Szolnok Megyei Néplap, 1968. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-18 / 194. szám

1988. augusztus 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP \ 3 Hosszas huzavona után Ismét a törökszentmiklósiak javítják a hűtőgépeket A kapcsolat nem újkeletű a jászberényi Hűtőgépgyár és a törökszentmiklósi Gépgyártó- és Javító Ktsz között. Hosszú éve­ken át ök végezték a ke­reskedelem és a lakosság ál­tal használt hűtőgépek ag- regátjainak felújítását, szer­vizszolgálatát. Az elmúlt évek során a ktsz megfele­lően fel is készült erre, hi­szen az elmúlt három év alatt közel 3 milliót áldozott a hűtőgépjavító részleg ki­alakítására, felszerszámozá- sára. A felépített 830 négy­zetméteres csarnokban a legkorszerűbb berendezések kaptak helyeit. Olyan ké­szülékkel — Leibold szi­várgásvizsgálóval — is ren­delkeznek, amely a század­milliméteres repedésen szi­várgó gázt is észleli. Mindennek ellenére az elmúlt 8 hónap során leg­alább 20(!) tanácskozást tar­tottak a Hűtőgépgyár veze­tőivel arról: végezhetik-e to­vább a hűtőgépek javítását, szervizszolgálatát. A Hűtő gépgyár helyettük a GEL- KA-val, valamint az OKISZ által időközben TEK válla­latként létrehívott — és mo- nopolhelyezetet élvező — KAMOVIL-lal kívánt koo­perálni. A szálak azonban újra Törökszentmiklósra ve­zettek, hiszen a fővállalko­zó RAMOVIL „albérletbe” nekik adta volna a javí- tást-.. ; Ilyenformán hiábavaló volt a vita, hiszen amíg ez tartott, addig szinte senki sem javította a hűtőgépeket. __________________ Vinyisztó kazán 1.5 m2 fűtőfelületű kapható! Szolnokon a 22. számú Vasáru boltban Beloian­nisz u, 35. A Szolnoki Járműjavító Üzemi Vállalat felvé­telre keres: vizsgázott GÁZSZERELŐ, ELEKTRO­MŰSZERÉSZ, LAKATOS, BOGNÁR. ASZTALOS és férfi SEGÉDMUNKÁSOKAT. Jelentkezés: a munkaügyi osztályon. A NAGYRÉVI BÉKE ÉS BARÁTSÁG MG. TSZ eladásra felkínál tipizálás miatt 4 db üzemképes K—25-ös Z E T O R erőgépet. Felkínál továbbá eladás­ra 20 000 kéve kévés ná­dat és 20 000 kéve fűz é« nyárfa rőzsét. Illetve a ktsz foglalkozott azzal, de a korábbi közel harminc szakember helyett csak három végezte azt. A többiek a gépgyártó részlegben talál­tak munkát. Az idén alig öt-hatszáz hűtőgépet javí­tottak meg a huzavona mi­att, míg az előző években a garanciális javítással együtt hét-nyolcezret. Augusztus 14-én azonban végleg megnyugodtak a tö­rökszentmiklósi kedélyek, pont került a több mint féléves vita végére. A Hű­tőgépgyár kereskedelmi és műszaki igazgatója, vala­mint a ktsz vezetői között létrejött az elvi megállapo­dás: továbbra is a török­szentmiklósiak végzik a hű­tőgépek javítását. szerviz- szolgálatát. A feladat ko­rántsem lebecsülendő, hi­szen évente legalább 20 - 25 ezer hűtőgép- agregátot kell megvizsgálni, gázzal feltölteni. Éppen há­romszorosát mint az előző években. S mert e nagy feladat megoldására Is ké­pesek, ezért „hosszútávon” — 10—15 éves időtartamra — folytak a megbeszélések. A javítás „rendje” ugyan­az lesz. mint a korábbi években volt. A Hűtőgép­gyár szervizkocsija össze­gyűjti, beszállítja a hibás agregátokat. a helyszínen pedig beszereli a már kija­vított. felújított alkatrészt. A ktsz által javított agre- gátok speciális csomago­lásban jutnak el nemcsak a budapesti szervizhálózatba, hanem szerte az egész or­szágba. M. B. 100 éves nyomda Az 1868-ban alapított Athenaeum Nyomda cente­náriuma alkalmából a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa eredményes munkájuk elis­meréséül kitüntetésben ré­szesítette a vállalat több dolgozóját. A kitüntetéseket szombaton a Pur'»’” Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke adta át. Az ünnepségen jelen volt Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB 1/ annak kíváncsi olvasók, ^ akik megnézik a könyv vagy elbeszélés végét, hogy jól végzödik-e. Ezeket az ér­zékeny lelkeket megnyugta­tom, ez az írás jól végződik és elárulom egyúttal, hogy a címben jelzett „jó ember” — én vagyok. Elég későn jutottam hoz­zá, mert eddig mindenféle más címeket viseltem, ame­lyekről szerénységből csak keveset Írok. Valamikor pél­dául jó atyám, ha megérke­zett valahonnét, azt kér­dezte: — Itthon van az a „ló­kötő”? Egyik drága, öreg taná­rom pedig valamely helyte­len cselekedetem után azt mondta: — István, címeres akasztó­favirág voltál és az is ma­radsz! — Ebben a megálla­pításban csak a címer ado­mányozásnak örültem, mert addig nem volt címerem és ezt nagyon nélkülöztem. Ezek a régi címek is tet­szettek nekem, de nem any- nyira, mint ez az új, ame­lyet ismeretlen atyától kap­tam, aki kerítésünk' mellett ment kisfiával és ablakomra mutatott: — Látod, kisfiam, itt jó ember lakik. Olyan meggyőződéssel 16 ifjú csalód új lakásba költözik Az idei alkotmánynapi ünnepségek során vitatha­tatlanul 16 ifjú család bol­dogsága a legnagyobb Mart­fűn. Szombaton délután 3 órakor a KISZ képviseleté­ben Csikós Pál, a Tisza Ci­pőgyár vállalatvezetőségének nevében pedig Pados János igazgató-főmérnök adta át az első martfűi KISZ laká­sok kulcsait a boldog tulaj­donosoknak. Tavaly a lakásépítő akció meghirdetésekor 48 pályázó jelentkezett. Közülük tizen­hatan a termelő és mozgal­mi munkában legkiválóbbak költöznek most új lakásba. A kétszobás összkomfortos lakások tulajdonosai 14 500 forintot fizettek egy-egy la­kásért. A Tisza Cipőgyár vállalati kölcsönként kamat­mentesen lakásonként tíz­ezer forinttal járult a vál­lalkozáshoz, s amennyiben a fiatal tulajdonosok tíz éven belül nem távoznak el Martfűről, csupán ötezer fo­rintot kell a folyósítástól számított hatodik év elejé­től törleszteniök évi ezer forintos részletekben. — A lakástulajdonosok mindegyi­ke kétezer forint értékű tár­sadalmi munkát végzett jö­vendő otthona építésén. A szép lakások egyébként a Tisza Cipőgyár építkezési csoportjának jó munkáját bizonyítják. Az átadási ünnepségen az építők közül Demjén Bálint kőműves a Könnyűipar Ki­váló - Dolgozója, Adám Im­re, Bíró Sándor kőművesek, valamint Kovács Péter sze­relő, Varga István mázoló és Varga Ferenc segédmunkás a Szakma Kiváló Dolgozója kitüntetést kapta meg. Az átadás ünnepi perceiben azt is bejelentették, rövidesen hozzáfognak a második KISZ lakásépítő szövetkezet szervezéséhez. A Tisza Cipő­gyár ezt is hasonló támoga­tással pártfogolja. — sóskúti — titkára és Nagy Józsefné könnyűipari miniszter. A Munka Érdemrend arany fokozatát kapta Guz- mits Sándor, a linó osztály csoportvezetője. Langer Gé­za betűöntő és örsy Béláné titkárságvezető. Nyolcán ré­szesültek a kitüntetés ezüst és 13-an bronz fokozatában. Az Elnöki Tanács el­nöke a kitüntetések át- nyújtásakor méltatta a nagy múltú nyomda dolgozóinak munkáját. mondta, hogy elhittem s az­óta érzem is, hogy jó ember vagyok. A jóemberséghez fészek- odúk kellenek, madáretetők az ablakba, napraforgó (tök­mag is jó), faggyú vagy sza­lonna (nem sózott) és mind­ezek megszerzésére bátorság és akarat. Az utóbbiak fon­tosak! Az ismeretlen jó atya azért mutatott ablakomra, mert etetőimre úgy szálldos- tak a cinkék, rigók, csusz­kák (népszerű nyelven: kur­takalapács...), mint kaptár­ba a méhek s az éjszaka el­veszett kalóriájukat akarták sürgősen pótolni. Jó embernek lenni bár fel­emelő érzés — nem mindig könnyű. Alázatosság is kell hozzá Egyik barátom — akitől napraforgómagot szok­tam kunyerálni — például azt mondta, hogy nem cso­dálkozna, ha legközelebbi lá­togatáskor napraforgós po­zsonyi kiflivel kínálnánk meg. Szóval meggyanúsított, hogy nem a madarak eszik meg az olajosmagvakat, ha­nem kedves családom és vendégeink. A sértést alázatosan le­nyeltem és nyugodtan hivat­koztam madaraink nagy lét­számára, mert körülbelül »Angyal« az országúton Nem Templár-ról akarok írni. Sokkal többet segít ne­künk ő a „sárga angyal”. Az országutak vándorai jól is­merik. Mindenütt várják a bajba jutott autósok, moto­rosok. Az Országos Autóklub sár­ga segélynyújtó autója me­gyénkben Törökszentmiklós és Cegléd között „ingázik”. A szajoli felüljáró előtt ta­láltunk rá. A KT 23—73 rendszámú Danuviát szerel­te Hasznos László. — Szerencsések a Danu- viával utazók. Néhány nap­ja, hogy új szolgáltatásként berendezkedtünk Danuvia és Pannónia motorkerékpárok útmenti javítására is. Ennél a motornál gyújtótekercset kellett cserélni. — Milyen javításokat vé­geznek egyébként? — Elektromos zavarokat szinte maradéktalanul meg­javítunk motorkerékpároknál és autóknál. Cserélünk gu­mibelsőt, ékszíjat és más ki­sebb üzemzavarokat is el tudunk hárítani. Ha nincs elég pénze a bajbajutott jár­művezetőnek, csekken is el­küldheti a hiányzó összeget. — Növeikedett-e az idén a segélytkérők száma? — Csupán a hét két nap­ján, szombat délután és va­sárnap van szolgálat. Ezalatt általában 28—30 esetben nyújtunk segítséget. Majd­nem kétszer annyit, mint tavaly. Külföldiek, hazaiak egyaránt igénybe veszik a segítséget. A legérdekesebb az volt, mikor egy csehszlovák turista gépkocsijának kere­két kellett szerelnem. A Skoda ugyanis kétszáz mé­tert száguldott három keré­ken, mivel menet közben el­vesztette a negyediket... Cs. I. T a r*joii cavezet ői verseny Szak­tanácsadók 58 állami gazdaság, ter­melőszövetkezet. kutatóinté­zet és egyéb intézménv sze­repel jelenleg a mezőgazda- sági szaktanácsadási szolgá­lat hivatalos listáján. A eímiegyzékbe újabb 16 gaz­daság és vállalat kérte fel­vételét: erről az illetékesei: később döntenek. A néhánv hónapos fennállása óta már­is több száz megrendelést el­vállalt szolgálat a legújabb összesítés szerint 700 tagot foglalkoztat. A szaktanács- adók. — akiknek személvét az illetékes gazdaság, intéz­mény vezetősége jelölte ki — megkapták az egységesí­tett igazolványokat, amelyek birtokában munkához kez­denek és szaktanácsokkal látják el megbízóikat. A szakemberek döntő többsége agrármérnök, de mellettük — a szolgálattal szemben támasztott sokrétű követel­mények kielégítésére — még egész sor szakma képvisel­teti magát. 128 nevezés érkezett az első országos targoncaveze­tői versenyre, amelv a KISZ Központi Bizottsága. az anyagmozgatási és csomago­lási intézet, valamint a gép­ipari tudományos egyesület rendezésében szombaton reggel kezdődött meg a bu­dapesti nemzetközi vásár olasz pavilonjában. A ver­senyzőknek igen bonyolult, akadályokkal megtűzdelt sz.űk útvonalon hibátlanul és minél rövidebb idő alatt kell végrehajtatok olyan műveleteket. amelyek a gyakorlati életben nap mint nap szükségesek. A verse­nyen nemcsak a vezetők, ha­nem a targoncák is vizsgáz­nak. Hazánkban jelenleg kö­rülbelül nyolcezer targonca van üzemben — jóval keve­sebb annál, amire l>ecslések szerint szükség volna. Az elektromos mégha itá- súakat Bulgáriából importál­juk. a Diesel-motorosok pe­dig a diósgyőri gépgyár ter­mékei. A verseny alkalmá­ból egyébként a Digép be­mutatja legújabb típusú, nemzetközileg is versenyké­pes targoncáját, amelyet ipari formatervező közremű­ködésével, szervokormánv- nyal ellátva terveztek és ál­lítottak elő. Ebből az alka­lomból új versen ymozgalmat is indít a gyár. Ennek kere­tében azok között a targon­cavezetők között, akik 1967. január 1. óta vásárolt, illet­ve üzembehelyezett gépük­kel két éven át hibátlanul végzik munkájukat, minden évben értékes tárgyjutalma­kat sorsolnak ki. száz ilyen kis koszlosom van. De még a nagymérvű nap­raforgómag-fogyasztás mel­lett is vannak zökkenők. Olykor úgy felemelkedik a FEKETE ISTVÁN: fogyasztás, hogy egy szép este váratlanul elfogy az ennivaló és reggel már nem tudok etetni. Most jön a bátorság, mert erre is szükség lehet. A jóemberjelölt fireg, fo­rog ágyában, aztán zajtala­nul felkel és kioson a kam­rába, melyet spájznak neve­zünk. Kioson és vacog a fo­ga, mert a kamrában hide­gebb van. mint kint és ő nem kelthet gyanút komo­lyabb öltözködéssel. A kamra polcán egy tál­ban kockára vágott nyers szalonna van előkészítve másnapi olvasztásra. A koc­kákból hősünk tíz-tizenöt darabkát papírra kotor és a tál készletét megfelelően rendezi, hogy a hiány fel ne tűnjék... aztán akkorát tiiss­szent, hogy a befőttek hó- lyagpapirja majdnem be­szakad. De reggel aztán nagy az öröm, s az etetőkön olyan dobolás, kopácsolás kezdő­dik. hogy alig tudom megír­ni jó emberségem egyszerű történetét. Nem baj! A kis kék-sárga kabátkák alatt te­lik a begy, virul az élet és nekem is részem lesz a kiál­tásban, amikor a kis cin­kék azt kiáltják, hogy — Pipitér, pipitér! — üdvözöl­ve azt a kis virágot, mely­nek tudományosan százszor­szép a neve, de a cinkék ezt még nem tudják. Minden elképzelhető he­lyen meghúzódnak, ahová nehezebben oson be a nyest és valami kóborló menyét. Bevallom azt is, hogy a ma­dárkák leleményessége több ízben erősen próbára tette büszkeségem is, mert egye­sek a teraszon kitömött tú­zok farka alatt helyezkedtek el, megfelelő fészket csinál­va a pompás madár tollai közölt. A benne rejlő moly­tenyészetet azonban nem bántották. Csodálatos trófeám ezáltal kissé eltorzult, vadászbará­taim azonban még így is megcsodálják a hajdan ti­zenhét kilós madarat és a másik falon elhelyezett zord vadmacskakandúrt, amely — érthetetlen! — szintén évről évre kopottabb lett. Mi van ezzel a macskával? Egyszer aztán megtudtam. Csendesen üldögéltem a te­raszon és gyönyörködtem a két kis cinegében. Izgatottan tanácskoztak egy darabig, s mintha a kis „asszony” azt mondta volna a „férf’-nek: — Eredi csak nyugodtan, ez nem bánt, ez jó ember... — Szabad? — cippantntt a „férj” és f elrepülve a gy’l- kosszemű kandúrra, pama­csokban tépte ki szórét ás vitte fészeknek. Kicsit elszomorodtam, de nevettem is: — A legszebb két trófeá­mat teszik tönkre... és áldo­zatosan. de emelt fővel hagytam sorsára a két gyö­nyörű vadászzsnkmányt, — amelyeket — egy jó ember nem hazudik — nem én lőt­tem. Lakóelődöm ha,gyta itt nekem s a molyoknak... ló ember

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents