznek. Mi csak azokat tekintjük indionak, akik régi formájú közösségekben élnek. Mihelyt megélhetésüket falvaik határán túl keresik, már mexicóiaknak tekintjük őket... KŐKEMÉNY, BÖLCS NEMES ÉS MEGÉRTŐ Mexicő lakosságának zömére még ma is érvényes az egykori nahua-indio költő verse, amelyben e föld népeinek legfőbb jellemvonásait ecsetelte: „Kőkemény szív — bölcs viselkedés — uralkodj arcodon ember — de szived legyen nemes és megértő”. Ezekből a tulajdonságokból mindenki azt kapja ,amit megérdemel. A rossz — keménységet. A jó — megértést és barátságot. S minden idegen bizalmatlanságot, amíg nem győződnek meg jó szándékáról... Ezen nem is lehet csodálkozni! Egy nép, amelyet történelme folyamán annyiszor becsaptak, mint a mexicói t, bármely részén éljen is a világnak, csak így viselkedhet. — A legbizalmatlanabbak a nagy északi szomszéddal, az USA-val szemben. Noha a hivatalos államközi kapcsolatok látszatra normálisnak, barátinak tűnnek, a felszín alatt rengeteg ellentét lappang. Ez elsősorban abból fakad, hogy évszázadok folyamán az USA fegyveresen és diplomáciai manőverekkel állandóan csonkította Mexico területét. Jelenleg is több millió mexicód származású ember él az Államokban* saját bevallásuk szerint zömükben rosszabb körülmények között, mint a négerek... Az évszázados ellentét a nép ajkán úgy tükröződik, hogy a vihart — jöjjön bármelyik égtájról — norte- nak (északinak) nevezi éppúgy, mint a földrengést, vagy egyéb természeti csapásokat Ha netalántán valaki elfelejtené. hogy a gringok mennyi rosszat tettek a mexi- cói népnek, nap, mint nap figyelmeztetik a nagy gonddal ápolt emlékek. Az ellentét tulajdonképpen 1821-ben kezdődött, amikor a mexicói kormány engedélyt adott háromszáz katolikus családnak. hogy északról áttelepüljön. Moses Austin és fia Stéphens által vezetett áttelepülőiket, akik alkalmazkodtak a mexicóiakhoz —, követték az agresszívebb ter- móseetű protestánsokat. — 1827-ben már tizenhét ezernél több északi állampolgár élt Texasban... Az ő vélt sérelmük indította el azt a háborús lavinát, amelynek eredményeként Mexico jelenlegi területét meghaladó országrészét kénytelen volt átengedni az északiaknak formális és nevetséges tizenötmillió dolláros kártérítés fejében. Kalifornia, Nevada, Űj-Mexico, Arizona és Texas végképp elveszett számukra... A város közepén a park, Chapultepec-ben található a nemzeti történelmi múzeum, amelyet naponta tízezrek — vasárnaponként százezrek — keresnek fel. Az ügyesen összeállított dokumentáció egy pillanatra sem hagyja felejteni ezt a tényt. Mint ahogyan azt sem. hogy a múzeumot pontosan abban a várban építették fel, amelynek faláról a mexicói kadettek inkább a mélybe vetették magukat, mintsem az északiak invázióját vezető Winfield Scott fogságába essenek. TILOS A FEGYVERHORDJiS A mexicói emberek — mint általában minden latinamerikai — forróvérűik. Gyorsan jár a kezük. S amikor kéz megmozdul, aura sincsenek tekintettel, hogy valaki idegenből érkezett. Az utcákon napirenden vannak a verekedések, sőt a fegyveres összecsapások is. Éppen ezt megelőzendő tiltották be az olimpia idejére a fegyverhordást. Sem lőfegyvert, sem kést nem hordhatnak magukkal az emberek, nehogy a szurkolás hevében esetleg elragadtassák magukat. Mert a hangulat ebben a szép városban bizony egyik percről a másikra megváltozhat Szemtanúja voltam egy esetnek. A város központjában* az Openaháztól és a Latintoronytól néhány percnyire található a Garibaldi tér. Ez arról nevezetes, hogy egész napon át — beleértve az éjszakát is — testhez simuló fekete ruhában, amelyet ezüst gombok ékesítenek, természetesen sombre- róval a fejen* népi zenekarok koncerteznek. Aki szerenádot akar adni kedvesének, vagy barátjának születésnapjára (ez is divat!) idejön zenekart bérelni... Természetesen mielőtt az alkut megkötik, a megrendelő kíváncsi, hogy mit tudnak a zenészek. Az autóból ki sem szállnak úgy hallgatják meg produkcióikat. Ez a történet is így kezdődött. A víg zenét egyszer- csak borzasztó lárma és csörömpölés szakította félbe. Mire közelükbe értem, az autó már a fejetetején állt, betört ablakokkal és utasai éppen azzal próbálkoztak, hogyan tudnának kikászálódni belőle. — Ügy kell nekik — nevetett a tömeg —, miért csúfolták őket macskazenészeknek... A zenekar, mint aki jól végezte dolgát, tovább állt és az újonnan érkező vendégeknek kínálta művészetét... 3écs István Következik: A Halál ösvénye és a győztes jutalma. A magyar filmgyártás kötelességének tartja, hogy filmre vigye a magyar klasz- s„ikusok legsikerültebb alkotásait. Ezek közé tartozik Mikszáth Kálmán: A beszélő köntös című műve, amely megjelenése után rögtön népszerű lett, s ezt a népszerűségét szinte azóta is megszakítás nélkül tartja. A kitűnő Mikszáth-mű megfilmesítésére először 1941-ben vállalkoztak, de ebben nem volt sok köszönet: meghamisították a nagy regényíró művét, különösen társadalombírálatát. (Ez a film egyébként elveszett, csak a forgatókönyve maradt meg.) Régi adósságot törleszt tehát Fejér Tamás rendező és stábja, amikormost hozzá kezd A beszélő köntös filmreviteléhez. Több mint száz szereplője van az alkotásnak: a főszerepeket a magyar filmekben százhú- szadik alkalommal fellépő Páger Antal, a közönség előtt tehetségét már megmutató Iglódi István, s egy elsőfilmes: Detre Anna, harmadéves főiskolai hallgató alakítja. A pályaválasztási tanácsadás továbbfejlesztése, a jelentkező igények megfelelő színvonalú kielégítése érdekében megyénkben is létrehozzák a pályaválasztási tanácsadót. A tanácsadó feladata elsősorban a fiatalok pályaalkalmasságának vizsgálata, szaktanácsadás, valamint az iskolában folyó pályaválasztással összefüggő pedagógiai és iskolaorvosi tevékenység továbbfejlesztésének elősegítése. A megyei pályaválasztási tanácsadó ügyrendjét a megyei tanács vb munkaügyi osztályának vezetője — egyetértésben a művelődés- ügyi és egészségügyi osztáFogas és pikáns perben kellett a napokban döntenie a bécsi belvárosi bíróságnak: visszaigényelheti-e egy hölgy a róla készített aktképeket lovagjától, miután barátságuk felbomlott? A pereskedő asszony egy válóper kapcsán ügyvédet fogadott, akihez nemsokára az ügyféli kapcsolatoknál sokkal szorosabb szálak fűzték. Idővel azonban ezek megszakadtak, a barátság felbomlott. A hölgy hiába kérte vissza azt a vagy 40 aktképet, amelyet exlovagja a szebb napokban készített róla. A férfi vonakodott, mondván, hogy a fotókat régen megsemmisítette. A hitetlen exbarátnő a bírósághoz fordult, amely azonban kérelmét elutasította. Az indoklás szerint nyilvánvaló, hogy az ügyvéd nem akarta terjeszteni az intim felvételeket. A képek egyébként az amatőrfotós tulajdonát képező nyersanyagra készültek, így a film kiadására nincs jogalap. Az ügyvéd kegyelemdöfése a bíróság előtt a felperesnek; ,,a hölgy korát tekintve a képek kereskedelmi értékesítésére amúgy sem lett volna lehetőség.. .2 Az 1600-as években Kecskeméten és környékén játszódó film forgatását Buga- eon kezdték meg — a film utolsó jeleneteit készítik el először. Ezután bevonul a stáb a pasaréti lyokkal — szeptember közepéig elkészíti. A Kossuth Kiadónál megjelent a népszerű Tények és érvek sorozat új füzete. A füzet ismerteti a nyereségfelosztás szempontjából alkalmazott kategorizálást; a nyereségrészesedés kiszámításának alapját; a vállalati részesedési alap felhasználási lehetőségeit: a Évszázadok óta újra meg újra felbukkan az a kérdés, hány nyelven beszél az emberiség. A válasz azonban korántsem egyszerű és nem is könnyű. A becslés az idők során két tényezőtől függött: egyrészt, hogy mennyit haladt a tudomány a soknyelvű emberiség megismerésének útján, másrészt, hogy egy-egy felfedezett nyelvi egységet a nyelvtudomány külön nyelvnek. vagy pedig csupán nyelvjárásnak tekint-e*? A XVI. század végén az európai nyelvek összehasonlító képe már kialakulóban volt; Calepinus 1585. évi híres szótára 10 nyelvű — köztük magyar nyelvű is — szöveget tartalmazott, 1599-ben pedig Scaliger, a jeles humanista már megpróbálkozott az európai nyelvek csoportosításával is. A XVIII. század végén jelent meg. P. S. Pallas hatalmas szótára, amely már kétszáz nyelv szókincsének legfontosabb elemeit tartalmazta. Az új kiadás, 1791- ben számon tartja Afrika és Amerika bennszülöttjeinek nyelvét is. Noha a mai napig is vannak felfedezetlen nyelvek, legújabb, megbízhatónak látszó adatok szerint a világ filmstúdió udvarába, itt építették fel ugyanis —történészek és művészettörténészek konzultálásával — a kecskeméti piacteret, ahol egy sor jelenet játszódik majd. A történelmileg hiteles eseményeket felelevenítő, Mikszáth nagyszerű anekdotáló hangját is átvevő színes magyar film előreláthatólag 1969 márciusában kerül a közönség elé. («. U kategórián belüli differenciálást; a három kategóriában érvényesülő elosztási elveket, s azt is, hogy miként alakul a dolgozók jövedelme a veszteséges vállalatoknál. A hasznos tájékoztatót dr. Harangozó Ede állította össze. lakossága kb. 2800 nyelven beszél. A nyelvek elterjedtsége igen különböző. Tizenhárom olyan nyelv van, amelyet 50 millió vagy annál több ember beszél, a kínai (700 millió), az angol (350 millió), a hindosztáni (200 millió), az orosz 200 millió), a spanyol (160 millió), a német (100 millió), a japán (100 millió), az arab (90 millió), a maláj (90 millió)* a portugál (85 millió), a gengáli (80 millió), a francia (80 millió), az olasz (65 millió). A világ nyelvei közül több mint ezerkétszázat a különféle amerikai indián törzsek beszélik; ezek a törzsek többnyire ezer vagy néhány száz emberből állnak. Valamivel 700 fölött van az Afrikában beszélt nyelvek száma; ezeket is sokszor igen kis népcsoportok beszélik csupán. További 500 nyelv jut Ausztráliára, Taszmániára, Űj- Guineára és a Csendes-óceáni szigetvilágra, néhány száz Ázsia kis népcsoportjára. A minden- napH ember számára ezek a nyelvek: mint kamcsadál* jukagir, kacsin. csibcsa* arauk stb. nem sokat mondanak, a nyelvész számár« viszont mindegyik külöo- külön problémát jelent j Az olimpiai szervezőbizottságának székháza az avenida Universidad-on (A szerző felvétele) Hegyei szinten működik majd a pályaválasztási tanácsadó A nyereségfelosztás úf rendszeréről Az emberiség 2800 nyelven beszél
