Szolnok Megyei Néplap, 1968. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-23 / 197. szám

1968. augusztus 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP :í Jó fenn© odafigyelni Csökkent a szövetkezeti könyvforgalom A háztáji és egyéni gazdaságok| árutermelésének támogatása Kedvezményes takaimányjuttatási akció Szolnok megyében a ház­táji és egyéni termelők ta­valy 25 000 hízottsertést, 53 000 süldőt, 8200 vágó­marhát értékesítettek az ál­latforgalmi vállalat útján. Az idén még kedvezőbb a helyzet, mert az állatforgal­mi vállalat szerződései alap­ján a háztáji és egyéni terme­lőktől mintegy 35 000 hi- zottsertés, 70 000 süldő és malac és mintegy 10 000 vágómarha értékesítése várható. igen fontos, hogy a háztáji termelők a továbbiakban ne csökkentsék anyakoca és te­hénállományukat még akkor sem, ha az állattartás át­menetileg takarmányozási gondokat okoz. A takar­mányhiány valóban nagy gond, azonban a hiányokat nagy mértékben csökkentik az állami takarmánytámo­gatási akciók. A sajtóból, rádióból, va­lamint az állatforgalmi fel­vásárlók útján mindenüvé eljutott a hír, hogy népgaz­daságunk 600 ezer tonna im­port takarmány behozatalá­ról gondoskodott. Az import takarmány be­hozatala tette lehetővé, hogy tsz-eink a takar­mányhiány mértékéig, a háztáji és egyéni termelők pedig a különböző szerző­déses akciókban központi takarmánytámogatásban ré­szesülnek. Elsősorban az abrakigé- nyesebb állatállomány ta­karmányozási gondjai eny­hültek, mert: az a háztáji és egyéni termelő, aki az állat- forgalmi vállalattal 1969. el­ső félévi átadásra süldőne­velési szerződést köt, süldő darabonként az eddigi 50 kg helyett 100 kg abraktakar­mányt kaphat. Az a háztáji és egyéni termelő, aki 1969 első félévi átadásra sertés­hizlalási, illetve értékesíté­si szerződést köt, sertés da­rabonként az eddigi 100 kg helyett 200 kg abraktakar­mányt kaphat állami áron. Az esetben, ha a leszer­ződött süldőt hízottsertés­ként szándékozzák átadni, a háztáji és egyéni ter­melők sertés darabonként a süldő után igénybevett 100 kg takarmánnyal együtt összesen 300 kg ta­karmányt kaphatnak. Továbbra is érvényes a vemhesüsző nevelési akció keretében a takarmány jutta­tás, mely szerint, aki vem­hesüsző nevelési szerződést köt az állatforgalmi válla­lattal, 3 mázsa abraktakar­mányt kaphat a vállalat ki­utalása alapján. Azok a ter­melők, akik saját részükre nevelnek vemhesüszőt, il­letve tartanak vemhes te­henet, megfelelő igazolás mellett a községi tanács út­ján ugyancsak 3 mázsa ab­raktakarmányt kaphatnak. Az állatforgalmi vállalat nyilvántartása és előjegyzé­sei szerint számos háztáji és egyéni termelő jelentet­te már be szerződéskötési igényét, illetve kötötte meg a szerződéseket a kedvező takarmány juttatás igénybe­vételével. Az elmúlt héten közel ezer hízottsertésre kötöttek szerződést a háztáji és egyé­ni termelők 1969 első félévi lejáratra. Például Halmi Lajos Túrkeve, ta­nyai lakos 10 sertésre, Horváth István Túrkeve, Thököly úti lakos szintén 10 sertésre kötötte meg a szerződést. Csőke József Kisújszállás, Megyeri úti lakos 8 süldő­jét, Fülöp István Kisúj­szállás, Konta tanyai la­kos 10 süldőjét, Nagy Márton Tiszafüred. Csap úti lakos 9 süldőjét, Ke­nyeres György tiszakürti lakos 8 süldőjét az állat­forgalmi vállalat felvá­sárlói már átszerződték 1969 első félévi átadásra hízottserlésként. Közel 3000-re tehető az a malac mennyiség, amely előjegyzésként az állatfor­galmi vállalat nyilvántartá­sában szerepel és az 1969 első félévre történő süldőne­velési akció beindításakor leszerződtek. Az állatforgalmi vállalat igazgatója elmondotta, hogy felvásárlóik folyamatosan keresik fel azokat a háztá- j ji és egyéni termelőket, akik j teheneket hizlalnak. Ismer­tetik a termelőkkel, hogy ha a leszerződött tehén te­nyésztésre alkalmas, úgy a szerződés minden hátrány nélkül felbontható. Máris több termelő élt ezzel a lehetőséggel. A tenyésztésre visszatartott tehenek vemhesítése után 3 mázsa abraktakarmány jut­tatásban részesülnek a ter­melők. A számszerű eredmények azt bizonyítják, hogy az abraktakarmány jutta­tási akció következtében lényegesen csökkenthető az állatok ellátási gondja. Nem kis probléma azonban a szarvasmarha állomány szálas és lédús takarmány­nyal való ellátása, különö­sen a háztáji gazdaságok­ban. Ezen a gondon terme­lőszövetkezeteink segíthet­nek azzal, hogy lehetőségeken belül a háztáji szarvasmar­ha állomány részére is jut­tatnak szálas és lédús takar­mányt. A MÉSZÖV kereskedelmi főosztálya összegezte a tar­tós fogyasztási cikkek for­galmát. Az értékelés össze­hasonlítást tesz az 1967. évi és az 1968. első félévi forga­lom között. Ebből kitűnik, hogy megyénk szövetkezeti bolthálózata több cikkből félév alatt nagyobb, vagy megközelítő forgalmat bo­nyolított le, mint 1967-ben ^összesen. íme néhány cikk értékesí­tésének adatai: Az idei első félév adatai azt bizonyítják, hogy a szö­vetkezeti könyvi erjesztés forgalma a múlt évihez ké­pest körülbelül 10 százalék­kal visszaesett a megyében. Ez a jelenség mindenképpen figyelmet érdemel. A könyvárusítás ritkán „bombaüzlet”, rendszerint igen nagy hozzáértést, tü­relmet és áldozatot is kí­ván. Bár a megyében egé­K uiraszentmá rtonba n 5,5, Túrkevén 16,2 százalékkal emelkedett a forgalom. Ez azonban önmagában keveset mond, hiszen Túrkeve az emelkedés ellenére is az utolsók között van, míg Kis­újszállás, ahol pedig 1.4 szá­zalékos visszaesés volt, or­szágosan a legjobbak közé tartozik az egy lakosra jutó könyvvásárlás tekintetében. A könyvterjesztés szakem­bereit nem is a kisújszállá­si 1,4 százalékos csökkenés nyugtalanítja, sokkal inkább a törökszentmiklósi 28. vagy a jászapáti 13 százalék. Mindkét helyen van „ma­gyarázat” az alacsony for­galomra. Törökszentmikló- son szinte kicserélődött a 1907 év 1968 I. félév porszívó 1146 395 mosógép 6300 3350 hűtőszekrény 781 750 gáztűzhely 3479 : 2540 kerékpár 9319 8300 motorkerékpár 1610 2050 televízió 4480 3080 A boltok forgalma igazol­ja, hogy a falusi lakosság is egyre jobban keresi, vásá­rolja a tartós fogyasztási cik­keket. Javult a kereskedelmi propaganda, s a lakosság életszínvonala is. Ezt szem­léltetik a közölt számadatok. széken nem volt ráfizetéses, a boltok éppencsak „meg- úsz+ák” az éveket deficit nélkül. A forgalomnak kö­rülbelül a felét bizományo­sok bonyolítják le és 10 százalékos jutalékuk szin­tén a nyereséget csökkenti. Kevés volt az olyan üzlet, mint a jászapáti, ahol még valamelyes nyereség is mu­tatkozott. bolti személyzet, Jászapátin pedig majdnem egy hónapig zárva tartották szabadságo­lás és leltár miatt. Az ilyen magyarázatokkal azonban nem jutunk sem­mire, a pangásnak mélyebb okai vannak. Kevesebb a támogatás Az elmúlt évben az fmsz- ek a kulturális alap terhére összesen 24o ezer forintot fordítottak könyvtártámoga­tásra. Az idén erre a cél­ra csak 40 ezer forint jutott. Kicsit annak is próbáia volt ez az év, hogy jelenlegi kön wt erjesztésünk, könyv­kiadásunk meg tud-e állni a lábán kevesebb támogatás­sal. T'T"S, ha egy kicsit bot­ladozik- is itt-ott. azért csak megállt. A könyvterjesztő szakemberek véleménye sze­rint a január elseje óta ki­adott kötetek árai általában 20 százalékkal magasabbak, mint a hasonló kiállítású, korábban kiadott könyvek. A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium irá­nyítása alá tartozó szakok­tatási intézmények orszá­gos tanévnyitó értekezletü­ket csütörtökön tartották a Hódmezővásárhelyi Felsőfo­kú Mezőgazdasági Techni­kumban. A tanácskozás során beje­lentették, hogy az új okta­tási évben a gyakorlati igé­nyeknek megfelelően kí­vánják alakítani a képzés módszereit, további erőfe­szítéseket tesznek az oktatás tárgyi feltételeinek javításá­ra. Ez évben számos új in­Ez az intézkedés nem egyér­telműen pozitív hatást vál­tott ki, még csak kizárólag az anyagi oldalt nézve sem, hiszen a drágább könvvet kevesebben veszik meg és a veszteség nagyjából kiegyen­líti a nyereséget. Kiaknázatlan lehetőségek A 10 százalékos visszaesés még nem tragédia, kár len­ne megkongatni a lélekha­rangot. Mégis figyelmeztető: fordítsunk nagyobb gondot a könyviéi-jesztésre. Az iskolák, a tanácsok, társadalmi és tömegszerve­zetek. a termelőszövetke­zetek még sokat tehetnek, hogy a forgalom csökkenő tendenciája ellenkezőjére forduljon. Sok iskolában még nincs pedagógus bizományos. Igen gyenge a könyvpropaganda, a termelőszövetkezetekben, pedig a szakkönyveknek szinte közvetlenül is lemér­hető hasznuk lenne. Sok még ez előkészítet'en, ad hoc iellegű író—olvasó tala'kozó. Ma már nem jó „akárki”, mint a találkozók hőskorá­ban. Az írót—költőt az olva­sók kívánságára kell meg­hívni s a találkozókat szín­vonalas propagandával és árusítással egybekötni. A szövetkezetek kereske­delmi forgalmának körülbe­lül egv százaléka szármáé': a könyvien esztésből. Ha nem forintokban gondolkod­nak, nem is olvan jelenték­telen ez a dolog. B. A. tézmény építését kezdik meg. A tárcához tartozó al- sófokó iskolák, középfokú és felsőfokú technikumok fej­lesztésére csupán 1968-ban 153 millió forintot költenek. A felsőfokú technikumok hálózata az idén növényvé­dő repülőgép vezetői tago­zattal bővül. Keszthelyen növényvédelmi és kemizáiá- si szakemberképzés kezdő­dik. Az élelmiszeriparban je­lentkező új igények miatt felsőfokú technikumi szinten üzemgépészeti. műszerezési és automatizálási tagozato­kat indítanak. Nem mindenhol csökkent Ugrásszerűen emelkedett a tartós fogyasztási cikkek forgalma Fejlesztik a mezőgazdasági szakoktatást hogy a nép körében olyan hangulatot szítsanak fel, amelyet csak nacionalistá­nak lehet nevezni. Pontosan erre irányult az a hangos propagandahadjárat, amelyet a CSKP Központi Bizottsá­ga Elnökségének és az SZKP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának <ti- szaágcsernyői) találkozója előtt mesterségesen szervez­tek. Ez a hadjárat nem Csehszlovákia dolgozó népé­nek osztályellenségei, nem az imperialisták ellen irányult, hanem legközelebbi barátai ellen, a Szovjetunió és más testvéri szocialista országok ellen. Ha a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság vezetői nem akarták figyelembe venni barátaik véleményét, nem akartak hallgatni azok szavára, nem akartak velük közös úton járni, akkor va­jon kikre akartak orientá­lódni, kikkel akartak tartani? És honnan akarták várni a csehszlovák nép bizton­ságának, szuverenitásának szavatolását, szocialista vív­mányainak az imperializmus részéről jövő támadásokkal szembeni szavatolását? A CSKP egyes vezetői nyilván feltételezték, hogy a nacionalista szenvedélyek fel szításával biztosíthatják helyzetük szélesebb körű támogatását a lakosság szé­les rétegei részéről, bele­értve a joboldaliakat, bele­értve a szocializmus ellen­feleit is. Ez azonban igen veszélyes út. Veszélyes első­sorban azért, mert egyre jobban eltávolítja őket azok* tói, akik a CSKP és Cseh­szlovákia népének természe­tes szövetségesei és őszinte barátai. Egyes csehszlovák vezetők megkezdték az ország szá­mos fontos külpolitikai téte­lének. s a Varsói Szerződés­ből és a Szovjetunióval kö­tött kétoldali szerződésből eredő kötelezettségeinek fe­lülvizsgálását. Csehszlovákia külpolitiká­jának. mindenekelőtt európai politikájának bizonyos ten­denciái komoly aggodalma­kat keltenek. Ezek a ten­denciák eléggé kifejezetten nyilvánultak meg többek között Hájek külügyminisz­ter nyilatkozataiban. Bizonyos kísérletek történ­tek arra. hogy csapást mér­jenek a Varsói Szerződésre, így például Václav Prchlik, a CSKP Központi Bizottsá­gának felelős képviselője nyilvánosan síkraszállt a Varsói Szerződés struktúrá­jának felülvizsgálásáért, s árnyékot vetett a politikai tanácskozó testület tevé­kenységére. Azt lehetett vol­na várni. a CSKP Központi Bizottságának vezetősége el­ítéli az ilyen cselekménye­ket, de ez nem történt meg. A kormány nevében hiva­talosan kinyilatkoztatták, hogy Csehszlovákia európai politikáiét sok tekintetben helyzetének kell meghatároz­nia. annak, hogy Csehszlo­vákia a Szovjetunió és Nyu­gat-Németország között te­rül el. Ez a hozzáállás, amely­ből teljesen hiányzik az osztály hatalom, el­lentétes minden történél mi tapasztalattal, s nem felel meg a szocialista országok, köztük Csehszlovákia bizton­sági érdekeinek — hangoz­tatja a Pravda. Figyelmet érdemelnek azok a tények, amelyek a Varsói Szerződéshez tartozó országok csehszlovák terü­leten nemrég megtartott törzskari gyakorlatával kap­csolatban azt mutatták, hogy Csehszlovákia megengedhe­tetlen magatartást tanúsít a Varsói Szerződésből szár­mazó kötelezettségei iránt. A szocialistaellenes és a jobb­oldali erők a szovjet kato­nai alakulatok ottani tartóz­kodását. Csehszlovákia meg­szállásaként tüntették fel. Igv csak olyan fél járhat el. amely semmibe veszi a szövetséges! kötél érettségeket. A Varsói Szerződés részt­vevői kénytelenek voltak le­vonni ebből a megfelelő kö­vetkeztetéseket. Csehszlovákiában lényegé­ben véve kialakult egy poli­tikai ellenzék, amely céljá­nak tartotta a kapitalista rendszer visszaállítását —. folvtatia a Pravda. — Igv például a néppárt és a szo­cialista párt vezetősége ar­ról beszélt, hogy ki kell szo­rítani a kommunista pártot a hatalomból. Megkezdte működését s a Csehszlovák Kommunista Párt ellen te- vékenvkedett a szociálde­mokrata párt. Nyílt, ellenfor­radalmár szervezetet jelen­tett, a „231-es klub”, amely­nek élén a régi fasiszta Brodsky, a volt burzsoá tá­bornok Falécek, továbbá Ramboueek és Cecil állt, akiket annakidején egy im­perialista kériiszölgálát ügy­nökeiként kémkedésért elítél­tek. A csehszlovákiai szo- cialistaellenes szervezetek a legszélesebb körű kapcsola­tokat tartották fenn a kül­földi emigrációs ellenforra­dalmi központokkal, kül­földi burzsoá pártokkal és körökkel. Az ellenforradalom csend­ben, fegyveres konfliktus nélkül igyekezett hatalomra kerülni, de szem előtt tartott más lehetőségeket is. Az el­rejtett fegyverek leleplezé­sének ismert ténye arról ta­núskodik. hogy a reakció nem zárta ki a szocializmus híveivel való fegyveres ösz- szetűzés lehetőségét. „Kül­földi katonák szövetsége” néven létrejött a volt benesi hadsereg lisztjeinek szövet­sége. Csehszlovákia határain fúl. közvetlen közelében el­len forradalmárok nagy cso­portjai gyülekeztek és egye­sültek; egyesek közülük be­hatoltak Csehszlovákiába, fegyver is volt náluk. A Csehszlovákiában tör­tént ellenforradalmár. szo- cialístaellenes megn viivánu- lások elemzése meggyőzően bizonyítja, hogy e jelensé­gek nem ösztönösek, hanem rendkívül szervezettek vol­tak. A szocialista országok kommunista és munkáspárt- iai mindent megtettek a csehszlovák kommunisták, a csehszlovák dolgozók tá­mogatására. az események ve­szedelmes fordulatának meg­akadályozására. Az ágcser­nyői találkozón és a pozsonvi tanácskozáson a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának képviselői megígérték, hogy megteszik a halaszthatatlan, konkrét intézkedéseket a helyzet sta­bilizálására, a szocialista vívmányok megszilárdítá­sára és megvédésére. Ám­de Csehszlovákia vezető szervei az ágcsernyői talál­kozó és a pozsonyi tanácsko­zás után nem teltek semmit az el'enforradslom 1 vissza­verésére. a jobboldali, szo- eiaiistaellenes erők viszont még iohHan fokozták tevé­kenységüket. Az ágcsernyői találkozón kitűnt, hopv elhatárolódnak az erők a Csebc-rlnvák Kom­munista Párt Kőznonlj Bi­zottságának Elnökségében. Amíg az elnökség tagjainak kisebbsége Alexander Düh­nek vezetésével nvflt. mbbai- dali opportunista áúáspont alapján lénett fel, a többség plvi vonalra helyezkedett és kiiplmtette. hogv határozott harcra van szükség a reak­ciós. antisrortalista erők e1- lep, a reakció megtörése el­len. Csakhogy a Csehszlovák Kommunista Párt és a cseh­szlovák kormány vezetőségé­nek jobboldali revíziós ele­mei meghiúsították, hogv végrehajtsák az. Agcsemyőn és Pozsonyban létrejött meg­állapodást, amely szerint mpg kell védelmezni a szo- ciali-rmus állásait Csehszlo­vákiában. harcolni kell az a ntiszocialista erők ellen, vissza kell verni az imperia­lizmus próbálkozásait. Ezek az emberek álcázás céljából azt hangoztatták, hogy a szocializmus megvédésére törekszenek, ténylegesen azonban csak időt akartak nyerni és az ellenforrada­lom malmára hajtották a vizet. Hitszegő, áruió eljá­rásuk következtében tényle­ges veszélybe kerültek a szocialista vívmányok Cseh­szlovákiában. Csehszlovákia politikai életének színterére lépett a reakció derékhada. Nemcsak a szocialista de­mokráciának az az útja ke­rült veszélybe. ame’rre Csehszlovákia népe január­ban lépett, hanem a szocia­lizmusnak az alapjai, a köz­társaság is. A szocialista prsrágok szá­mára teljesen elfogadhatni- tan légkör alakult ki. Ebben a helyzetben cselekedni kel­lett, mégpedig céltudatosan és határozottan, nem vesz­tegetve az időt. Ezért hatá­rozta el a Szovjetunió és több más szocialista állam, hogv teljesíti a csehszlovák párt- és állami személyi­ségek kérését, hogy a test­véri csehszlovák népnek nyújtsanak haladéktalan se­gítséget, beleértve a fegyve­res segítséget is. A Pravda befejezésül hangsúlyozza: A szocializmus védelme Csehszlovákiában nem csu­pán eme ország népinek belső ügye, hanem a világ- szocializmus állásai védel­mének a problémája 'A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents