Szolnok Megyei Néplap, 1968. július (19. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-20 / 169. szám
m július 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Otven évvel ezelőtt Miről írtak a Szolnok megyei újságok? Megkezdődött az aratás, a cseplés, megkezdődtek a rekvirálási bajok is. A Nagykunságban több mint egy oldalt foglalt el az 1918. évi cséplesek bejelentési kötelezettségéről és a termény- beszolgáltatás szigorításáról szóló rendelet. Pedig alig van mit elrekvirálni. A háború alatt kizsarolt, a munkabíró férfiak hadbavonulá- sa miatt kellően meg nem művelt föld a rossz időjárás miatt kébségbeejtően keveset hozott. „Az eddig megállapított cséplési eredmények szerint alig érik el az öt mázsát kataszteri holdanként — írja a Törökszentmiklósi Újság. — Így a pró- bacséplések a búzánál Jász- nagykunszolnok vármegyében 3 métermázsa, Törökka- nizsán 6... A búza minősége nem mindenhol kifogástalan.-. a rozs minősége elsőrangú. Az eredmény rozsnál 6—9 métermázsa közt változik...* A szolnoki pol- Bármester el is rendelte, hogy a később kezdődő rek- virálások előkészítése érdekében már most mérjék fel, ellenőrizzék a termést A munkához 10 K napidíjjal még díjnokokat is alkalmaznak. A pedagógusok pedig kérték a díjnokok alkalmazásáról szóló rendelkezés felülvizsgálatát mert méltánytalannak tartják, hogy az ingyen végzendő közigazgatási munkáknál (pl. nép- számlálásnál) szívesen igénybe veszik szolgálatai Irat de most, amikor egy kis ' kiegészítő keresethez juthatnának. megfeledkeznek róluk (Haladás), A rossz terméskilátás any- nyira hat az árakra, hogy Mezőtúron már a hatóság is 7 K-val drágábban árulta a lisztet, mint a maximált ár (Mezőtúr és Vidéke). Az újságok egyre többet írnak a háború-okozta pusztításokról. A Törökszentmiklósi Újságból: „A jövő sivár képe. — Hát bizony pusztulunk, veszünk... Az elmúlt években a születések száma felére süllyedt. Mig a béke éveiben Törökszent- miklóson 1300 volt a születések száma egy esztendőben, a múlt évben 550 volt...* A megfogyatkozott gyerekseregnek pedig már kis korában kenyérkereső foglalkozás után kell néznie. Jól tükrözi ezt az akkori oktatási statisztika. (A Mezőtúr és Vidékéből); A város állami népiskolájából 2 öt-, 1 hatosztályos. 1918- ban az osztályokban 561 gyerek vizsgázott, ebből az első osztályban 158, a negyedikben már csak 84, a hatodikban pedig 13. A vizsgázók közül 70 (kb. 13%) megbukott, „sok mulasztás vagy egyéb okból nem osztályozható" 41 (kb. 6%). — Még egy, az akkori közoktatási állapotokra jellemző adat: a tanítói könyvtár állománya a három állami iskolában 111, az ifjúsági könyvtárban 1053 kötet, a fizikai és szellemi pusztulás árnyéka vetődik az országra. A társadalmi bajokat a Függetlenség aláírás nélküli vezércikkében szinte az akkori munkássajtót is megszégyenítő élességgel bírálja: „Meddig tarthat még ez a lehetetlen állapot Magyar- ország politikai életében? Ennek az irtóztató, néppusztító háborúnak tűz és vérfergetegét csodálatos erővel és álhatatossággal viselte a magyar nemzet elejétől fogva. Nemcsak a Bethlenek és Tiszák magyar nemzete, hanem az egész dolgozó és vérző magyar nemzet. Az a magyar nemzet, amely magában foglalja a Bethlen— Tisza néhány száz mágnását és bankárját, pár ezer dzsentrijét, pár százezer ki- uzsorázott, engedelmes, ú. n. »értelmiségét«, de ezenkívül magában foglalja a sok millió dolgozó, verejtékező, jobbágyságból már kinőtt gazdát, mezei és ipari munkást is. A háború tűz és vértengere ezekre szakadt rá leginkább... Nem tarthat már sokáig ez a lehetetlen állapot! az időnek az a szele, mely elseperte Tisza nyílt reakciós politikáját, el fogja seperni ezt a mostani burkolt reakciót is.’’ Sok feladat van: a népjóléti politika, a munkáskérdés megoldása, progresszív adórendszer, egészséges birtokpolitika, a háború után megújho- dó Európába történő beleil- leszkedés, a szomszédos népekkel a békés együttélés feltételeinek megteremtése, népességrelumstrukció. repatriálás Amerikából, a nemzetiségi kérdés megoldása stb., stb., amelyek ,,a mai parlament ereiét, mesz- sze felülmúlják. Ezek a feladatokat pedig meg kell oldani... mert az idők kényszerítő ereje akarja...* A tv mai műsorából ajánljuk Hull ám törés. Magyarul beszélő bolgár film. A film cselekménye olyan időszakot ölel fel egy fiatal újságíró életéből, amikor az úgyszólván mindennel és mindenkivel összeütközésbe kerül: barátaival, munkatársaival, a szerelemmel és elsősorban önmagával. Jószándéka. vagy tétovasága döntő hatással lehet mások és természetesen saját sorsára. A filmet délutáni előadásként 15.35 órakor sugározza a televíziói r r MUZEUM-VAROS Hasek-díjat alapítottak A burját újságíró szövetség ezentúl kétévenként egyszer Hasek-dijjal jutalmazza a legjobb publicisztikai müveket. Jaroslav Hasek, a „Svejk” szerzője annakidején Kelet- Szibériában harcolt a szovjethatalom megszilárdításáért Mint az ötödik Vörös Hadsereg politikai főcsoportja internacionalista osztályának vezetője felelős párt- és népnevelő munkát végzett Burjátiában. Párttitkárként, politikai iskolák előadójaként, több frontlap és folyirat szerkesztőjeként működött. Többek között a három nyelven megjelenő „Vörös Európa” című lap szerkesztője volt. Az „Ur” (Hajnal) című, első burját nyelvű szovjet lapot is ő szerkesztette. B. Szanzsijev történész a levéltárakban érdekes okmányokat talált, amelyek feltárják az Ur kiadásának történetét. A lap első száma 1920 szeptemberben, a következő száma pedig októberben jelent meg. A kutató feltételezi, hogy a szerkesztésben részt vett néhány burját, aki mint agitátor és instruktor működött az ötödik Hadsereg politikai főcsoportja internacionalista osztályában. A hőség, illetve a hosszantartó csapadékszegény időjárás következtében a vízkezelési szabályzatban megállapított minimális szintnél 22 centiméterrel alacsonyabbra süllyedt a Balaton vízszintje. Számítások szerint a megengedett alsó határnál kereken 130 millió köbmóteiTel kevesebb a magyar tenger vízkészlete. Az apadás szempontjából július első tíz napja volt a legkritikusabb időszak. Akkor nyolc centimétert apadt a vízszint, ami gyakorlatilag annyit jelent, Búsra, a csendes kisváros Szíria dél-nyugati határán fekszik- Búsra jövője múltfában rejlik, — mondogat- ják a helyi lakosok —, történelmi épületeiben, az évszázadokkal dacoló emlékműveiben. Évezredünk elején Búsra fontos kul'urális és kereskedelmi központ volt. A város lakói közül sokan azt állítják, hogy „aki Szíriában járt, de nem kereste fel Busrát, nem is látta Szíriát". A régi korok sok építészeti emléke csodálatos épségben maradt fenn, így például az Omar-mecset, — a muzulmánok alatt Szíriában épített első mecset. amelyet alapítójáról, a híres Omar kalifáról neveztek el. A másik nevezetesség a Bu- heira-kolostor. a legősibb sztriai keresztényi templom, amely időszámításunk után a IV. század elején épült, egy mág ősibb épület romjainak a helyén. Mohamed próféta nevéhez fűződik az a mecset, amelyet régen „a nőstényteve állomásának hívtak. A hagyomány szerint azon a helyen, ahol a mecset áll, térdre ereszkedett az a nőstény teve, amellyel Szíriába juttatták a Korán első példányát. Mégis a rómaiak által épihogy tíz nap alatt megközelítően 50 millió köbméternyi vizet emeltek ki az ,,égi szivattyúk” a tóból. ☆ A balatoni nyári egyetem hallgatói pénteken a Balaton történelmi borvidékéivel ismerkedtek. Csopak, Somló és Badacsony szőlőkultúrájának múltjáról, jelenéről és jövőjéről hallgattak előadásokat. A „tantárgyat” zamatos szemléltető eszközökkel — a vidék reprezentatív boraival — illusztrálták. A „tantárgyi borkóstoló” nagy sikert aratott. • tett, hatalmas, 15 ezer személyre méretezett színházat tekintik Búsra egykori nagysága legnagyszerűbb szimbólumának. Nagyságát tekintve a Colosseum után ez a második legnagyobb fennmaradt római színház. A történészek és a régészek egyetértenek abban, hogy a bus- rai színház — az időszámításunk utáni II. század építőművészetének egyik legnagyszerűbb alkotása. A színház es a körülötte épült arab erőd 1947-ig a földben rejtőzött. Az ásatások Szíria függetlenné válása után kezdődtek el, s a mai napig is folytatódnak. A szíriai kormány az arab és a nemzetközi turisztika jelentős központjává akarja termi Busrát. (Za Rubezson) (Pravda) Balatoni hitek A Hold egykor és ma Műnk amerikai geológia professzor (La Jolla, Kalifornia) a meteorológusok és fizikusok Hamburgban megtartott nemzetközi értekezletén megemlékezett egy német tudós, a hannoveri dr. Gerstenkorn Hold-elméletéről. Eszerint a földtörténet korai szakaszában a Hold sokkal közelebb volt a Földhöz és ennek következtében az árapály váltakozás lényegesen intenzívebb volt, mint ma: a dagály kilométernyi magasságban hömpölygött végig a szárazföldeken. Amint a kaliforniai tudós kifejtette, jelenleg amerikai tengerfenék kutatók foglalkoznak a Gerstenkorn-féle elmélet helytállóságának a vizsgálatával. 4 Kor ul bel ui 30 deka zenr- fonal kettős szálával, 3-as kötőtűvel kötjük. 1. sor: 2 fordított után beöltünk a kővetkező szembe, mintha fordítottan kötnénk, de a szálat elöl elvezetjük. 2 fordítottól ismétlés. (Helyes, ha a szemeket úgy osztjuk be, hogy a sor végén a szélszem előtt 2 fordított marad.) 2. sor; 2 síma, a következő szemet ráemeljük a tűre, a szálat hátul vezetjük el. 2 simától ismétlés. 3. sor: ugyanaz, mint az 1. sor. 4. sor; a 2 síma utáni 3-ik szemet kötjük le először, rajtamarad a tűn és ez után az első. majd a 2. szemet kötjük le (az egész sor síma). Az 5., 6. és 7. sorok az 1., 2. és 3. sorokkal azonosak. 8. sor: 2 síma, külön tűre leemeljük a következő szemet (a tűt a munka színe alőtt tartva) lekötjük a következő két szemet a tűről símán. majd ez után lekötjük a segédtűn levő szemet szintén simán. A külön tűre emeléstől ismételjük a sor végéig. A továbbiakban 1—8-ig ismételjük a sorokat. Leghelyesebb, ha pontos szabásminta szerint dolgozunk és a szemeket annak megfelelően fogyasztjuk, vagy szaporítjuk. Ha készen vagyunk. az egyes darabokat átgőzölj ük* összevarrjuk és a széleket körülhorgoljuk fekvő, 3 egyszerre befejezett kélrá- hajtásos pálcával. FÜLEKIPUSZTA 0 Kenderestől vagy négy kilométerre, az elnéptelenedett és lakóházzá alakított egykori iskolánál kanyarodik be a művelődési autó a Vörös Csepel Tsz füleki- pusztai üzemegységébe. Néhány gyerek és egy ugrándozó fehér kutya jön elénk köszönteni. Hosszú meszelt épületek, közöttük nagy, sima térség. Köröskörül istállók. — Valamikor a Horthy uradalomba tartozott ez a terület — mondja Pataki István párttitkár. Versenylovakat tenyésztettek itt, olyanokat amelyek azután mesz- sze földön híresek voltak. Távolabb emeletes épület. Az volt a kastély. A szövetkezet helyreállította, mert már dűledézett, most magtárnak használják. Mellette a személyzetnek épített ház. Tőlük távolabb cselédházak, javarészük éppen olyan hosszú, meszelt épület volt, mint az istállók. — Ahogy fogyott innen az ember, az egyik cselédházat át is alakítottuk istállónak. Néhány régi épület tönkrement, lebontották. — Amit itt lát. azt már háromnegyed részben mi építettük. — Elmennek innen az emberek? — El. Beköltöznek Kenderesre, autó hozza-viszi őket. Három-négy család maradt idekint. mi is hamarosan beköltözünk. A kislányom most végezte az első általánost, de nagyon nehéz volt neki beiárni, iobb lenne Kenderesen nekünk is. 0 Kis, meszeltfalú szobában gyülekeznek az emberek a vetítésre. Gura Mihály előbb a könyveket cseréli, a nagy faláda tartalmát kirakja az asztalra, lehet vagy hetvennyolcvan darab. Nyolc-tíz érdeklődő van, összesen vagy harmincöt könyvet visznek el. Sok gyerek jön, némelyik az egész család olvasójegyét hozza és egy halom könyvvel megy el. Az érdeklődés eléggé sokrétű. — így volt-e ez mindig, vagy kérdezhetném úgy is, hogy van-e valami fejlődés az olvasnivaló kiválasztásában? Gura Mihály hosszú évek óta járja a tanyaközpontokat, üzemegységeket, jól ismeri a viszonyokat. — Igen nagy fejlődés van. 1959-ben amikor a művelődési autók járni kezdték a tanyákat. Hódmezővásárhelyen tartottak nekünk egy tájékoztatót. Ott valamivel régebben csinálták, volt némi tapasztalatuk. Amit akkor hallottunk tőlük, néha elszomorító volt. Nem is hittük el, azt gondoltuk, hogy csak Ijesztgetnek vagy egészen szélsőséges eseteket mondanak. Azután később már örültünk mi Is, ha negyvenéves emberek nagy- nehezen elvittek néhány nagybetűs mesekönyvet. — Ez volt a kezdet. Hol tartanak most? — Jókai, Mikszáth mellett Stendhal, Balzac művei is egyre többfelé válnak kedvenc olvasmánnyá. Azt is elértük, néhány helyen, hogy rendelésre hozhatjuk a könyvet, de ha nagyon akarják, postán is kiküldjük. Nyolc óra felé véget ér a könyvcsere, a könyvek visz- szakerülnek a nagy faládába s a láda ettől kezdve új funkciót kap. A vevítőgép kerül rá. Vászon nem kell, a fal jó fehér, igaz eléggé közel van. A kép nem nagyobb mint egy nagyobbfai- ta tévé készülék képernyőjének a kétszerese. A Tízezer nap című filmet hozta ki az autó. Nyolcán ülnek a lócákon, néhányon csak bekukkantanak pár percre, és mennek tovább. A televízió nagy versenytárs és egyre több készülék van. Aki még itt él, az is meggondolja, hogy a filmet nézze-e meg, Vagy a tévé műsorát. Tíz óra után ér véget a vetítés. A közönség szétszéled. összepakolunk, indul a kocsi visszafelé. összesen vagy húsz emberrel találkoztunk és felmerül a kérdés, vajon megérte-e. hogy kijöttünk ide. — Anyagilag egyáltalán nem — mondja Gura Mihály. Mindent összeszámolva a kocsi egy kilométernyi útja körülbelül nyolc forintba kerül. A mai utunk oda-vissza, van vagy nyolcvan kilométer, a bevétel a vetítés belépődíjaiból alig harminc forint. Már többször is volt szó arról, hogy Füleki pusztára nem jövünk többet. Nagyon kevés itt az ember, valamikor negyvenöt vénén is voltak. Máshol most is összejönnek ennyien. Fülekipuszta kivételes hely, ebből nem szabad általánosítani. Szerintem még env- nyi ember kedvéért is érdemes kijönni. Ahol nincs tévé, ott egyedül mi teremtünk lehetőséget arra, hogy filmet nézhessenek, olvassanak. Bistey András Betörők a villában Csütörtökön éjjel egy co- togny—genfi villából, amelynek tulajdonosai szabadságra utaztak, elloptak tíz festményt. A képek együttes értéke több mint kétmillió svájci frank. A képek közül az egyik Botticelli Vénusza önmagában egymillió svájci frankot ér. A betörők „kiegészítésképpen” magukkal vittek ezüst tálakat, egy éremgyűjteményt és több régi órát is. A jelentkezettek egy harmadát veszik fel egyetemre Az egyetemek és főiskolák nappali és levelező tagozatára az idén összesen 45 805-en kérték felvételüket. A betölthető helyek száma azonban csak mintegy 14 000 volt. A vizsgabizottságok a pályázók írásbeli és szóbeli vizsga- eredménye alapján elkészítették javaslataikat, s ezeket a napokban továbbították is az intézet, illetve a karok vez#» tőihez. 1 Kötött pulóver
