Szolnok Megyei Néplap, 1968. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-31 / 204. szám

IMS. augusztus 31. SZOLNOK MEGTE1 NÉPLAP 5 ötven évvel ezelőtt Miről írtak a Szolnok megyei újságok? Nagy tervek érlelődnek Szolnokon. A kormány, hogy a bajokról elterelje a fi­gyelmet, megossza a hábo­rú. a Habsburg-uralom el­len szinte egységesen fellé­pő társadalmat, tápot ad annak a hírnek, hogy az ország 63 vármegyéjét a háború után összevonják és csak 40 vármegyét hagynak meg. A hírre a megyék urai közt megindul a torzsal­kodás: ki menjen, ki ma­radjon. Szolnok vái-megye urai is maradni akarnak, sőt növelni akarják a be­folyásuk alá tartozó terü­letet. .,Minden igyekezetünk­kel arra kell törekednünk — írja a Haladás —, hogy ez i vármegye. Magyarország szíve és lelke, ez a szín­tiszta magyar vármegye, melynek területe legnagyobb részben gazdaközönségből áll, kiterjesztessék.” Igényt tartanak Pest. Heves és Bé­kés vármegye egy részére. »Mi nem akarunk rabolni, mi nem kívánjuk a másét, hanem csak résen akarunk lenni, hogy az osztozkodás­nál hátrányt ne szenvedjünk. Sajnáljuk jó szomszédunkat, Békés vármegyét; de ha arról van szó, hogy ez áldo­zati bárányt fel kell osztani, félreteszünk minden mellék­tekintetet és csak saját jól­felfogott érdekeinket tartjuk szem előtt...” Az országos politikában — a kulisszák mögötti tevé­kenység ellenére — szél­csend van, amelyről a Függetlenség vezércikkében —y ezt írja: „Az önmagát kiélt, végelgyengülés felé közeledő parlament, mint aki dolgát jól végezte, pi­hen: nyári vakációját élve­zi... A népfogyasztó háború ötödik évének vérző, szen­vedő, dolgozó milliói azon­ban érzik, hogy ez a csend csak az ernyedt magyar parla­ment csendje... A magyar nép nem akar továbbra is a politikából élő, a politikából Vagyont, grófságot szerző kis és nagy huncutok tehetetlen játékszere, sem pedig bár­mely szomszéd és nem szom­széd hatalmasabb országnak gazdaságilag kizsákmányo­landó gyarmata lenni. Ideig- óráig még lehet folytatni az eddigi külső és belső politi­kát. de a béke szellőjével együtt új idők szelei is fúj- dogálnak. Aki ezt az orszá­got tartósan akarja kormá­nyozni, annak meg kell éreznie az idők szelét.” We- kerléék pedig nem érzik. Még a Wekerlét pártoló Füg­getlenség is kénytelen meg­írni a kormány által a par­lamenti szünetben kidolgo­zás alatt álló 21 reformja­vaslatról, hogy „ha o reform­tervezetek közt nem találjuk, is az ország belső érdekeit és külső függetlenségé t a mai nagy időkhöz méltóan képviselő alkotásokat, a ko­moly, becsületes munkára való törekvést mindenesetre el kell ismernünk.” A hosszú háború követ­keztében egyre intenzivebbé válik a békéért folytatott harc világszerte. A külön­böző elképzelések közül egyik legelterjedtebb a nem­zetközi döntőbíróság meg­alakításának gondolata. Az eszme Szolnok vármegye haladó, háborúellenes pol­gárai között is tért hódít A Mezőtúr és Vidéke , Dön­tőbíróság” című vezércikké­ben L. L. (valószínűleg Lányi Lajos) írja: ,a paci­fizmusnak egyik állandó alap. gondolata az, hogy az egyes nemzetek között felmerült ellentéteket és összeütközé­seket... a fegyverrel való elintézés helyett nemzetközi választott bíróságok döntése alá kell bocsátani... Ügy látszik, hogy az ötödik évre (a háború ötödik évéről van szó) való gondolás he­vesebben megérintette a nagy pusztulás felett kesergő, s békéért sóvárgó lelkeket, mert az elmúlt hét folya­mán egyszerre és egymástól függetlenül több országban merültek fel az eddiginél sokkal komolyabb békemoz­galmak... Azok lesznek a múlt- és jövőbeli világtör­ténelemnek a legnagyobb alakjai, akik ezt a. gondola­tot valóra váltják; s ennek valóraváltásával a világot az örök békével megajándékoz­zák.” A béke gondolata azonban nem kelt ilyen — hibái mellett is — magasztos gondolatokat az egész pol­gári társadalomban. A ha­digazdagok még reményked­nek a háború elhúzódásá­ban és felkészülnek arra, hogy a békekötést is vagyo­nuk gyarapítására használ­hassák fel. „A világháború­nak mág csak a kezdetén tartunk — írja „Hajózás egy kanál vízben” című tudósí­tásában a Haladás. — A hat hónapra tervezett bün­tető aktio ötödik évét éljük” ugyan, és ki tudja hány há­borús év van még hátra. „A debreceni iparkamara gyű­lése azonban már a háború végét sejteti... Atmenetgaz- dasági részvénytársaságot alapítanak; a katonai lesze­relés alkalmával eladásra kerülő több milliárd értékű áruk megvételére... egy mil­lió korona alaptőkével.” Mikor épült az első magyar híd ? Buda legrégibb kőhídját 1302-ből említi Oklevél. Ez a kőhíd azonban nem a Dunát, hanem — valahol a mái tabáni park helyén — a Krisztinaváros fő folyó­ját, az azóta rég beboltozott Ördögárkot ívelte át. Dunai kőhíd, állandó híd építésé­hez még a XV. században is hiányoztak a technológiai feltételek, noha mind Zsig- mond, mind Mátyás tervez­te a Pest és Buda közötti hidat. A cölöp-hid és a hajó-híd, s főként télen a folyamok jéghídja, ez volt a közép­kori dunai hídtechnika maxi­muma. A cölöphidakat — és ilyent elsőként 1420 körül Zsigmönd király építtetett Pozsonynál — a vizafogók, a folyamzáró cölöpsorok technikájához hasonlóan ké­szítették. Az első pozsonyi cölöphidat a folyam téli jeges zajlása előtt éppen úgy fel­szedték, mint a vizafogók cölöpsorait. Fővárosunknak, egészen a törökkorig nem volt sem cö­löp-, sem hajóhídja. Ennek magyarázata az, hogy a Du­na — egész magyarországi szakaszán — éppen az Er­zsébet híd helyén, a régi pesti révnél a legkeskenyebb s a legmélyebb. Az első, Buda és Pest között létesí­tett hajóhidat 1566 és 1578 között a híres budai pasa, Szokollu Musztafa építtette meg. A két szekér áthaladá­sára alkalmas török hajóhi­dat hetven — magyarul „dobos”-nak nevezett — la­dik tartotta; a híd négy ladikját a hajók áthaladá­sakor megnyitották. A XVI. század második felében a királyi Hajóhíd Hivatal négy magyarországi hajóhidat építtetett. Ezek­nek egyike Pozsonynál, másika Komáromnál, a har­madik Esztergom és Pár­kány között a Nagy-Dunát hidalta át. A negyedik Ko­máromnál a Vág torkolatá­nál állt. A Buda és Pest között állt legutolsó hajóhidat 1849 má­jusában, Buda honvédost­roma előtt, az osztrákok gyújtatták fel. Megújítása helyett Széchenyi István Lánchíöja — az első dunai állandó híd — vált Kelet- és Nyugat-Magyarország ösz- szekötőjévé. Hogyan akarják felszínre kozni az Andrea Dór iát ? Az Olfn nevű nagy ame­rikai vegyészeti társaság közhírré tette: bárkinek ren­delkezésére bocsátja a szük­séges technikai eszközöket, aki meg akarja kísérelni, hogy felszínre hozza az Andrea Doria, a 12 évvel ezelőtt elsüllyedt olasz óceán járó roncsát. A mód­szer: poliuretón habot szi­vattyúznának a hajótestbe, míg az könnyebbé válik a víznél és felemelkedik. A javaslat valóban csábító —. de mindezidáig senki sem válaszolt az Olin cég fel­hívására. A MÓDSZEK Az Andrea Doria kataszt­rófájáról annakidején ren­geteget írtak az újságok. A2 óceánjáró 16 millió dollárra volt biztosítva, és a roncs értéke 4 millió dollár. Az Olin cég poliuretán habjával 1956-ban már fel­színre hoztak egy 2400 ton­nás kereskedelmi hajót, — amely 18 méter mélyen fe­küdt a tenger fenekén a Vietnami-öbölben. 1967-ben yjp cirkálót hozlak vele felszínre, amely egy koráll- padba ütközött. A módszer tehát máris bevált. A magas nyomáson beszivattyúzott hab szétter­jed a hajótestben, megszi­lárdul. és közben a terje­delme harmincszorosára nö­vekszik. Csökkent fajsúlya jóvoltából a felszínre hozza az elsüllyedt hajótestet. Az Andrea Doria felszín­re hozása azonban nehe­zebbnek ígérkezik, mint az amerikai cég egészoldalas, nagy reklámjai nyomán hi­hetnénk. Először is: az olasz óceán járó 30 000 tonnás volt és 70 méter mélyen fekszik. Egyetlen ilyen óriási hajót sem sikerült még ilyen mélyről felszínre hozni. az akadályok Egyéb nehézségekben sincs hiány. Például: honnan szi­vattyúznák be a habot? — Mindenekelőtt lyukakat kel­lene fúrni a hajótestbe. Ha pedig sikerülne a felszínre hozni a ha.iótestet, újabb problémát jelentene, hogyan távolítsák el a megszilárdult poliuretán habot? Hossza­dalmas. költséges és veszé­lyes munka leane, hiszen a poliuretán hab parányi, mérgező klórbuborékok­ból áll. EGY MÁSIK MÓDSZER Meg lehetne próbálni az Andrea Doria felszínre ho­zását Kari Krojer dán ve­gyészmérnök módszerével is: egy másik műanyagból, nevezetesen poliszt irénböl készült golyócskák millióit juttatni a hajótestbe. En­nek az anyagnak a terjedel­me ötvenszeresére növeke­dik. Ezzel a módszerrel már sikerült felszínre hozni egy 2300 tonnás kereskedelmi hajót, amely 36 méter mé­lyen feküdt a Grönlandi­öbölben. A VESZÉLYEK Van azután egy másik oldala is a dolognak. — Az Andrea Doria felszínre ho­zásával már sokan megpró­bálkoztak, és az elmúlt 12 év alatt 12 ember lelte ha­lálát a felszínre hozási kí­sérletek közben. Ez is óva­tosságra inti az újabb vál­lalkozók*^ REPÜLŐ CSÉSZEALJ BIHAR FÖLÖTT Román pilóták állítólagos találkosása a% űr rejtélyes vándorával Augusztus 17-én reggel az olvasók a szokottnál nagyobb érdeklődéssel vették kézbe kedvenc lapjukat. A lap két munkatársa meginterjú­volta a Kogälniceanu nem­zetközi röptéren Beníamin Gabonán román repülőt A beszélgetés a Düsseldorfba készülő IL—18-as pilótafül­kéjében zajlott le. ...7600 m magasan repültek — meséli Gaborian géppa­rancsnok — a váradi mezők felett, a magyar határ köz­vetlen közelében, mikor vá­ratlanul tőlük jobbra, mind­össze egy kilométernyi tá­volságra körülbelül 300 m-rel magasabbra a gép utazási pla­fonjától, ovális tárgyat vett észre, amely nagy sebesség­gel, velük ellentétes irány­ba, tartott és erős, zöldes fényt sugárzott. A meglepett parancsnok ösztönösen az órára pillantott; 20 óra 21 perc volt. Néhány másodper­cig a világító repülő testre szegezte pillantását, amely hirtelen „rákapcsolt”, repülé­se fölgyorsult és eltűnt nyu­gati irányba. — Mennyi ideig sikerült megfigyelniük az ismeretlen testet — tették fel az első kérdést az újságírók. — Körülbelül 10—15 má­sodpercig. De az idő elege n­Részlet a tervből: „ ... el kell érnünk, hogy 1970 vé­gére a dolgozók 25 százalé­kát olvasóvá tegyük”. Rész­let a megye szakszervezeti könyvtárainak helyzetéről írt jelentésből: „Több szak­ma területén és néhány je­lentősebb nagyüzemben, (pl. MEDOSZ, vasút, posta, Martfűi Tisza Cipőgyár, Jászberényi Aprítógépgyár) a dolgozók 25 százaléka könyv­tári olvasó”. A terv mégis reális, telje­sítése a megye átlagában A megyében 166 szakszer­vezeti könyvtár működik, állományuk összesen több mint 150 ezer könyv. Ebből a köponti könyvtár anyaga 62 ezer kötet. Különösen érdekes, hogy az ismeretter­jesztő irodalom aránya na­gyobb az országos átlagnál. 29,5 százalék. A könyvállomány szám­szerű és minőségi fejlődése jó, megfelel a korszerű igényeknek. Az olvasók szá­ma 14 ezer. A könyvtár dolgozói szerint elsősorban a bejáró munkások, az ifjú szakmunkások és az ipari tanulók körében van szük­Változatlanul nagy az ér- deklődés a magyar és kül­földi klasszikusok iránt, de az utóbbi esztendőkben ör­vendetesen nagyobb arány­dö volt ahhoz, hogy mind jó­magam, mind kollegáim: Alexandra Nicolescu és M. Co.nstantinescu hozzávető le­gesen felbecsülhessük nagy­ságát. Amennyire megfigyel­hettük 2,5—3 méter átmérő­jű volt. — Az utasok is észrevet­ték a repülő testet? — Nem. Jóllehet az ilyen találkozás több szemtanú iga­zolásában, csak gyarapodott volna hitelességében.. De a világító tárgy, amint emlí­tettem. a gép fölött repült s a kabinokban égett a villany. — Hogy reagált a jelen­ségre? — Táviratoztam Becsbe, megkérdeztem a röptére t, ahonnan fölszálltam, tartóz­kodik-e abban az időben eb­ben a zónában valamilyen repülő, amellyel találkozhat­tunk, volna? 400 km-e$ kör­zetben egyetlen gép sem volt a levegőben. Arra gon­doltam, talán meteorit lehe­tett. De a meteoritek hullá­sukban hozzávetőlegesen függőleges vonalat írnak le, míg az észlelt test tökéle­tesen vízszintes irányban mozgott. Azonkívül nem lát­tuk a „csóvát” sem, amit a meteoritek vonnak maguk után. S a vakító zöldes fény. nem lesz könnyű. A felsorolt munkaterületek és üzemek mellett ugyanis néhány he­lyen jelentős lemaradás van, elsősorban a mezőgaz­daságban és az építőipar­ban, ahol az idényjelleg és a munkásvándorlás igen nagy mértékben nehezíti a könyvtárosok munkáját. A fejlődés általában még­is kedvező, örvendetes, hogy a szakszervezeti bizottságok mind többet foglalkoznak a könyvtárak helyzetével és munkájával. ség propagandára, hogy pó­tolhassák a lemaradást. Kü­lönösen a bejárókat nehéz megnyerni a rendszeres ol­vasásnak. A kölcsönzött kötetek szá­ma az utóbbi két évben így is több, mint húszezerrel növekedett. Az olvasási kedv növekedését jelzik a könyv­tár javuló eredményei mel­lett az üzemi könyvterjesz­tés adatai is. 1967-ben ily- módon 2 millió 676 ezer forint értékben adtak el könyveket. A Tisza Cipő­gyárban 172 ezer, a Tüdő­kórházban 113 ezer forintért. bán kölcsönzik a mai iro­dalmat. Népszerűek a szov­jet „új hullám” írói, költői, szeretik az útleírásokat és a tudományos ismeretter­jesztő irodalmat. amit röptében sugárzott, minden kétséget kizáróan azt bizonyítja, hogy az űrhajó, nevezzük Így, fedélzetén mes­terséges fényforrás működik. — Milyen következtetésre jutott? — Azon tárgyak egyikével találkoztunk, amelynek föl- bukkanását mind gyakrab­ban jelzi a világsajtó, s ame­lyeket konvencionálisán „re­pülő csészealjaknak” neve­zünk. Az a tény, hogy 10—15 másodpercen át megfigyel­hettük, véleményem szerint annak a kíváncsiságnak tu­lajdonítható, amit a feltéte­lezett űrhajó legénysége re­pülőgépünkkel szemben ta­núsított, s arra indította, hogy csökkentse repülési se­bességét. — Azt gondolja tehát, hogy egy repülő csészealjjal talál­koztak? — Ügy hisszük. Legalábbis pillanatnyilag. Ami pedig « jövőt illeti, senki sem csat­hatatlan megmondhatója, mit tartogat még számunkra... — Lehetségesnek tart ha­sonló találkozásokat? — Miért ne. Ezeknél a többé-kevésbé meghatározha­tó távolságból lezajló „puha­tolózásoknál” mélyrehatób­bakat is. — Előre — ff t * ff * m Gyújtó utón a tápéi gyékényesek Országos gyűjtő útra in­dult Tápé község háziipari szövetkezetének több száz gyékényvágó munkása. A hagyományokhoz híven ilyenkor gyűjtik össze az egész évi nyersanyagot az Európa-szerte keresett cik­keik készítéséhez. Az ország különböző tájain, a tavak környékén több mint 100 ezer kéve gyékényt szednek össze és szállítanak Tápéra. A választék bővítésére az idén először nemcsak gyé­kényt, hanem sást is gyűj­tenek. Ebből az úgynevezett flamand székekhez készíte­nek majd kárpitozást. A nyugati cégek ezt régebben más Országokban készítették tengeri fűből. A tápéiak azonban szebbet szőnek ba­latoni vöröstövű sásból. Gyékényből és sásból az idén 15 millió forint értékű színes faliszőnyeget, divat­táskát és egyéb használati cikkeket készítenek, a jövő évi termelésük pedig meg­haladja majd a 17 millió fo­rintot. A nagykörűi nők munkát találnak Nagykörűben is gond, hogy nem tudnak elegendő munkát adni az asszonyok­nak, lányoknak. A községi tanács vezetői most elhatározták, segítenek a helyzeten. Munkához jut­tatják a község asszonyait, lányait. Az ötletet egy hir­detés adta; az egyik orszá­gos lapban a budapesti Gobelin Háziipari Termelő- szövetkezet szerződéses ala­pon felkínálja a községek­nek, tsz-eknek a kézimun­kát. Ezt a lehetőséget ragad­ják meg a nagykörüiek; a községi tanács, a nőtanács és a kultúrotthon vezetői körülbelül 150 résztvevővel gobelinkészítő tanfolyamot szerveznek, maid annak be­fejezése után felveszik a kapcsolatot a budapesti há­ziipari termelőszövetkezettel. A könyvtárosok Százhetvenen vannak, és 143 közülük társadalmi munkában látja el teendőit. Csupán hátúknak fő foglal­kozása a könyvtárosság. Az általános képzettség nagyon változatos és nem is mindenhol éri el a szük- séges szintet. Tavalyi ada­tok szerint hatan nem vé­gezték el a nyolc általánost. A szakmai képzettség sem túlságosan magas, viszont a könyvtárosok többségének több éves gyakorlata ezt részben kiegyenlíti. Száznegyven könyvkiállí­tás és huszonhat író—olva­só találkozó jelzi, hogy a propagandamunka az elmúlt évben sikeresen szolgálta uj olvasók megnyerését és a mostaniak megtartását. Az utóbbi időben kedvezően javultak a könyvtárak mű­ködési feltételei. A Tisza Cipőgyárban, a mezőtúri vasutas szakszervezetben, a Nagykunsági Állami Gazda­ságban, a törökszentmiklósi gépgyárban és más üzemek­ben is jelentős Összegeket fordítottak könyvtárfejlesz­tésre. Néhány kisüzemi és körzeti könyvtárban, pél­dául Karcagon, Jászberény­ben még mindig igen rosz- szak a körülmények. a biz­tonságos tárolás és kölcsön­zés feltételeit sem biztosít­Teljesítették az 1970-es tervet Néhány adat Mit olvasnak?

Next

/
Thumbnails
Contents