Szolnok Megyei Néplap, 1968. július (19. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-21 / 170. szám

1968. július 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1 A Ferenczy család kiállítása a budavári palotában A Budapesti Műszaki Egyetem KISZ-bizottsága egyetemisták részére nemzetközi gya­korló tábort szervezett Aquincumban. Magyar, lengyel, jugoszláv és bolgár építész- mérnök hallgatók egy hónapos nyári gyakorlatukon dr. Hajnóczy Gyula egyetemi docens vezetésével ásatásokat végeznek, s a helyszínen tanulmányozzák a római kori építészet magyarországi emlékeit 70 esztendeje született Hemingway fii emrég nyitotta meg ka­1 ’ púit a budai várpalota restaurált szárnyában a Ma­gyar Nemzeti Galéria első kiállítása, a Ferenczy csa­lád munkásságát bemutató komplex tárlat. Az exluzív környezetben méltó helyet kap a magyar képzőművé­szet kiemelkedő 'tehetségű művészcsaládjának bemuta­tása. Már a Ferenczy nagyszü­lők is műkedvelő festők vol­tak, gyermekükben Károly- ban azonban az egyik legje­lentősebb magyar festőt ne­velték. 1862-ben született, s kezdeti gazdasági tanulmá­nyai után ráébredve igazi hivatására, külföldön végez­te tanulmányait. — Róma, München, Nápoly és Párizs alakították stílusát. Kezdet­ben az úgynevezett „finom naturalizmus” hat pikturá- jára, amely Bastien-Lepage követőire jellemző, s jelen­tős hatással van a magyar festőkre. Első korszakában Szent­endrén dolgozik. 1893-tól Münchenben él, ahol Hol- lósy Simon magániskolájá­nak tagjaival 1896-tól részt vesz a Nagybányai Művész­telep kialakításában. Csak­hamar a művésztelep veze­tő egyénisége lett, stílusával festői szándékaival, eredmé­nyeivel korszakot teremtve * magyar festészet történe­tében. Művészetének nagy­bányai szakaszát a termé­szettel való összeforró ttság, ■lírai áhítat jellemzi. Bibliai tárgyú képei, melyeket köz­vetlen természeti környezet­be helyez, bizonyítják han­gulatteremtő erejének kivá­lóságát. (Háromkirályok, Jó­zsefet eladják testvérei, He- ,gyi beszéd stb.) Művészete egyre inkább eggyé válik a természettel, érzékenyen kö­vetve annak napszakonkén­ti változásait, a fény-árnyék hatások finom átmeneteit. A kiállítás bemutatja legszebb munkáit. Az Októbert, — amelynek remegő árnyékain szinte érezni a késő ősz bá­gyadt melegét, a Márciusi estet, csodálatos sárgáival, élő kékes árnyékaival. 190.3- ben kinevezik a Képzőmű­vészeti Főiskola tanárának, s további élete Nagybánya és Budapest között osztozik. Űj festői problémákkal foglal­kozik utolsó korszakában, budapesti műtermében. Ezek közül említsük meg a szin­tén kiállított, végtelen fi­nomságú Női aktot, és a Bé­nit, Noémit ábrázoló Kettős arcképet. A kiállítás külön érdeme, hogy a grafikák Egy szál virág Három hete már. hogy felírta a naptárra a határ­idős naplójába, minden kis keze ügyébe kerülő cetlire: .Június 28!" És zárójelbe: Házassági évforduló! Aján­dék!’’ Szólt titkárnőjének is, Írja föl 6 is- És legyen szí­ves figyelmeztesse majd! Csak ennyit mondjon; jú­nius 28. van! Június 27-én, délután négy órakor 18 darab cetlit rakott az asztalra, a többi elkeveredett valahogy. Min­den cetlire ez volt írva: *Vigyázat, június 28!" Egy kissé elszégyellte ma­gát, hát erre így kell emlé­keznie? Jó, jó, a huszon­egyedik. De akkor is! Huszonegy év? Az ám, hu­szonegy! „Dekát mennyi az ő mun­kája, mennyi határidővel küszködik, mennyi progra­mot kell kitűznie és végre­hajtania?!" Vigasztalta ma­gát. Azután a jobbik énje: „Akkor is, nem így kéne tán..." Aztán: „Mit vegyek? Mt- Mk örüli»?. — érezte, hogy között bemutatja Ferenczy Károly szecessziós ihletésű rajzait és Archeológia című festményét, utalva arra a tényre, hogy ő sem tudta kivonnia magát a század­forduló körül ható szecesszió művészeti áramlata alól. Fsmét a rendezők érde- M mét kell hangsúlyoz­ni, hogy Ferenczy Károly munkái mellett helyet kap feleségének, Fialka Olgának a nagyközönség számára ed­dig jobbára ismeretlen munkássága. Néhány finom, műves rajza bizonyítja, hogy ha nem vállalja a művész­élet helyett az anya és a feleség szerepét, — jelentős helyet kaphatott volna mű­vészetünkben. — Különösen megragadó férjéről festett pasztellje. A művészdinasztia képes­ségei a három gyermekben folytatódtak. Az idősebb fiú, Valér váltotta be talán leg­kevésbé a hozzá fűzött re­ményeket, annál is inkább, mert apja őt szánta legin­kább művészi pályára. Korai művei kiváló alkotások, kü­lönösen arcképeit említhet­jük. (Édesanyja arcképe, Ko­rai önarckép stb.) Később naturalista tájképieket alkot, csökkenő igénnyel. A kiállí­tás néhány szép grafikáját is bemutatja. Az ikrek, ki ki a maga te­rületén bizonyítja örökölt tehetségét. Ferenczy Noémi a hazai gobelin-szövés mű­vészetének szerzett európai hírnevet. A párizsi Manu- facture des Gobelinsben ta­nulta meg a szövéstechni­kát, témáit azonban mind­végig saját maga tervezte, alakította. Kezdetben sző­nyegeit teljesen betöltötte fantáziájának mesevilága (Teremtés), biblikus ábrázo­lásaiban az álomszerű, dús elemek uralkodtak. Később rátalál igazi témájára, az emberre. Kartonjain megje­lennek az egységes színek­ben összefogott mezők, s a szimbolikus díszítmény a szegélyben kap helyet. Kor­hadt fa, Piroskorsós szőlő- munkásnő, Kőműves című munkáiban szuggesztív erő­vel varázsolja elénk a dol­gozó embert. Líraiságát mindvégig megőrzi, tájaiban, nőalakjaiban egyaránt. — A gobelin-technika kínálkozó dekoratív elemei nála szim­bolikus értelmet kapnak, szinte zenei aláfestést nyúj­tanak a témák. A Tanácsköztársaság bu­kása után aktív közéleti sze­ez sem jó. Ezzel csak ön­magát ámítja. Még akkor is, ha halványan felderen­gett, hogy valami értékes aranyholmit kéne most... A...!" Megérezte, önmagát nem tudja becsapni, hiszen most a saját életéről van szó, il­letve annak „feléről". A má­sik feléről, amely, aki „Ö”! Akit gyakran elfelejt aki csak akkor van, ha nincs! Mint a napfény, mint a le­vegő. Taxit kért, hazarohant. Furcsa az üres lakás. Mise előtt a templom. Szégyen­kezve matatott az asszony holmijai között. Végre... „Házassági anyakönyvi ki­vonat...” olvasta réveteg szemmel: „Kelt N. N.-ben, 1947. június 28-án. A vőle­gény: Bartusek József gép­lakatossegéd. római katoli­kus. Született N. N.-ben 19... november 15-én. Lakik... Szüleinek családi és utó­neve... A menyasszony: Kosaras Anna. háztartásbeli, római katolikus És a többi adat, majd a tanúk neve. Azután... Dr. Pálinkás József anya- könyvvezető. mint polgári tisztviselő, az itt nevezett és előtte együttesen jelenlevő házasulókat... a törvény ér­telmében házastársaknak nyilvánította.” Huszonegy év. A papin még fehér, • lir rep>e miatt ikertestvérével együtt emigrálnia kell. Egy ideig Berlinben, Bécsben dol­gozik, külföldi kiállításain egyre inkább számon tart­ják, elismerik. Magyarorszá­gon csak a felszabadulás után értékelik megfelelően. Az első között kapja meg a Kossuth-díjat, s tanszéket kap az Iparművészeti Fő­iskolán. E~ erenczy Béni, Noémi ■* ikertestvére, a mű­vészcsalád egyetlen szobrász tagja. Életútja nővéréhez hasonlóan alakult. Tanul­mányait Nagybányán kezdte, majd külföldi stúdiumokat folytatott. Többek között Párizsban Bourdelle-nél, és Archipenkónál tanult. — A 19-es események őt is emig­rálni kényszerítik, 12 éven át Bécsben dolgozik. Ez idő­tájt a kubizmus izgatja, je­len kiállításon is szerepelnek ebből a korszakból művei. 1932—35-ben Moszkvában él, itt készülnek remekmívű művész-portré érmei. (Dau- mier, Goya, Michelangelo.) 1936-ban hazatelepül, és Budapesten rendezi be mű­termét. Elismerése hazájá­ban szintén a felszabadulás utáni évek eredménye, ta­nár lesz a Képzőművészeti Főiskolán, munkásságát Kos- suth-díjjal értékelik. A kiál­lítás gazdag szobrászati anyagában szeretteinek ra­gyogó portréi, sommás, élet­teli nőaktjai. A mozdulatok könnyedségével, elevenségé­vel ható mosakodói, Atalan- tája, Játszó fiúk kompozí­ciója. Plasztikái mellett sze­repelnek a tárlaton ragyogó rajzai, melyek közül kiemel­kednek klasszikus aktkom­pozíciói. JT gészében véve a Ma­■*'* gyár Nemzeti Galéria kiállítása különösen jelen­tős márcsak abból a szem­pontból is, hogy több olyan műalkotást láthatunk, amely eddig igen ritkán, vagy egyáltalán nem szereptelt kö­zönség előtt. Igényes, nagy és szép feladat a Ferenczy család művészetének ismer­tetése, s éppen mert rendkí­vül tágterű és sokoldalú a munkásságuk, kissé zsúfolt­nak éreztük a rendelkezésre álló termeket. A kiállított műalkotások azonban kárpótoltak min­ta tintával irt betűk olvas­hatók. „Igen...” „Igen..." Ezt mondták, amikor ő csak 24 éves volt, Anna 19. Fogal­muk sem volt. mire mond­ták, biztosan azt gondolták akkor, hogy azt kérdezték tőlük; szeretik-e egymást. Persze! illetve: „Igen...’’ Az élet? Ki ismeri azt? Huszonegy év. ki tudta elő­re? Jó volt? Szép volt? Most sem könnyű a válasz. Dehát miért kell erre válaszolni? Ö biztos érzi és most sem morfondírozik. Igen, a géplakatosból igaz­gató lett, a fiatal feszes bő­rű, csillogó szemű arcból véső faragta kőarc. És a tekintet csillogása áthatóvá fakult. Ekkor eszébe jutott egy olasz film. amelyben a férfi eay halott ágyánál sírni akart és nem ment, de hogy lássák együttérzését, erőltet­te a sírást, mimikáit. Fájt, hogy pont ez jutott eszébe, bár telitalálat volt. Akarta, de semmilyen meghatódott- sáa nem vett rajta erőt. És akkor kiesett a „Házassági anyakönyvi kivonatból” egy napír. Felemelte a kis cet­lit: „Idéző végzés...” — ol- vasta, „Kosaras Anna felperes­nek... Bartusek József al­peres ellen házassáv fel­bontása iránt indított per­Hetven éves lenne, ha sú­lyos betegsége elől nem me­nekül öngyilkosságba Ernest Hemingway. Egyéniségére és életművére emlékezve mond­hatjuk: neve és néhány leg­jobb regénye, talán mint egy történelmi korszak jelképe is, fennmarad az időben. Egy vagy talán két nemzedék olvasóinak emlékezetében Magyarországon is a világirodalom legnagyobb­jai között áll a boxmérkőzések és bikaviadalok kedvelője, a méltó harcban való helytállás és a szerelemben való felemel­kedés egyik leghatásosabb sza­vú ábrázolója. Hemingway az első világhá­ború utáni években, az úgyne­vezett „elveszett nemzedék” szószólójaként tűnt fel. Párizs­ból amerikai lapokat tudósító újságíróként éli át a huszas évek intellektuális válságát, a polgári világ eszményeinek ér­tékvesztesét, a legjobbak ki­útkereső nyugtalanságát. 1929- ben jelent meg első nagysikerű regénye, a Búcsú a fegyverek­től. Tárgya az első világhábo­rú, célja a háború gonoszságá­ban... 1965. május 25-én, 14 órakor...” Azután még egy papirt emelt fel a parkettről. Azt már extázisbán olvasta. „A bíróság a pert Pp. 285. § (3) bekezdésében foglal­takra figyelemmel megszün­teti, mert a felperes nem jelent meg...” Nem jelent meg! De mi­ért nem? E gondolatnál szép csend­ben visszarakott mindent a fehérneműk közé. Már sem­mit sem kellett erőltetni, mindenre emlékezett, min­dent tudott, mindent érzett, már terhes is volt a súly. amely lelkét nyomta. Milyen rövid és milyen keserves az élet... Igazgató lett, ez könnyű. Ez ezer és ezer embernek sikerül. De embernek lenni, ez csak Neki. őneki sikerült. Nem ment mssza a hiva­talba, vett egy szál rózsát a mosolygós öregasszonytól és a mellékutcában várako­zott... Jött!... — Otthon voltam, kezem­be kerültek a papírok, tel­jesen véletlenül, örülök, kö­szönöm. hogy akkor nem mentél el... És kérlek, ne haragudj a szarlcalábakért... Tudom, hogy én rajzoltam őket!... És tudod ezentúl... Átnyújtotta a szál piros rózsát. (suha) nak hű bemutatása. Heming­way az olasz fronton harcoló amerikai expedíciós hadsereg katonáiról írt, akikben a há­ború erőszakos befejezésének gondolata is érlelődött. Egy tra­gikus végű szerelem születését és beteljesedését elbeszélő fe­jezeteken kívül a regény egyet­len hatalmas vita békéről és háborúról. Katonák és tisztek, nép és imperialista hatalom szembenállását, élesedő ellenté­tét is igyekszik feltárni. Hőse azonban végül is megkerüli a döntés kényszerét, olyan hely­zetet választ, amelyben sem­leges maradhat. A harmincas években afrikai vadászélményei és spanyol bi­kaviadalok ihletik a novella­írót. Az évtized vége felé azon­ban Hemingway figyelme is­mét a társadalmi kérdések felé fordul. Ez időben rokonszenve­zett leginkább a szocialista esz­mékkel. öntudatos antifasiszta. ÍV spanyol polgárháborúban ön­kéntesként harcol a köztársa­ságiak oldalán. Élményeinek foglalata az 1940-ben megjelent Akiért a harang szól című re­génye, a nemzetközi antifasisz­ta irodalom egyik legszebb al­kotása. Az író demokratikus humanizmusa ebben a művében Jut fel először a csúcspontra. Túrkéve Város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága köz­hírré teszi, hogy Túrkeve Város Tanácsa 1968. április hó 30-án tartott ülésében több tanácsrendeletet alko­tott, így 1/1968. (IV. 30.) sz. alatt „A közterületek tisz­tántartásáról és a házi sze­mét elhelyezéséről” szóló ta­nácsrendelet módosításáról; 2/1968. (IV. 30.) sz. alatt „A piacokról és a piaci hely- pénzszedésről” szóló ' tanács- rendelet módosításáról; — 3/1968. (IV. 30.) sz. alatt „A Meggyőződését követi a háború éveiben is. Haditudósítóként vesz részt a fasiszta koalíció elleni háborúban. Párizs felsza­badulásakor az elsők között vonul kedves városába. Amíg a húszas évek párizsi élményeiből születő, Különös társaság című regénye a ve­szendő lelkek haláltánca, a gondolkodás kemény próbája elől alkoholmámorba menekü­lő, kiégett emberek súlyos el­marasztalása, a második világ­háború utáni regénye mintha igazolni látszana a tehetetlen­séget, a célok és vágyak fel­adását. Ez a könyv, A folyón ét a fák közé, talán a legke­vésbé sikerült Hemingway mű. Annál nagyobb élményt szer­zett híveinek Az öreg halász és g tenger című, 1953-ban megje­lent kisregénye, amelyért 1954- ben Hemingway Nobel-díjat is kapott. Mélységesen huma­nista pátoszú mű: az író meg- megbomló harmóniában kizen­gő életművének tiszta szóla­ma, az ember nagyságába és legyőzhetetlenségébe vetett hif művészi dokumentuma. He­mingway, akit méltán sorolnak korunk legjelentősebb Írói kö­zé, az öreg halász történetében szembefordul a modern iroda­lom egyrészét jellemző kiábrán­dult pesszimizmussal. Haláláig a küzdelmes élet realizmusának kemény írója maradt, s erre az öreg halász hősies kudarca a legjobb példa. Santiagói a kegyetlen termé­szet megfosztja zsákmányától. Mégsem hiábavaló a testét-lel- két próbára tevő erőfeszítés. Az óriási kardhal puszta csont­vázával tér vissza a kikötőbe, ám helytállása hűtlenné váll tanítványát visszatéríti Santiá- góhoz, a természettel vívott küzdelem erőpróbájához. Ilyen küzdő életet vállalt Heming­way is. A kitartást és bátorsá­got becsülte a legtöbbre. Mű­vészként ezeket az erényeket emelte a legmagasabbra. Hű maradt irodalmi programjához. li. temetőkről” szóló tanácsren­delet módosításáról; — és 4/1968. (IV. 30.) szám alatt pedig egyes tanácsrendele­tek hatályon kívül helye­zéséről. A tanácsrendeletek kihir­detésük napján lépnek ha­tályba, azok megtekinthetők a hivatalos órák alatt a Túr- kevei Városi Tanács V. B. Titkárságán tanácsháza 25j sz. szobájában. Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága Túrkeve. denért. Egri Mária Hirdetmény

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents