Szolnok Megyei Néplap, 1968. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-28 / 201. szám

r , Szenttamást Állami Gazdaság Az egykori Almássy-kastély ma szálloda és lovaspenzió ' jp A gazdaság kialakulása A gazdaság TörökszentmiMós—Kétpó határában egy tagban terül el 3327 kát. holdon. A Szenttamást Állami Gazdaság 1949-ben alakult. Fő üzemága a növény- termesztés és az állattenyésztés. Ezenkí­vül idegenforgalmi kastéllyal rendelkezik, ahol angol telivér-tenyészete van. Hibrid­üzemének bérterülete az évektől függően 2500—3500 kát. hold. A gazdaság földjeinek nagy része szántó. Az üzemrészek a műút mentén fekszenek, azonban sertéstelepe és a növendékmarha- telep mintegy 500—1500 méter távolság­ban csak földúton közelíthető meg. A gazdaság a régi Almássy-kastélyt ide­genforgalom céljára hasznosítja. Közelében van az angol telivér-tenyészet is. A gazdaság vezetői célszerűnek látták; hogy egy-egy telephelyen csak egyfajtájú állattenyésztéssel foglalkozzanak, így az ágazati technológia és a szervezési mun­kák egyszerűbbé és begyakorolhatóbbá váltak; Fő profil a hibridkukorica termelés, de ezenkívül jelentős az állattenyésztés is. Az utóbbi főként szarvasmarhára és sertésre korlátozódik. Az üzem kiterjedt tömeg­takarmány- és aprómagtermeléssel is fog­lalkozik. A jövedelmező gazdálkodás egyik for­rása minden évben a növénytermesztés. A gazdaság a növénytermelés hozamainak emelése érdekében elsők között van a kor­szerű agrotechnika és a tudományos ku­tatások eredményeinek meghonosításában. A nagyüzemi lucerna, búza, kukorica kí­sérletekkel igyekezett kifizetődőbbé tenni a termelést. Fő profil a vetőmag­termesztés A gazdaság 1961-től a korábbi 70—80 kát; holdas tábláit igyekezett nagyobb, 160—200 holdassá növelni. Ezzel megte­remtette a gépek gazdaságos üzemelteté­sének feltételét. A szenttamási gazdaság talajösszetétele változó. A terület mintegy 40 százaléka vályogtalaj, 30 százaléka savanyú öntés és mintegy 30 százaléka erős szikfoltokkal tűzdelt, szikesedésre hajló mezőségi föld. A területének 40 százaléka mindenféle növény termesztésére alkalmas és magas termésátlagot tételez fel. A savanyú öntés és szikesedésre hajló trületedt a gazdaság mintegy 900 kát. holdon egy- kétszeri digózással javította. A terület többi részét mész iszapos, gipszes kémiai eljárással igyekezett az igényesebb szántó­földi kultúrák termesztésére is alkalmassá tenni. A gazdaság a talajjavítás, a szerves- és szervetlen anyag utánpótlás érdekében mindent megtett és optimális szárazföldi termelést ért el; Öntözési lehetősége előre­láthatóan csak 1976-ban lesz. Addig az aszályos időjárás igen változó termésered­ményeket produkál. A növénytermesztés nagy tételét adja a vetőmag. A gazdaság gabonavetéseinek jelentős részén vetőmagszaporítással fog­lalkozik. A vetőmagot fémzároltan érté­kesíti, a termelőszövetkezeteknek és az állami gazdaságoknak. Legnagyobb tétel azonban a hibridkukorica vetőmag előál­lítása. A gazdaság 1967-ben 6300 mázsa nemesített kalászost, 10 040 mázsa hibrid- kukorica vetőmagot és 126 mázsa lucerna- magot termelt. Szenttamáson a hozamok évről évre emelkedtek. Amíg 1963-ban holdanként 14 mázsa. 1967-ben már 27,70 mázsa bú­zát termelt; Az említett időpontokban a búza mázsánkénti önköltsége 146,90 fo­rintról 72,94 forintra csökkent A növénytermesztés belterjességét tük­rözi a tápanyagutánpótlás. A gazdaság 1966-ban például holdanként 90 kilogramm vegyes műtrágyát használt fel ható­anyagban. Az utóbbi években a termelt kukorica 90—98 százalékán vegyszerezést végeztek. Korszerű állattenyésztés A gazdaság tevékenységében az állat- tenyésztés szeiepe, nagysága hasonló a növénytermesztéséhez. Az állati férőhe­lyek szétszórtsága, helyhez kötöttsége azon­ban még sokáig akadályozza a termelést. Ezért a gazdaság beruházási programjában a szarvasmarha megfelelő elhelyezése ér­dekében új tehenészeti telepet terveztetett. A sertéstenyésztésben és hizlalásban pedig kooperációra lépett a surjáni és csorbái állami gazdasággal. Közös vállalkozásban egy korszerű sertéstelep létesül. Szenttamáson 845 szarvasmarhát, több mint négyezer sertést és 140 lovat tarta­nak. : A szarvasmarha magyar tarka állo­mány. A tehenészet a központban helyez­kedik el. Az állomány tbc-negatív, s je­lenleg a brucella negatív állomány kiala­kításán munkálkodnak. A gazdaságban angol jellegű fehér hús­sertés-tenyészet működik 1959 óta. Az ál­lomány brucellózismegatív. Valamennyi sertést egy helyen, a Tassy-Greiner te- nyész-hízótelepen helyezték el. Az angol telivérek A gazdaság 1963 decemberében import­ból származó kilenc anyakancás alap­anyaggal kezdte meg angol telivér tenyé­szetét. Jelenleg 30 anyakanca áll a mé­nesben, melynek pályán lévő ivadékai már eddig is igen jelentős sikereket hoztak a magyar tenyésztés számára. A versenyek döntik el, hogy mely te­nyészet milyen értékű egyedeket állított elő. Jellemző adat: 1967-ben a pályán 398 angol telivért idomítottak, melyből 27 a Szenttamási Állami Gazdaság tulajdona volt. Tavaly a szocialista országok verse­nyére Berlinbe Magyarország 14 lovat ne­vezett be, melyből 6 a szenttamási gazda­ság tulajdona volt. A magyar csapat négy első helyezést ért el. ebből kettő Szent­tamásé volt. Ezenkívül több második, har­madik, negyedik helyezést is szereztek. Az idei nemzetközi lóversenyek A gazdaságban 398 lovat tartanak, eb­ből 36 a szenttamási tulajdon. A szent­tamási lovak közül eddig tíz szerepelt kül­földen. Az idén szeptember 10-től rende­zik meg a szocialista országok nemzet­közi lovasversenyét. Itt hat szenttamási ló szerepel majd. Augusztus végén Baden- Badenban a nemzetközi nagydíjért ren­deznek versenyt. Ezen a nyugati orszá­gok is képviseltetik magukat; Szeptem­ber végén Münchenben három szentta­mási ló szerepel az ottani versenyen. Az idén a Muskátli megszerezte a kanca-díjat. A magyar és osztrák derbyt a Zébirh nyerte. Ezenkívül más nemzet­közi versenyeken is dijakat, helyezéseket értek el. Remélhető, hogy az augusztusi, szeptemberi versenyeken is sikerrel sze­repelnek a szenttamási állatok. Jövedelmező gazdálkodás 1949-től 1964-ig a gazdaság egy-két év kivételével veszteséges volt. Az elmúlt években azonban már szép eredmények­kel dicsekedhetett. Az igen változó és kedvezőtlen időjárás ellenére ágazati nye­reségesek voltak. 1964-ben 4 058 000 forint, tavaly 5 375 000 forint vállalati eredmény­nyel számoltak. Az említett időpontokban a dolgozók között hét napi, illetve 22,4 napi nyereségrészesedést osztottak ki. 1964-ben 227 mázsa, tavaly 288 mázsa kenyérgabonát értékesítettek száz kát. holdanként. Az említett időpontokban ugyancsak száz kát. holdra számítva 195 mázsa, illetve 138 mázsa húst adtak el. 1964-ben 29 ezer liter, tavaly 34 240 liter tejet adtak száz kát. holdanként. A szenttamási gazdaságban 275 az ál­landó dolgozók száma. Természetesen a .nyári hónapokban sok az időszaki mun­kás, s a diákok is rendszeresen segítenek a hibridkukorica címerezésében. Az utób­bi években a dolgozók havi átlagbére is emelkedett. A fizikai állomány havi átla­gos bére 1963-ban 1340 forint, tavaly 1782 forint volt. A gazdaság törzsgárdája kialakult. 1963- tól 1967-ig összesen száztizennégyen kap­ták meg az ötéves törzsgárda-jelvényt. Ugyanebben az időszakban százharminc- ötén érdemelték ki a tíz éveset. 1964-től kezdődően — főként az egyéni vállalások formájában bontakozott ki a szocialista brigádmozgalom. 1966-ban már egy brigád, tavaly négy brigád ötvennyolc tagja nyer­te el a szocialista brigád, illetve a szo­cialista műhely címet. Az egyéni válla­lók közül harmincketten kapták meg a szocialista dolgozó kitüntetést. A jövő tervei A termelés biztonságosságára töreksze­nek, ezért az öntözésre rendezkednek be. Biztonságossá akarják tenni a hibridüzem termelését. Néhány év múlva a gazdaság összterületének 80 százalékát öntözni tud­ja. A Tisza II. megépítése után a nagy­kunsági főcsatorna héki ágából kapja a vizet. Az öntözés révén a gazdaság évi három millió forinttal tudja majd nye­reségét növelni. Három fő növény itt a búza, a lucerna és a hibridkukorica. Több évi átlagot számítva, a gazdaságban 20 mázsás átlagot takarítottak be. Az öntözés­sel a holdankénti hozamot öt mázsával lehet növelni. A hibridkukorica termelési értékét holdanként ötezer forinttal lehet majd gyarapítani az öntözéssel. Négyszáz férőhelyes korszerű tehenészeti telep Az elavult tehenészeti telep helyére új, négyszáz férőhelyes zárt, tömbösített tehe­nészeti telep épül. Ennek beruházási programja, kiviteli tervei elkészültek. A gazdaság hiteligényét 1969-re nyújtja be a beruházási bankhoz. A termálkút 75,6 Celsius fokos vizet ad. Ez arra ösztönzi a gazdaság vezetőit, hogy primőr kertészeti telepet létesítsen. A ter­vek szerint 15 ezer négyzetméter üvegház és 30 ezer négyzetméter talajfütéses fólia­ház létesül. Ezek tervei szintén rendel­kezésre állnak, ám a kivitelezés az anyagi eszközök hiánya miatt késlekedik. Saját erőből ugyanis csak öt év alatt valósul­hatna meg. Ezért a gazdaság vezetői tsz- ekkel akarnak társulni. Ebben az ügyben már felkeresték a törökszentmiklósi Aranykalász és a budapesti Sasaid Ter­melőszövetkezetet. A tárgyalások különö­sen a budapesti termelőszövetkezettel biz­tatóak, Tárgyaltak már a beruházási bankkal is. A budapesti tsz , felvette a kapcsolatot a Magyar Nemzeti j Bankkal a hitel ügyében, a kertészeti itelep meg­valósítása jelentősen növelnél a gazdaság jövedelmét. Az előzetes számítások sze­rint kilenc-tíz millió bruttó ; termelési ér­téket, illetve 1,5—2 millió ' forint tiszta nyereséget tudna elérni. A kertészeti telepről felszabaduló víz az előzetes számítások szerint 50 , Celsius, fokos maradna. Tehát a fürdésre kiválóan alkalmas. A fürdő létesítésével jelentősen növekedhetne az idegenforgalom is. A gyógyhatású víz a reumatikus megbete­gedések gyógyítására is alkalmas. A für­dő megépítését azonban a gazdaság anyagi fedezete egyelőre nem teszi lehetővé. Nem mondanak le azonban arról, hogy az erdő melletti kastély környékén üdülő­telepet és csónakázótavat létesítsenek. Növekszik \ az idegenforgalom Ä Szenttamási Állami Gazdaságban a volt Almássy-kastélyt szállodává alakítot­ták át három évvel ezelőtt. Azóta télen- nyáron sok vendéget fogadnak itt. A szál­loda egyszerre hatvannégy személy elhe­lyezésére alkalmas. A korábbi években százharminc, tavaly már ötszázhatvan­három vendég kereste fel. Az idén ezer vendégre számítanak. Közülük igen sok a nyugati turista. Az idén azonban a bel­földi vendégforgalom is növekedett. A vendégek lovagolhatnak, kocsikáz- hatnak és strandolhatnak Szenttamáson. Jól felszerelt büfé és a konyha kielégíti a kényes ízléseket is. Minden szombaton és ünnepen jóképességű tánczenekar szó­rakoztatja a vendégeket. Az idegenforgalom érdekében jövőre két teniszpályát építenek Szenttamáson. A gazdaság vezetői bíznak abban, hogy távlatban megépül itt a fürdő és a csó­nakázótó is. Kevesen tudják, hogy a Szenttamási Állami Gazdaságban hintókat is gyárta­nak. Két évvel ezelőtt a traktorosok téli foglalkoztatása érdekében szervezték ezt az új üzemágat. Tavaly már 25 hintót ké­szítettek. Az idén 45—48 kocsi elkészí­tésére számítanak. Ennek termelési értéke megközelíti az egymillió forintot. A tiszta jövedelem ennek egynegyede. A szenttamási hintók az ország min- ren részébe eljutnak. Sok termelőszövet­kezet, állami gazdaság és községi tanács is rendelt hintót Szenttamásról. A meg­rendelőknek egy ideig várakozniuk kell, mert az igényeket csak folyamatosan tud­ják kielégíteni. (X) I A Szenttamási Állami Gazdaság hibridüzeme A gazdaságban gyártott ízléses hintók egyike

Next

/
Thumbnails
Contents