Szolnok Megyei Néplap, 1968. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-03 / 181. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XIX. évfolyam, 181. szám. Ára 70 fillér 1968. augusztus 3., szombat Hét bő esztendő volt... Szolnok megye gazdasága a mikroszkóp alatt Népgazdaságunk és ezen belül megyénk fejlődésének jelentős szakasza volt az 1960 óta eltelt hét év. Erre az időszakra esett a második ötéves terv sikeres megvalósítása és a harmadik ötéves terv első két éve. — Kevés olyan ember van, akit ne foglalkoztatna az a kérdés, hogy milyen eredményeket mondhatunk magunkénak, mit tettünk szőkébb hazánk, megyénk fejlődése érdekében és még min kell javítanunk. A KSH Szolnok megyei Igazgatóságán már hosszú időn át azon fáradoztunk, hogy elemezzük megyénk hétéves fejlődését. Tettük ezt abból a célból, hogy az 1968. január 1-én életbelépett új gazdaságirányítási rendszer előtti időszak főbb eredményeit — és lemaradásának okait — feltárjuk, alapot adjunk a most meginduló 5 és 15 éves terv készítéséhez, és az új mechanizmus adta lehetőségek minél ésszerűbb felhasználásához. Ezekből az eredményekből nyújtunk át egy csokorra valót. Tizenkét milliárd íorint beruházásra Megyénk fejlődését az t960—1967 közötti időszakban alapvetően a nagyösz- 5zegű beruházások segítették, amelyek meghaladók a 12 milliárd forintot. Ebből csaknem azonos arányban jutott az iparnak és a mezőgazdaságnak, és ez termelési eredményeinkben általában tükröződött is. A fejlesztésre fordított összegek alapján továbbra is megyénk mezőgazdaságától várnak sokat, mert az ide befektetett összeg meghaladta az országosnak hat százalékát, míg iparfejlesztésre csak mintegy 3 százalék jutott. Az iparunkat tekintve még mindig az elmaradott megyék közé tar tozunk, bár az iparbázis fejlődése nem vitatható és a megyék között a foglalkoztatottság alapján 1966-ban a 13. helyet foglaltuk el. Az iparfejlesztés ennek ellenére is gyors ütemű volt. Az ipari termelés növekedési üteme évente átlagosan 9,5 százalék volt az országos 7,7-del szemben, tehát ipari üzemeinknek általában nincs szégyenkeznivalójuk. Néhány igen fontos cikkből, mint például hűtő- szekrényből, óleumból, tornacipőből az ország szükségleteit teljes egészében megyénk látja el, és a kénsav háromnegyed részét, a szuperfoszfát kétharmadát is itt termelik. Aszályos vidék, intenzív öntözés Megyénk előbb említett ipari termékei mellett főként a mezőgazdaságáról ismert. Ennek is meg van az oka, mert az ország búzatermésének több mint egy- tizede, a kukoricának 6—7 százaléka, a rizsnek csaknem fele évről évre innen származik. Megyénk a legaszályosabb terület az országban, ennek ellenére mezőgazdaságunk terméseredményei általában felveszik a versenyt a legcsapadékosabb területekkel is. Ennek Oka az is, hogy intenzív öntözést folvtatunk. Az öntözés méreteire jellemző. hogy 1960—1967 között évente átlagosan 77 003 kát. hold területre jutott el az életet adó víz. Ez az országosan megöntözött területnek negyede volt. — Legnagyobb gond azonban ma is az egyre növekvő állatállomány takarmányszükségletének biztosítása. A két fő népgazdasági ág mellett tovább fejlődött és korszerűsödött az építőipar és a többi népgazdasági ág is. Természetszerűen, sokan arra is kíváncsiak, hogyan változott életünk. Erre azzal válaszolhatunk, hogy a reálbér hét év alatt 11 százalékkal nőtt, bár nem érte el az országos (14 százalék) növekedési ütemét. A lakosság egyre többet tudott vásárolni és félretenni, mert a különféle kiadásokra fordítható készpénz- bevétel közel 50 százalékkal nőtt. Ez megmutatkozott abban is, hogy a megyében forgalmazó boltok mintegy 56 százalékkal több értékű árut adtak el és 1967 végén a takarékbetétkönyvekben közel ötször több pénz volt. Szolnokon jelentős a lakáshiány A lakosságnak egyre javuló ellátottságát jelűi a lakásállomány mintegy 9 százalékos növekedése. Ennek ellenére — különösen a megyeszékhelyen — még jelentős lakáshiány van. Az egészségügyi ellátás javulása eredményeként az életkor kitolódott, mert jelenleg átlagosan 66 éves korukig élnek az emberek az 1960. évi 60 évvel szemben. Felszámolták a- járványos gyermekbénulást és a régen népbetegségnek számító tüdőbajt is jelentős mértékben visszaszorították. Az itt felsoroltakat csupán vázlatnak, illusztrációnak szántuk, de fenti eredményekből is látható, hét bő esztendőt hagytunk magunk mögött. További lehetőségeink még nagyobbak, mert az új mechanizmusban a termelési eredmények fokozására, a jövedelmek növelésére az eddigieknél is nagyobb alkalom nyílik. Dr. Végső Zoltán MA: Bor város a föld alatt Ntigyrév a kikötőbe tart Rádió és tv műsor Vasárnapi sportműsor Horgolt kabát és köpeny A város kötelez Vélemények a társadalmi munkáról, a gyűjtésről a hajtóerőről Kisújszállás a. tavalyi eredményei alapján először került az első helyre a megyei községfejlesztési versenyben — sokaknák nem kis meglepetésére. Ez érthető is, hisz hat éven át meglehetősen hátul kullogott ez a város a társadalmi munkák végzését illetően. Íme a bizonyító szám: míg 1961-től 1967-ig 1 958 000 forintnyi munkát végeztek, addig tavaly egyetlen év alatt 1 726 000 forint értéket dolgoztak a város lakói. .Togos a kérdés: mi történt ebben a városban? Megpezsdült az élet Vitathatatlan; amióta a tanács élére új vezetők kerültek, megpezsdült az élet Kisújszálláson. Mozgalmasabbá vált. mert nemcsak tervek születtek azóta, hanem a lakossággal egyetértésben, támogatásával elkészült a hétmillió forint értékű strandfürdő, a központi orvosi rendelő, a bölcsőde, bővült a városban a vízhálózat 5 kilométerrel. S ami a legfontosabb- a munkák zömét társadalmi munkások végezték munkaidő után. Hangsúlyozni kell, hogy munkaidő után. Voltak ugyanis olyan hangok, hogy talán a Kisújszálláson végzett társadalmi munkák körül nincs minden rendben. Inkább lehet azonban hinni annak a harmic kérdőívnek, amelyeket a faipari vállalatnál néztünk meg (a pártbizottság adta ki azokat az üzem munkásainak, hogy névtelenül válaszoljanak a kérdésekre), s amelyeken az iveket kitöltők mind azt húzták alá: „munkaidő után végzek társadalmi munkát”. Bogyó Lajos lakatos, a Vas- és Faipari Ktsz tagja világosan meg is fogalmazta: „Teljesítménybérben dolgozunk, munkaidőben ezért bolondok lennénk társadalmi munkát végezni. Nekünk is kell a fizetés.” Pedig a faipari vállalat és a vas- és faipari ktsz munkásai nem kevés társadalmi munkaórát dolgoztak a fürdő építésénél. Ezt bizonyítja, hogy mindkét ..üzemet.” a társadalmi munkáért járó kitüntető plakett bronz fokozatával jutalmazták. Az önkéntes adakozás Azon viszont lehet vitatkozni: helyes-e az a módszer, hogy gyűjtést rendeztek a városban a községfejlesztési alap pótlására. Igaz, kimondták: önkéntes alapon adjon mindenki, amennyit bir. Mégis éppen a ktsz-nél kifogásolták: mindenkitől levonták az egy napi bért kofa hozzájárulásra. Véleményünk szerint helyes a pénzbeni hozzájárulás, de szigorúan önkéntesség alapján. Többen beszéltek arról is; társadalmi munkát végezni kötelessége az embernek, de csak olyat, aminek nemcsak a közösség, hanem az egyes ember is hasznát látja. Ilyen munka volt a fürdő építése. Viszont csatornaárkot csak azok ássanak, ahol építenek is maid csatornát. Somlyai Mihály asztalos így fogalmazta mes: „Meg kell találni a hajtóerőt, ami társadalmi munka végzésére készteti az embereket.” Igaz. meg kellett találniok azt a hajtóerőt. Hisz éppen a télen Kisújszálláson rendezett mezővárosok vezetőinek tanácskozásán hangzott el; létkérdés Kisújszálláson is, hogy döntsenek, . milyen jövőt választanak maguknak: városként fejlődni vagy faluvá lenni. A számok bizonyítanak, melyik utat választották. Kisújszálláson 1967-ben a tervezett három és fél milliós bevétellel szemben majd nyolcmillió forint volt a kofa bevétel. Ebből a lakossá«? közvetlen hozzá iáru- lása 600 ezer forintot tett ki. Megérdemelten lettek tehát az elsők a városok versenyében. A jutalmat, a 200 ezer forintot vízhálózat bővítésére, járdafelújításra fordítják. V. V. Augusztus 20-ára készül az ország A „hegyhát szépe“ — Virágkarnevál Városavatások Szerte az országban ünnepségekkel, színpompás rendezvényekkel köszöntik augusztus 20-ál, az Alkotmány napját és az új kenyér ünnepét. Az ünnepségek központjában, a nagygyűlések mellett, az idén is a hagyományos munkás-paraszt találkozók állnak. Ipari munkások állami-, és szövetkezeti gazdaságokat, a mezőgazda- sági dolgozók pedig, ipari üzemeket látogatnak még. E találkozók hagyományos, ünnepélyes aktusa lesz az új kenyér megszegése. Az alkotmánynapi munkás-paraszt találkozóknak az idén különös jelentőséget ad az a körülmény, hogy sok szövetkezeti gazdaság ezúttal ünnepli megalakulásának 20. évfordulóját. Hajdú-Bihar megyében a nap eseményei közé tartozik az országos érdeklődéssel kísért kirakodó vásár a hortobágyi kilenc- lyukú hídnál. A Baranya megyei Abaligeten választott szépségkirálynő egy évig viselheti majd a „Hegyhát szépe” címet. A nap kiemelkedő eseményei közé tartozik a debreceni országos virágkarnevál. Gyulán megnyílik a III. Országos Székely Aladár Fotókiállítás. Dunaújvárosban kerül sor a vasas táncegyüttesek hagyományos fesztiváljára. Két előadást tartanak, s mind kettő bevételét a vietnami nép megsegítésére ajánlották fel. A Tolna megyei í'amásiban bolgár, csehszlovák, NDK- beli, és jugoszláv csapatok részvételével nemzetközi lovasversenyt rendeznek. A bájai és a kalocsai járásban aúgusztus 19-én és 20- án bonyolítják le az első Duna-menti folklór fesztivált. A szombathelyi kempingben egyhetes nemzetközi találkozó kezdődik. — A szegedi szabadtéri színpadon 19-én Verdi: Aida című operája kerül színre, 20-án pedig a Magyar Állami Népi Együttes mutatja be Rapszódia című műsorát. Nógrádban az alkotmánynapi rendezvények egyik legkiemelkedőbb eseménye a salgótarjáni kohászati üzemek centenáriumi ünnepsége lesz. Két új város — a Borsod megyei Sárospatak és a Vas megyei Sárvár — avatására is’ az Alkotmány napján kerül. sor. Sok új létesítmény avató ünnepsége ugyancsak az Alkotmány napján lesz. Na«ryliun«á<ji grépésztaiálkozó Kunmadarason, Kisújszálláson Továbbképzési megállapodás a mezőtúri technikummal (Tudósítónktól) Csütörtökön és pénteken a kunmadarast Kossuth, illetve a kisújszállási Búzakalász Tsz-ben a nagykunsági termelőszövetkezetek területi szövetsége körzeti megbeszélést tartott a. tagszövetkezetek műszaki vezetői számára. Mindkét ta- • lálkozón a termelőszövetkezet elnöke, főmérnöke köszöntötte a résztvevőket A munkaértekezlet témája a gépjavítás műszakilag igényesebb, gazdaságosabb szervezése. az anyag- és alkatrészgazdálkodás javítása, valamint a műszaki szakemberek továbbképzése volt. Ezentúl még a termelőszövetkezeti főgépés-ek sok gondolatot vetettek fel. Magyar pártküldöttség utazott Pozsonyba Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának vezetésével magyar pártküldöttség utazott péntek délután Pozsonyba, a hat testvérpárt képviselőinek találkozójára. A delegáció tagjai: Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, és Komócsin Zoltán, a Központi Bizottság titkára. az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Biszku Béla, Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Aczél György, a Központi Bizottság titkára, Benkei András belügyminiszter, dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, Péter János külügyminiszter. és Gyenes András, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője. Tegnap délután megérkezett Pozsonyba a csehszlovák, a szovjet, bolgár, német és lengyel pártküldöttség is. Különböző szervezeti formákat is megtárgyaltak az értekezlet résztvevői. Több résztvevő mondotta el. hogy a tsz-ekben születő műszaki újításokat senki sem bírálja el és ezek elterjesztése is rendkívül lassú ütemben halad. Kérték a területi szövetséget. patronálja ezt a jó ügyet. A területi szövetség a. mezőtúri Mezőgazdasági Felsőfokú Gépésztechnikummal együttműködési megállapodást kötött már korábban. s ezen bélül a termelőszövetkezeti eépész szakemberek továbbképzése biztosítható. A résztvevők örömmel fogadták ezt a kezdeményezést és részvételüket bejelentették különböző szak- tanfolyamokra. így hidraulika-szerelés. hegesztő, festő és más szakágazati tovább- kénzésre. Az ankétokon a gépjavító állomások ajánlatokat tettek különböző felújított alkatrészek és szerkezeti egységek forsa'mazásúra. A szövetkezeti főgépészek a két termelőszövetkezetben tanulmányozták a gépműhelyt, gépudvart is. A kisújszállási Búzakalász és a kunmadaras! Kossuth Tsz-ben láto- takról a szakemberek elismerően szóltak. Az értekez- létpken egyébként hasznos ’-'toir a’akultak ki. an™l'yk a 5övőben gyümölcsözővé válhatnak. — borsa
