Szolnok Megyei Néplap, 1968. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-31 / 204. szám
IMS. augusztus 31. SZOLNOK MEGTE1 NÉPLAP 5 ötven évvel ezelőtt Miről írtak a Szolnok megyei újságok? Nagy tervek érlelődnek Szolnokon. A kormány, hogy a bajokról elterelje a figyelmet, megossza a háború. a Habsburg-uralom ellen szinte egységesen fellépő társadalmat, tápot ad annak a hírnek, hogy az ország 63 vármegyéjét a háború után összevonják és csak 40 vármegyét hagynak meg. A hírre a megyék urai közt megindul a torzsalkodás: ki menjen, ki maradjon. Szolnok vái-megye urai is maradni akarnak, sőt növelni akarják a befolyásuk alá tartozó területet. .,Minden igyekezetünkkel arra kell törekednünk — írja a Haladás —, hogy ez i vármegye. Magyarország szíve és lelke, ez a színtiszta magyar vármegye, melynek területe legnagyobb részben gazdaközönségből áll, kiterjesztessék.” Igényt tartanak Pest. Heves és Békés vármegye egy részére. »Mi nem akarunk rabolni, mi nem kívánjuk a másét, hanem csak résen akarunk lenni, hogy az osztozkodásnál hátrányt ne szenvedjünk. Sajnáljuk jó szomszédunkat, Békés vármegyét; de ha arról van szó, hogy ez áldozati bárányt fel kell osztani, félreteszünk minden melléktekintetet és csak saját jólfelfogott érdekeinket tartjuk szem előtt...” Az országos politikában — a kulisszák mögötti tevékenység ellenére — szélcsend van, amelyről a Függetlenség vezércikkében —y ezt írja: „Az önmagát kiélt, végelgyengülés felé közeledő parlament, mint aki dolgát jól végezte, pihen: nyári vakációját élvezi... A népfogyasztó háború ötödik évének vérző, szenvedő, dolgozó milliói azonban érzik, hogy ez a csend csak az ernyedt magyar parlament csendje... A magyar nép nem akar továbbra is a politikából élő, a politikából Vagyont, grófságot szerző kis és nagy huncutok tehetetlen játékszere, sem pedig bármely szomszéd és nem szomszéd hatalmasabb országnak gazdaságilag kizsákmányolandó gyarmata lenni. Ideig- óráig még lehet folytatni az eddigi külső és belső politikát. de a béke szellőjével együtt új idők szelei is fúj- dogálnak. Aki ezt az országot tartósan akarja kormányozni, annak meg kell éreznie az idők szelét.” We- kerléék pedig nem érzik. Még a Wekerlét pártoló Függetlenség is kénytelen megírni a kormány által a parlamenti szünetben kidolgozás alatt álló 21 reformjavaslatról, hogy „ha o reformtervezetek közt nem találjuk, is az ország belső érdekeit és külső függetlenségé t a mai nagy időkhöz méltóan képviselő alkotásokat, a komoly, becsületes munkára való törekvést mindenesetre el kell ismernünk.” A hosszú háború következtében egyre intenzivebbé válik a békéért folytatott harc világszerte. A különböző elképzelések közül egyik legelterjedtebb a nemzetközi döntőbíróság megalakításának gondolata. Az eszme Szolnok vármegye haladó, háborúellenes polgárai között is tért hódít A Mezőtúr és Vidéke , Döntőbíróság” című vezércikkében L. L. (valószínűleg Lányi Lajos) írja: ,a pacifizmusnak egyik állandó alap. gondolata az, hogy az egyes nemzetek között felmerült ellentéteket és összeütközéseket... a fegyverrel való elintézés helyett nemzetközi választott bíróságok döntése alá kell bocsátani... Ügy látszik, hogy az ötödik évre (a háború ötödik évéről van szó) való gondolás hevesebben megérintette a nagy pusztulás felett kesergő, s békéért sóvárgó lelkeket, mert az elmúlt hét folyamán egyszerre és egymástól függetlenül több országban merültek fel az eddiginél sokkal komolyabb békemozgalmak... Azok lesznek a múlt- és jövőbeli világtörténelemnek a legnagyobb alakjai, akik ezt a. gondolatot valóra váltják; s ennek valóraváltásával a világot az örök békével megajándékozzák.” A béke gondolata azonban nem kelt ilyen — hibái mellett is — magasztos gondolatokat az egész polgári társadalomban. A hadigazdagok még reménykednek a háború elhúzódásában és felkészülnek arra, hogy a békekötést is vagyonuk gyarapítására használhassák fel. „A világháborúnak mág csak a kezdetén tartunk — írja „Hajózás egy kanál vízben” című tudósításában a Haladás. — A hat hónapra tervezett büntető aktio ötödik évét éljük” ugyan, és ki tudja hány háborús év van még hátra. „A debreceni iparkamara gyűlése azonban már a háború végét sejteti... Atmenetgaz- dasági részvénytársaságot alapítanak; a katonai leszerelés alkalmával eladásra kerülő több milliárd értékű áruk megvételére... egy millió korona alaptőkével.” Mikor épült az első magyar híd ? Buda legrégibb kőhídját 1302-ből említi Oklevél. Ez a kőhíd azonban nem a Dunát, hanem — valahol a mái tabáni park helyén — a Krisztinaváros fő folyóját, az azóta rég beboltozott Ördögárkot ívelte át. Dunai kőhíd, állandó híd építéséhez még a XV. században is hiányoztak a technológiai feltételek, noha mind Zsig- mond, mind Mátyás tervezte a Pest és Buda közötti hidat. A cölöp-hid és a hajó-híd, s főként télen a folyamok jéghídja, ez volt a középkori dunai hídtechnika maximuma. A cölöphidakat — és ilyent elsőként 1420 körül Zsigmönd király építtetett Pozsonynál — a vizafogók, a folyamzáró cölöpsorok technikájához hasonlóan készítették. Az első pozsonyi cölöphidat a folyam téli jeges zajlása előtt éppen úgy felszedték, mint a vizafogók cölöpsorait. Fővárosunknak, egészen a törökkorig nem volt sem cölöp-, sem hajóhídja. Ennek magyarázata az, hogy a Duna — egész magyarországi szakaszán — éppen az Erzsébet híd helyén, a régi pesti révnél a legkeskenyebb s a legmélyebb. Az első, Buda és Pest között létesített hajóhidat 1566 és 1578 között a híres budai pasa, Szokollu Musztafa építtette meg. A két szekér áthaladására alkalmas török hajóhidat hetven — magyarul „dobos”-nak nevezett — ladik tartotta; a híd négy ladikját a hajók áthaladásakor megnyitották. A XVI. század második felében a királyi Hajóhíd Hivatal négy magyarországi hajóhidat építtetett. Ezeknek egyike Pozsonynál, másika Komáromnál, a harmadik Esztergom és Párkány között a Nagy-Dunát hidalta át. A negyedik Komáromnál a Vág torkolatánál állt. A Buda és Pest között állt legutolsó hajóhidat 1849 májusában, Buda honvédostroma előtt, az osztrákok gyújtatták fel. Megújítása helyett Széchenyi István Lánchíöja — az első dunai állandó híd — vált Kelet- és Nyugat-Magyarország ösz- szekötőjévé. Hogyan akarják felszínre kozni az Andrea Dór iát ? Az Olfn nevű nagy amerikai vegyészeti társaság közhírré tette: bárkinek rendelkezésére bocsátja a szükséges technikai eszközöket, aki meg akarja kísérelni, hogy felszínre hozza az Andrea Doria, a 12 évvel ezelőtt elsüllyedt olasz óceán járó roncsát. A módszer: poliuretón habot szivattyúznának a hajótestbe, míg az könnyebbé válik a víznél és felemelkedik. A javaslat valóban csábító —. de mindezidáig senki sem válaszolt az Olin cég felhívására. A MÓDSZEK Az Andrea Doria katasztrófájáról annakidején rengeteget írtak az újságok. A2 óceánjáró 16 millió dollárra volt biztosítva, és a roncs értéke 4 millió dollár. Az Olin cég poliuretán habjával 1956-ban már felszínre hoztak egy 2400 tonnás kereskedelmi hajót, — amely 18 méter mélyen feküdt a tenger fenekén a Vietnami-öbölben. 1967-ben yjp cirkálót hozlak vele felszínre, amely egy koráll- padba ütközött. A módszer tehát máris bevált. A magas nyomáson beszivattyúzott hab szétterjed a hajótestben, megszilárdul. és közben a terjedelme harmincszorosára növekszik. Csökkent fajsúlya jóvoltából a felszínre hozza az elsüllyedt hajótestet. Az Andrea Doria felszínre hozása azonban nehezebbnek ígérkezik, mint az amerikai cég egészoldalas, nagy reklámjai nyomán hihetnénk. Először is: az olasz óceán járó 30 000 tonnás volt és 70 méter mélyen fekszik. Egyetlen ilyen óriási hajót sem sikerült még ilyen mélyről felszínre hozni. az akadályok Egyéb nehézségekben sincs hiány. Például: honnan szivattyúznák be a habot? — Mindenekelőtt lyukakat kellene fúrni a hajótestbe. Ha pedig sikerülne a felszínre hozni a ha.iótestet, újabb problémát jelentene, hogyan távolítsák el a megszilárdult poliuretán habot? Hosszadalmas. költséges és veszélyes munka leane, hiszen a poliuretán hab parányi, mérgező klórbuborékokból áll. EGY MÁSIK MÓDSZER Meg lehetne próbálni az Andrea Doria felszínre hozását Kari Krojer dán vegyészmérnök módszerével is: egy másik műanyagból, nevezetesen poliszt irénböl készült golyócskák millióit juttatni a hajótestbe. Ennek az anyagnak a terjedelme ötvenszeresére növekedik. Ezzel a módszerrel már sikerült felszínre hozni egy 2300 tonnás kereskedelmi hajót, amely 36 méter mélyen feküdt a Grönlandiöbölben. A VESZÉLYEK Van azután egy másik oldala is a dolognak. — Az Andrea Doria felszínre hozásával már sokan megpróbálkoztak, és az elmúlt 12 év alatt 12 ember lelte halálát a felszínre hozási kísérletek közben. Ez is óvatosságra inti az újabb vállalkozók*^ REPÜLŐ CSÉSZEALJ BIHAR FÖLÖTT Román pilóták állítólagos találkosása a% űr rejtélyes vándorával Augusztus 17-én reggel az olvasók a szokottnál nagyobb érdeklődéssel vették kézbe kedvenc lapjukat. A lap két munkatársa meginterjúvolta a Kogälniceanu nemzetközi röptéren Beníamin Gabonán román repülőt A beszélgetés a Düsseldorfba készülő IL—18-as pilótafülkéjében zajlott le. ...7600 m magasan repültek — meséli Gaborian gépparancsnok — a váradi mezők felett, a magyar határ közvetlen közelében, mikor váratlanul tőlük jobbra, mindössze egy kilométernyi távolságra körülbelül 300 m-rel magasabbra a gép utazási plafonjától, ovális tárgyat vett észre, amely nagy sebességgel, velük ellentétes irányba, tartott és erős, zöldes fényt sugárzott. A meglepett parancsnok ösztönösen az órára pillantott; 20 óra 21 perc volt. Néhány másodpercig a világító repülő testre szegezte pillantását, amely hirtelen „rákapcsolt”, repülése fölgyorsult és eltűnt nyugati irányba. — Mennyi ideig sikerült megfigyelniük az ismeretlen testet — tették fel az első kérdést az újságírók. — Körülbelül 10—15 másodpercig. De az idő elege nRészlet a tervből: „ ... el kell érnünk, hogy 1970 végére a dolgozók 25 százalékát olvasóvá tegyük”. Részlet a megye szakszervezeti könyvtárainak helyzetéről írt jelentésből: „Több szakma területén és néhány jelentősebb nagyüzemben, (pl. MEDOSZ, vasút, posta, Martfűi Tisza Cipőgyár, Jászberényi Aprítógépgyár) a dolgozók 25 százaléka könyvtári olvasó”. A terv mégis reális, teljesítése a megye átlagában A megyében 166 szakszervezeti könyvtár működik, állományuk összesen több mint 150 ezer könyv. Ebből a köponti könyvtár anyaga 62 ezer kötet. Különösen érdekes, hogy az ismeretterjesztő irodalom aránya nagyobb az országos átlagnál. 29,5 százalék. A könyvállomány számszerű és minőségi fejlődése jó, megfelel a korszerű igényeknek. Az olvasók száma 14 ezer. A könyvtár dolgozói szerint elsősorban a bejáró munkások, az ifjú szakmunkások és az ipari tanulók körében van szükVáltozatlanul nagy az ér- deklődés a magyar és külföldi klasszikusok iránt, de az utóbbi esztendőkben örvendetesen nagyobb aránydö volt ahhoz, hogy mind jómagam, mind kollegáim: Alexandra Nicolescu és M. Co.nstantinescu hozzávető legesen felbecsülhessük nagyságát. Amennyire megfigyelhettük 2,5—3 méter átmérőjű volt. — Az utasok is észrevették a repülő testet? — Nem. Jóllehet az ilyen találkozás több szemtanú igazolásában, csak gyarapodott volna hitelességében.. De a világító tárgy, amint említettem. a gép fölött repült s a kabinokban égett a villany. — Hogy reagált a jelenségre? — Táviratoztam Becsbe, megkérdeztem a röptére t, ahonnan fölszálltam, tartózkodik-e abban az időben ebben a zónában valamilyen repülő, amellyel találkozhattunk, volna? 400 km-e$ körzetben egyetlen gép sem volt a levegőben. Arra gondoltam, talán meteorit lehetett. De a meteoritek hullásukban hozzávetőlegesen függőleges vonalat írnak le, míg az észlelt test tökéletesen vízszintes irányban mozgott. Azonkívül nem láttuk a „csóvát” sem, amit a meteoritek vonnak maguk után. S a vakító zöldes fény. nem lesz könnyű. A felsorolt munkaterületek és üzemek mellett ugyanis néhány helyen jelentős lemaradás van, elsősorban a mezőgazdaságban és az építőiparban, ahol az idényjelleg és a munkásvándorlás igen nagy mértékben nehezíti a könyvtárosok munkáját. A fejlődés általában mégis kedvező, örvendetes, hogy a szakszervezeti bizottságok mind többet foglalkoznak a könyvtárak helyzetével és munkájával. ség propagandára, hogy pótolhassák a lemaradást. Különösen a bejárókat nehéz megnyerni a rendszeres olvasásnak. A kölcsönzött kötetek száma az utóbbi két évben így is több, mint húszezerrel növekedett. Az olvasási kedv növekedését jelzik a könyvtár javuló eredményei mellett az üzemi könyvterjesztés adatai is. 1967-ben ily- módon 2 millió 676 ezer forint értékben adtak el könyveket. A Tisza Cipőgyárban 172 ezer, a Tüdőkórházban 113 ezer forintért. bán kölcsönzik a mai irodalmat. Népszerűek a szovjet „új hullám” írói, költői, szeretik az útleírásokat és a tudományos ismeretterjesztő irodalmat. amit röptében sugárzott, minden kétséget kizáróan azt bizonyítja, hogy az űrhajó, nevezzük Így, fedélzetén mesterséges fényforrás működik. — Milyen következtetésre jutott? — Azon tárgyak egyikével találkoztunk, amelynek föl- bukkanását mind gyakrabban jelzi a világsajtó, s amelyeket konvencionálisán „repülő csészealjaknak” nevezünk. Az a tény, hogy 10—15 másodpercen át megfigyelhettük, véleményem szerint annak a kíváncsiságnak tulajdonítható, amit a feltételezett űrhajó legénysége repülőgépünkkel szemben tanúsított, s arra indította, hogy csökkentse repülési sebességét. — Azt gondolja tehát, hogy egy repülő csészealjjal találkoztak? — Ügy hisszük. Legalábbis pillanatnyilag. Ami pedig « jövőt illeti, senki sem csathatatlan megmondhatója, mit tartogat még számunkra... — Lehetségesnek tart hasonló találkozásokat? — Miért ne. Ezeknél a többé-kevésbé meghatározható távolságból lezajló „puhatolózásoknál” mélyrehatóbbakat is. — Előre — ff t * ff * m Gyújtó utón a tápéi gyékényesek Országos gyűjtő útra indult Tápé község háziipari szövetkezetének több száz gyékényvágó munkása. A hagyományokhoz híven ilyenkor gyűjtik össze az egész évi nyersanyagot az Európa-szerte keresett cikkeik készítéséhez. Az ország különböző tájain, a tavak környékén több mint 100 ezer kéve gyékényt szednek össze és szállítanak Tápéra. A választék bővítésére az idén először nemcsak gyékényt, hanem sást is gyűjtenek. Ebből az úgynevezett flamand székekhez készítenek majd kárpitozást. A nyugati cégek ezt régebben más Országokban készítették tengeri fűből. A tápéiak azonban szebbet szőnek balatoni vöröstövű sásból. Gyékényből és sásból az idén 15 millió forint értékű színes faliszőnyeget, divattáskát és egyéb használati cikkeket készítenek, a jövő évi termelésük pedig meghaladja majd a 17 millió forintot. A nagykörűi nők munkát találnak Nagykörűben is gond, hogy nem tudnak elegendő munkát adni az asszonyoknak, lányoknak. A községi tanács vezetői most elhatározták, segítenek a helyzeten. Munkához juttatják a község asszonyait, lányait. Az ötletet egy hirdetés adta; az egyik országos lapban a budapesti Gobelin Háziipari Termelő- szövetkezet szerződéses alapon felkínálja a községeknek, tsz-eknek a kézimunkát. Ezt a lehetőséget ragadják meg a nagykörüiek; a községi tanács, a nőtanács és a kultúrotthon vezetői körülbelül 150 résztvevővel gobelinkészítő tanfolyamot szerveznek, maid annak befejezése után felveszik a kapcsolatot a budapesti háziipari termelőszövetkezettel. A könyvtárosok Százhetvenen vannak, és 143 közülük társadalmi munkában látja el teendőit. Csupán hátúknak fő foglalkozása a könyvtárosság. Az általános képzettség nagyon változatos és nem is mindenhol éri el a szük- séges szintet. Tavalyi adatok szerint hatan nem végezték el a nyolc általánost. A szakmai képzettség sem túlságosan magas, viszont a könyvtárosok többségének több éves gyakorlata ezt részben kiegyenlíti. Száznegyven könyvkiállítás és huszonhat író—olvasó találkozó jelzi, hogy a propagandamunka az elmúlt évben sikeresen szolgálta uj olvasók megnyerését és a mostaniak megtartását. Az utóbbi időben kedvezően javultak a könyvtárak működési feltételei. A Tisza Cipőgyárban, a mezőtúri vasutas szakszervezetben, a Nagykunsági Állami Gazdaságban, a törökszentmiklósi gépgyárban és más üzemekben is jelentős Összegeket fordítottak könyvtárfejlesztésre. Néhány kisüzemi és körzeti könyvtárban, például Karcagon, Jászberényben még mindig igen rosz- szak a körülmények. a biztonságos tárolás és kölcsönzés feltételeit sem biztosítTeljesítették az 1970-es tervet Néhány adat Mit olvasnak?
