Szolnok Megyei Néplap, 1968. július (19. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-19 / 168. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ZOLNOK MEGYEI I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA aBgfifflj XIX. évfolyam, 168. szám. Ára 70 fillér 1968. július 19., péntek. Becsületérzet, vagy nyereségvágy ? A megyei pártbizottság művelődési és Propaganda osztálya a társadalmi mun­káról, annak értelmezéséről érdeklődött jónéhány ember­nél. A válaszok név és mun­kahely feltüntetése nélkül érkeztek, így „kozmetikázás­ról” nem igen lehet' szó. Ép- i pen ezért elgondolkoztató a néhány kérdésre adott válasz. Átnéztem én is jónéhány kérdőívet. Távol áll tőlem, ! hogy azok alapján az egész megye társadalmi életére, az emberek gondolkozására álta- 1 Iában érvényes megállapítá- ? sokat tegyek. A téma egeszé- • vei sem kívánok foglalkozni, ihiszen az inkább egy tanú 1- 1 mány keretébe kívánkozik. Szerfelett érdekel azonban e téma néhány oldalának összefüggése. A kérdőíven szerepel például olyan kér­dés, hogy a különböző ren­dezvényeken milyen sűrűn ;jelenik meg, s fel szokott-e ott szólalni. A második kér­déscsoport azt tudakolja, !hogy — amennyiben végez 'társadalmi munkát — ő kez­deményezte-e, felhívásra ön­ként jelentkezett, vagy név szerint felkérték erre. Nos, a válaszok jórésze szerint, aki a rendezvényeken rendszere­sen részt vesz,"azokon általá­ban mindig felszólal, nem 'biztos, hogy ilyen aktív a tár­sadalmi munkában. Sőt, á 'legtöbb válasz így hangzik: >,felkértek rá”. Pedig a társadalmi életben /kifejtett aktivitás fokmérője . elsősorban a tett. Ügy látszik, jónéhány ember szemében a rendezvényeken kifejtett szó­nak még több a becsülete. Tévedés ne essék, nem ellen­zem az okos felszólalásokat. Hamis nézetekkel szembe­szállni, eszmei kérdéseket ki­fejteni csak szavakkal lehet. És ez tettel felérő dolog- De ha valaki állandóan azt haj­togatja hogy miként kell él­nie a szocialista embernek, az mutasson példát is. Dolgoz­zon is a közért a hivatali munkán túl is. , Persze ez a ,.hivatali mun­kán túl” kifejezés nem jelenti egyértelműen azt, hogy csak a' munkaidő után végezhető társadalmi munka. Produktív munka közben is lehet agitál­ni például kül- és belpoliti­kai kérdésekben egyaránt. Lehet ezekről vitatkozni — például míg a munkadarab forog a gépen — úgy, hogy az nem hat gátlóan a terme­lésre, nem rabol időt. Ugyan­akkor vitatható annak a mun­kának társadalmi jellege, melyet — mondjuk a község­fejlesztésben — fejtenek ki, de munkaidő alatt, az üzem által fizetett órabérért. Nem lehet tehát egyértel­műen kijelenteni, hogy társa­dalmi munkát csak munka­időn túl lehet végezni. An­nak nagyságától, jellegétől függ az időpont megválasz­tása. Érdekes, hogy az emberek szinte kivétel nélkül azt vá­laszolják, hogy a társadalmi munka nem díjazható. Utó­végre azért társadalmi. Pedig ez sem ilyen egyértelmű. Ve­gyük például a társadalmi tervezéseket. Jónéhány köz­ségünk ivóvízellátása, orvosi rendelője, üzletháza stb. azért valósulhatott meg a különben lehetséges időpontnál évekkel hamarabb, mert a tervezők vállalták hogy társadalmi tervezésben tehát hivatali kötelezettségeik • teljesítésén túl — elkészítik a terveket. Ezért tiszteletdíjat kapnak. Ennek összege azonban meg sem közelíti azt, amit akkor kellett volna kifizetni, ha a tervező iroda készíti a terve­ket. Jóval olcsóbban, s jóval korábban jutottak így közsé­geink a tervek birtokába, s kezdhették meg a kivitele­zést. Ha a végzett munka arányában dotálnák ilyenkor a tervezőket, nem lehetne szó társadalmi munkáról. Utó­végre amiért megdolgoztak, megkapták. De így? Elhangzottak válaszok arra a kérdésre is, hogy mi kész­teti társadalmi munka vég­zésére az embereket? A fe­leleteket két alapvető kérdés köré lehet csoportosítani. Az egyik szerint az indító ok a becsületérzet, a társadalom iránt érzett felelősség, a má­sik pedig a nyereségvágy. Nem mintha a társadalmi munkán meg lehetne gazda­godni — ezt tudják a válasz­adók is —, de néhányan jobb beosztást, előnyösebb munka­kör elérését remélik ily mó­don. Ez utóbbi álláspontot sok válaszadó vallja. Arra utal ez, hogy korántsem olyan széles­körű még az emberek között a társadalom iránti felelős­ségérzet, mint ahogy az vár­ható volna. Pártszerveze­teinknek tehát nemcsak a társadalmi munka szervezé­sében. hanem inkább — iiyen vonatkozásban is — az em­berek szemléletének megvál­toztatására kellene törekedni. Érre annál inkább szükség lenne, mert a kérdőív egyéb pontjaira is sok elgondolkoz­tató válasz érkezett. Magá­tól érthető például, liogy ná­lunk a dolgozók részt vehet­nek az üzem, a tsz, a hivatal, az intézmény dolgainak inté­zésében, a döntések megho­zatalában. Ha minden rész­kérdésben nem is személye­sen, de képviselőik (pártbi­zottság, szakszervezet) útján. Mégis sokan úgy vélekednek, hogy „a dolgozók legfeljebb elmondhatják véleményüket”. Ha ez tényleg így van, akkor meg minek kezdeményezze­nek — ez következik ebből a hamis okfejtésből. Ugyanehhez a kérdéscso­porthoz tartozik az, hogy mi­nek alapján választanak em­bereket tanácstagnak, vagy egyéb tisztségre? Nagyon so­kan azt válaszolták: „mert sok jó barátja van”. Pedig ha a tisztségviselők életét közelebbről vizsgáljuk, kevés kivételtől eltekintve azt ta­pasztaljuk, hogy kiválóan dolgoznak munkahelyükön, becsülettel élnek, s ezért él­vezik a dolgozók bizalmát. Ez az előfeltétel és nem a sok „haver” ahhoz hogy tisztsé­get töltsön be valaki. A kérdőívek még sok meditációra adnak alkalmat. Az alapvető tanulság azon­ban ennyiből is kézenfekvő: az emberek gondolkodásmód­ja, ennek következtében a vi­lág dolgairól alkotott felfo­gása még nem teljesen felel meg korunk követel ményei- ‘ nek. Ezért kellene pártszer­vezeteinknek többet foglal­kozni a nevelőmunkával. An­nál is inkább, mert az emlí­tett válaszok közül több párt­tagoktól érkezett S. S. AKI KÉR AZ KAP Negyvenöt millió forint kislakás építőknek Bizonyára emlékeznek ol­vasóink arra, hogy nemrég a szolnoki TÜZÉP vállalat igazgatója tájékoztatta mun­katársunkat a kislakás épít­kezés építőnyag ellátottsá­gáról. Most az OTP. Szolnok megyei jgaatatóB&g&nak ve­zetőjétől, Szűcs Ferenctől kaptunk nyilatkozatot: — Hány kislakás építő igényelt az idén kölcsönt, és teljesíteni tudják-e kérésüket? — A múlt hónap végéig 1010 kislakás építő kért pénzbeli támogatást. A ké­relmezők zöme — akiknek mintegy 45 millió forintot kölcsönzünk — már meg is kapta a szükséges hitelt és körülbelül száz építő kérel­mét most bíráljuk el. — Mi a feltétele annak, hogy „ családi házat épí­teni szándékozó hitelt kaphasson? — Beépítésre alkalmas te. lekkel és építési engedél­lyel kell rendelkeznie. Ha a leendő tulajdonos a kivite­lezésre egy ktsz, tsz, vagy valamelyik állami vállalat építő brigádját kéri fel, ak­kor az állam hozzájárulás­sal segíti, melynek összege a kétszobás családi ház épí­tésénél 27 ezer forint. — Amennyiben az emlí­tett intézmények csak a munka egy részét végzik, az állami hozzájárulás is az általuk végzett munka ará­nyának megfelelő. — Az igényeket figye­lembe véve elegendő a megyei hitelkeret? — Az OTP ez évi hitele­zési irányelveit figyelembe véve kijelenthetem, hogy a július 30. óta bejelentett és a még várható igényeket is ki tudjuk elégíteni. Szűcs Ferenc nyilatkozatá­ból kitűnt, hogy korábban sok problémát okozott az ál­lami hozzájárulásra vonat­kozó alaprendelet. Ezt azóta módosították és örömmel közölhetjük olvasóinkkal, hogy a vegyes kivitelezést igénybevevő kislakásépítők érdekeit vették figyelembe. Az eszerint építkezők — az előbb említett kislakásépít­kezők mintegy harmada — e módosításról értesítést kap. — Történt-e változás a hitelszolgáltatást illetőleg? — A különböző ügyviteli változtatások következtében az építők gyorsabban meg­kaphatják az építőanyag- vásárláshoz szükséges hitel­fedezetet, mint korábban. A hitelbírálat is rugalmasabb. Ha ehhez hozzáteszem, hogy azi ellenőrzések száma is csökken — mivel jobban megbízunk az ügyfelekben — akkor érthető, hogy fizi­kai értelemben is meggyor­sult *a ikisHakásépítkeaések folyamata. Továbbra is hűvös, esős marad az idő Szerda estétől csütörtök estig az országnak minden pontján hullott több-kevesebb eső. Hazánk területének 40 százalékán, pontosabban a nyugati határvidéken, a Ka­posvár—N agy kőrös—Mező­hegyes vonaltól délre fekvő háromszögben, valamint az északkeleti határvidék egy­két részén 10 milliméternél is több eső hullott. Szárazföldünkön az Alpok nyugati végétől a Kola-fél- sziget keleti részéig húzható vonaltól keletre mindenütt felhős idő volt, sok helyütt esett az eső, elég sok volt a zivatar is. Ettől a vonaltól nyugatra viszont jóval keve­sebb volt a felhő, kevesebb az eső és szárazabb az idő? A lehűlés hazánkban is to­vább folytatódott. Az ország legmelegebb pontja csütör­tökön Szeged volt, de mind­össze 21 fokkal. Ezzel szem­ben Szentgotthárdon 14, Sop­ronban pedig csak 13 fokot mértek. A fővárosban a hő­mérő higanyszála 14 órakor éppen csak megközelítette a 16 fokot. Érdemes megemlí­teni, hogy a sokévi átlag sze­rint ezen a napon 28 fok szo­kott lenni a hőmérséklet. A különbség tehát pontosan 12 fok. ' ’ r'' A most következő napokon lényeges időjárásváltozás nem várható. A legalacso­nyabb hajnali hőmérséklet 10—15. a legmagasabb nappa­li hőmérséklet pedig 20—25 fok között várható, öt milli­métert meghaladó eső az or* szág területének 75 százalé­kán valószínű. — Tapasztaltak-e mű­ködési területükön nem kielégítő változást, vagy fejlődést? — A társasházépítésnél. Ehhez legalább négy igénylő kell, ilyen házat viszont csak közművesített területen le­het építeni. Ennek terhét azonban a tanácsoknak kell viselni, mivel az építők ezt a , pluszt nem tudják vál­lalni. Sajnos különösen a községekben az anyagi fe­dezet hiánya miatt a taná­csok sem vállalhatják ezt a többletköltséget, ezzel ma­gyarázható a társasházépí­tési akció szerénysége 1—, mondotta befejezésül az OTP megyei igazgatója. MA: Jövő heti rádió és tv műsor Cigánytelepek -1968 Elpárolog a bitumen az úttestről Köztudott, hogy megyénk országútjainak nagyrésze bi­tumen felhasználásával épül. A speciális autóval az út­testre vitt kötőanyagra zú­zalékkövet szórnak. Az együttes keverék a gépjár­mű kerekeinek nyomására fokozatosan aszfaltosodig A meleg miatt azonban a bitumen minden szakaszon olvad és párolog. Ezzel ve­szélyessé válnak az ország­utak. mert a gépjármüvek a kanyarban könnyen meg­csúszhatnak. Az országutak nyári vándora mindenhol azt tapasztalja, hogy az egyéb­ként szürkének ismert utak iekelélienek. A KPM szolnoki közúti igazgatóságától kapott tájé­koztatás szerint az olvadást újabb zúzalékréteg szétszó­rásával próbálják csökkente­ni. Ennek viszont megvan az a hátránya, hogy a kő­szemcsére tapadó bitumen a későbbiek során elpárolog és a kötőanyagnélküli zú­zottkő a forgalom követ­keztében az út kétoldalira sodródik. Egyszóval a káni­kulai időjárás az őszi kriti­kus időszakig is már nagy­mértékben megrongálja or­szágú tjainkat. Szibériai tolóhajó Budapesten A szovjet megrendelés tel­jesítéseképpen elkészült az ötvenkettedik 2000 lóerős du­nai tolóhajó. A sorozat utolsó egységét csütörtökön délután az óbudai hajógyárban ünne­pélyesen adták át a szovjet Sudoimport külkereskedelmi vállalat képviselőinek. Az óbudai hajógyár újabb sorozatba kezdett. Ugyancsak szovjet megrendelésre már tavaly bemutatták a 2000 ló­erős tolóhajó szibériai válto­zatának mintapéldányát, s a sikeres próba után a sorozat- gyártás is megkezdődött. A szibériai tolóhajóból 1970-ig harminckettőt gyártanak szovjet megrendelésre az óbudai hajógyárban. Ünnepi hetek Szegeden Jubilál a Dóm téri színház — Ma nyit az ipari vásár A kora délelőtti órákban nagy sétát tettem a város­ban, Szegeden, mely a ma­gyar kulturális élet jelentős nyári eseményére, az ün­nepi hetek megnyitására ké­szülődött. Körülnéztem a Dóm téren is, melynek hétezerőtszáz személyes színpada immár nemzetközi hírnevű. A Szegedi Szabadtéri Játékok­nak egyébként tízéves jubi­leuma lesz az idei. A játé­koknál is nagyobb tradíció­ja van azonban az ipari vásárnak. Mit ad, mi látnivalót kí­nál ezen a nyáron Juhász Gyula városa? Tovább épí­ti-e patinás hagyományait? Ezekre a kérdésekre kaptak választ tegnap a magyar és a jugoszláv sajtó munkatár­sai a városi tanács székhá­zéban. Dr. Csikós Ferenc vb-tit- kár tartott sajtótájékoztatót az ünnepi hetek programjá­ról. Elmondotta, hogy a színházi előadások mel­lett több mint száz kultu­rális rendezvényre kerül sor. fgy többek között a nyári tárlatra, országos táncfesz­tiválra, orgonahangverseny- ■ re és így tovább. Dr. Csikós Ferenc a XXIII. szegedi ipari vásár­ról — melyet ma délelőtt nyitnak meg — szintén bő­séges felvilágosítást adott. Elmondotta, hogy több mint tizenkétezer négyzetméter kiállítási te­rületen száztizenöt cég mutatja be termékeit, köz­tük huszonhat jugoszláv vállalat. A vb-titkár sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy sok cég jelentkezését hely hiá­nyában nem tudták elfogad­ni. De a vásárirodával már most szerződést lehet kötni 1969-re, tehát megszerezhető a kiállítás joga. Gondolom, a Szolnok megyei vállalatok sem mulasztják el az alkal­mat. Szűkebb hazánkat ugyan­is senki sem képviseli a szegedi vásáron. A sajtótájékoztató után vásári körsétára invitálták az újságírókat. A Móra Fe­renc Múzeum képtárának földszintjén az Orion gyár cikkei vendégszerepeinek. Itt a szenzáció az AT 848 új tv-készülék. mely a színes adás fehér-fekete vételére ú) alkalmas, s magnó csatla­kozója is van. Okvetlen meg kell nézni a hódmező­vásárhelyi kötöttárugyár ter­mékeit is, bemutatott cik­kei vetekszenek a legjobb olasz gyártmányokkal. Érdeklődéssel tekintettük meg a Videoton gyár televí­zióit, rádióit. Reggel 9-kor nyitotta meg a kereskedelmi igazgató a Videoton szegedi mintaboltját, s egyben be­jelentette, kétévi garanciát vállalnak a termékeikre. Bőven akad látnivaló a jugoszláv cégek termeiben is. Általános elismerést arat­tak a vákuum csomago­lású töltelék és kolbász­áruk, cipők, bőrkosztü­mök és egyéb iparcikkek. Egyszóval a vendégek ala­posan kirukkoltak. A többórás nézelődés vé­gén így összegezhetők a. lá­tottak. A szegedi vásár más; mint a BNV. vagy a Buda­pesti őszi Vásár lesz. Ez speciálisan szegedi vásár. Dr. Csikós Ferenc szavai­val zárom tudósításomat: „Szeged városa mindenkit magyaros vendégszeretettel vár az ünnepi hetekre-"” v. r.

Next

/
Thumbnails
Contents