Szolnok Megyei Néplap, 1968. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-22 / 196. szám
, Surján! Állami Gazdaság így kezdődött A Surjáni Állami Gazdaság tulajdonképpen fiatalabb most húsz éves fennállásukat ünneplő testvérüzemeinél. E gazdaság hivatalosan 1950. október 1-én alakút meg. Bár 1949-ben a nemzeti vállalatok megalakulása idején már tartoztak az NV-hez birtokaikból. Tulajdonképpen a Kispói Állami Gazdaságból alakult meg a surjáni, az 1950-es földrendezések és tagosítások során. Mégpedig úgy, hogy a Szenttamási Állami Gazdaságból vált ki. Onnan került át a központi major kerülete és a hilléri gyümölcsös is. A vadasi, a bartai, a szajoli határrész pedig tagosítással került Surjánhoz. A gazdaság első igazgatója — illetve ahogy akkor mondták, gazdaságvezetője — Sándor Kálmán volt, főagronómusa Bihari Imre, főkönyvelője ifjú Deák Lajos. Az új gazdaság első honfoglalóit siralmas állapotok fogadták átköltözés után a surjáni majorban. Bárándi major volt ez régen, afféle középnagyságú feudalista birtok. Állatállományukat tanyai istállókban helyezték el, a takarmányszállítás így nagyon nehezen ment, már csak azért is, mert megfelelő szállítóeszközök sem voltak még abban az időben. Ami volt, az ökör és bivalyfogatokat jelentett. Természetesen gépműhely sem létezett, s így legelsőnek azt kellett létesíteni, mindjárt az átköltözés után. Csakhogy hol volt még akkor megfelelő építőanyag? Lebontott tanyák anyagából épült a műhely. A legnagyobb gondot azonban az jelentette, hogy nem tudták hol elhelyezni a munkásokat. Munkásszállás nem lévén, bizony a régi cselédlakásokat is el kellett foglalni ideiglenesen. — De még itt is csak a munkáscsaládok kis része fért el. — Az állatte- nyéstésben dolgozók például az üresen hagyott tanyaépületben húzták meg magukat. Az irodai dolgozóknak vaságyakat raktak az irodába, ez volt a kvártély. Szerencsésebbek voltak az üzemi étkeztetéssel, üzemi konyhát ugyanis átköltöztettek a kispói gazdaságból. Csakhogy vásároltak fel. Érthető, hiszen 1951-ben még a 31 pár lófogat mellé mindössze három G—35-ös traktor, egy SZTZ és egy U—2-es társult. Kombájn? Egy lóvon- tatású aratógép. És az akkori időkre jellemzően, két cséplőgép is. Ráadásul a gazdaság „gyapotozott", mint a többi is. Szinte a megye valamennyi iskolájából dolgoztak náluk gyapotszüret idején. A gyapot szerencsétlen vállalkozás volt a magyar mezőgazdaságban, bár Surjánban 1951-ben 7,8 mázsát adott holdanként, ezért ki is tüntették a gazdaság igazgatóját, főagronómu- sát és a gyapottermesztési agronómust. A gyapotszedési verseny élenjáró dolgozóit — Halász Máriát és Gulyás Rozáliát — szintén kitüntették. A munkások ugyanis szívüket, lelkűket beletették minden napjaikba. Vasárnapi cséplések, éjszakai műszakok bizonyították ezt. S az is, hogy ebből a gazdaságból indult útjára az az országos versenymozgalom, amely minden traktorra ezer normálhold teljesítését célozta. — Ezt a mozgalmat Süveges Dániel nyerte meg. de az országos második helyezett is ebből a gazdaságból került ki, Gazsó József személyében. Süveges Dánielt Kossuth-díjjal jutalmazta a kormány, 1953-ban pedig országgyűlési képviselőnek választották a dolgozók. Ezekben az években .egyébként — minden küszködés ellenére is — szinte egymás után nyerte az élüzem címet Surján. Pirosodik az alma Negyvenöt hold gyümölcsöst örökölt elhanyagolt állapotban a gazdaság. De Heltman Lajos főkertész és Golyha István brigádvezető irányításával megkezdődött a küzdelem a gyümölcsös rendbetételéért. Kialakultak a kertészeti brigádok. Persze, még a legnagyobb akarat mellett is, szakmai képzettség híján rosszul sikerült a metszés, a kezelés. S' ráadásul fuvarmunkában kellett végeztetni a szállítást, bérmunkában a gyümölcsös ápolását. Az egyenes vetésű sorokról is ismerik a szakemberek a gazdaságot. Kincses Ferenc traktoros törzsgárdista pedig a legegyencsebb vetők között is első szokott lenni nem volt ebédlő. Ezért a központi major két nagyobb méretű szobájának közfalát kiverték, s ebből alakult az ebédlő, s egyben a kul túrterem is. Házi berendezéssel, mert a bognárműhely bútorozta be az épületet. Borúra derű Az idénymunkások a már említett kultúrterem padlózatára rakott szalmazsákokon háltak sokáig. De egyre kezdett kiderülni az ég a surjáni alapítók felett. Már 1952-ben megépült a hatvan emberi befogadó munkásszállás. A falusi lakóházépítési akcióban pedig tíz nagycsaládú állandó dolgozóját segítette hozzá fészekrakáshoz az üzem. S már 1953—54-ben felépült a gazdaság központjában az első kétszobás iker szolgálati lakóház. Utána még tíz kétszobás, közművesített szolgálati lakás épült. S nőttek fel sorban a gazctasági épületek is. 1952-ben három sertésfiaztató, két hizlalda, két baromfiól, s juhhodály. — . 1953—54-ben újabb épületekkel gyarapodott az üzem. ZuhanyozóTfürdő a dolgozóknak, tejház, kombájnszérű, szivattyúház, új tehénistálló, takarmánysiló, s bővült a gépműhely. Továbbra is gond maradt azonban az akkor még mintegy 2600—2800 hold szántóterület minőségi megművelése. Szántás, vetés, betakarítás időszakában bizony még bérfuvarosokkal dolgoztatott a gazdaság. A talajerőt is úgy tudták valamelyest visszapótolni, hogy szervestrágyát Mégis a gyümölcsös ma a gazdaság legnagyobb büszkesége. 1951-ben kezdődött meg a nagyarányú gyümölcstelepítés. Folytatódott a következő években, s 1963-ban bizonyítékképpen, hogy itt is lehet kajszit termeszteni, azt is telepített a gazdaság. Sőt 1960-ban 35 holdon őszibarackost is létesített. Háromszázhatvan hold a surjáni gyümölcsös, s évente 10—11 millió forint a bevételük. Az almatermés 75—78 százalékát exportálják. A jó minőségű surjáni Starking, Jonathan és Golden almát a nyugatnémetek, a keletnémetek, a lengyelek, a svájciak, az osztrákok, a csehszlovákok fogyasztják rendszeresen. De tavaly például még a Szovjetunióba is jutott 120 vagonnal. A cseresznyetermés 95 százaléka exportminőségű, s így az NSZIC-ba, Belgiumba és Angliába megy. A kajszibarack termése Angliába és Svájcba. Ma már korszerűen művelt nagyüzemi gyümölcsös ez. Az eltelt idő alatt sok-sok újítást is megvalósítottak a gyümölcskertészek. A hilléri gyümölcsöst például felszín alatti AC nyomócsöves öntözőberendezésből táplálják mesterséges csapadékkal. Itt alakult meg 1961-ben a gazdaság első szocialista brigádja, a Piros Alma szocialista brigád, mely azóta hatszor nyerte el a kitüntető címet, Golyha István vezetésével. Szajolban dolgozik a Micsurin szocialista brigád, amelyet Ur- bán Imre vezet. A két brigádban negyven gyümölcskertész dolgozik, vállalásaik között rendszeresen szerepel az export minőségben történő termelés, a gyümölcsA híres surjáni gyümölcsös. A gazdaságnak 360 holdas gyümölcsöse van, 163 hold almásáról 250 vagonnyi termést szokott levenni évente. Szolnok alatt van olyan almáskertjük, ahol holdanként 160 ezer forint tiszta jövedelmet nyernek. — Igaz. nagy szakértelmet kívánó, gondos munkával. Pl. tizenkétszeri permetezés évente kertészek egyébként — mind a negyvenen — szakmunkásvizsgát tettek. A megyében híre járja a surjáni kertészek tudásának. S egyre kedvezőbb munkakörülmények között dolgoznak. Különösen szép jövő vár rájuk. Szajolban például 3,4 millió forintból teszi lehetővé a gazdaság, hogy öntözésre rendezzék be a gyümölcsöst. A beruházás elkezdődött. Ugyancsak Szajolban 3,9 millió forintból építteti meg a gazdaság a száz vagonos hűtött gyümölcstárolót. Megrendelték e nagy létesítmény tervezését, decemberre kész a terv. Gyorsuló fejlődés Nem nagy gazdaság a surjáni, 4800 holdas. De annál jobb. Fennállásának tizenhét esztendeje alatt kilencszer volt élüzem. Tavalyelőtt a megyei vándorzászlót nyerte el, • előtte háromszor egymás után birtokolta ugyanezt. 1960 óta — 1963 kivételével — minden évben a maximális nyereségrészesedést osztotta. Tavaly is 26 munkanapot. Bár a széttagolt üzem, tíz tagban terül el birtoka — többek között Szolnok, Fegyvernek, Kenderes, Szajol, Törökszent- miklós határában —, adottságai jók. A múlt évben például 26,5 mázsát termelt búzából — a legmagasabb hozam a gazdaság történetében —, 1966-ban 28 mázsás májusi morzsolt kukoricát takarított be. Az utóbbi időben különösen szépen fejlődött a gazdaság. 1961-ben átvette a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Technikum tangazdaságát is. Ezzel a technikum gyakorló gazdasága is lett a surjáni. 1951- ben épült meg az öntöző főcsatorna is. A következő esztendőben a legelő öntözését építették ki. Szántóföldi öntözőtelepeket létesítettek, új, modern gépműhely áll a régi helyett. 1956-tól — egy esztendő kivételével — minden évben nyereséggel zártak. 1953-ban megtörtént a gazdaság villamosítása. S a legutóbbi beruházások, Tavaly épült a száz férőhelyes tehénistálló. Az idén már eddig is majd egymillió forintot költöttek munkagépek vásárlására. — Egymillió-hétszázezer forintot fordítottak csak ebben az évben járművek, pótkocsik, traktorok beszerzésére. Ugyancsak az idén 800 ezer forintot költöttek szolgálati lakások fejlesztésére. Két éve épült meg a 250 adagos üzemi konyha, illetve az a másfél millió forintba kerülő szocialista kombinát, ahol az elektromos hűtőkkel felszerelt konyha is működik, s ahol a kultúrterem, a presszó, a könyvtár, a vendégszoba, a fürdőszoba is ' helyet foglal. Az emeletes épületet a gazdaság saját építőbrigádja húzta fel. A surjáni kolbász és jövője A surjáni kolbászt nem kell bemutatni. Nem tudnák annyit készíteni, hogy a budapesti és a szolnoki vevők megunnák. 1959-ben létesült a gazdaság húsfeldolgozó üzeme. Öt hentes 18—25 hízót vág itt hetente, s készíti azokat az ízletes kolbászokat, sonkákat, más húsárut, amit a szolnoki Kossuth téri zöldségboltban is úgy kedvelnek a vevők. Az üzem vezetői csak azt sajnálják, hogy Törökszentmik- lósnak — otthonra — nem tudnak csak keveset juttatni belőle. Bizakodhatnak azonban a íörökszentmiklósiak is. Elképzelések szerint hamarosan saját üzletet nyit a surjáni gazdaság Törökszerttmik- lóson. S hogy nem lesz áruban hiány, arra biztosíték az elképzelés szerint 1970-ben már üzemelő seríéskombinát. Három gazdaság — a surjáni. a csorbái és a szenttamási — közös társulása építi meg 68 millió forintból azt a hatalmas sertés- kombinátot a volt tangazdaság területén, amely 200 vagon sertéshúst bocsát ki évente. Ezer kocára számítva épül majd a tenyésztelep, s 17—18 ezer hízót „állítanak elő” évente. Az elgondolás szerinti új feldolgozó üzem a mostani mennyiség tízszeresét — 70—80 vagon — sertéshúsi dolgoz fel házilag majd. A nagy terv megvalósulása olyan stádiumban tart. hogy a társulásban résztvevő gazdaságok már benyújtották hitelkérelmüket, s már kész a tanulmányterv. Kitart --nak az alapítók Érthető, hogy ragaszkodnak az üzemhez az itt dolgozók. Alakulástól kitartott Surjánban Sipos Zsigmond főállattenyésztő. Bálint Viktor brigád vezető, párttitkár. Golyha István brigádvezető. Purkald Mihály gyümölcstermesztő, Markot János állattenyésztő, Gellérfi Lajos pénzügyi előadó, Mészáros János sertésgondozó, Tóth József építésvezető. Nagy József gyümölcsösvezető, Kenzelmann Ká - roly üzemanyag-raktáros. Veterán nak számít Nagy József udvaros, a rózsák, parkok szakértője. Az utóbbi tíz évben nem változott a vezetés. Püski Imre 1957 óta igazgató, ugyanannyi ideje főagronó- mus Halmai Jenő. Fegyvernekről, Kenderesről. SzajolhÖJ. Törökszentmiklósról verbuválódik az évi 335 embert jelentő átlagos munkáslétszám. Évente 12—18 ipari tanulót szerződtet a gazdaság. Az utóbbi években ki- lencvenen szereztek itt szákmunkásbizo- nyítványt. Három szocialista brigád dolgozik Surjánban. Tavaly alakult a Vasas brigád, a gépműhelyben dolgozók és a traktorosok szocialista brigádja. Krupa István vezetésével. A gépműhelyben dolgozók havi fizetése 1968-ban 2200 forint volt idáig, s 1700 forint az átlagkereset Surjánban. S bár ez az esztendő nem sikerült úgy. mint szeretnék — hihetetlen aszály volt. 87 milliméter csapadék hullott augusztusig egész évben —, a gazdaság munkásai, szakvezetői kitartanak az üzemben. Megszerették a munkahelyet, az eltelt években, magukénak érzik, biztos kenyér- keresetet, s bíztató jövőt látnak benne. (X) Ez is érdekes. A gazdaság 100 százalékig bálázva rakja össze a kalászos vetések szalmáját. Négy szovjet bálázógép dolgozik Surjánban, s tökéletesen betakarítja 1200 hold gabona szalmája! (Halmai Jenő főagronómus felvételei)
