Szolnok Megyei Néplap, 1968. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-03 / 181. szám
1968. augusztus 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 f NAGYRE\, A KIKÖTŐBE TART I. A cigányasszony meg a tej Olcsóbb lesz az üveg betét A közeli napokban megjelenő belkereskedelmi miniszteri rendelet szerint a konzerves üvegek visszaváltási rendje szeptember 1-től megváltozik. A betétdíjrendszer megszűnik, a jövőben a konzerv ára az üveg árát is magában foglalja, az így beépített ár azonban lényegesen alacsonyabb lesz az eddigi betéti díjnál. A kon- zervet ársuító élelmiszerboltok ezentúl is kötelesek visz- szavásárolni a használt konzerves öblös üvegeket ugyanazon az áron, amelyet a konzerv árába beépítették. Az új rendszer a lakosság számára kedvező, mert vásárláskor kevesebbet kell kiadnia, ha pedig az üveg összetörik, megreped, kisebb összeg vész kárba. Például egy ötnegyedes üveg betétdíja eddig 3.50 forint volt, a jövőben egy forint lesz. Mivel 1968. szeptember 1- fcől a használt konzerves üvegek visszaváltási ára lényegesen alacsonyabb lesz, a lakosság érdeke, hogy a birtokában lévő üres üvegeket augusztus 31-ig vigye vissza a konzervet árusító, vagy üvegvisszaváltó boltba, ahol a jelenleg érvényes betétdíjat fizetik vissza. Augusztus 31-e után az üvegeket csak az új, alacsonyabb áron veszik vissza. Alighanem a nagyrévi népi humor termése az a történet, amelyt Varga Benőné mesélt el a káposztaföldön. Máshol nem hallottam. A nagyrévi cigányasszony forralta a tejet. Jött föl a lej, a cigányasszony hálásan csapta össze a kezét, s tekintett az égre. — Szaporítsd istenkém, szaporítsd! Úgy is sok a rajkó. Szaladt ki a csodát hírel- ni, mire visszatért persze mind kifutott a tej, üresen várta a lábas. Haragra gerjedt a cigányasszony, dühösen rázta öklét felfelé. — Hát te meg má mit csináltál isten? Méa azt is elvitted, ami volt? Jóízűt kacagtunk a példán. Pedig Varga Benőné sírással küszködve adta tovább. Hiszen azt mondja: nahát ugyanígy jártam én az új mechanizmussal. A brigádgyűlésen ismerkedtek az új alapszabállyal, s abban az van, hogy ezentúl, aki többet tesz a közösért, többet is kap tőle. Aki a legtöbbet dolgozik, a legtöbb háztájira is számíthat. Örült Varga Benőné, számolgatott. Annyira, hogy már a közgyűlésre el sem ment. Csak utána hallotta, hogy az ő háztájija még az eddiginél is “"kisebb lett, mert a férje nem a szövetkezetben dolgozik. Első hallásra nagyon igazságtalannak tartottam az esetet. Csak később derült ki. a nagyrévi Béke és Barátság termelőszövetkezet új alapszabálya, szövetkezeti törvénye nagyon is demokratikus. Az alapmérő persze a munka, de érvényesül még családvédelem is. Aki családfenntartó, több háztájit kap, a magános kevesebbet. Persze függetlenül attól, távol dolgozik-e a férje, vagy éppen a szövetkezet tagja. Az tűnt hát inkább fel, hogy Varga Benőné, s a mellette kardoskodó asszonyok is, nem ismerik a saját alapszabályukat. De rá nemsokkal, még furcsább eset történt velem a tarlón. A szalmát kazalozták ott vagy tizenketten férfiak. Idegen jöttére odagyűltek ismerkedni, meg hát egy messziről jött ember mindig mondhat valamit. Hanem mikor én kérdeztem, s éppen azt kérdeztem, milyen változásokat tapasztalnak maguk körül, mit hozott a gazdasági reform a szövetkezetben, hogy ismerik, mit tudnak róla, azon nyomban kapta a villát hat ember, s eliszkolt dolgozni. A közelemben állók vesztükre nem tehettek ugyanígy, hát kivágták magukat, mindjárt iön Sándor bácsi, az mindent tud. A hetvenesztendős Szatmári Sándor, a brigád bölcse, széles nevetéssel közeledett is. De gyorsan elkomorult. mikor megtudta, mi érdekli a jövevényt, s ő is másról kezdett beszélni. Végül a szorult helyzetet Kovács Mihály, a csapat tűzvédelmi felelősének ötletessége hidalta át. Kialudt cigarettát látott a kezemben. s azt kérdezte ég-e? — Csak azért, — mondta, — mert akkor menjen el az elvtárs a kazaltól. Ezek után csak azt nem értettem, miért bizonygatta Szűcs János a járási pártbizottság első titkára, Vass István, a járási tanács vb elnökhelyettese, hogy Nagyréven minden új. minden forrong, nagy a változás, ha ezek az első benyomásaim? Kissé megromlott hangulatban indultunk hát Jagos Imre párttitkárral hatámé- zőbe. Az üdezölt dinnyeföldön álltunk meg. Szép halmokban gyűlt a japán dinnye, az első szedés. Po- Ivák Ferenc, a csapat vezetője felszegte a legszebbet, felém nyújtotta. — Újság hasamba, rontás pokolba, — kívántak jó étvágyat. A nagyrévi termelőszövetkezet hatvan holdon termeszt dinnyét. S bár kegyetlen aszályos idő járt az idén Nagyréven, mégis várják a hatvan mázsát holdjáról. Temérdek dinnye ez, s talán csak a bátorságuk több nála. Senkivel nem kötöttek ugyanis értékesítési szerződést a dinnyére. Szerződés nincs, piackutatás van. Üj munkakörben dolgozik év elejétől a szövetkezetben Skultéti István. Értékesítési előadó. Az a dolga, hogy figyelje a piacot, az árakat, a keresletet, s a legkedvezőbb helyre irányítsa a termékeket. Még meg sem ért a dinnye, már a szövetkezet birtokában voltak a levelek, üzenetek. Ajánlkozott a füzesgyarmati, a szeghalmi fmsz, üzentek a déviványai kofák. 4 boltosok a megyéből, s jöttek a piaci hírek. A szövetkezetnek különben saját elárusító helye van Sashalmon — meg Nagyréven is —, bizományi eladója Me- zőhéken, máshol. Az eladó hálózat híradó lánc is. Aznap estefelé újra ösz- szehozott a sors a dinnyésekkel. Barta Mihály tsz-el- nök meghatalmazó leveleket állított ki a dinnyéseknek, a másnapi piacokra. De még akkor sem tudták, hova is mennek tulajdonképpen. Csak későn este dőlt el. Mindössze a szinte szomszédos Kunszentmártonba, a járási székhelyre. Ott is kevés a dinnye, s még jó ára is van, nem kell messzire szállítani. Egy este megbeszéltem az elnökkel, másnap délelőtt találkozunk az irodán. Megyek is a megegyezés értelmében. — Az elnök elvtárs Pesten van — fogadnak. Még előző este, mikor én már elbúcsúztam, megjöttek a piaci híradások. Vita robbant ki, hogy Sashalmon áron alul adják a paprikát. Az értékesítési előadó védekezett, nem adhatja ‘magasabban a többieknél. Az elnök maga akart meggyőződni az igazságról. Hajnali egy órakor; mikor a rakomány elindult Nagyrévről, ő is Pestnek vette útját. A párttitkár pedig ugyanezen a délelőtt a Nagykunságot járta, Brlás Mihály elnök- helyettes pedig Szolnokot. Délben már mindent tudtak. Nagyréven a gazdaságvezetők napi teendői közé sorakozott: a piaci információ. Bárki, bárhová megy kötelessége az árak után érdeklődni. És a kilenc diny- nyés például kilenc felé jár, s csak ők fél országrészről tudnak kalkulálni. Ez az élőinformáció. De van intézményes is. A nagyrévi szövetkezet tagja a TÁSZI- nak, a szövetkezetek értékesítő irodájának. Innen a belföldi, a HUNGARO- FRUCT-tól pedig a külföldi piaci kilátásokról értesülnek. És ott vannak az újságok — egy könyvtár dicséretére válna, mennyi újság jár a nagyrévi tsz-be — gazdasági hírei is. — Sokkal nehezebb most vezetni, mint korábban — mondta Barta Mihály elnök. Önállóbbak lettünk, de a magunk lábán, a magunk gyorsaságából, tájékozottságából is kell megélni. (Folytatjuk.) Borzák Lajos Bor város a Söld alatt Minden második embernek: egy liter magyar bor Budapesten találjuk az ország egyik legnagyobb borpince rendszerét. Valóságos bornagyüzem ez: naponta mintegy 100 ezer palackot töltenek meg benne. A pince labirintusaiban több mint kétezer ember dolgozik. — Mindegy, hogy hol építik fel a pincéket? — Dehogyis! Nemcsak az a fontos, hogy hová telepítsük a borpincét, hanem az is, hogy milyen kőzetanyagok alkotják a falait — magyarázza Farkas Gábor, a Budafoki Pincegazdaság igazgatója. Az 1700-as években Mária Terézia és később II. József ide, Budafokra telepített sokezer sváb családot. A fővárostól alig 10 kilométerre lévő helység azóta egybeolvadt a terjeszkedő Budapesttel. Az őslakók a házépítéshez a hegyből termelték ki a kockaköveket; így hatoltak egyre beljebb és beljebb a hegy gyomrába. Lassan azután kialakultak a hosszú földalatti folyosók. A bortermelők és a borkereskedők felfigyeltek ezekre. és 1900-ban végképp birtokukba vették a hegy belsejét. A hegy gyomrában Különleges előnyei vannak a . hegy gyomrában érlelt boroknak. Mivel a tufa rendkívül rossz hővezető anyag, jól szigetel, s így biztosítja, hogy a leghidegebb tél és a legmelegebb nyár közötti hőingadozás maximum 4 Celsius fok, természetesen minden mesterséges hőmérséklet-temperálás nél- • kül. Optimálisan 12—16 Cel- cius fok között „érik” a bor és ez a hőmérséklet bt adva van, — mondja az igazgató. — Elmondhatjuk, hogy ettől jók a borok? — Nem ilyen egyszerű a válasz. Ezernyi tényező befolyásolhatja. Mi, borászok úgy mondjuk, hogy nincs két egyforma szüret. A jó évjárat az időjárás függvénye. Döntő a napfényes órák száma, a csapadék mennyisége; különösen a szüret időszakának időjárása. A talaj, a levegő különleges ösz- szetétele a magyar szőlőtermelő vidékeken kitűnő. Egy hosszú, meleg „vénasz- szonyok nyara” elnyújthatja az érést és sűríti az aromákat. — Tehát a szüreten dől el a bor sorsa? r- A szüret csak az első lépés. Számos borkezelési művelet ezután következik. —. Ahogy beljebb haladunk a folyosókon, egy idős pin - cemester ezt így magyarázza nekünk: Amikor a bor elöregszik — A bor élő szervezet: megszületik, fejlődik, s elöregszik, mint az ember. — Szeretetet igényel, gondos nevelőmunkát. Derítés, fejtés. állandó ellenőrzés. Lényeges, hogy mikor kerül az ital a palackokba. Minden bornak van optimális érési ideje. A magyar homoki fehér borok például átlagosan 3 év alatt érik el ezt a „kort”, a nehéz aszúboroknak viszont 8 év szükséges. Ha ebbén az optimális érési időszakban kerülnek a palackokba, akkor hosszú esztendőkig megtartják ízüket, zamatukat. Ha pedig túlérlelik: elfárad, elöregszik a bor. Szaknyelven úgy mondják: „Iskolát járt bor lehet csak igazi!” Az üveglopóban aranyszínben csillog a balatonvideki bor. Az íze is kitűnő, koccintunk a borászok egészségére. Budafokon egyébként a sok száz kisebb pincét a hegy mélyén folyosókkal kötötték össze: valóságos kis földalatti város alakult így ki. Az üzemrészek közti széles utak, útjelzőtáblákkal. És mindenütt hordók, hordók, hordók. — A budafoki borpincék a Duna mellett 10 kilométer hosszúságú szakaszon nyúlnak el. Bent a hegy alatt 30 kilométer hosszúságban futnak a föld alatti utak; 500 ezer hektoliter bort lehet egyidőben tárolni itt — mondja az igazgató. A legkisebb és a legnagrob b Az egyik kanyar után „óriással” találkoztunk. — Ez az ország egyik legnagyobb hordója. — „A Szent István”, 53 500 liter bor fér bele domború pocakjába. De itt állt 1896-ban a milleneumi ünnepségek idején a csodahordó is, a 100 ezer literes, amelynek mélyén 12 tagú cigányzene- kar játszott. A legkisebb hordó 1 literes és próbaér- telésekre használják. A magyar borokat világszerte az ismert márkák tették híressé. A borok királynője, minden nemzetközi borverseny sokszoros helyezettje a Tokaji aszú. íze, mint a méz, aromája utolérhetetlen. Tíz év alatta magyar bon- export megduplázódott. Másfél milliárd literrel jutott külföldre is. A második világháború óta exportált boraink mennyisége azt mutatja, hogy a földön minden második embernek átlagosan egy liter magyar bor jutott. Eegős István Á túrke vei Anonymus „Teljes tisztelettel egy olyan ember, aki már nem bírja nézni az említett pedagógusoknak a „labirintusban” való vergődését” — írta a szerkesztőségnek küldött levelében a túrkevei Anonymus. Kilétét nem tudni mi okból nem fedte fel? Minthogy Anonymusunk közérdekű, pontosabban négy pedagógus családot érintő problémára hívta fel a figyelmünket, nem voltunk restek utána nézni az ügynek. Lapunk 1966. október 14. számában írtuk meg „Pedagógusok a labirintusban” címmel, hogy a város négy nevelőjének társasház építése körül nagy a huzavona, s azt is, hogy a helyi TÖVÁL húzta ki őket a bajból. A kis termelőszövetkezeti vállalkozás — annak ellenére, hogy megelőzőleg soha nem épített többszintes házat — éppen mert a pedagógusok ügyéről volt szó, szerződést kötött erre az erejét meghaladó munkára. Való igaz, hogy a megállapodás szerinti határidőt követően, csaknem fél esztendővel később készült el a túrkevei pedagógus társasház. Anonymus azért ragadott tollat, mert „a négy tanár még mindig azt várja a túrkevei TÖVÁL jóvoltából, vajon ha már az igazgató által ígért napon (1967. december 20!) nem is költözhettek be, legalább ebben az esztendőben ott tölthetik-e már legalább a szilvesztert?” Azt is állította. hogy még mindig nem beköltözhető az épület. Igaz-e, hogy packáznak az építkező nevelőkkel? — tettük fel a kérdést a városi tanács vb művelődésügyi osztálya vezetőjének. Szó sincs róla, hiszen a ház készen áll, az egyik család már be is költözött — válaszolta. A TÖVÁL vezetőinek csak köszönet jár, hiszen ha annak idején nem vállalják ezt a munkát, még ma sem állna az épület. Igazán nagy szívességet tettek a pedagógusoknak, akik bizony hónapokat szaladoz- tak hiába kivitelező után. A kis építkezési vállalkozás mindent elkövetett azért, hogy a lehető legrövidebb idő alatt átadhassa a lakáskulcsot a pedagógusoknak. Nem azért nem költöznek még be a többiek, mert nem lehet, hanem mert festetnek. Olcsóbban jönnek ki, mintha a TÖVÁL csinálná. Nagy Eszterrel, a pedagógus építőközösség megbízottjával is beszéltünk. Elmondta, hogy a vállalkozás igazgatója mindvégig nagy segítségükre volt. Például az anyagbeszerzés a szerződés szerint rájuk hárult volna. Szorgalmi időben a nevelők nem kapnak szabadságot. Így nem értek rá anyag után szaladgálni. A TÖVÁL vezetők nagy megértést tanúsítva, nem ragaszkodtak a szerződéshez, beszerezték helyettük az építőanyagot. A vállalkozás nem húzott hasznot a társasházból, a végelszámolás szerint nem volt rajta nyeresége. Anonymus a minőség ellen is kifogást emelt —mint írta — „fura munkára deríthetne fényt a szakember”. Benéztünk az új lakásokba is. Bármelyikbe beköltöznénk. Aprócska hibákról tehetnénk említést, de eg-ik sem olyan, ami szóra érdemes, Magunk is megerősíthetjük, a túrkevei névtelen levélíró meglehetősen nagv rosszindulattal pötyögtette le sorait az írógépen. Ja kérem. Anonymus köpön vegébe burkolózva körvnvű bírálni, mások munkáját leszólni. Mégis jól tette, hogy írt nekünk. Miért? Azért, mert alkalmat adott arra, hogy a túrkevei termelőszövetkezetek önálló vállalkozásának erőfeszítéseit és jő munkáját a nyilvánosság előtt megköszönhessék, elismerhessék. megdicsérhessék. Mégped'g a pedagógusok leghivatottabb képviselői. Ezt a leckét megérdemelte a túrkevei Anonymus. Fábián Péter Ultraviolett lámpák a disznóólban? Meglepő kísérletek a sxolnoki Állami Gazdaságban Sok minden meglepőt produkált már az állattenyésztési tudomány a malacelhullások csökkentésére. A szakemberek egy legújabb módszere az ultraviolett sugárzást hasznosítja. A Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet legutóbb a vizsgálat első szakaszában, negyedéven át három fészekalja angol hússertés-malacot vont be a kísérletbe. Az esztergomi Labor Művek által gyártott lámpák fénye kedvezően hatott. Megállapították, hogy a baktérium- és gombaölő hatás miatt 20 —40 százalékkal csökkent a malacelhullás, és megmutatkozott az ultraviolett D-vita- min aktiváló hatása is. Az Állatorvostudományi Egyetem klímalaboratóriumában elvégzett próbák után egyöntetűen állítják a kutatók, hogy például a vérkép- és a súlygyarapodás vizsgálat eredményei nem alakultak volna ennyire kedvezően, ha az állatok nem sütkéreztek volna a különleges lámpák fényében. Ezekkel az égőkkel még takarmányt is lehet spórolni, mert kedvezőbb lesz a malacok takarmányfelhasználása. Az ultraviolett igazi értékeit azonban majd csak a szolnoki természetes hatású környezetben elvégzett kísérletek igazolják. A kísérletekről tájékoztatást kértünk a Szolnoki Állami Gazdaság igazgatóhelyettes főagronómusától, Beré- nyi Józseftől. Megtudtuk, hogy a gépkisérleti intézettel és az Állatorvostudományi Egyetemmel együttműködve májusban kezdődött el az ultraviolett lámpák hatásának kipróbálása a gazdaság Piroskai üzemegységében, a hizlaldái tenyésztelepen. A 32 férőhelyes fiaztató, mintegy 270—300 malac szaporulatán végeztek kísérleteket. Ezt dr. Katona László, a szolnoki gazdaság szakállatorvosa irányítja, a kiértékelések most történnek meg, egyeztetve a már előbb említett intézetek tudományos kutatóival. Az ultraviolett sugárzók kipróbálására széleskörű vizsgálatsorozatot indított az intézet a borjúnevelő ketrecekben és az ellető-állások- ban is. Hat nagy állami gazdaság és az Országos Állategészségügyi Felügyelőség telepén gyulladtak ki a különleges „baktériuműző” fények. A takarmánytej sterilizálására már eredményesen használják az állattenyésztésben is egyre inkább számításba jövő lámpafélét, amelynek mintapéldányát a kutató intézet szakembereinek tervei alapján készítették 4*
