Szolnok Megyei Néplap, 1968. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-17 / 193. szám

1963. augusztus 17, SZOLNOK MEG VEI NÉPLAP O Ofven évvel ezelőtt Miről írtak a Szolnok megyei újságok? A Haladás néhány képza­varral tarkított, költőiskedő első oldala® cikkében érde­kes kultúrtörténeti esemény­ről ad hírt: „A Petőfi-család utolsó tagjának temetése •— Nagyon kevesen tudnak már arról, hogy a világhírű köl­tőnknek, Petőfi Sándornak, a segesvári csaták (!?) hősének még egyetlen tagja volt az élők sorában” (sic!), özvegy Petőfi Istvánná, az „István öcsémhez” című versben sze­replő testvér felesége, aki most 30 éves korában Abonvban meghalt. A Pető- fi-társaság gondoskodott el­temetéséről. „Petőfi Sándor.,, porai fölé a segesvári csata­tér ege borul; Zoltán fia a budapesti temetőben nyug­szik; felesége emléke az enyészeté, István öccse sírja fölött a csákói kistemető akáclombjai susognak; sógor­nője a ragyogó Petőfi név utolsó viselője örök időkre bevonult az abonyi öreg te­metőbe, melyét az abonyi társadalom fog fényben meg­őrizni;'’ Mezőtúron lezárult a ható­sági árdrágítás botránya. A rendőrkapitányság megállapí­tása szerint nem történt árdrágítás, csak tévedés. A hatósági tisztviselő a korpa árához, 26.,10 K-hoz ugyanis a zsák árát, lt K-t is hozzá­számította, ezért adta 40,40 K-ért (!?). de e zsákot téve­désből nem adták ki. Kiad­ták az utasítást, hogy a vá­sárlóknak a 11 K külön- bözetet fizessék vissza. A még mindig fennmaradó 2.90 K differenciáról nem szól a tama! (Mezőtúr és Vidéke.) A közellátással Szolnokon Is bajok vannak. Míg az or­szág többi városában búzá­ból a november 30-ig járó fejadagot osztják ki az ellá­tatlanok részére, a szolno­kiaknak csak szeptember 30-ig adjii.k_.ki. az utalványt, de mást azt is megszüntet­ték. Búzát viszont utalvány­ra sem lehet kapni. Pedig „az itteni közigazgatási bi­zottság is kioszthatta volna a búzát... három és fél havi időre, és ha a Haditermény vezetőségének, a Strasser és König cég megbízottjánál;, Rólh Mór úrnak kedve szoty- tyanna a bankigazgatás a gazdálkodás és a. kaláber parti mellett több időt szen­telni a nép érdekeinek kielé­gitésére, akkor bizonyára nem lennének ilyen szomo­rúak az itteni állapotok. Le­hetetlen egyszerre három, sőt négy nyeregben ülni; lehetetlen különösen az olyan embernek, aki reggel 9 óra­kor kel, hogy elláthassa a takarékpénztárt, elláthassa a tanyai gazdálkodást, ebéd- utánonként 3 órát töltsön a káriyaasztaltiál..." (Haladás.) Ilyenek a szolnoki város­atyák. De nem különbek a parlamentben székelő hon­atyák sem. A Függetlenség hétről hétre visszatérő szur­kaié soraiban, a „Gyerünk csak''-ban így ír: , Eddig állítólag a választójog volt az akadálya a. parlament min­den produktív, áldásos mű­ködésének. A képviselő urak annyira beleuntak már a folytonos választójogba., hogy nem volt kedvük a parla­mentbe menni. Üres szalma- cséplés helyett égtek a vágy­tól valami nagyot alkóíni. A választójoga már eltaka­rították az útból, most már megkezdhetnék áldásos mű­ködésüket... A képviselőhöz ülésein 413 honatya közül 32 volt jelen. Végre Wekerle megkönyörült rajtuk: becsuk­ta a boltot. Nincs vásár — elkelt a borotva.” Persze Wekerlének egyéb­ként is jól jött a nyári szü­net, mert helyzete nem túl­ságosan biztonságos. A Tisza Istvánt támogató Karczagi Napló „Fúzió” című cikké­ben. amelyben örömmel üd­vözli Wekerle törekvését, hogy a parlamenti többség megszerzése érdekében fuzio­náljon a munkapárttal, ezt írja: „Most fúzióról beszél­nek. Wekerle fuzionálni óhajt. Megértjük. Végre is kissé komikus az olyan mél­tóság, mely ellenfelei tábo­rából kunyorált többségre szorul lépten-nyomon. Egyéb­ként is Wekerlére nézve ez a legszerencsésebb megoldás. Ezerfelé húzó. zilált pártja mellé bázist kap”. A politikai bajok mellett súlyos gazdasági problémák fs előrevetik árnyékukat: kétségbeejtően kevés a ter­més. Mint a Függetlenség írja. az e havi becslés alap­ján Szolnok vármegyében kataszteri holdanként búzából 285, rozsból 340, zabból 150 kgr termett. Nagyon gyenge termés várható kapásokból is. ÍZLÉS ÉS DIVAT Otthonra: ideális a nadrág és a pulóver. (Fölötte visel­jük a meleg háziköntöst) Munkában: Trapéz vonalú kötényszoknya, magasnyakú pulival Elsődleges a forma, a szi­luett. Minden divatigény hoz valami új formát: ré­gen a hordóvonal uralko­dott, ezt követte a zsák. a tubus, s most a trapéz. Na­gyon fontos az anyag. Az egyenes ruhákhoz vastag, durvaszövésű anyagok ille­nek. A tarapéz vonalhoz szintetikus, vagy kötött, fő­ként formatartó anyagok al­kalmasak. Az alpaga. a yester jó sziluettet ad. Áz új sziluett a lefelé bővülő mértani forma, a trapéz. Ehhez a kalap ma­gasított ugyan, de rendsze­rint karima nélküli, vagy „cowboy” kalap. A táska ki­csi és szögletes, a cipő bot- sarkú és szintén szögletes orrú. A divatos nő sohasem lehet részleteiben, — csak kalapban, csak táskában vagy cipőben — elegáns. Az igazi elegancia, a formák összessége: a sziluett. Mi az ízlés? Az a tehet­ség, vagy megtanult jótu- lajdonság, amivel a leg­újabb divatból — egyénisé­gét. testalkatát az alkalom­szerűséget figyelembevéve —, a nő kiválasztja a neki legelőnyösebb ruhafélét és a kiegészítőket. Egy kis gyakorlati ta­nácsadás. Néhány évvel ezelőtt egy tengeralatti kábel váratlan sérülése folytán Peru és Ec­uador között megszakadt a táviróösszeköttetés. Megjaví­tására különleges, úgyneve­zett kábelhajót küldtek. Ki­derült, hogy egy óriási ámb- rás cet volt a baj okozója, amely belegabalyodott az 1100 méter mélységben a ten­gerfenéken húzódó kábelbe. A cet abban az igyekezeté­ben. hogy kiszabaduljon, megrongálta a szigetelést, in­nen eredt a hiba, de a bék­lyóból nem tudott kitörni és elpusztult. A víz alatti bal­eset óta eltelt két hónap alatt a cet teste feloszlott és csak az alsó állkapcsát sikerült vagy pongyola. Aki felesé­gen és korszerűen akar öl­tözködni, ne a hosszú mat- lasszé pongyolát válassza, hanem a rövid, jó meleg szövetből készült házikabá­tot, hosszúnadrággal. Munkában, iskolában, hi­vatalban legpraktikusabb a szoknya és a blúz, az új divat szerint mellénnyel, vagy kötött kabáttal. A telt- karcsúaknak egyenes mel­lényt és hosszított derekú szoknyát ajánl a tervezőnő, a magas karcsúnknak-, a ra­kott, vagy hólos szoknyát, a buggyos, bekötött blúzmeg- oldásökat. (Terylén anyagot, mert nem gyúródik, kopás­álló; szintetikus blúz, amit ha este kimosunk, reggelre száraz, vasalni sem kell.) Alkalmi ruha: Nem azo­nos a feltűnő, túldíszilelt ru­hákkal. az alkalomszerúség is többféle lehet: baráti tár­saság, koncert, színház, mo­zi, táncos szórakozóhely. — Baráti társaságba kis szö­vetruha, vagy finomabb szoknya, pulóver a legmeg­felelőbb; színházba, kon­certre szépszabású, egysze­rű. elegáns, finom anyagú ruha, kompié, vagy kosz­tüm. táncos helyre dékoltált különleges anyagú és szabá­sú ruha. K. M. felszínre hozni a javítási munka során. 1100 méter igen nagy mely­ség. Valószínűtlennek tűnik tehát, hogy a felszínen is megjelenő emlősök el tud­ják viselni a mintegy 100 atmoszféranyi nyomást De a leírt történethez hason­lót másutt is tapasztaltak. Egy másik esetben a kábel­hajó Esmeraldas ecuadori kikötőtől 20 kilométernyire nyomozott kábelszakadás után. A hajó legénysége 1000 méter mélységből egy hatal­mas ámbrás cet tetemét emel­te ki. Nem kevesebb, mint ötven méter kábel tekeredett az elpusztult cet alsó állkap­Otthonra, munkába9 ssóra­koxáahos Szórakozáshoz: Szép mintá­jú kötött kosztüm (Foto: Csuzi) szorítkozni, aki úgy vélte, hogy égy nyoíckarú polip volt a tettes. Táplálékért a mélybe A cetek többnyire alsó áll­kapcsukkal gabalyodnak a kábelbe, de előfordul az is, hogy az uszonyok és a farok közé tékeredik. Érdekes, hogy minden isméit esetben a fo­gas cetek rokonságába tarto­zó ámbrás ceteknek gyűlt meg a bajuk a kábelekkel. Nem véletlen ez, hiszen éppen az ámbrás, cetek tudnak legto­vább a víz alatt tartózkodni, s nyilván táplálékszerzés céljából keresik fel a nagy mélységeket. Tudjuk, hogy a fókák rozmá­Reggel: általános és szük­séges a házi ruha. Ez köntös, Az alámerülés bajnokai Megcsípte Sárit a darázs Visszatért a nyár, élvezzük is szelíd nap­sütését a szolnoki Damjanich strandon. EgiJ-egy melegvizi ázód.ás után „hegymá­szásra” indulunk. Külön jó mulatság a lelátó vaskos lépcsőin felkapaszkodva gyö­nyörködni az egyre alattunk maradó úszó- és fürdőmedencék csillogó színességében, a gyerekek és gyerekké vált felnőttek za­jos lubickolásában. A nagymedence zöld hullámaiból hol üt, hol ott tajtékzik fel egy-egy harsogó fehér gejzír. Fejest ug­rálnak a fürdőzök. A fedett uszoda felőli részen jövőnyári buksi bajnokocskák ró­ják csodálatos szorgalommal a hosszakat. Most gyorsúszással, majd pillangózva, ké­sőbb háton, aztán csak kéz-, majd megint csak lábtcmpóval... Persze, csak a laikus hit mindent rendben. A népszerű vizipú olimpikon, száz és tucat izgalmas, no cs világraszóló pólócsátq hősé, Hasznos Ist­ván igényes cs rendkívül értő. szemmel figyeli az úszócsemeték munkáját. Mert munka ez a legjavából! Az' öles termetű szőke víziember nemcsak a leganróh mozgáshibákat, de a ravasz kis lazsáláso­kat is nyomban észreveszi. Meg azonnal le is leplezi. Szigorú hangját gyorsan köz­vetíti a víz az „illetékessel”. — Akarsz dolgozni rendesen, fiacskám, vagy azonnal öltözöl és elmégy haza?! A szeppent arcocskán, s a figyelmezte­tést követő fegyelmezett úszáson ott a vá­lasz: dehogy akar hazamenái a kis srác. Megértik ezek a lurkók, hogy „a,ki bajnok akar lenni, kemény legénynek kell lenni”. Látták egész kis korukban, s tapasztalják ma is, mennyi -r— sokszor robotos — gya­korlással, próbára tévő edzéssel, s bizony étár ez induló években is sok könnyű já­tékról való lemondással jár a felkészülés: a jövő nagy-nagy sikereire. így kezdte Pista bácsi. Tivadar bácsi, Boros Ottó, meg a többi kiemelkedő sportegyéniség... Szóval nagyon nyugtató, pihentető lát­ványban van része a hétköznapi strando­lok seregének is itt, a Damjanich uszo­dában... Mikor meg felér az ember a fedett uszo­da, a lelátó lapos teraszára, olyan nem mindennapi panoráma fogadja, amit — hogy úgy mondjuk — megfizetni sem le­het. A most már válóban gondozott, kor­szerű park derűs virágos-füves táblái fe­lett kócos, dús zöld lombokat csóvál a szél. Az élénkzöld-pázsitra mint óriás bo­garak nagy fehér csápjai, körbeforogva zúdítják CSeppjeik milliárdjait a- öntöző- kerekek. Friss lesz a rózsák, tátikák, szeg­fűk, s a fű spiné tengernyi gyöngyszem ragyog végig a parkon. Innen belátni a kedves halványzöld hídon túli parti sávra, lentebb a szelíden fodrozódó vízre a kaja­kosok, kenusok nagy forgalmára a Nagy Szőke Országúton. Barna fürdőzök mo­zognak a sárga fövenyen, pecázók ütik meg a parti köveket, jármű-niagara zug a hídon. S mindez a csillogó tarkaság be- leágyazva a Tisza menti erdöszegeiy. az üdülők vikendházak színes harmóniájába Mennyi pénzt kifizetnek sokan messze idegen tájakon olyan látványokért., ter­mészeti élményekért, melyek szürkék, szegények ehhez a mozgalmas szépséghez képest.., Itt fent a platzon, meg a széles lépcső­kön sok-sok sütkérező. Csevegnek, le­hunyt szemmel álljak a napsugarak zápo­rát, olvasnak, tűnődnek, szutidiznak. Itt is. ott is táskarádió zenéje asszisztál a pihe­néshez ... De lám, hol itt, hol ott izga­tott felriadások. Felülnek a fekvők, s különösen a lányok kissé aggódva csá- polnak maguk körül. Szorgos dorazsacs- kák landolnak a kövek fölött, repülnek az illatok, zajok, irányába. Egy nő sikként: „Jaj, megszúrt!” — Nézi, nyomkodja a könyöke-táját, sziszeg. Mutatja szomszéd­jának. mint dagad láthatóan a darázstá­madás helye... De elül az izgalom. Csak egy-két nyugtalan lélek szemlélgeti a lép­csők sarkait, a peremek alját: honnan jönnek a darazsak? „Itt van, ni!” — kiált­ja egy, s hasaltában mutat egy perem alá. Csakugyan, helyes, halványszürke fé­szek sejtjei látszanak. A szabályos hat­szögletű lukacskákon hármasával-ncgye- sével „szervezkednek” a darazsak ,.. Va­laki meg is határozza a helyét. „A hídtól számítva — a hetedik széles szektorban, középtől felfelé.” Fentröl , is szólnak: „Ezekből a csövekből is röpködnek elöl'’ Egy vendég, hazamenet, szól az egyik alkalmazottnak, hogy milyen nemszeretem látogatók vannak a lelátó lépcsőin. „Tes­sék máshová ülni, ide le a gombákhoz. Itt nincsenek darazsak” — hangzott a jó­tanács. i> igaza, is van ... Csak elképzeli az em­ber, milyen\ kínos meglepetés éri azt h fürdózót, aki ül, ül a lépcsőn, pont ott a hetedik szektorban (persze másfelé is le­hetnek fészkek, hiszen sok darázs szaldós), lóbózza meztelen lábát, oda is súrolja a lépcső oldalához, és ókkor a darázsfészek­hez is odadörzsöli. Juj}! — Igaz, ha ugyan­ez az eset egy viharos pólómérkőzés alatt valamelyik szurkolóval történik meg, még haszon is származik belőle... Akkorát tud ordítani a darázsesípéstöl, hogy azzal szár­nyakat ad a csapatnak. Tóth István csa, uszonyai és farka köré. Amikor egyszer 2180 mé­ter mélységben sérült meg a kábel, már kétséges volt, hogy ámbrás cet okozta-e az üzemzavart. A rongálódás ’ okozója ez esetben elmene­kült, így csak a hajó kapi­tányának feltevésére lehet rok és hódok legfeljebb 30— 40 nvre'merülnek alá (ugyan­ilyen mélyre tud a víz alá merülni a búvárruha nélküli ember is). Ilyképpen az em­lősök között az 1000 méteres mélységet elérő óriási ámb­rás cet az alámerülés veret­len bajnoka. A BUDAPESTI KŐOLAJIPARI GÉPGYÁR AZON­NAL FELVESZ központi telephelyére esztergályos, marós, lakatos, hegesztő, motor- szerelő, asztalos, kőműves szakmunkásokat, — mérő és szabályozó körök üzetnbchelyczcschez technikusokat, férfi segédmunkásokat. A KÖZPONTI MUNKAHELYEN 44 ÓRÁS MUNKA­HÉT VAN ES MINDEN MÁSODIK SZOMBAT SZABAD! Felveszünk továbbá műszer és technológiai szere­lési munkahelyekre (Orosháza. Szeged 'környékére. Százhalombatta. Szőny) küíszolgálatos munkakörbe csőszerelő, központi fűtésszerelő, hegesztő, villany­szerelő szakmunkásókat és férfi segédmunkásokat, A VIDÉKI MUNKAHELYEN 44 ÖRAS MUNKA­HÉT VAN ÉS MINDEN MÁSODIK SZOMBAT SZABAD! Munkásszállás, üzemi konyha v^n. Bér megegyezés szerint. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán: B t) Ö A P E S T, XV111. ker„ Gyemröi út 79/83,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents